<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <p>És Magyarországon kik ölték meg a boszorkányokat ?</p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <div class="moz-cite-prefix">2021.07.29. 20:35 keltezéssel, Éva
      Simon írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite"
cite="mid:CAFVB5qMV0fqhG9pmgwa8a46D_QububSwLkOibuCMHgzDDEziCw@mail.gmail.com">
      <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
      <div dir="ltr">Ne a boszorkányoktól féljetek, hanem azoktól.akik
        megölik őket.
        <div>Éva</div>
        <div><br>
        </div>
      </div>
      <br>
      <div class="gmail_quote">
        <div dir="ltr" class="gmail_attr"><a
            href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>
          <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu"
            moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta
          (időpont: 2021. júl. 28., Sze, 21:04):<br>
        </div>
        <blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
          0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">A
          másik cikkben volt szó Hunfalfyról, aki mivel nem volt magyar
          anyanyelvű képtelen volt megérteni a magyar szobokor
          rendszert, nem volt ügynök csak abszolút kontár, és a
          kortársak hittek neki. Az eredeti neve Hunsdorfer fantasztikus
          hogy egy olyan ember tette tönkre a magyar nyelvtanítást(a
          mások kontár Budenz mellett) akinek a faluját a hunokról
          nevezték el. <br>
          Üdv. Egon<br>
          <br>
          A Huawei mobilomról küldve
          <div style="line-height:1.5"><br>
            <br>
            -------- Eredeti üzenet --------<br>
            Tárgy: Re: [Grem] A Czuczor-Fogarasi gyökszótár és a
            boszorkányüldözés, aminek áldozata =?utf-8?q?_lett<br>
            Feladó: <a href="mailto:reinisch@t-online.hu"
              target="_blank" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a><br>
            Címzett: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
              target="_blank" moz-do-not-send="true">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>,<a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:grem@turulbanki.hu">"grem@turul
            banki. hu"</a> ,Dorottya Mogyorósi ,Emoke Greschik <br>
            Másolatot kap: <br>
            <br>
            <br type="attribution">
            <blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px
              solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Így van, elég
              sokat beszéltem erről! <br>
              Üdv. Egon<br>
              <br>
              A Huawei mobilomról küldve
              <div style="line-height:1.5"><br>
                <br>
                -------- Eredeti üzenet --------<br>
                Tárgy: [Grem] A Czuczor-Fogarasi gyökszótár és a
                boszorkányüldözés, aminek áldozata =?utf-8?q?_lett<br>
                Feladó: Emoke Greschik <br>
                Címzett: <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:grem@turulbanki.hu">"grem@turul banki. hu"</a> ,Dorottya Mogyorósi
                ,Emoke Greschik <br>
                Másolatot kap: <br>
                <br>
                <br type="attribution">
                <blockquote style="margin:0px 0px 0px
                  0.8ex;border-left:1px solid
                  rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
                  <div dir="ltr">
                    <div>
                      <h2>Boszorkányüldözés áldozata lett a magyar
                        nyelvtudomány egyik legmonumentálisabb munkája</h2>
                    </div>
                    <div>
                      <p><a
href="https://vasarnap.hu/2021/07/20/pomozi-a-gyokelmeletnek-tobb-szerepet-kellene-adni-az-anyanyelvi-oktatasban/"
                          target="_blank" moz-do-not-send="true">https://vasarnap.hu/2021/07/20/pomozi-a-gyokelmeletnek-tobb-szerepet-kellene-adni-az-anyanyelvi-oktatasban/</a></p>
                      <p>Elszomorító, hogy a magyar anyanyelvi
                        oktatásban szó sincs a gyökelméletről, holott ez
                        alkotó és élvezetes módja lenne az anyanyelvi
                        kompetenciafejlesztésnek.
