<div dir="ltr"><div>
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><h2 class="entry-title">Számos keleti nép rokonnak tart bennünket</h2>
</div>
<div class="gmail-cikk-lead">
<p><a href="https://vasarnap.hu/2021/08/07/szamos-keleti-nep-rokonnak-tart-bennunket/">https://vasarnap.hu/2021/08/07/szamos-keleti-nep-rokonnak-tart-bennunket/</a></p><p>Mely népek rokonok a magyarral? Kik a hunok
leszármazottjai? Miért jelentősek az ázsiai hunokról szóló források? A
hunok örökségének tisztázásáról Obrusánszky Borbála történésszel
beszélgettünk.</p>
</div>
<div class="gmail-content">
<h6><strong>–<font size="2"> Kőrösi Csoma Sándor az ujgurokban látta a
magyarok testvérnépét. Az ujgurok és a hunok kérdése, hogyan jelenik meg
az őstörténetben?</font> </strong></h6>
<p>– <em>Kőrösi Csoma Sándorról</em> sok pontatlan információ kering a
köztudatban. A nagy magyar keletkutató – mindannyiunk példaképe – azért
utazott keletre, hogy Belső-Mongóliában, a nagy hun birodalom területén,
a Sárga-folyónál élt buddhista mongolok között keresse a hunok nyomait.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>A 18. században élt és alkotott <em>Deguignes</em>
francia misszionárius munkája indította erre az elhatározásra, aki
hosszú ideig Kínában élt és lefordította a kínai krónikák hunokra
vonatkozó leírását.</strong></span></p>
<div id="gmail-attachment_176982" style="width:944px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-971277_1280.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176982" class="gmail-wp-image-176982" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-971277_1280-1024x768.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="481" height="361"></a><p id="gmail-caption-attachment-176982" class="gmail-wp-caption-text">Mongol jurta belülről (Forrás: Pixabay.com)</p></div>
<p>Később már Tibetben, az ottani krónikákban olvasott a jugur népről,
akik nem azonosak a ma ujgurnak ismert néppel. Őket is kutatni akarta,
de a fő célja a hunok ázsiai emlékének feltárása volt.</p>
<h6><strong>–<font size="2"> Mi, magyarok évszázadok óta keressük az elszakadt
„testvéreinket”. Ázsia felől hogyan néz ez ki? Kik tekintenek minket,
magyarokat rokonoknak?</font></strong></h6>
<p>– A magyar tudósok, utazók körében már több száz éves hagyomány, hogy
keletre utazva próbálják megtalálni őseink nyomait. Az útirányt Kőrösi
Csoma jelölte ki számunkra.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Valóban nagyon sok keleti nép rokonnak tart bennünket Törökországtól Azerbajdzsánon át, Mongólián át egészen Japánig.</strong></span></p><div class="gmail-banner-commercial"><a href="https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/" target="_blank"><span class="gmail-video-sound-on"></span></a><span class="gmail-add-title"></span></div>
<p>Nagyon különleges élmény volt, amikor Kínában, a déli hunok fővárosa
Tongwancheng (Fehérvár) mellett élő kínaiak is úgy nyilatkoztak, hogy ők
is a hunok utódai, és tudták, hogy őseink onnan indultak el nyugatra.
Számos közös vonást fedezhetünk fel a keleti türk, mongol stb. eredetű
népekkel, a sztyeppei örökség nagyon mély nyomot hagyott bennünk,
amelyet még a hunok juttattak el az eurázsiai térség nagy részébe.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong> <span style="color:rgb(0,0,0)">A sok nyelvi hasonlóság a török és mongol népekkel, közös néprajzi és kulturális egyezés sem véletlen, hanem a hunok öröksége.</span></strong></span></p>
<div id="gmail-attachment_176983" style="width:921px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-2854837_1280.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176983" class="gmail-wp-image-176983" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-2854837_1280-1024x680.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="481" height="319"></a><p id="gmail-caption-attachment-176983" class="gmail-wp-caption-text">Jurta részlet. Képünk illusztráció (Forrás: PIxabay.com)</p></div>
<p>Ezeket a témákat a keleti népek kutatói már alaposan feltárták,
nálunk azonban még nem jött el az idő, hogy ilyen témát bárki is
kutasson. Ennek fő okát abban látom, hogy sajnos hazánkban csak
minimális azoknak a száma, akik egyszerre ismerik a magyar és az ázsiai
kultúrát, ezért nem tudják, hogy mit kellene keresni, összehasonlítani.</p>
<h6><strong>– <font size="2">Mongóliában milyen lehetőségei vannak a két ország gyökereinek megismerésére? </font></strong></h6>
<p>– Mongóliában nagyon sok régészeti kötet jelent meg az elmúlt harminc
év ásatásairól. Amiben a mi kutatóink gyengék, abban a mongolok erősek:
jól ismerik a kínai krónikák hunokra vonatkozó részeit, ezeket ki is
adták mongol és kínai nyelven, így számomra nagyon könnyű volt
megismerni ezeket a rendkívül fontos forrásokat.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>A
kínai krónikák ugyan az ázsiai hunokra vonatkoznak, de található benne
néhány olyan elem, ami rendkívül jelentős az európai hunok kutatása
szempontjából. </strong></span></p>
<p>Ilyen például az itáliai Aquileia 452-es ostromának története, amikor
is Attila királynak egy költöző gólya jelezte előre, hogy a város
hamarosan elesik.</p>
<div id="gmail-attachment_176981" style="width:932px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Chronicon_Pictum_P014_Atilla_Aquileiat_ostromolja.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176981" class="gmail-wp-image-176981" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Chronicon_Pictum_P014_Atilla_Aquileiat_ostromolja-1024x767.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="481" height="360"></a><p id="gmail-caption-attachment-176981" class="gmail-wp-caption-text">Aquileia ostroma a Képes Krónikában (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<p>Hasonló motívum maradt fenn nagyjából ugyanabból az időből, de
tízezer kilométerre keletebbre. Amikor a hunok által uralt Gaochang
várost egy kínai tábornok ostromolta, a falon átrepülő gólyák jelezték,
hogy a város hamarosan elesik.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Ugyancsak
a fenti itáliai város ostrománál emlegeti a Képes krónika, hogy Attila
nyergeket rakott egymás fölé, azokat meggyújtva megrepesztette a
városfalait. </strong></span></p>
<p>Kr. e. 200-ban Pingcheng város ostromakor az ázsiai hunok szintén
ugyanezt a cselt vetették be. A fentieken kívül sorolhatnám még a
párhuzamokat. A mongol hősénekekben található motívumok a magyar népmese
kinccsel mutatnak nagyfokú hasonlóságot. Úgy tűnik, hogy a magyarság
így őrizte meg az egykori hun eposzokat.</p>
<p> </p>
<p><strong>Tóth Gábor</strong></p></div>
</div><br></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>