<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>A nácik, a kommunisták és az eltűnt dollármilliárdok</b></font></div><b>
</b><div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Amennyiben a hazánkból
kiszivattyúzott pénz itt maradt volna, a magyarok ma olyan gazdasági
szinten élhetnének, mint például a németek </b></span>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mondta Borvendég Zsuzsanna
történész. </b></span></span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2021. július 31. 15:29 <br></div><div class="gmail-megjelenes"><a href="https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html">https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html</a></div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
</a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/120133-A_nacik__a_kommunistak_es_az_eltunt_dollarmilliardok.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div id="gmail-content" class="gmail-ui-helper-clearfix"><div id="gmail-panel1"><div id="gmail-cikk" class="gmail-keyword-10" name="120133"><div class="gmail-szoveg"><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/128834.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="194" height="109"></div>
<p>
Amennyiben a hazánkból kiszivattyúzott pénz itt maradt volna, a
magyarok ma olyan gazdasági szinten élhetnének, mint például a németek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet kutatója
jelentősen felkavarta<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az állóvizet </span>Magyarország <span style="background-color:rgb(234,209,220)">eladósodását</span> kutató
írásaival, </b></span>aminek a szálai a jelenkorunkba vezetnek. De <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>arra is választ
kapunk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">miként működött</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><font size="4">a korábbi nácik és a baloldal szövetsége</font></span> az
úgynevezett hidegháború időszakában.</b></span></p>
<p>
<em><strong>– Magyarország legnépszerűbb történészét tisztelhetjük
önben. Előadásait százezrek nézik a videós csatornákon, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A hálózat pénze
című, legutóbbi könyve egy hónap alatt több utánnyomásban tízezer
példányban jelent meg. Minek tulajdonítja ezt a hatalmas érdeklődést?</span></strong></em></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Molnár Tamás, az egyik legnagyobb konzervatív filozófus</span> a Liberális
hegemónia című könyvét azzal kezdi: <u>„Értelmünk természetes törekvése,
hogy megértse a körülöttünk lévő világot, ugyanúgy, mint azt, melyet a
lélek legmélyének nevezünk.”</u> </b></span>A <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>könyveim azok körében válthattak ki
érdeklődést, akik érteni akarják azokat a folyamatokat, amelyek szálai a
múltba nyúlnak, de ma is meghatározzák a sorsunkat.</b></span> Sokan érezhetik
azt, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ma egyfajta virtuális valóságban élünk, rengeteg információ
zúdul ránk, ami elfedi <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a valóságot</span>. Néhány évtizeddel ezelőtt hasonlóan
működött minden. Nemzedékek fiatalsága egy nagy hazugság volt, egy
álvalóság, melyet gulyáskommunizmusnak neveztek, miközben a nemzetközi
pénzmaffia kirabolta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az országot</span>, s ennek a következményeit <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mi </span>viseltük
és viseljük.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Könyveim a máról is szólnak, hiába a Kádár-rendszer a
témájuk. A tízezer példány majdnem elfogyott, újabb utánnyomás készül.</b></span></p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/128835.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="194" height="129"></p>
<p id="gmail-caption-attachment-10151231">
<em>Borvendég Zsuzsanna szerint a rendszerváltáskor politikai váltás volt, de gazdasági nem Fotó: Havran Zoltán</em></p>
<p>
<em><strong>– Ki lehet-e deríteni az igazságot, van-e egyáltalán
igazság, vagy az csak egy posztmodern nyelvi fordulat része, arra
szolgál, hogy eltakarjuk a valóságot?</strong></em></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A teljes igazságot </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">soha nem</span> fogjuk megismerni</b></span>. Nem azért, mert azt a
posztmodern narratívát követem, amely szerint a történelmi tény nem
létezik, hanem <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>azért, mert a fennmaradt és kutatható iratok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak a
történések töredékét</span> közvetítik, sokszor <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt is manipuláltan</span>.</b></span> A
tényleges motivációk, az emberi esetlegességek, a szóbeli egyezségek, a
szereplők által rejteni kívánt összefüggések jelentős része
felderíthetetlen marad, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>csak a jéghegy csúcsát láthatjuk</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>De már az is
nagy dolog, hogy egyáltalán tudunk <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a jéghegyről</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> Történészként sikerült
egy olyan témára irányítanom a figyelmet, amelyet korábban csak kevesen
próbáltak elbeszélni, de őket is többnyire lejáratták,
hiteltelenítették. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A levéltári dokumentumokkal bőségesen alátámasztott
állításokat azonban nehéz <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lesöpörni az asztalról.</span></b></span></p>
<p>
<em><strong>– A rendszerváltásnak leginkább a politikai narratíváját
ismerjük, a gazdasági tektonikai mozgásokat alig. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Sokan kétségbe vonják a
rendszerváltást is.</span></strong></em></p>
<p>
–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Politikai váltás volt – ez nem kérdés –, de gazdasági <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem</span>.</b></span> A
gazdasági elit lecserélte az érdekeit korábban teljesen kiszolgáló
kommunista garnitúrát – a mór megtette kötelességét, a mór mehet.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánk</span> kifosztásán munkálkodó hálózat polipkarjai maradtak.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ma már
nagyjából rekonstruálható, hogy a hatalomátadá</span>s milyen forgatókönyv
szerint működött, a terepet előkészítették az új idők kirakatfiguráinak.