                        Azt hiszem, a gyökelmélet helyes alkalmazása jó
                        lehetőség lenne arra, hogy a gyermekek
                        ráérezzenek a nyelv belső logikájára –
                        nyilatkozta Pomozi Péter, a Magyar
                        Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetője, akivel
                        Czuczor Gergely és Fogarasi János szótáráról
                        beszélgettünk. </p>
                    </div>
                    <div>
                      <h6><span style="font-weight:normal"><font
                            size="2">– Közel százhatvan éve jelent meg <em>A
                              magyar nyelv szótára </em>című mű, mely a
                            mai napig óriási jelentőségű. Mi adja ennek
                            a szótárnak az igazi értékét?</font></span></h6>
                      <p>– A magyar nyelv szótárának, a szakmában és az
                        érdeklődő nagyközönség soraiban csak
                        Czuczor‒Fogarasinak titulált szótár felépítése <em>gróf
                          Teleki József</em> 1817-es pályamunkájának, az
                        <em>„Eggy tökélletes magyar szótár
                          elrendeltetése, készítésének módja”</em> című
                        dolgozatának alapelveit követte, mivel ez volt
                        az alapja a szótári munkákat közvetlen megelőző,
                        1840 és 1844 között formálódó akadémiai
                        elrendelésnek is.</p>
                      <div
id="gmail-m_-8213035731127903818gmail-m_5285054503654988498gmail-attachment_148708"
                        style="width:910px"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/02/DSC_0188-scaled.jpg"
                          target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
                            aria-describedby="caption-attachment-148708"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/02/DSC_0188-1024x681.jpg"
                            alt="" style="margin-right: 0px;"
                            moz-do-not-send="true" width="194"
                            height="129"></a>
                        <p
id="gmail-m_-8213035731127903818gmail-m_5285054503654988498gmail-caption-attachment-148708">Pomozi
                          Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont
                          vezetője, (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)</p>
                      </div>
                      <p>Ezek alapján négy részből állt egy szócikk, mai
                        fogalmaink szerint címszóleírásból, a nyelvtani
                        tulajdonságok taglalásából, a tulajdonképpeni
                        szóértelmezésből igen gazdag példaanyaggal.
                        Végül „származásukból”, mely valójában
                        etimológiai megfontolásokat takar.</p>
                      <p style="padding-left:40px"><span
                          style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Ez a negyedik
                            elem az, amelyben <em>Czuczor Gergely</em>
                            és <em>Fogarasi János</em> az ún.
                            filozófiai nyelvészeti iskola, akkoriban
                            egyébként divatos irányvonalát követve a
                            gyökelméletet tette a szótörténeti kutatás
                            alapjául. </strong></span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">1845-ben már
                          lendületesen dolgoztak a szótáron, melyet
                          hősies munkával, számos, ma szinte
                          elképzelhetetlen nehézség közepette fejeztek
                          be. Pontosabban a befejezés Czuczor halála
                          miatt egyedül Fogarasi Jánosra hárult.</span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">Érdemes
                          megemlíteni, hogy Czuczor Gergelyt – egy
                          1848-ban írt verséért, a Riadóért – <em>Ferenc
                            József</em> ki akarta végeztetni.</span></p>
                      <div><span style="color:rgb(0,0,0)"><span></span></span></div>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p style="padding-left:40px"><span
                          style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Csak a Magyar
                            Tudományos Akadémia hathatós közbenjárására
                            változott az ítélet kufsteini várfogságra.</strong></span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">Raboskodása
                          alatt végül annyi kedvezményt kapott – hogy
                          cellájában dolgozhatott a gyökszótáron. Több
                          évtizedes munka után végül 1862-1874 között
                          jelentek meg a vaskos kötetek.</span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <div
id="gmail-m_-8213035731127903818gmail-m_5285054503654988498gmail-attachment_174793"
                        style="width:696px"><span
                          style="color:rgb(0,0,0)"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Czuczor-Gergely.jpg"
                            target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
