<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">A Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. augusztus 9., hétfő | 9:00<div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g71326']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71326&v=0&img=c_edith_stein_-(2).jpg" style="margin-right: 0px;" width="140" height="192"><span class="gmail-galcount" title="7 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
Keresztről nevezett Szent Terézia Benediktára, Edith Steinre, Európa
társvédőszentjére emlékezünk ünnepén, augusztus 9-én. A zsidó származású
filozófusnő, később kármelita szerzetesnő hitéért halt vértanúhalált <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az
auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban 1942-ben ezen a napon.</span></span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Edith
Stein 1891. október 12-én született Breslauban (Wrocław) zsidó
származású porosz állampolgárként</b>.<b> </b></span>Tanulmányait szülővárosában, majd
Göttingenben végezte, ahol <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Husserl tanítványa, később Freiburgban
tanársegédje volt. </b></span><br></span></p>
<p><span>Egész életében <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szenvedélyesen kereste az igazságot, míg végre
Avilai Szent Teréz önéletrajzát olvasva megtalálta</b></span>. Ennek hatására <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1922.
január 1-jén megkeresztelkedett</b></span>, <span> és akkori gyóntatója, Schwindt prelátus közreműködésével a </span>speyeri<span> dominikánus
leányiskolában <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>lett nevelő és tanár.</b></span> Amíg itt tanított (1922–1932),
Erich Przywara jezsuita megbízásából<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> németre fordította </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Henry Newman<span> </span>bíboros <span>leveleinek és naplójának ey kötetét, </span>Aquinói Szent Tamás<span> </span><em>De veritate</em></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <em>(Az igazságról)</em> című művét, és a katolikus filozófiát tanulmányozta. </b></span>1932-ben a </span>Münsteri<span> Pedagógiai Intézetben docensi állást kapott, de a náci kormányzat által hozott </span>antiszemita<span> törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.</span> Ugyanez év október 14-én <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>belépett a kölni kármelbe, ahol a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta</b></span>. </span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span>Kármelita szerzetesként </span>is folytathatta tudományos munkáját: itt írta meg <em>Endliches und ewiges Sein</em> <em>(Véges és örök lét)</em>
című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinói Szent Tamás és
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Husserl </span>filozófiáját<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></b><b>1938-ban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nácik </span>elől a hollandiai Echt kármelita
kolostorába mentették át elöljárói. Itt írta <em>Studie über Joannes a Cruce: Kreuzeswissenschaft</em> <em>(Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról – A kereszt tudománya)</em> című könyvét. <span> </span></b></span></p>
<p><span>„Ebben az írásban Keresztes Szent János életútját elemezve
saját – a kereszt és a szeretet kapcsolatáról vallott – felfogását
ismerhetjük meg. Jézus Krisztus kereszthalála Isten szeretetének a
megnyilvánulása, így a kereszt és a szeretet összekapcsolódik, eggyé
válik, egyet jelent. Isten a keresztben mutatta meg a szeretetét. A
szeretet kölcsönösségéből következően az ember Isten iránti szeretetének
is a keresztben kell megmutatkoznia. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>»Krisztussal meg kell halni a
kereszten, hogy Vele együtt feltámadjunk! Minden hívő és minden pap
számára valósággá lesz ez a vágy a szentmiseáldozatban. A hit tanítása
szerint a szentmise a kereszt áldozatának megújítása. Aki élő hittel
mutatja be vagy vesz részt a szentmisén, annak lelkében megismétlődik a
Golgota eseménye.</b></span>« A kereszt tudományában Edith Steinnek a korai
korszakában meglévő pszichológiai érdeklődése, irányultsága bontakozik,
illetve teljesedik ki, gazdagodva a filozófiában és a vallási életben
szerzett tapasztalatokkal. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">A léleknek azt a belső útját írja le,
amelynek során egyesül Istennel, ehhez felhasználja a misztikus
szerzőknél – főként Keresztes Szent Jánosnál és Avilai Szent Teréznél –
megtalálható fogalmakat, szimbólumokat (sötét éjszaka, titkos létra,
