<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <p>.</p>
    <p><a class="moz-txt-link-freetext" href="https://www.origo.hu/tudomany/20190305-335-eve-a-alakult-meg-a-szent-liga-az-europai-oszman-hoditas-felszamolasara.html">https://www.origo.hu/tudomany/20190305-335-eve-a-alakult-meg-a-szent-liga-az-europai-oszman-hoditas-felszamolasara.html</a></p>
    <p>A XI. Ince pápáról szóló cikk sajnálatosan nem hangsúlyozza ki
      eléggé ,hogy mekkora szerepe volt a pápának Magyarország
      felszabadításában de a kicsit hosszú fenti cikk ezt jól
      megvilágítja .Persze tudjuk ez a "felszabadítás"is nagy
      vérveszteséggel járt számunkra magyarok számára és külföldi
      csapatok is sok atrocitást hajtottak végre Magyarországon de a
      törököket sikerült kiűzni . <br>
    </p>
    <p>Igen érdekes ,hogy Európában növekedett az egyéni és vállalkozási
      szabadság de ezzel együtt növekedett a törvényes rend és ez már
      jóval hatékonyabb haderőt eredményezett mint amit az autoriter
      egyre kevesebb jogbiztonságot nyújtó török birodalom össze tudott
      hozni .</p>
    <p>Gondolom azzal némi meglepetést tudok okozni akkor ha azt állítom
      (főleg  ha  a mai romboló szabadosságból nézzük visszafelé a
      történelmet) ,hogy régen a nagyobb szabadságfokú társadalmak ha
      erkölcsileg helyes törvényes rendet alakítottak ki majdnem mindig
      le tudták győzni az autoriter akár szuper militarista hatalmakat .</p>
    <p>Az erő pont Európa sokszínűségében rejlett de az összefogás annak
      ellenére hogy egységes keresztény értékrend működött mindig lassan
      jött létre így a török birodalom valóban életveszélyes volt
      Európára  a török háborúk kezdetén különösen addig amíg sajátos
      beleső rugalmasság  bizonyos szabadság fokkal rendelkező ösztönző
      rendszer működött a török birodalomban.(a franciák a török ellenes
      összefogásból folyamatosan kihomorítottak mint ahogy ez ebből a
      cikkből is kiderül )Ahogy ez a belső ösztönző rendszer megszűnt és
      az imámok kb.a 16.század végén elvetették a tudományos
      gondolkodást a törököknek már nem volt esélyük .</p>
    <p>Azért lett volna nagyon fontos ,hogy mi magyarok 1521-ben
      megtudjuk védeni Nándorfehérvárt mert az idő nekünk dolgozott
      ,Mohácsnál a piaci megrendelésre készült magyar és európai kanócos
      muskéták és hideg fegyverek,páncélok mind jobbak voltak mind az
      állami arzenálban készült török fegyverek csak harctéri
      összeszokottságban voltak sokkal hatékonyabbak a törökök az
      általános túlerőről nem is beszélve .<br>
    </p>
    <p>1680 után azonban már minden megfordult a törökök a zárt rendben
      harcoló európai taktikát már meg sem tudták tanulni .A Habsburg
      haderő az 1670-s évektől kivonta a pikát a hadrendből a kanócos
      muskétával együtt (bár 1683 még védték Bécset pikások ) és
      fokozatosan egységes szuronyos flintával(kovás ) felszerelt
      gyalogságot állítottak fel ami jelentős tűzerőt biztosított.<br>
    </p>
    <p>Érdekesség : "a törökök sokáig nem voltak képesek granulált
      puskaport készíteni így ezt nem tudták szekéren szállítani mert az
      alkotóelemeire rázódott volna szét és nem sültek volna el az ágyuk
      vagy puskák  helyszíni összekeverés nélkül ,így emiatt használták
      a ringó járású tevét viszont ezek terhelhetősége sokkal kisebb
      volt mint egy szekérré ."</p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <p>2021.08.13. 5:56 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
    </p>
    <blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwNJ7swEyo=pO15TCDKYJuRP5P1=1A73r+HWvFB3_QkG9Q@mail.gmail.com">
      <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
      <div dir="ltr">
        <h1 class="gmail-cim">Boldog XI. Ince pápa</h1>
        <div class="gmail-datumsav"><a
            href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont"
            moz-do-not-send="true">Nézőpont</a> – 2010. augusztus 13.,
          péntek | 12:06
          <div class="gmail-ikonok"> <a
              href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-xi-ince-papa"
              moz-do-not-send="true">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-xi-ince-papa</a></div>
        </div>
        <h3 class="gmail-lead"><span
            style="background-color:rgb(255,242,204)">XI. Ince
            (Benedetto Odescalchi), (1611–1689) a Római Katolikus Egyház
            pápája volt 1676. szeptember 21-étől haláláig</span>.
