<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Assisi Szent Klára szűz</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. augusztus 11., szerda | 9:01<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/assisi-szent-klara-szuz">https://www.magyarkurir.hu/hirek/assisi-szent-klara-szuz</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g71376']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71376&v=0&img=c_klaraesferenc.jpg"><span class="gmail-galcount" title="11 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">„Szent
Ferenc kicsiny palántája” a klarisszák rendjének alapítója volt.
Regulája mellett végrendelete, valamint négy Prágai Szent Ágneshez írt
és egy Ermentridus nővérhez írott levele maradt fenn.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="text-align:justify">Klára
Assisiben született a 12. század végén. Családja az ősi és gazdag
Offreducci-Favarone nemzetséghez tartozott, palotájuk Assisi
központjában, a San Rufinóról elnevezett székesegyház terének egyik
oldalán állt.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Klára két unokaöccse, Silvestro és Rufino Ferenc követői lettek a
szegénység útján. 1210-ben Klára meghallotta Ferencet, amint a dóm
mellett prédikált. Szavai, melyekkel a megfeszített Krisztus radikális
követéséről beszélt, megindították Klárát. Ferenchez fordult tanácsért,
mit tegyen. A régebbi legenda elmondja: „Szent Ferenc atyánk a világ
elhagyására buzdította. Élénk érveléssel mutatta meg neki, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">milyen
ostoba a világ reménysége,</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> milyen álnok a világi dicsőség</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és arra
tanította, hogy a szüzesség drágagyöngyét őrizze meg annak a csodálatos
Vőlegénynek, aki az emberek iránti szeretetéből lett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">emberré.”</span></b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g71376']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71376&v=0&p=1&img=c_klara_es_erzsebet.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Simone Martini: Assisi Szent Klára és Árpád-házi Szent Erzsébet <br>(Szent Ferenc-bazilika, Assisi, 1320–25)</em></p>
<p>Ferenc azt tanácsolta Klárának, hogy virágvasárnap (1211. március
18-án) ünnepi öltözékben menjen a székesegyházba misére. A püspököt
értesítették Klára tervéről, ezért miután megszentelte a pálmaágakat a
körmenet előtt, lejött a szentély lépcsőjén, és egy ágat a lépcső
aljában álló Klára kezébe adott, jelezvén ezzel, hogy a maga részéről
hozzájárul kolostorba vonulásához.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Klára tudta,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> hogy a családja minden erejével ellenezni fogja
</span>kolostorba lépését, ezért egy barátnője kíséretében megszökött szülei
házából</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Maguk mögött hagyták a várost, és lefelé ereszkedtek a
Porciunkula-kápolna felé. E kápolnában Klára letette minden ékességét,
és Szent Ferenc kezéből magára öltötte a bűnbánók szürke ruháját,
fátylát, és derekára kötötte a bűnbánat kötelét.</b></span></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p>A rokonok teljesen elképedtek, amikor másnap kiderült, hogy mit tett
Klára, aki akkor már a Bastia melletti Szent Pál bencés apácakolostorban
volt, ahova az éjszaka folyamán Ferenc elvitte. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Családja minden módon
vissza akarta vinni Klárát a városba, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de nem tudta <span style="background-color:rgb(234,209,220)">eltántorítan</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>i
szándékától</b></span>. Mikor már sokáig húzódott a meddő vita,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Klára az egyik
kezével megragadta az oltárterítőt – ezzel a régi szokás szerint
menedékjogot kért a templomtól –, másik kezével pedig lekapta fejéről a
kendőt, s <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a rokonok</span> meglátták lenyírt fejét. Ebből megtudhatták, hogy
Klára visszavonhatatlanul Istennek szentelte magát.</b></span></p>
<p>Ezt követően az apácák úgy határoztak, hogy a várható zaklatások
miatt jobb lesz, ha Klára és barátnője elhagyják a zárdát. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Panso
melletti San Angelo-kolostorba mentek, ahol Klára húga, Ágnes is
csatlakozott hozzájuk.</b></span> Az apácák itt is féltek, ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>április végén
útjukra bocsátották a „szökevényeket”. </b><b>Ferenc ekkor úgy határozott, hogy
véglegesen az Assisi melletti San Damiano-kápolna mellett telepíti le