lelki eljegyzés).</span></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A három fő részből álló mű <em>(A kereszt üzenete; A kereszt tanítása; A kereszt követése) </em>utolsó
része nincs befejezve, a kereszt követése Edith Stein életútjában
valósult meg</b></span>. Örökfogadalmi szentképére felírt, Keresztes Szent Jánostól
vett mondatát <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>– </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">»Ezentúl az lesz a feladatom, hogy jobban szeressek!« –
bibliai értelemben valósította meg, mivel János evangéliuma szerint
»Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja
barátaiért.« </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">(</span>Jn 15,13).” (Kormos József: </span><a href="http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_04/kormos.html" target="_blank"><em>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</em></a>)</p>
<p style="text-align:center"></p><p><span>Edith Stein Hollandiában sem volt biztonságban:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a holland
püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a náci
fajelméletet;</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az állásfoglalást az ország összes templomában
felolvasták.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Válaszként július 26-án </span></b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Hitler</span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> elrendelte</span> Hollandiában is <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az áttért zsidók</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> letartóztatását,</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akiket addig megkíméltek. </span></span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Augusztus 2-án<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Rosa nővérével </span>Auschwitzba hurcolták, ahol augusztus
9-én megölték</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vértanúként halt meg népéért és hitéért, egészen elégő
áldozatként.</b></span></p>
<p><span>Maria Amata Neyer nővér, a kölni Edith Stein Archívum vezetője így írt az elhurcolásról: „</span>Miközben
Edith elbúcsúzott a kármeltől, odaszólt Rosának: »Gyere, hiszen mi a
népünkért megyünk!« Korabeli megcáfolhatatlan tanúságtétel igazolja,
hogy ezek a szavak így hangzottak el. Jelentésüket azonban nem tudjuk
egészen pontosan értelmezni. Edithnek e szavait többnyire a zsidó népre
vonatkoztatják, hiszen a zsidó néppel való sorsközösséget ő soha nem
adta föl. Már a zsidóüldözés elején kinyilvánította, »ennek a népnek a
sorsa az én sorsom is.« Edith azonban más kérdéseket is feltett, és
erről is cáfolhatatlan tanúságtételünk van. Élete vége felé többször is
megkérdezte: »Ki fog majd engesztelni mindazért, amit a német nép
nevében a zsidó nép ellen elkövetnek? – Ki fogja a bűnnek ezt az iszonyú
áradatát mindkét nép számára áldássá változtatni?”« – Azt hiszem,
szabad azt remélnünk, hogy Edith életének utolsó útján a német népért is
engesztelt.”</p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein egész életére jellemző igazságkeresés a szeretet
megtalálását jelentette. Szerinte a lényeg, az igazság és a szeretet
összefügg egymással</b></span>. </span>II. János Pál pápa 1987. május 1-jén avatta
boldoggá. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1998. október 11-én, szentté avatás</b></span>akor pedig így fogalmazott:
„Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér mindnyájunknak mondja: <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ne
fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. És ne fogadj el
semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!”</b></span></u></p>
<p><span>Edith Stein a 20. század egyik legjelentősebb filozófusnője.
Alakja mégsem tudományos vagy tanári munkája miatt vált századunk egyik
jelképévé, hanem sorsa miatt.</span></p>
<p style="text-align:center"><span>* * *</span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g71326']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71326&v=0&p=1&img=c_o_edithstein1_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:left"><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein kereste az igazságot, és megtalálta Istent</b></span>. </span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Atyáink Istene, te Szent Teréz Benedikta vértanúdnak megadtad,
hogy keresztre feszített Fiadat megismerje és egészen a halálig kövesse.
Közbenjárásodra add, hogy Krisztust minden ember elismerje
Üdvözítőjének, és általa eljusson örök színelátásodra. Aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen.</em> </b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Kármelitakolostor.hu </strong><br><strong>Kormos József: <em>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</em></strong></p></div>
</div>