          Boldoggáavatási eljárását a XVIII. század végén indították el,
          melyet a franciák tiltakozása miatt félbe kellett szakítani,
          így kanonizálására csak 1956. október 7-én kerülhetett sor.</h3>
        <div class="gmail-contentsav">
          <p><a
              href="https://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/33725/fokep/kep.jpg"
              rel="lightbox" moz-do-not-send="true"><img
                src="https://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/33725/fokep/k1.jpg"
                class="gmail-kep_balra" moz-do-not-send="true"
                border="0"></a></p>
          <p class="gmail-alapkizart"><span
              style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Benedetto
                Odescalchi Comóban született egy gazdag kereskedőcsalád
                gyermekeként. Jezsuitáknál nevelkedett, jogi
                tanulmányait Rómában és Nápolyban végezte</b></span>. <span
              style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>VIII. Orbán
                idején lépett az egyház szolgálatába. X. Ince nevezte
                ki bíborossá.</b></span> <span
              style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor a pápa
                Ferrarába küldte legátusként, hogy az éhező embereken
                segítsen, „a szegények atyjaként” mutatta be őt.
                1650-ben nevezték ki Novara püspökének. 1656-ban <span
                  style="background-color:rgb(217,234,211)">(egyes
                  források szerint gyenge egészségi állapota miatt)</span> a
                pápa engedélyével <span
                  style="background-color:rgb(217,234,211)">lemondott,
                  és visszatért </span>Rómába.</b></span></p>
          <p class="gmail-alapkizart"><span
              style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már 1669-ben
                is jelölték IX. Kelemen utódjaként pápának, de a francia
                udvar megakadályozta megválasztását</b></span>. <span
              style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>X. Kelemen </b></span><span
              style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>halála után
                XIV. Lajos francia király ismét elutasította Odescalchi
                személyét.<span
                  style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span
              style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A bíborosi
                testület és a római polgárok azonban ragaszkodtak
                jelöltjükhöz, ezért <span
                  style="background-color:rgb(217,234,211)">a francia
                  király – vonakodva ugyan,</span> de –
                elfogadta jelölését. </b><b>Pápává választását csak
                akkor fogadta el, amikor a többi bíboros aláírta
                reformprogramját. 1676. szeptember 21-én XI. Ince néven
                lett Szent Péter utódja. Pápaságát <span
                  style="background-color:rgb(217,234,211)">végig
                  beárnyékolta elkeserítő küzdelme XIV. Lajos francia
                  királlyal.</span></b></span></p>
          <p class="gmail-alapkizart"><span
              style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egyszerűsége,
                szent jelleme miatt nagy népszerűségnek örvendett.
                Nagylelkűség, tisztaság, lelkiismeretesség,
                egyszerűség jellemezt</b></span>e.<span
              style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Elítélte <span
                  style="background-color:rgb(234,209,220)">a
                  korrupciót, a nepotizmust. A török</span> elleni
                küzdelemben sok érdeme volt mind Bécs, mind Buda
                felszabadításában. <u>E győzelmeket a Szűzanyának
                  köszönte meg.</u></b></span></p>
          <p class="gmail-alapkizart"><span
              style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tisztelete
                halála után hamar terjedni kezdett, s már 1714-ben
                megkezdődött a kanonizációs eljárása</b></span>. <span
              style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ennek
                véghezvitelé</b></span><span
              style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>t azonban a
                francia udvar megakadályozta</b></span>. A megakadt
            eljárást <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csak
                a XX. században folytatták, így boldoggáavatására<span
                  style="background-color:rgb(217,234,211)"> csak </span>
                1956-ban került sor.</b></span></p>
          <p class="gmail-alapkizart">Magyar Kurír</p>
        </div>
      </div>
      <br>
      <fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
        <tr>
      <td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
                <td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a>            </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>