<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.08.04. 12:07 keltezéssel, Reinisch
Egon írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:744d03a6-773e-f5c8-d24b-c71c97358431@t-online.hu">
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
<p>Az áttörés már megtörtént .Tekintettel arra ,hogy már
Magyarországon teljesen felszerelt archeogenetikai vizsgálatokra
is alkalmas labor van (talán már laborok is vannak ) lehull a
finnugor lepel a szkíta-hun-magyar kérdésről .</p>
<p>Az már kiderült a karosi temetőben talált úgynevezett ve4zéri
sírokban 100 %-ban szkíta -hun genomú férfiakat és nőket
találtak (pontosabban a csontmaradványaikat ). Akik genetikai
jellemzőik elsősorban a Baskiria és a volgai tatárok felé
mutatnak de van bennük kaukázusi és magas százalékú ősi európai
gén szekvencia is az ázsiai marker 15 és 30 %.ban volt jelen
.Ráadásul ez egyformán igaz a nőkre és a férfiakra tehát
meglehetősen homogén nép voltak cáfolva azt divatos történészi
állítást ,hogy hun bárki vagy akárki is lehet .Hangsúlyozom
hogy ezzel a kutatással csak Árpád és honfoglaló népének
származása oldódott meg a köznépi sírokban fekvők genetikei
adatai teljesen eltérnek a mellékletes részleges lovas
temetkezéssel rendelkezők genetikai jellemzőiktől .Árpád népe az
előzetes vizsgálatok szerint nem tesz ki 5% nál többet az akkor
már itt élő népekhez képest tehát valószínűtlen hogy Árpád népe
hozta volna be a magyar nyelvet a Kárpát-medencébe .Az 5 %
megfelel általában a nemesség arányának és még a mai magyar
népesség is 5 % hordozza a karosi temetőben talált genetikai
markereket így a mai magyar genetikai általános jellemző is
megfelel a honfoglalás korabeli átlagos jellemzőknek ,tehát a
magyar nép genetikájában már a kőkor vége óta de kőrézkor óta
biztosan itt él a jelenlegi hazánkban .<br>
</p>
<p>A szkíták amíg nem lépték át az Urál hegység vonalát a
régmúltban addig tisztán europid népesség voltak ,így
leszármazottaik a hunok is elsősorban azok ahogy Obrusánszky
Borbála írja de a hunok már jelentős mongoloid keveredést
mutatnak de még bennük is nagyobb a europid vonás .A távol
keleten még a mumifikálódott hun emberi maradványokon is
látszott hogy europidok a kínaik a régi időkben ezért fej nélkül
mutogatták őket bár még a magasságukon is látszott hogy nem
mongolok vagy kínaiak .</p>
<p>A hunok csata előtt egy sajátos keresztelési szertartást
végezetek a katonák térdig begázoltak egy szent folyóba (Don
,Volga és mikor már itt voltak a Dunába ) és ennek emlékére egy
kacskaringót hímeztek mindkét felső combjukra .Ennek emléke
maradt meg a magyar huszár egyenruhán és gyalogsági egyenruhán
amelyet még Mária Terézia idejében sőt még az első világháború
elején viselt minden a Magyar Királyság területéről sorozott
Császári és Királyi közös vagy honvéd huszár vagy gyalog
ezredbeli katona .</p>
<p>Még idén közölni fogják (Dr. Török Tibor ,Neparáczki Endre ) a
Hunyadiak genetikai származását .<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.08.04. 10:43 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwP7n1nW2J_eC26qMsLMXABjb7nyaTufQRXcPwNqynLsUg@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html;
charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line">
<h2 class="entry-title">Áttörés várható a hun-magyar
őstörténet kutatásában</h2>
</div>
<div class="gmail-cikk-lead">
<p><a
href="https://vasarnap.hu/2021/08/04/obrusanszky-a-hun-es-a-magyar-hagyomany-kozott-szamos-hasonlosag-van/"
moz-do-not-send="true">https://vasarnap.hu/2021/08/04/obrusanszky-a-hun-es-a-magyar-hagyomany-kozott-szamos-hasonlosag-van/</a></p>
