<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Mi a köztünk lévő Istenben hiszünk – Beszélgetés Csókay Andrással</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2021. július 28., szerda | 20:05<div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g115601']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115601&v=1&img=c_398a4195.jpg" style="margin-right: 0px;" width="194" height="129"><span class="gmail-galcount" title="2 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 2</span></a></div><h3 class="gmail-lead">A
 közelmúltban Erdő Péter bíboros, prímás oklevelet adott át a Nemzetközi
 Eucharisztikus Kongresszus (NEK) népszerűsítésével megbízott tizenkét 
hírnöknek, köztük Csókay András idegsebésznek. Vele beszélgettünk.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><strong>– Milyen érzés a NEK hírnökének lenni? Tizenketten vannak, mint az apostolok…</strong></p>
<p>– Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy felkértek erre, és egy olyan 
nemzeti példakép társaságában lehetek, mint Böjte Csaba testvér. A 
felkérés természetesen feladattal és kötelességgel is együtt jár: 
hirdetni az Eucharisztiát, a kongresszust, ami reményeim szerint 
megújíthatja Magyarország hitéletét, segíthet felcserélni a 
hiszékenységet a hittel. A hit pedig tisztánlátást jelent, nemcsak 
teológiailag, hanem a mindennapi életben, például a politikában is. Ha 
az emberek tisztán látnak, akkor semmitől nem kell félnünk, mert ez azt 
jelenti, hogy Jézus szerint élünk és cselekszünk.</p>
<blockquote>
<p>Hírvivőknek kell lennünk, és a hírvivő apostoli munkát végez. 
Menjetek és hirdessétek az Eucharisztiát és az evangéliumot… Jaj nekem, 
ha nem töltöm be ezt a küldetést.</p>
</blockquote>
<p>De ott van a hatalmas bizalom is: aki megvall engem az emberek előtt,
 azt én is megvallom mennyei Atyám előtt. Ennél nyugodtabb, átölelőbb 
szeretet nincsen.</p>
<p><strong>– Mit jelent az Ön életében az Eucharisztia?</strong></p>
<p>– Hatalmas misztérium. 2014-ben tizenhat év telt már el a megtérésem 
óta, és még mindig nem értettem az Eucharisztia misztériumát. Nem fogtam
 fel az értelmemmel, pedig ez lehetséges. Ha elfogadom, hogy a 
feltámadás, a hittől teljesen függetlenül, történelmi tény, és 
természettudományosan is bizonyított, akkor el kell fogadnom Jézus 
minden egyes szavát. Nem engedhetem meg magamnak, hogy csak részeket 
fogadjak el a tanításából. Jézus egyértelműen megmondta az utolsó 
vacsorán: ez az én testem, ez az én vérem, ezt cselekedjétek az én 
emlékezetemre. De még a hívő ember sem fogja fel ennek az értelmét. Egy 
misztikus tapasztalatra volt szükség ahhoz, hogy átérezzem, megértsem, 
mit jelent. Ez kapcsolatban van egy nagy szenvedéssel, a kisfiam, Marci 
tragikus halálával. Egy epilepsziás roham következtében megfulladt a 
medence húsz centis vizében, úgy, hogy mi közben otthon voltunk, de bent
 a házban. A halála után is ugyanúgy hittem Isten szeretetében, de 
nagyon rosszul éreztem magam, és azt gondoltam, most már így kell 
leélnem az életemet. Mélyen hívő vagyok, de folyamatosan szenvedek. 
Voltak ilyen emberek az Egyház történetében. Aztán megérkezett a 
kegyelem: egy szentségimádás közben a Szent István-bazilika 
oldalkápolnájában megszólaltak a harangok. Az Eucharisztiában megjelent 
az Úr Jézus és Marcika. Krisztus átfogta a kisfiam vállát; arca a turini
 lepel élő arca volt. Marci jól hallható hangon azt mondta: Jól látod, 
apu. Négy percig tartott ez a jelenés, közben szólt a harang. Ezután 
bementem a bazilikába imádkozni, egy orgonaművész éppen egy gyönyörű 
Bach-darabot játszott, katartikus élmény volt. Sírva fakadtam az 
örömtől, hatalmas eucharisztikus élményben volt részem. A kisfiam halála
 után huszonöt nappal történt ez. Ettől kezdve már értem, mit jelent az 
Eucharisztia.</p>
<p><strong>– Ha nem tudjuk ésszel felfogni az Eucharisztiát, akkor 
felfoghatjuk hittel vagy csodás esemény megtapasztalásával, ahogyan ez 
Önnel is történt?</strong></p>
<p>– Az utóbbi öt évben egyre inkább igyekszem hangsúlyozni, hogy</p>
<blockquote>
<p>a kereszténység, Jézus személye és tanítása az értelem hite, a tudatosság útja.</p>
</blockquote>
<p>Értelemmel is eljuthatunk Krisztushoz, nem kell hozzá látomás, 
misztikus tapasztalat. Legyünk bár muszlimok, buddhisták, hinduk, 
materialisták vagy keresztények, Jézus Krisztus az út. Ez csodálatos. A 
hitünk alapja ott van minden ember szívének mélyén. Mennyei Atyánk 
tudja, hogy nem mindenki tud ehhez pusztán értelemmel hozzáférni, ezért 
adja ezeket a misztikus tapasztalatokat, amilyeneket gyenge hitűként én 
