<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <p>Az áttörés már megtörtént .Tekintettel arra ,hogy már
      Magyarországon teljesen felszerelt archeogenetikai vizsgálatokra
      is alkalmas labor van  (talán már laborok is vannak ) lehull a
      finnugor lepel a szkíta-hun-magyar kérdésről .</p>
    <p>Az már kiderült a karosi temetőben talált úgynevezett ve4zéri
      sírokban 100 %-ban szkíta -hun genomú férfiakat és nőket találtak
      (pontosabban a csontmaradványaikat ). Akik genetikai jellemzőik
      elsősorban a Baskiria és a volgai tatárok felé mutatnak de van
      bennük kaukázusi és magas százalékú ősi európai gén szekvencia is 
      az ázsiai marker 15 és 30 %.ban volt jelen  .Ráadásul ez egyformán
      igaz a nőkre és a férfiakra tehát meglehetősen homogén nép voltak
      cáfolva azt divatos történészi állítást ,hogy  hun bárki vagy
      akárki is lehet .Hangsúlyozom hogy ezzel a kutatással csak Árpád
      és honfoglaló népének származása oldódott meg a köznépi sírokban
      fekvők genetikei adatai teljesen eltérnek a mellékletes részleges
      lovas temetkezéssel rendelkezők genetikai jellemzőiktől .Árpád
      népe az előzetes vizsgálatok szerint nem tesz ki 5% nál többet az
      akkor már itt élő népekhez képest tehát valószínűtlen hogy Árpád
      népe hozta volna be a magyar nyelvet a Kárpát-medencébe .Az 5 %
      megfelel általában a nemesség arányának és még a mai magyar
      népesség is 5 % hordozza a karsui temetőben talált genetikai
      markereket így a mai magyar genetikai általános jellemző is
      megfelel a honfoglalás korabeli átlagos jellemzőknek ,tehát a
      magyar nép genetikájában már a kőkor vége óta de kőrézkor óta
      biztosan itt él a jelenlegi hazánkban .<br>
    </p>
    <p>A szkíták amíg nem lépték át az Urál hegység vonalát a régmúltban
      addig tisztán europid népesség voltak ,így leszármazottaik a hunok
      is elsősorban azok ahogy Obrusánszky Borbála írja de a hunok már
      jelentős mongoloid keveredést mutatnak de még bennük is nagyobb a
      europid vonás .A távol keleten még a mumifikálódott hun emberi
      maradványokon is látszott hogy europidok a kínaik a régi időkben
      ezért fej nélkül mutogatták őket bár még a magasságukon is
      látszott hogy nem mongolok vagy kínaiak .</p>
    <p>A hunok csata előtt egy sajátos keresztelési szertartást
      végezetek a katonák térdig begázoltak egy szent folyóba (Don
      ,Volga és mikor már itt voltak a Dunába ) és ennek emlékére egy
      kacskaringót hímeztek mindkét felső combjukra .Ennek emléke maradt
      meg a magyar huszár egyenruhán és gyalogsági egyenruhán amelyet
      még Mária Terézia idejében sőt még az első világháború elején
      viselt minden a Magyar Királyság területéről sorozott Császári és
      Királyi közös vagy honvéd huszár vagy gyalog ezredbeli katona .</p>
    <p>Még idén közölni fogják (Dr. Török Tibor ,Neparáczki Endre ) a
      Hunyadiak genetikai származását .<br>
    </p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <div class="moz-cite-prefix">2021.08.04. 10:43 keltezéssel, Emoke
      Greschik írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwP7n1nW2J_eC26qMsLMXABjb7nyaTufQRXcPwNqynLsUg@mail.gmail.com">
      <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
      <div dir="ltr">
        <div class="entry-heading gmail-cat-meta-line">
          <h2 class="entry-title">Áttörés várható a hun-magyar
            őstörténet kutatásában</h2>
        </div>
        <div class="gmail-cikk-lead">
          <p><a
href="https://vasarnap.hu/2021/08/04/obrusanszky-a-hun-es-a-magyar-hagyomany-kozott-szamos-hasonlosag-van/"
              moz-do-not-send="true">https://vasarnap.hu/2021/08/04/obrusanszky-a-hun-es-a-magyar-hagyomany-kozott-szamos-hasonlosag-van/</a></p>
          <p>Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok
            tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált
            europid leletek közül nem egyet tévesen nem hunnak, hanem
            germánnak vagy szarmatának azonosítottak – véli Obrusánszky
            Borbála történész, az ulánbátori magyar nagykövetség