Korábban nem ismert személyek tűntek elő a homályból, akik pillanatok
alatt elfoglalták a legfontosabb pozíciókat. Közben a privatizációval
azt is megszerezték, amit a kommunista rablógazdálkodás alatt nem tudtak
megkaparintani</b></span>. Nem tudom, hogy a politikai folyamatok szereplői
mennyire voltak tisztában azzal, hogy egy színjátékban vesznek részt. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
Szerintem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy tudatos manipuláció eredménye</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a rendszerváltás fogalma<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> is</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.
</span>Ahogyan a „gulyáskommunizmus” vagy a „puha diktatúra”, és még
sorolhatnám.</p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/128836.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="194" height="129"></p>
<p id="gmail-caption-attachment-10153415">
<em>Az egész hidegháborúról alkotott tudásunkat is újra kell gondolnunk Borvendég Zsuzsanna szerint Fotó: Havran Zoltán</em></p>
<p>
<em><strong>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Talán hidegháború sem volt, legfeljebb a színjáték részéhez tartozott?</span></strong></em></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>– Az egész hidegháborúról alkotott képünket is újra kell értékelnünk,
hisz mindmáig <span style="background-color:rgb(249,203,156)">a jó és rossz küzdelmeként van feltüntetve, melyben a hősi
Amerika küzd a gonosz Szovjetunió elle</span>n</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <span style="background-color:rgb(249,203,156)">ilyen </span>egyszerű</span>, hisz a
gazdasági érdek és a pénz<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> mindent felülír</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A nyugat-európai vagy
amerikai cégeknek nem volt jó üzlet betartani az elzárkózási politikát<span style="background-color:rgb(208,224,227)">,
az embargós szabályokat, melyeket az amerikai kormány az üzleti életre
is rá akart kényszeríteni</span>. Ráadásul az a nyugati cég, melynek sikerült
bejutnia a vasfüggöny keleti oldalára, olyan monopolhelyzetet élvezett,
ami Nyugaton elképzelhetetlen volt, hisz a keleti piacokon nem volt
verseny, az agyonkorrumpált döntéshozók biztosították a kizárólagosságot
és a szabad rablást. Közben a szovjet világhódító tervek részeként
cégek fedésében építettek ki Nyugatra behatolási csatornákat, hogy a
nyugati társadalmakat érzékenyítsék és terjesszék a kommunisztikus
gondolatokat – ez a pozícióépítés is rengeteg pénzt emésztett fel.</b></span></p>
<p>
<em><strong>– Milyen szerepet töltött be ebben Magyarország?</strong></em></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A tőke logikája ellentmond a vasfüggönynek. A pénz útjába nem állhat
egy fal, kellettek kiskapuk, melyek a tőkeáramlást biztosítják, az egyik
kiskapu Magyarország lett. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ennek a pozíciónak köszönhető, hogy olyan
nemzetközi pénzügyi érdekek jelentek meg a térségben, melyeknek egyenes
következménye lett az a pénzszivattyú, ami a 70-es évek óta működik. 242
milliárd dollárt vittek ki</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az ország</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ból</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1980 és 2010 között</b></span>, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ez Bogár
László közgazdász számításai szerint</b><b> a harminc év alatt megtermelt
nemzeti jövedelmünk <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyharmada.</span></b></span> Az biztos, hogy nem lehet számításon
kívül hagyni a pénzügyi világ és a gazdasági élet nemzetközivé válását, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
huszadik század derekán már nem nemzetállami keretekben működött a
gazdaság, a multinacionális cégeknek több országban voltak
leányvállalataik.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nem a politika</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>irányította a világot, hanem a cégek,
pénzhatalmi érdekek határozták meg</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a politikát</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Már a huszadik század
közepén is irracionális elképzelés volt, hogy mesterségesen ketté lehet
osztani a világot</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hiszen </b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a tőke</span> ezer szálon hálózta be <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a Földet</span>.</b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/128837.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="487" height="274"></p>
<p id="gmail-caption-attachment-9589640">
<em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><font size="4"><b>Szeptemberben jelenik meg A hálózat emberei című új könyve </b></font></span>Forrás: Patrióták</em></p>
<p>
<em><strong>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A balliberális oldal értelmiségi holdudvara ma is
készséggel nácizza le</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztény és konzervatív hagyományaihoz
ragaszkodó magyar polgári réteget.</span> Eddig úgy tudtuk, a kommunisták