<p>Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a
hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében
talált europid leletek közül nem egyet tévesen nem hunnak,
hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak – véli
Obrusánszky Borbála történész, az ulánbátori magyar
nagykövetség vezetője, akivel a hun és a magyar rokonság
kérdéséről beszélgettünk. </p>
</div>
<div class="gmail-content">
<h6><font size="2"><strong>– Mit tudhatunk ma a hunok és a
magyarok kapcsolatáról? Mennyire mese vagy éppen
valóság Attila királlyal való kapcsoltunk?</strong></font></h6>
<p>– A középkori magyar krónikák feljegyzései, a Werbőczy
Hármaskönyvében összefoglalt jogszokások, a történelmi
mondák alapján elmondható, hogy a hunoktól való származás
tudata nem kérdés, hanem tény volt a középkorban. A
történelmi forrásokon kívül régészeti leletek,
antropológiai vizsgálatok is az ázsiai és az európai
hunok, illetve a magyarok közti rokonságot mutatták ki.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
legfrissebb tudományág, az archaeogenetika pedig
konkrét bizonyítékokkal szolgál erre.</strong></span></p>
<p>A sokoldalú bizonyítékok ellenére máig sokan tiltakoznak
a hun–magyar rokonság ellen, amelynek okai nem igazán
érthetők.</p>
<div id="gmail-attachment_176971" style="width:593px"
class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Attila-ChroniconPictum.jpg"
class="gmail-fancybox gmail-image"
moz-do-not-send="true"><img
aria-describedby="caption-attachment-176971"
class="gmail-wp-image-176971"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Attila-ChroniconPictum.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="194" height="186"></a>
<p id="gmail-caption-attachment-176971"
class="gmail-wp-caption-text">Attila hun király
ábrázolása a Képes krónikában, 1360 körül (Forrás:
Wikipedia.hu)</p>
</div>
<h6><strong>– Az Habsburg Birodalom el akarta tagadni a
magyaroktól az egykor dicső ősöket?</strong></h6>
<p>– Talán így történt, annyi bizonyos, hogy a 19. század
második felétől – politikai megbízásra – támadás indult a
magyar nemzeti krónikák ellen. Német- és Habsburg-hű
magyar történészek megpróbálták nevetségessé tenni a
magyar krónikákban szereplő adatokat.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Kiváló
és neves magyar történészek – <em>Szabó Károly, Thúry
József </em>– megírták kritikáikat, de nem tudták
megváltoztatni a 19. században kialakult tudományos
álláspontot a magyarság őstörténetéről.</strong></span></p>
<h6><strong>– <font size="2">Mára számos új kutatási
eredménnyel rendelkezünk. </font></strong></h6>
<p>– Valóban, azóta némi javulás tapasztalható, ami a
természettudományos módszerek eredményeinek köszönhetők.
Sajnos azonban még mindig nem sikerült áttörést elérni a
hunok kutatása terén.</p>
<div id="gmail-attachment_176970" style="width:957px"
class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter">Hazánkban főleg
a régészek foglalkoznak <em>Attila</em> hunjainak
történetével és kultúrájával, más tudományágak nem. Holott
a történészek, néprajzosok számára is rengeteg
érdekességet tartogatna egy ázsiai–európai hun
összehasonlító vizsgálat.</div>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Számos
mondai párhuzamunk egészen az ázsiai hun birodalomba
vezet bennünket. </strong></span></p>
<p>Sok szokásunk, amelyet a néprajzosok germánnak vagy
szlávnak állítanak be, megvan az ázsiai hunoknál és
utódnépeiknél is.</p>
<h6><strong>–<font size="2"> Mondana egy példát?</font></strong></h6>
<p>– Természetesen. A frászkarikán való átbújtatást a neve
miatt európai, azon belül német szokásnak vélik a kutatók.
