A másik cikkben volt szó Hunfalfyról, aki mivel nem volt magyar anyanyelvű képtelen volt megérteni a magyar szobokor rendszert, nem volt ügynök csak abszolút kontár, és a kortársak hittek neki. Az eredeti neve Hunsdorfer fantasztikus hogy egy olyan ember tette tönkre a magyar nyelvtanítást(a mások kontár Budenz mellett) akinek a faluját a hunokról nevezték el. <br>Üdv. Egon<br><br>A Huawei mobilomról küldve<div class="quote" style="line-height: 1.5"><br><br>-------- Eredeti üzenet --------<br>Tárgy: Re: [Grem] A Czuczor-Fogarasi gyökszótár és a boszorkányüldözés, aminek áldozata =?utf-8?q?_lett<br>Feladó: reinisch@t-online.hu<br>Címzett: grem@turul.kgk.uni-obuda.hu,"grem@turul banki. hu" <grem@turul.banki.hu>,Dorottya Mogyorósi <modor307@gmail.com>,Emoke Greschik <greschem@gmail.com><br>Másolatot kap: <br><br><br type="attribution"><blockquote class="quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Így van, elég sokat beszéltem erről! <br>Üdv. Egon<br><br>A Huawei mobilomról küldve<div class="quote" style="line-height: 1.5"><br><br>-------- Eredeti üzenet --------<br>Tárgy: [Grem] A Czuczor-Fogarasi gyökszótár és a boszorkányüldözés, aminek áldozata =?utf-8?q?_lett<br>Feladó: Emoke Greschik <greschem@gmail.com><br>Címzett: "grem@turul banki. hu" <grem@turul.banki.hu>,Dorottya Mogyorósi <modor307@gmail.com>,Emoke Greschik <greschem@gmail.com><br>Másolatot kap: <br><br><br type="attribution"><blockquote class="quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr">
<div><h2>Boszorkányüldözés áldozata lett a magyar nyelvtudomány egyik legmonumentálisabb munkája</h2>
</div>
<div>
<p><a href="https://vasarnap.hu/2021/07/20/pomozi-a-gyokelmeletnek-tobb-szerepet-kellene-adni-az-anyanyelvi-oktatasban/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2021/07/20/pomozi-a-gyokelmeletnek-tobb-szerepet-kellene-adni-az-anyanyelvi-oktatasban/</a></p><p>Elszomorító, hogy a magyar anyanyelvi oktatásban
szó sincs a gyökelméletről, holott ez alkotó és élvezetes módja lenne az
anyanyelvi kompetenciafejlesztésnek.
Azt hiszem, a gyökelmélet helyes alkalmazása jó lehetőség lenne arra,
hogy a gyermekek ráérezzenek a nyelv belső logikájára – nyilatkozta
Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetője, akivel
Czuczor Gergely és Fogarasi János szótáráról beszélgettünk. </p>
</div>
<div>
<h6><span style="font-weight:normal"><font size="2">– Közel százhatvan éve jelent meg <em>A magyar nyelv szótára </em>című mű, mely a mai napig óriási jelentőségű. Mi adja ennek a szótárnak az igazi értékét?</font></span></h6>
<p>– A magyar nyelv szótárának, a szakmában és az érdeklődő nagyközönség
soraiban csak Czuczor‒Fogarasinak titulált szótár felépítése <em>gróf Teleki József</em> 1817-es pályamunkájának, az <em>„Eggy tökélletes magyar szótár elrendeltetése, készítésének módja”</em>
című dolgozatának alapelveit követte, mivel ez volt az alapja a szótári
munkákat közvetlen megelőző, 1840 és 1844 között formálódó akadémiai
elrendelésnek is.</p>
<div id="gmail-m_5285054503654988498gmail-attachment_148708" style="width:910px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/02/DSC_0188-scaled.jpg" target="_blank"><img aria-describedby="caption-attachment-148708" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/02/DSC_0188-1024x681.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd" width="194" height="129"></a><p id="gmail-m_5285054503654988498gmail-caption-attachment-148708">Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetője, (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)</p></div>
<p>Ezek alapján négy részből állt egy szócikk, mai fogalmaink szerint
címszóleírásból, a nyelvtani tulajdonságok taglalásából, a
tulajdonképpeni szóértelmezésből igen gazdag példaanyaggal. Végül