legfontosabb célja a nácizmus és a fasizmus elleni küzdelem. Az ön
kutatásaiból teljesen más kép tárul elénk, nevezetesen: a magyarországi
hithű kommunisták Hitler bizalmi embereivel üzletelnek, már rögtön 1945
után. Ezzel kapcsolatban Bródy Sándor író fiainak esete akár egy külön
könyvet is megérdemelne. Érkezett-e bármilyen cáfolat a kutatásaival
kapcsolatban?</strong></em></p>
<p>
– Ez számomra is érdekes volt. Egy újabb példa arra, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a felszín
alatt nem voltak kibékíthetetlen ellentétek a nácik és a kommunisták
között, sőt jól megfértek egymással.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Maga Kádár János, mikor vérbe
tiporta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az 56-os forradalmat</span>, a nyugati imázsának erősítésére a hitleri
birodalom egyik korábbi bizalmi és befolyásos emberét bízta meg.
Miközben Kádár itthon lefasisztázta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a demokráciáért harcoló magyarokat</span>,
</b><b>azzal párhuzamosan egy korábbi főnácinak rengeteg pénzt fizetett az
együttműködés fejében</b></span>. De ez is csak egy példa a sok közül. Érdekes, de<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a
kutatásaimra</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> eddig semmilyen <span style="background-color:rgb(208,224,227)">reakciót </span>nem kaptam.</b></span></p>
<p>
<em><strong>– A csend is beszédes. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Rengeteg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nevet</span> hoz fel a könyveiben,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">akik részt vettek</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a hazánkat </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kifosztó külkereskedelmi hálózatban. Ilyen
például Oblath György, Nyerges János, Salusinszky István, Fekete
János.</span> A tevékenységükkel kapcsolatban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> sem</span> érkezett visszajelzés?</span></strong></em></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Elég sok személyről </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>van bizonyítékunk,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy része volt ennek a
maffiaszerű hálózatnak</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ők mind meghatározó pártállami pozíciókat
foglaltak el, ugyanis a hálózatnak kellettek a hierarchia magas pontjain
lévő személyek, mert <span style="background-color:rgb(208,224,227)">ők fértek hozzá az információkhoz,</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> és megvolt a
hatalmuk, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> támogassák a működését</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A többségük már nem él, de a
cégeik túlélték őket. Ha már említette, a Salusinszky család is ilyen.
Salusinszky István a Magyar Külkereskedelmi Bank elnöke volt 1963-tól
80-ig, és központi figurája a külkereskedelmi maffiának. Az 1944 őszén
bejövő moszkovita társaság emelte fel 1945-ben – ők azért jöttek, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a
külkereskedelmet</span> kommunista befolyás alá helyezzék<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></b><b> Ez egy tudatosan
építkező hálózat volt, eleinte a szovjet útmutatásokat követték, és
nagyon sokra vitték</b></span>. Mint említettem, a többségük már nem él, de a
tőkéjüket, a családok közötti és a nemzetközi pénzügyi-politikai
kapcsolataikat az utódaik megörökölték. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Összehasonlíthatatlanul jobb
helyzetből indultak <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a rendszerváltás</span>kor, mint<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a magyarok 99 százaléka</span></b></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ennek a kapcsolatrendszernek volt a haszonélvezője Dobrev Klára is,
akiből a jelek szerint valakik miniszterelnököt szeretnének csinálni.</b></span></p>
<p>
<em><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Könyveiben</span> részletesen foglalkozik</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánk</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kirablásával.</span> Röviden hogyan mutatná be ezt a folyamatot?</strong></em></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>– Nagyon leegyszerűsítve </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a magyarországi külkereskedelmi cégek a
nemzetközi tranzakcióikkal rengeteg veszteséget termeltek, ezeket direkt
úgy üzemeltették, hogy megkárosítsák </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarországot</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A veszteséget
természetesen <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a magyar állam</span> fedezte. </b><b>A hiány külkereskedelmi deficitet
eredményezett, ami államadóssággá vált. Ennek a fedezésére magas
kamatozású hiteleket vettek fel, így kezdődött az az eladósodási
folyamat, aminek 1989-re majdnem államcsőd lett a következménye</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
történészek és a közgazdászok mindmáig azt próbálják elhitetni, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez
az államadósság </b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>azért keletkezett, mert a kádári diktatúra a jóléti