aria-describedby="caption-attachment-174793"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Czuczor-Gergely-744x1024.jpg"
                              alt="" style="margin-right: 0px;"
                              moz-do-not-send="true" width="141"
                              height="194"></a></span>
                        <p
id="gmail-m_-8213035731127903818gmail-m_5285054503654988498gmail-caption-attachment-174793"><span
                            style="color:rgb(0,0,0)">Czuczor Gergely
                            nyelvész (Forrás: Wikipedia.hu)</span></p>
                      </div>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">Czuczor és
                          Fogarasi zsenialitását mutatja, hogy munkájuk
                          számos szempontból ma is aktuális, a sokat
                          vitatott gyökelmélet pedig ma is alkalmazható
                          (lenne) a szótörténeti vizsgálódásokban
                          éppúgy, ahogy például az anyanyelvoktatásban
                          is.</span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <h6><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong><font
                              size="2">–</font></strong><font size="2">
                            Általában idegennyelvi, vagy értelmező
                            szótárakat szoktunk forgatni. Mit jelent az,
                            hogy gyökszótár?</font><strong><br>
                          </strong></span></h6>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">– Számos
                          szótárfajta létezik, vannak egynyelvű,
                          kétnyelvű sőt többnyelvű szótárak. A
                          Czuczor‒Fogarasi alapvetően egynyelvű
                          értelmező szótárnak készült, de
                          különlegességét talán éppen gyökelemző,
                          szótörténeti része jelenti. Ebben az
                          értelemben tehát nevezhető gyökszótárnak is,
                          bár az igazán klasszikus magyar gyökszótár
                          tkp. <em>Kresznerics Ferenc</em> korábbi
                          munkája. A gyökelmélet egyik sarkalatos
                          pontja, hogy a gyök olyan alapvető lexikai
                          kiinduló egység, amely nem bontható tovább, és
                          amelyek az adott nyelvben, vagy akár több
                          nyelv között is, hatalmas szócsaládok
                          kialakulásáért felelősek.</span></p>
                      <p style="padding-left:40px"><span
                          style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A magyar
                            szóképzés rendkívüli gazdagságát nyelvünk
                            ragasztó – agglutináló – jellege, képessége
                            teszi lehetővé.</strong></span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <h6><font size="2"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>–
                              Mondana egy példát erre?</strong></span></font></h6>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">– Nézzük például
                          <em>kör </em>szavunkat. Ez egy olyan <em>gyök</em>,
                          amely egyúttal önálló szótári címszó is.
                          Czuczor‒Fogarasi szótárat lapozva láthatjuk,
                          hogy <em>kerek, kerék, karima</em> szavunk is
                          ebből származtatható. Sőt talán a gurul
                          szócsaládja is.</span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p style="padding-left:40px"><span
                          style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Lényeg, hogy
                            eljuthatunk egy olyan absztrakt, immár nem
                            szótári gyökhöz, mely valóban hatalmas
                            szócsalád alapja lehet.</strong></span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">Czuczorék úgy
                          látták, hogy a szavak közti jelentésbeli,
                          belső kapcsolatok a közös gyökökben is
                          megmutatkoznak. A pörög, pörgés, pörgettyű,
                          forgattyú stb. szavak alapja, hogy forgó
                          mozgást írnak le. Az elemzés végül egy
                          hatalmas elvont gyökrendszert ad ki. Ez az a
                          filozófiai iskolai okfejtés, melyet az épp az
                          1860-as években lendületet kapó újgrammatikus
                          iskola képviselői megrögzött pozitivizmusukkal
                          hevesen elutasítottak.</span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <div
id="gmail-m_-8213035731127903818gmail-m_5285054503654988498gmail-attachment_174795"
                        style="width:665px"><span
                          style="color:rgb(0,0,0)"><a
href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Fogarasi_Janos_1801-1878_kovet_ugyved_nyelvesz.jpg"
                            target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
aria-describedby="caption-attachment-174795"
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Fogarasi_Janos_1801-1878_kovet_ugyved_nyelvesz.jpg"
                              alt="" style="margin-right: 0px;"
