<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Loyolai Szent Ignác</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. július 31., szombat | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/loyolai-szent-ignac2">https://www.magyarkurir.hu/hirek/loyolai-szent-ignac2</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g54602']"><span class="gmail-galcount" title="7 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Loyolai Szent Ignác áldozópap, a jezsuita rend (Jézus Társasága) megalapítója, a <i>Lelkigyakorlatok</i> szerzője </span>élettörténetét idézzük fel liturgikus emléknapján, július 31-én.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ignác
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy Guipúzcoa tartománybeli baszk nemesi család sarjaként született
1491-ben, tizenkét testvér közül utolsóként. Egy spanyol nagyúr
apródjaként, s később fiatal tisztként dicső jövőről álmodozott. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1521 pünkösdvasárnapján azonban egy ágyúgolyó súlyosan
megsebesítette</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez az esemény </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Franciaország és a Habsburg-ház harcában,
amely az egész korszakra rányomta a bélyegét, alig számított valamit,
mégis történelmi jelentőségű: következtében </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Inigo de Lopez </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a spanyol
király szolgálatá</b></span>t<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> fölcserélte Krisztus, az ég és föld Ura
szolgálatával. Így válhatott Inigo lovagból Szent Ignác.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g54602']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=54602&v=0&p=1&img=c_ignatius_of_loyola_(militant).jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A sebesülés </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>véget vetett </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a becsvágyó nemesember érvényesülésének. Az
egyik lába, hiába tettek meg az orvosok mindent, rövidebb maradt a
másiknál. Hosszú ideig kellett feküdnie. Olvasnivalót kért,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de csak
Jézus élete volt kéznél egy karthauzi szerzőtől, Szász Rudolftól, és egy
szentek életéről szóló könyv. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Először kedvetlenül lapozgatta őket</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de
végül egészen e művek hatása alá került.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor Ignác félig-meddig felépült, először egy karthauzi kolostor
magányába akart vonulni. Aztán elzarándokolt Miasszonyunkhoz, Aranzazúba
és Montserratba. Ez utóbbi közelében fekszik Manréza, ahol először csak
rövid ideig akart maradni, de aztán majdnem egy egész esztendőt
eltöltött. Ez a már-már kétségekig fokozódó lelki gyötrődés és a
misztikus átalakulás ideje volt.<u> Itt élte át élete legnagyobb kegyelmét:
ekkor kezdett a szeme megnyílni, értelmében nagy világosság támadt.
Itt, Manrézában született meg a <em>Lelkigyakorlatok</em>, amely segítségére volt abban, hogy átformálja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világot.</span></u></b></span></p>
<div class="gmail-keretes">
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><i>„A Szent Ignác által kínált út arra irányul, hogy az ember rátaláljon
a szabadságra: hogy tudjon szabadon azzá válni, akivé lennie kell; hogy
szeressen, és elfogadja mások szeretetét; hogy jó döntéseket hozzon; s
hogy megtapasztalja a teremtés szépségét és Isten szeretetének
misztériumát.” </i></span></b></p>
<p>„<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><i><b>Szent Ignác azt tanácsolta ugyan a jezsuitáknak, hogy mindig
különítsenek el időt az imádságra, ám elvárta tőlük, hogy aktív életet
éljenek</b></i></span>. »Az út a mi otthonunk« – mondta Jerónimo Nadal, Szent Ignác
egyik első társa.” </p>
<p style="text-align:right">James Martin SJ</p>
</div>
<p><span style="text-align:justify">Ignác először is a Szentföldre
ment el, Rómán és Velencén át, koldusként. Az volt a szándéka, hogy ott
marad, és hirdeti az evangéliumot, de Isten szándéka más volt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tanulni
kezdett, és több mint tíz évet szentelt a tanulásnak Barcelonában,
Alcalában, Salamancában és Párizsban.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Már Barcelonában fölébredt benne a vágy, hogy néhány embert
közösségbe gyűjtsön, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>de első kísérletei nem jártak eredménnyel. Csak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Párizsban sikerült közösséget összekovácsolnia az első társakból
(François Xavier, Pierre Favre, Diego Laínez, Simon Rodrigues, Nicolas
Bobadilla, Alfonso Salmerón). Mind elvégezték Ignácnál a
lelkigyakorlatot, és arra a következtetésre jutottak, hogy „teljesen
szakítana</b></span>k<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a világgal</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és a szegénység és a kereszt útjára lépnek”</b></span>.