Holott ez nem más, mint a jelképes újjászületés rítusa,
amelyet Mongóliában mai napig gyakorolnak.</p>
<div id="gmail-attachment_176973" style="width:873px"
class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-486866_1280.jpg"
class="gmail-fancybox gmail-image"
moz-do-not-send="true"><img
aria-describedby="caption-attachment-176973"
class="gmail-wp-image-176973"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-486866_1280-1024x529.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="194" height="100"></a>
<p id="gmail-caption-attachment-176973"
class="gmail-wp-caption-text">Jurta Mongóliában. Képünk
illusztráció (Forrás: Pixabay.com)</p>
</div>
<p>Attila királyról számos monda szól, amelyet még az
1920-as években <em>Szendrey Zsigmond</em> néprajzkutató
gyűjtött össze. Ebből látható, hogy az egész
Kárpát-medence területén megvolt Attila király kultusza. A
krónikákban szereplő hun uralkodó bölcsessége, majd Szent
István királyunk Intelmeiben köszön vissza, amikor is az
ország kormányzásában a saját hagyomány fontosságát
hangsúlyozták.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Anonymus
művében többször is előjön az a szófordulat, hogy
Árpád fejedelem Attila király államát akarta
feltámasztani, hiszen a nagy hun király fia,<em> Irnek</em>
– <em>Csaba királyfi</em> – ezt a feladatot hagyta
utódaira.</strong></span></p>
<div id="gmail-attachment_176974" style="width:859px"
class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Ulpiano_Checa_La_invasion_de_los_barbaros.jpg"
class="gmail-fancybox gmail-image"
moz-do-not-send="true"><img
aria-describedby="caption-attachment-176974"
class="gmail-wp-image-176974"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Ulpiano_Checa_La_invasion_de_los_barbaros.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="487" height="279"></a>
<p id="gmail-caption-attachment-176974"
class="gmail-wp-caption-text">A hunok megszállják Rómát,
a Nyugat-római Birodalom fővárosát. Ulpiano Checa
festménye, 1887 (Forrás: Wikipédia.hu)</p>
</div>
<h6><strong>–<font size="2"> Az elmúlt évek forrásai miben
változtattak a korábbi álláspontokon?</font></strong></h6>
<p>– Szerencsére a kaukázusi területekről előkerült
történelmi források, régészeti leletek igazolták a
krónikák leírását és az Ázsiából származó hunok korai (Kr.
u. 1-2. század) megjelenését. Ismeretes, hogy <em>Hunor </em>és
<em>Magor</em> egy átjárót keresett, amit a szarvas
mutatott meg nekik. Ez nem más, mint a grúziai
Darial-hágó, amelynek mentén koncentrálódnak a hun
leletek.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
hunokról szóló kínai források is óriási segítséget
jelentenek a kutatók számára. </strong></span></p>
<p>Ezeket azonban magyar szempontból kell feldolgozni, a mi
krónikáinkkal és hagyományainkkal összevetni. Megdöbbentő,
hogy mennyi egyezés található a hun és a magyar hagyomány
között.</p>
<h6><font size="2"><strong>– Számos kutató hangoztatja, hogy
nagyon kevés a hun leletanyag a Kárpát-medencében, mi
lehet ennek az oka?</strong></font></h6>
<p>– Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a
hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében
talált europid leletek közül nem egyet, tévesen nem
hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának azonosítottak.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
német kutatók a régebben megtalált csontleleteket
újabb vizsgálatoknak vetették alá, melyekből kiderült,
hogy a korábban germánnak tartott emberi maradványok
hun lehet.</strong></span></p>
<div id="gmail-attachment_176975" style="width:861px"
class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-2728088_1280.jpg"
class="gmail-fancybox gmail-image"
moz-do-not-send="true"><img
aria-describedby="caption-attachment-176975"
class="gmail-wp-image-176975"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-2728088_1280-1024x682.jpg"
alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="194" height="129"></a>
<p id="gmail-caption-attachment-176975"
class="gmail-wp-caption-text">Mongol jurták. Képünk
illusztráció (Forrás: Pixabay.com)</p>
</div>
<h6><strong>–<font size="2"> Kik foglalkoznak ma a
hun–magyar kérdés tisztázásával?</font></strong></h6>
<p>– Jelenleg a <em>Magyarságkutató Intézet</em> végez
intenzív kutatást a hunok eredetével kapcsolatban.
Remélem, hogy az ő tevékenységük révén tisztázható lesz
néhány, mai napig vitatott téma, így a hunok eredete,
valamint a vándorlásuk és a magyarokkal való rokoni
kapcsolat. Összefoglalva elmondhatom, hogy valami pozitív
változás elindult, de még hosszú út vezet odáig, hogy a
régi, mára megdőlt elméleteket átértelmezze a szakma. </p>
<p> <strong>Tóth Gábor</strong></p>
</div>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width: 470px; padding-top: 17px; color:
#41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica,
sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
target="_blank" style="color: #4453ea;"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1"
height="1" moz-do-not-send="true"> </a></div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>