is kaptam. Ott vannak egyébként az eucharisztikus csodák. Csak egyetlen 
példa: 1996-ban Buenos Aires egyik templomában a földön találtak egy 
szentostyát, amit később New Yorkban megvizsgált a kardiopatológiai 
intézet professzora, és megállapította: az ostyában roncsolt 
szívizomsejt van. Ez annak a nyoma, hogy a római katona beledöfte Jézus 
szívébe a dárdát. Az ehhez hasonló esetek nem képzelgések vagy 
látomások, hanem tudományosan bizonyított csodák, ahogyan a lourdes-i 
csodák is. Ha ezek előtt nem térdel le az értelem, akkor nem tudunk mit 
tenni, az a sátán munkája miatt van.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115601']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115601&v=1&p=1&img=c_398a4241.jpg" alt="" width="194" height="129" border="0"></a></p>
<p><strong>– </strong><strong>Az Eucharisztia és a benne jelen lévő 
Krisztus lehetne az, akinek mindenkire kiáradó szeretete révén egy 
valóban igazságosabb és testvériesebb világ jöhetne létre. Ám ezt a 
szeretetet az emberiség jelentős része elutasítja, vagy nem vesz 
tudomást róla. Miért van ez így?</strong></p>
<p>– Az emberek nem fogadják el ezt, mert a világban még mindig a gonosz
 az úr. Két hatékony fegyvere van: az egyik, hogy elhiteti magáról, hogy
 nem létezik, Jézust pedig a mitológia tárgykörébe utalja. A másik, még 
ennél is ravaszabb fegyvere, hogy mindig a jó és a tolerancia képében 
mutatkozik, és ezzel becsapja az embereket. Ennek csak úgy állhatunk 
ellen, ha napi kapcsolatunk van az élő Istennel, vagyis Jézus 
Krisztussal. Ő ismertette meg velünk az addig ismeretlennek tartott 
Istent.</p>
<blockquote>
<p>Mi nem az ismeretlen, távoli Istenben hiszünk, hanem a köztünk lévőben,</p>
</blockquote>
<p>hiszen Jézus Krisztus eljött közénk, kereszthalálával megváltott 
bennünket, majd a halált legyőzve feltámadt. A kereszténység nem vallás.
 Ki kell szabadítani Jézust a vallás ketrecéből. Robert Schuman egykori 
kereszténydemokrata politikus, francia miniszterelnök azt mondta, Európa
 vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Példaképem, Kellermayer Miklós 
professzor pedig azt hirdeti: az elkövetkezendő időszak vagy 
eucharisztikus lesz, vagy nem lesz.</p>
<p><strong>– </strong><strong>Bízik abban, hogy a budapesti eucharisztikus kongresszus sokkal többet jelent majd, mint hatalmas látványosságot?</strong></p>
<p>– Hogyne bíznék ebben! Reményeim szerint teljesülni fog Szent Pio 
atya látomása: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy
 gyönyörű madár fog kirepülni.” Ezért dolgozunk, tanúságot teszünk, 
minden lehetséges módon hirdetjük Krisztus igéjét, az Eucharisztia 
csodáját. Emellett persze az elsődleges munkám a Honvédkórház 
Idegsebészeti Osztályának vezetése. Az eucharisztikus kongresszushoz 
kapcsolódóan a katolikus hírportálokon és a Mária Rádió keresztül újra 
imamozgalmat szerveztem a bangladesi sziámi ikrekért, akiknek a 
szétválasztásánál a beavatkozás műtéti vezetője voltam. A műtét után is 
kértem az emberek közbenjáró imáit, amelyek óriási segítséget 
jelentettek. Ahhoz, hogy a kislányok életben maradjanak, mi, orvosok 
kevesek voltunk. Kellettek a Jézustól kapott tudományos ötletek és a 
hatalmas imaháttér. A műtét előtti napon a kedves bangladesi kollégák a 
kérésünkre elvittek bennünket egy katolikus templomba, ahol 
szentáldozáshoz járulhattunk. Ebben lelkileg és testileg megerősödtem, 
így tudtam végigcsinálni a huszonhat órás műtétet. Sajnos az Európai 
Unió tudósai nem akarják elismerni Jézusnak a beavatkozásban betöltött 
szerepét, így óriási harcot vívok a tudományos közleményért. De bízom a 
Szentlélek erejében, abban, hogy a bíráló tudósokat jobb belátásra 
téríti, és elfogadják majd az egyébként kiváló idegsebészeti 
innovációkat, még akkor is, ha leírom, hogy ezekért Jézusé az érdem. 
Nagy harcok ezek, mert a sátán mindig a mielőbbi földi dicsőség felé 
hajtja az embert, és ennek ellent kell állni. Nem tagadhatjuk le az 
igazságot. Idegsebész társaim támogatnak, annak ellenére, hogy a legtöbb
 gúnyt itthonról kapjuk. A muszlim orvosok jobban megértik Jézus 
szerepét, hiszen ők is nagy prófétának tartják. Az egyik kislány 
egyelőre még nagyon távol van attól, hogy teljesen egészséges legyen. A 
katolikus hírportálok két évvel ezelőtt rengeteget segítettek az 
imafelhívás közzétételével. Most is hozzájuk fordulok, hogy hirdessék: 
akinek van szabad imakapacitása, imádkozzon a bangladesi ikrekért.</p>
<p><strong>Szerző Bodnár Dániel</strong></p>
<p><strong>Fotó: Merényi Zita</strong></p>
<p><strong>Magy</strong></p></div>

</div>