„származásukból”, mely valójában etimológiai megfontolásokat takar.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Ez a negyedik elem az, amelyben <em>Czuczor Gergely</em> és <em>Fogarasi János</em>
az ún. filozófiai nyelvészeti iskola, akkoriban egyébként divatos
irányvonalát követve a gyökelméletet tette a szótörténeti kutatás
alapjául. </strong></span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">1845-ben már lendületesen dolgoztak a szótáron, melyet hősies
munkával, számos, ma szinte elképzelhetetlen nehézség közepette fejeztek
be. Pontosabban a befejezés Czuczor halála miatt egyedül Fogarasi
Jánosra hárult.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Érdemes megemlíteni, hogy Czuczor Gergelyt – egy 1848-ban írt verséért, a Riadóért – <em>Ferenc József</em> ki akarta végeztetni.</span></p><div><span style="color:rgb(0,0,0)"><span></span></span></div><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Csak a Magyar Tudományos Akadémia hathatós közbenjárására változott az ítélet kufsteini várfogságra.</strong></span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Raboskodása alatt végül annyi kedvezményt kapott – hogy cellájában
dolgozhatott a gyökszótáron. Több évtizedes munka után végül 1862-1874
között jelentek meg a vaskos kötetek.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><div id="gmail-m_5285054503654988498gmail-attachment_174793" style="width:696px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Czuczor-Gergely.jpg" target="_blank"><img aria-describedby="caption-attachment-174793" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Czuczor-Gergely-744x1024.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd" width="141" height="194"></a></span><p id="gmail-m_5285054503654988498gmail-caption-attachment-174793"><span style="color:rgb(0,0,0)">Czuczor Gergely nyelvész (Forrás: Wikipedia.hu)</span></p></div><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Czuczor és Fogarasi zsenialitását mutatja, hogy munkájuk számos
szempontból ma is aktuális, a sokat vitatott gyökelmélet pedig ma is
alkalmazható (lenne) a szótörténeti vizsgálódásokban éppúgy, ahogy
például az anyanyelvoktatásban is.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><h6><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong><font size="2">–</font></strong><font size="2"> Általában idegennyelvi, vagy értelmező szótárakat szoktunk forgatni. Mit jelent az, hogy gyökszótár?</font><strong><br>
</strong></span></h6><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">– Számos szótárfajta létezik, vannak egynyelvű, kétnyelvű sőt
többnyelvű szótárak. A Czuczor‒Fogarasi alapvetően egynyelvű értelmező
szótárnak készült, de különlegességét talán éppen gyökelemző,
szótörténeti része jelenti. Ebben az értelemben tehát nevezhető
gyökszótárnak is, bár az igazán klasszikus magyar gyökszótár tkp. <em>Kresznerics Ferenc</em>
korábbi munkája. A gyökelmélet egyik sarkalatos pontja, hogy a gyök
olyan alapvető lexikai kiinduló egység, amely nem bontható tovább, és
amelyek az adott nyelvben, vagy akár több nyelv között is, hatalmas
szócsaládok kialakulásáért felelősek.</span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A magyar szóképzés rendkívüli gazdagságát nyelvünk ragasztó – agglutináló – jellege, képessége teszi lehetővé.</strong></span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><h6><font size="2"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>– Mondana egy példát erre?</strong></span></font></h6><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">– Nézzük például <em>kör </em>szavunkat. Ez egy olyan <em>gyök</em>, amely egyúttal önálló szótári címszó is. Czuczor‒Fogarasi szótárat lapozva láthatjuk, hogy <em>kerek, kerék, karima</em> szavunk is ebből származtatható. Sőt talán a gurul szócsaládja is.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Lényeg, hogy eljuthatunk egy olyan absztrakt, immár nem szótári gyökhöz, mely valóban hatalmas szócsalád alapja lehet.</strong></span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Czuczorék úgy látták, hogy a szavak közti jelentésbeli, belső