őket. Itt alakult meg a ferences apácák első kolostora.</b></span></p><p style="text-align:center"></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Klára haláláig a kolostor lelkianyja volt. Sokan határozták el, hogy
csatlakoznak hozzá. Nemcsak a legkisebb húga, Beatrice, hanem édesanyja,
Hortulana asszony is felvételét kérte a kolostorba, amikor
megözvegyült.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Klára nagy elszántsággal kezdte kolostori életét, és nagyon sokat
követelt önmagától, </b></span>annyira, hogy Szent Ferencnek kellett közbelépnie,
és a vezeklésnek korlátot szabnia. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nővéreitől azonban nem kívánta meg
ezt a szigort, sőt, állandóan mérsékletre és józanságra intette őket.</b></span></p>
<p>A kolostor csendjében, kiszakítva a világ forgatagából, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>abból a
felismerésből formálta meg az életet, hogy a szerzetesek az egész
titokzatos test minden tagjáért felelősek, életük összefügg az összes
keresztény életével, és sokaknak segítségére vannak. Ezzel elzárt
szegénységük apostoli távlatokat nyert.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kolostorban igazi szegénység uralkodott. Így írt Klára Prágai Szent
Ágnesnek: „Ó, boldog Szegénység! Örök gazdagságot rejt magában azok
számára, akik szeretettel ölelik magukhoz! Ó, szent Szegénység! Isten a
mennyek országát ígéri és a boldog élet hervadhatatlan koszorúját adja
annak, aki birtokolja a szegénységet, és törekszik utána. Ó, Szegénység,
mennyire tetszel Istennek! Az Úr Jézus Krisztus, ki a mennyet és a
földet kormányozza és vezérli, aki szólt, és mindenek lettek, páratlanul
magához ölelt!”</b></span></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p>Klárának hosszasan meg kellett küzdenie ezért a szegénységért. A IV.
lateráni zsinat ugyanis 1215-ben úgy rendelkezett, hogy az új szerzetesi
közösségnek a már meglevő regulák közül kell kiválasztaniuk
életszabályukat. Kláráék számára legkézenfekvőbb a bencés apácák
regulája lett volna, de ez a regula azt a szegénységet, amelyet Klára
Ferenctől megismert, nem biztosította. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ferenc olyan regulát adott
testvéreinek és nővéreinek is, amely szerint nemcsak egyenként, hanem
közösségben sem birtokolhatnak semmit, és megélhetésükért koldulniuk
kell. Ahhoz, hogy törvényesen élhessenek ebben a formában, Klárának meg
kellett szereznie a pápai jóváhagyást. Ezért harcolt a szó szoros
értelmében mindhalálig. Nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> türelmetlenkedett, </span>nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lázadozott,</span> de
harcolt, nagyon következetesen.</b></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>III. Ince pápa végül megadta a
klarissza apácáknak a szegénység privilégiumát</b></span>, ami annyit jelentett,
hogy a ferences nővéreket senki nem kényszeríthette arra, hogy vagyonuk
legyen. A regula jóváhagyását pedig<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> IV. Incé</b></span>től kapták meg, aki <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>maga
vitte el azt Klára halálos ágyához 1253. augusztus 9-én. Klára életének
legnagyobb öröme volt ez.</b></span></p>
<p><br></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>IV. Ince pápa két alkalommal is felkereste Klárát. Megrendítő
találkozások voltak ezek a pápa és a szegény, ágyban fekvő apáca között.
</b></span>(Klára 1244-től kezdve szinte folyamatosan ágyban fekvő beteg volt.) A
pápai udvarból leginkább Hugolino bíboros ismerte fel a szent
jelentőségét, az a Hugolino, aki később IX. Gergely pápa lett. Így írt
Klárának: „Rád bízom a lelkemet, és úgy ajánlom a gondjaidba, ahogyan
Krisztus a kereszten Atyjának ajánlotta a lelkét. Az ítélet napján majd
számot adsz róla, ha nem fogsz gondoskodón törődni a lelkemmel. Én
ugyanis bizonyos vagyok abban, hogy eléred a legfőbb Bírónál azt, amit
állhatatos önátadásoddal és számtalan könnyeddel kérsz.”</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Miután Klára 1253. augusztus 11-én meghalt, a pápa Perugiából
bíborosaival együtt eljött a temetésére. 1255. augusztus 15-én avatták
szentté. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 12-ére.
1969 óta augusztus 11-én ünnepeljük.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Jóságos Istenünk, te az evangéliumi szegénység szeretetét
oltottad Szent Klára szívébe. Közbenjárására add, hogy mi is kövessük a
szegény és alázatos Krisztust, és így eljussunk színed látására a
mennybe. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Források</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong>Puskely Mária: <em>A keresztény Európa szellemi gyökerei. Az öreg földrész hagiográfiája</em></strong></p></div>
</div>