1534. augusztus 15-én közös fogadalommal pecsételték meg elhatározásukat
Párizsban, a mártírok kápolnájában: teljes szegénységben és
szüzességben Istennek szolgálnak, segítenek a lelkeknek, és elmennek a
Szentföldre; ha azonban egy éven belül nem sikerül oda eljutniuk, vagy
ha nem maradhatnak tartósan Palesztinában, akkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Rómában felajánlják
szolgálataikat a pápának, „hogy Krisztus a helytartója által mutassa meg
nekik szolgálatának útját”.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ignácot és társait 1537-ben pappá szentelték. Első szentmiséjét Ignác
Betlehemben akarta bemutatni, de megtudták, hogy bár harmincnyolc
esztendeje nem volt rá példa, abban az évben nem indult zarándoklat a
Szentföldre, m<span style="background-color:rgb(217,234,211)">ert küszöbön állt a háború a törökökkel.</span> Így a fogadalom
második része lépett érvénybe: a pápa rendelkezésére állnak.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes">
<p>„Az egyház olyan fia ő, akire valóban örömmel és jogos büszkeséggel
emlékezhetünk... Ő tudta, hogyan kell engedelmeskedni, amikor
felgyógyult sebéből, Isten hangja egyenesen szívében szólalt meg.
Válaszolni tudott a Szentlélek ösztönzésére és általa megértette, milyen
módon számolhatja fel korának bajait. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Minden pillanatban engedelmes
volt Szent Péter trónjához és arra vágyott, hogy alkalmas eszközt adjon
Szent Péter utódainak kezébe az evangelizáció érdekében. Ezért hagyta
örökül az engedelmességet, mely Társaságának egyik karizmatikus
jegye. Loyolai Szent Ignác felhívást jelent a hűségre, nemcsak a Jézus
Társasága tagjai számára.”</b></span></p>
<p style="text-align:right">Szent II. János Pál pápa</p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>Róma felé tartva Ignác belépett La Storta félig-meddig düledező kis
templomába, és itt egy látomásban megkapta útjára a jóváhagyást: nem
Jeruzsálem a cél, hanem Róma. Rómába érve társaival együtt felajánlotta
szolgálatait III. Pál pápának, és első szentmiséjét is itt mutatta be
1538 karácsonyán a Santa Maria Maggiore-bazilikában, a Jászol oltáránál.</b></u></span></p>
<p>Itt latolgatták jövőjüket a párizsi magiszterek, akiket a nép
„zarándok papok”-nak vagy „reformpapok”-nak nevezett el. S <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hosszas
tanácskozás után elhatározták, hogy közösségüket renddé alakítják át,
amelynek <em>Jézus Társasága</em> lesz a neve. 1540. szeptember 27-én elkészült a <em>Regimini Militantis Ecclesiae</em> című ünnepélyes dokumentum, amellyel III. Pál pápa jóváhagyta az új alapítást. Ignácot választották meg első generálisnak.</b></span></p>
<p></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tízévi munka után az alapító szilárd szervezeti keretet adott a társaságnak a <em>Konstitúció</em>val,
melynek megalkotása alatt mindennap misézett, és közben Isten elé
terjesztette azt a pontot, amivel épp foglalkozott. Utána imádságba
merülve gondolkodott rajta.</b></span> Mindamellett <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a rendi szabályok
létrehozásában szerepe volt a tapasztalatnak, a társaival való
tanácskozásnak, más rendek története tanulmányozásának és az alapos
megfontolásnak is.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Jézus Társasága csakhamar elterjedt egész Európában, Indiában és a
Távol-Keleten az első jezsuiták elkezdték a missziós munkát. Létrejöttek
az első jezsuita kollégiumok, és központjaivá váltak az egyházi
megújulásnak.</b></span> Ebben <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Római Kollégium járt elöl, amely a Jézus
Társaságán belül minden teológiai képzés mintájául szolgált.</b></span></p>
<p>A generális maga és társai számára e szavakkal szabott irányt: „Ennek
a világnak a dolgaira gondot nem fordítani nem jelent sokat, hanem az
Isten dolgaiban gondatlanul eljárni, az egyszerűen tűrhetetlen.”</p><p>
<span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te Loyolai Szent Ignácot Egyházadban arra hívtad, hogy
neved mind nagyobb dicsőségét terjessze. Add, hogy őt kövessük földi
életünk harcaiban, és közbenjárására vele együtt koronát érdemeljünk a
mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em>
</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b></b></span><em><span style="color:rgb(0,0,255)"><b> </b></span><br></em><div class="gmail-keretes"><p></p></div><p><em></em></p><p><em><strong></strong></em></p></div>
</div>