kapcsolatok a közös gyökökben is megmutatkoznak. A pörög, pörgés,
pörgettyű, forgattyú stb. szavak alapja, hogy forgó mozgást írnak le. Az
elemzés végül egy hatalmas elvont gyökrendszert ad ki. Ez az a
filozófiai iskolai okfejtés, melyet az épp az 1860-as években lendületet
kapó újgrammatikus iskola képviselői megrögzött pozitivizmusukkal
hevesen elutasítottak.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><div id="gmail-m_5285054503654988498gmail-attachment_174795" style="width:665px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Fogarasi_Janos_1801-1878_kovet_ugyved_nyelvesz.jpg" target="_blank"><img aria-describedby="caption-attachment-174795" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Fogarasi_Janos_1801-1878_kovet_ugyved_nyelvesz.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd" width="134" height="194"></a></span><p id="gmail-m_5285054503654988498gmail-caption-attachment-174795"><span style="color:rgb(0,0,0)">Fogarasi János nyelvész (Forrás: Wikipedia.hu)</span></p></div><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><h6>
<span style="color:rgb(0,0,0)"><font size="2"><strong>– Mivel érveltek e logikus rendszer ellen?</strong></font></span></h6><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">– Az újgrammatikusok a belső nyelvi rekonstrukció ezen módszerét
vetették el, amikor a gyökszótárakról lemondtak. Czuczor és Fogarasi
egyik legnagyobb bírálója <em>Hunfalvy Pál</em> volt. Ő szerinte
gyökszótárunk egy önkényes agyszülemény terméke, azaz Czuczor és
Fogarasi szófejtéseit nagyrészt önkényeseknek, értelmetleneknek
tartotta. Hunfalvy kizárólag a nyelvek közötti összehasonlítást tartotta
célravezetőnek</span> a szófejtésben.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Ezzel viszont tézis és antitézis vitájában épp a szintézis lehetősége veszett el jó időre.</strong></span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Arról, hogy ma kevesen ismerik a magyar nyelvtudomány egyik
legbecsesebb és legmonumentálisabb teljesítményét, a
Czuczor–Fogarasi-féle szótárat, abban a nyelvészet 20. századi vitái is
felelősek. A Czuczor‒Fogarasi gyökelméleti része az ezredforduló táján
került vissza apránként a tudományos közgondolkodásba, a szótörténetitől
a kognitív szemantikai vizsgálatokig.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Sajnos a százötven éves „boszorkányüldözés” megtette a maga hatását…</strong></span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><h6><span style="color:rgb(0,0,0)"><font size="1"><strong>–<font size="2"><span style="font-weight:normal"> Mindezekről nem sokat </span><span style="font-weight:normal">hallhattunk</span><span style="font-weight:normal"> a </span><span style="font-weight:normal">nyelvtan órákon</span><span style="font-weight:normal">.</span></font></strong></font></span></h6><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">– Éppen ezért nem! Elszomorító, hogy a magyar anyanyelvi oktatásban
szó sincs a gyökelméletről, holott ez alkotó és élvezetes módja lenne az
anyanyelvi kompetenciafejlesztésnek.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Azt hiszem, a gyökelmélet helyes alkalmazása jó lehetőség lenne arra, hogy a gyermekek ráérezzenek a nyelv belső logikájára.</strong></span></p>
<p>Történtek erre elszigetelt kezdeményezések, de sohasem kerettantervi
szinten. A fiatalok fantáziájának megmozgatására már csak azért is nagy
szükség lenne, mert a fogalmi gondolkodás háttérbe szorul a mindenütt
kész képeket, sémákat közvetítő digitális jelenben.</p>
<p> </p>
<p><strong>Tóth Gábor</strong></p></div>
</div>
</blockquote></div></blockquote></div>