            vezetője, akivel a hun és a magyar rokonság kérdéséről
            beszélgettünk. </p>
        </div>
        <div class="gmail-content">
          <h6><font size="2"><strong>– Mit tudhatunk ma a hunok és a
                magyarok kapcsolatáról? Mennyire mese vagy éppen valóság
                Attila királlyal való kapcsoltunk?</strong></font></h6>
          <p>– A középkori magyar krónikák feljegyzései, a Werbőczy
            Hármaskönyvében összefoglalt jogszokások, a történelmi
            mondák alapján elmondható, hogy a hunoktól való származás
            tudata nem kérdés, hanem tény volt a középkorban. A
            történelmi forrásokon kívül régészeti leletek, antropológiai
            vizsgálatok is az ázsiai és az európai hunok, illetve a
            magyarok közti rokonságot mutatták ki.</p>
          <p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
                legfrissebb tudományág, az archaeogenetika pedig konkrét
                bizonyítékokkal szolgál erre.</strong></span></p>
          <p>A sokoldalú bizonyítékok ellenére máig sokan tiltakoznak a
            hun–magyar rokonság ellen, amelynek okai nem igazán
            érthetők.</p>
          <div id="gmail-attachment_176971" style="width:593px"
            class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Attila-ChroniconPictum.jpg"
              class="gmail-fancybox gmail-image" moz-do-not-send="true"><img
                aria-describedby="caption-attachment-176971"
                class="gmail-wp-image-176971"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Attila-ChroniconPictum.jpg"
                alt="" style="margin-right: 0px;" moz-do-not-send="true"
                width="194" height="186"></a>
            <p id="gmail-caption-attachment-176971"
              class="gmail-wp-caption-text">Attila hun király ábrázolása
              a Képes krónikában, 1360 körül (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
          </div>
          <h6><strong>– Az Habsburg Birodalom el akarta tagadni a
              magyaroktól az egykor dicső ősöket?</strong></h6>
          <p>– Talán így történt, annyi bizonyos, hogy a 19. század
            második felétől – politikai megbízásra – támadás indult a
            magyar nemzeti krónikák ellen. Német- és Habsburg-hű magyar
            történészek megpróbálták nevetségessé tenni a magyar
            krónikákban szereplő adatokat.</p>
          <p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Kiváló
                és neves magyar történészek – <em>Szabó Károly, Thúry
                  József </em>– megírták kritikáikat, de nem tudták
                megváltoztatni a 19. században kialakult tudományos
                álláspontot a magyarság őstörténetéről.</strong></span></p>
          <h6><strong>– <font size="2">Mára számos új kutatási
                eredménnyel rendelkezünk. </font></strong></h6>
          <p>– Valóban, azóta némi javulás tapasztalható, ami a
            természettudományos módszerek eredményeinek köszönhetők.
            Sajnos azonban még mindig nem sikerült áttörést elérni a
            hunok kutatása terén.</p>
          <div id="gmail-attachment_176970" style="width:957px"
            class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter">Hazánkban főleg a
            régészek foglalkoznak <em>Attila</em> hunjainak
            történetével és kultúrájával, más tudományágak nem. Holott a
            történészek, néprajzosok számára is rengeteg érdekességet
            tartogatna egy ázsiai–európai hun összehasonlító vizsgálat.</div>
          <p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Számos
                mondai párhuzamunk egészen az ázsiai hun birodalomba
                vezet bennünket. </strong></span></p>
          <p>Sok szokásunk, amelyet a néprajzosok germánnak vagy
            szlávnak állítanak be, megvan az ázsiai hunoknál és
            utódnépeiknél is.</p>
          <h6><strong>–<font size="2"> Mondana egy példát?</font></strong></h6>
          <p>– Természetesen. A frászkarikán való átbújtatást a neve
            miatt európai, azon belül német szokásnak vélik a kutatók.