kiadásokat finanszírozta belőle, vagyis az emberekre költötték a pénzt. </b></span>
<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Ezér</b></span>t<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> is kell visszafizetni </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az állampolgárok adóiból</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span>a hiányt.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ma már
tudjuk,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a hiányként feltüntetett összegek jelentős része magánszámlákon,
külföldi bankokban, offshore cégeknél landolt. Ez volt a fehérgalléros
bűnözők extraprofitja.</b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/128838.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="487" height="324"></p>
<p id="gmail-caption-attachment-10151228">
<em>„A hálózat emberei jobb helyzetből indultak a rendszerváltáskor, mint a magyarok 99 százaléka” Fotó: Havran Zoltán</em></p>
<p>
<em><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mit tart eddigi legnagyobb tudományos eredményének?</span></strong></em></p>
<p>
– Annak önmagában örülnék, ha általánosan elfogadnák és közismert
lenne, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Kádár-rendszer<font size="4"> nem</font><span style="background-color:rgb(249,203,156)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>a magyar állampolgárok túlfogyasztása
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">miatt adósodott el.</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>Ez ordas hazugság volt, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a magyar társadalom </span>teljes
megcsalatása; <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyszerű állampolgár</span> nyakába varrták a felelősséget,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
aki</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezekről a pénzügyletekről</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> semmit sem tudott.</b></span> Szeretném megértetni,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy a Kádár-rendszer a gulyáskommunizmus elhitetésével az egyik
legnagyobb bűnt követte el <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magyar társadalom</span> ellen, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nemzeti
öntudat</span>nak is helyrehozhatatlanul ártott</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Jó lenne, ha mindenki tudná, </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy volt és van egy pénzügyi elit, melynek a zsoldjába álltak egyesek –
meg is kapták érte a júdásmilliókat –, de a már említett 242 milliárd
dollár olyan nagy összeg, amit nem fogunk néhány magyarországi szereplő
mögött megtalálni, ez a pénz<font size="4"> nem </font>hazai üzletemberek zsebében landolt.</b></span>
Hogy konkrétan is értsük:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ha ez a pénz itthon maradt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">volna</span>, a magyarok
ma olyan gazdasági szinten élnének, akár a németek</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az impexesek
elárulták<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a saját hazájuk</span>at, aminek az lett a következménye, hogy
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarország</span> kényszerpályára sodródott, és ebből a hálózatból azóta sem
tudunk kivergődni, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">bármit is próbálunk.</span></b></span></p>
<p>
<em><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Lesz folytatása az eddigi kutatásainak?</span></strong></em></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szeptemberben jelenik meg <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A hálózat emberei</span> című új könyvem</b><b>, illetve
egy korábbi kötet újraszerkesztett változata, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A Cég megnyertjei, a
megnyertek cége</span>i</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezeket pedig reményeim szerint újabb kötetek fogják
követni.</b></span></p>
<p>
<em><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A könyvírás mellett jut ideje pihentetőbb olvasmányokra is, vagy teljesen a szakmai anyagoknak él?</span></strong></em></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szükség van másra is. Nemrég olvastam újra <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Bán János
Hunyadi-sorozatát,</span> ami ismét hatalmas élmény volt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Laurent Obertone
Gerilla című könyvé</span>nek második kötete annyira mellbe vágott, hogy szinte
most sem tértem magamhoz, ismernie kellene ezt mindenkinek! Most éppen a
Magyar Patrióták által kiadott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Domonkos László <a href="http://www.patriotakonyvek.hu" rel="noopener noreferrer" target="_blank">Pompeji magyar hamuja</a> </span>című hiánypótló könyvét olvasom, ami a felvidéki, sárosi magyarság eltűnésének megrázó tragédiáját mutatja be.</b></span></p>
<p>
<em>Pataki Tamás </em></p>
<div class="gmail-szerzo"><a href="http://magyarnemzet.hu">magyarnemzet.hu</a></div>
<div class="gmail-kulcsszavak">
<div class="gmail-label">Címkék:</div></div></div></div></div></div><br></div>