                              moz-do-not-send="true" width="134"
                              height="194"></a></span>
                        <p
id="gmail-m_-8213035731127903818gmail-m_5285054503654988498gmail-caption-attachment-174795"><span
                            style="color:rgb(0,0,0)">Fogarasi János
                            nyelvész (Forrás: Wikipedia.hu)</span></p>
                      </div>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <h6>
                        <span style="color:rgb(0,0,0)"><font size="2"><strong>–
                              Mivel érveltek e logikus rendszer ellen?</strong></font></span></h6>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">– Az
                          újgrammatikusok a belső nyelvi rekonstrukció
                          ezen módszerét vetették el, amikor a
                          gyökszótárakról lemondtak. Czuczor és Fogarasi
                          egyik legnagyobb bírálója <em>Hunfalvy Pál</em>
                          volt. Ő szerinte gyökszótárunk egy önkényes
                          agyszülemény terméke, azaz Czuczor és Fogarasi
                          szófejtéseit nagyrészt önkényeseknek,
                          értelmetleneknek tartotta. Hunfalvy kizárólag
                          a nyelvek közötti összehasonlítást tartotta
                          célravezetőnek</span> a szófejtésben.</p>
                      <p style="padding-left:40px"><span
                          style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Ezzel viszont
                            tézis és antitézis vitájában épp a szintézis
                            lehetősége veszett el jó időre.</strong></span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">Arról, hogy ma
                          kevesen ismerik a magyar nyelvtudomány egyik
                          legbecsesebb és legmonumentálisabb
                          teljesítményét, a Czuczor–Fogarasi-féle
                          szótárat, abban a nyelvészet 20. századi vitái
                          is felelősek. A Czuczor‒Fogarasi gyökelméleti
                          része az ezredforduló táján került vissza
                          apránként a tudományos közgondolkodásba, a
                          szótörténetitől a kognitív szemantikai
                          vizsgálatokig.</span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p style="padding-left:40px"><span
                          style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Sajnos a
                            százötven éves „boszorkányüldözés” megtette
                            a maga hatását…</strong></span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <h6><span style="color:rgb(0,0,0)"><font size="1"><strong>–<font
                                size="2"><span
                                  style="font-weight:normal">
                                  Mindezekről nem sokat </span><span
                                  style="font-weight:normal">hallhattunk</span><span
                                  style="font-weight:normal"> a </span><span
                                  style="font-weight:normal">nyelvtan
                                  órákon</span><span
                                  style="font-weight:normal">.</span></font></strong></font></span></h6>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p><span style="color:rgb(0,0,0)">– Éppen ezért
                          nem! Elszomorító, hogy a magyar anyanyelvi
                          oktatásban szó sincs a gyökelméletről, holott
                          ez alkotó és élvezetes módja lenne az
                          anyanyelvi kompetenciafejlesztésnek.</span></p>
                      <span style="color:rgb(0,0,0)">
                      </span>
                      <p style="padding-left:40px"><span
                          style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Azt hiszem, a
                            gyökelmélet helyes alkalmazása jó lehetőség
                            lenne arra, hogy a gyermekek ráérezzenek a
                            nyelv belső logikájára.</strong></span></p>
                      <p>Történtek erre elszigetelt kezdeményezések, de
                        sohasem kerettantervi szinten. A fiatalok
                        fantáziájának megmozgatására már csak azért is
                        nagy szükség lenne, mert a fogalmi gondolkodás
                        háttérbe szorul a mindenütt kész képeket,
                        sémákat közvetítő digitális jelenben.</p>
                      <p> </p>
                      <p><strong>Tóth Gábor</strong></p>
                    </div>
                  </div>
                </blockquote>
              </div>
            </blockquote>
          </div>
          _______________________________________________<br>
          Grem mailing list<br>
          <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
        </blockquote>
      </div>
      <br>
      <fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
        <tr>
      <td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
                <td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a>            </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>