            Holott ez nem más, mint a jelképes újjászületés rítusa,
            amelyet Mongóliában mai napig gyakorolnak.</p>
          <div id="gmail-attachment_176973" style="width:873px"
            class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-486866_1280.jpg"
              class="gmail-fancybox gmail-image" moz-do-not-send="true"><img
                aria-describedby="caption-attachment-176973"
                class="gmail-wp-image-176973"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-486866_1280-1024x529.jpg"
                alt="" style="margin-right: 0px;" moz-do-not-send="true"
                width="194" height="100"></a>
            <p id="gmail-caption-attachment-176973"
              class="gmail-wp-caption-text">Jurta Mongóliában. Képünk
              illusztráció (Forrás: Pixabay.com)</p>
          </div>
          <p>Attila királyról számos monda szól, amelyet még az 1920-as
            években <em>Szendrey Zsigmond</em> néprajzkutató gyűjtött
            össze. Ebből látható, hogy az egész Kárpát-medence területén
            megvolt Attila király kultusza. A krónikákban szereplő hun
            uralkodó bölcsessége, majd Szent István királyunk
            Intelmeiben köszön vissza, amikor is az ország
            kormányzásában a saját hagyomány fontosságát hangsúlyozták.</p>
          <p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Anonymus
                művében többször is előjön az a szófordulat, hogy Árpád
                fejedelem Attila király államát akarta feltámasztani,
                hiszen a nagy hun király fia,<em> Irnek</em> – <em>Csaba
                  királyfi</em> – ezt a feladatot hagyta utódaira.</strong></span></p>
          <div id="gmail-attachment_176974" style="width:859px"
            class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Ulpiano_Checa_La_invasion_de_los_barbaros.jpg"
              class="gmail-fancybox gmail-image" moz-do-not-send="true"><img
                aria-describedby="caption-attachment-176974"
                class="gmail-wp-image-176974"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Ulpiano_Checa_La_invasion_de_los_barbaros.jpg"
                alt="" style="margin-right: 0px;" moz-do-not-send="true"
                width="487" height="279"></a>
            <p id="gmail-caption-attachment-176974"
              class="gmail-wp-caption-text">A hunok megszállják Rómát, a
              Nyugat-római Birodalom fővárosát. Ulpiano Checa festménye,
              1887 (Forrás: Wikipédia.hu)</p>
          </div>
          <h6><strong>–<font size="2"> Az elmúlt évek forrásai miben
                változtattak a korábbi álláspontokon?</font></strong></h6>
          <p>– Szerencsére a kaukázusi területekről előkerült történelmi
            források, régészeti leletek igazolták a krónikák leírását és
            az Ázsiából származó hunok korai (Kr. u. 1-2. század)
            megjelenését. Ismeretes, hogy <em>Hunor </em>és <em>Magor</em>
            egy átjárót keresett, amit a szarvas mutatott meg nekik. Ez
            nem más, mint a grúziai Darial-hágó, amelynek mentén
            koncentrálódnak a hun leletek.</p>
          <p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
                hunokról szóló kínai források is óriási segítséget
                jelentenek a kutatók számára. </strong></span></p>
          <p>Ezeket azonban magyar szempontból kell feldolgozni, a mi
            krónikáinkkal és hagyományainkkal összevetni. Megdöbbentő,
            hogy mennyi egyezés található a hun és a magyar hagyomány
            között.</p>
          <h6><font size="2"><strong>– Számos kutató hangoztatja, hogy
                nagyon kevés a hun leletanyag a Kárpát-medencében, mi
                lehet ennek az oka?</strong></font></h6>
          <p>– Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a
            hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében
            talált europid leletek közül nem egyet, tévesen nem hunnak,
            hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak.</p>
          <p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
                német kutatók a régebben megtalált csontleleteket újabb
                vizsgálatoknak vetették alá, melyekből kiderült, hogy a
                korábban germánnak tartott emberi maradványok hun lehet.</strong></span></p>
          <div id="gmail-attachment_176975" style="width:861px"
            class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-2728088_1280.jpg"
              class="gmail-fancybox gmail-image" moz-do-not-send="true"><img
                aria-describedby="caption-attachment-176975"
                class="gmail-wp-image-176975"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-2728088_1280-1024x682.jpg"
                alt="" style="margin-right: 0px;" moz-do-not-send="true"
                width="194" height="129"></a>
            <p id="gmail-caption-attachment-176975"
              class="gmail-wp-caption-text">Mongol jurták. Képünk
              illusztráció (Forrás: Pixabay.com)</p>
          </div>
          <h6><strong>–<font size="2"> Kik foglalkoznak ma a hun–magyar
                kérdés tisztázásával?</font></strong></h6>
          <p>– Jelenleg a <em>Magyarságkutató Intézet</em> végez
            intenzív kutatást a hunok eredetével kapcsolatban. Remélem,
            hogy az ő tevékenységük révén tisztázható lesz néhány, mai
            napig vitatott téma, így a hunok eredete, valamint a
            vándorlásuk és a magyarokkal való rokoni kapcsolat.
            Összefoglalva elmondhatom, hogy valami pozitív változás
            elindult, de még hosszú út vezet odáig, hogy a régi, mára
            megdőlt elméleteket átértelmezze a szakma.  </p>
          <p> <strong>Tóth Gábor</strong></p>
        </div>
      </div>
      <br>
      <fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
        <tr>
      <td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
                <td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a>            </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>