<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Mária Magdolna</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. július 21., szerda | 20:42<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-maria-magdolna">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-maria-magdolna</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g62780']"><span class="gmail-galcount" title="11 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3 class="gmail-lead">
<span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, a te egyszülött Fiad Mária Magdolnára bízta, hogy 
elsőként ő hirdesse a feltámadás örömhírét. Közbenjárására add, hogy 
példája nyomán mi is hirdessük, hogy Krisztus él, és megláthassuk őt 
dicsőségedben. Aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, 
Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span>

<br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"></span></h3><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az
 Úr feltámadásának első tanújára, az „apostolok apostolá</span>ra”, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a megtérő 
bűnös nők</span>, az orvosok és gyógyszerészek, a haldoklók, a foglyok, a 
borászok, a fodrászok és a parfümkészítők <span style="background-color:rgb(255,242,204)">védőszentjé</span>re emlékezünk. 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Mária Magdolna</span> liturgikus ünnepét július 22-én tartjuk.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mária
 Magdolna a Genezáreti-tó partján fekvő Magdala városából származott</b></span>. 
Nem tudjuk, hogy Jézus, aki az északi parton, kedves városában, 
Kafarnaumban szeretett tartózkodni, járt-e Magdalában. Az evangéliumok 
nem tudósítanak róla, hogy Mária Magdolna hogyan találkozott a Názáreti 
Jézussal.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Csak Lukács egy rövid utalásából (8,2 skk.) és Márk egy 
megjegyzéséből (16,9) tudjuk, hogy Jézus „hét ördögöt” űzött ki belőle.</b></span></span></p>
<p>A Biblia nyelvében a hét (vö. Lk 11,26; Mt 12,45) meghatározatlan, de
 mindenképp nagy számra utal, s legtöbbször a teljességet, a totalitást 
érzékelteti. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mária Magdolna tehát egészen „megszállott” volt, 
mindenestül a démonok hatalmában állt, teljesen eluralkodott rajta a 
gonoszság, a sötétség</b></span>. De Jézus tanítása szerint a gonoszságért és a 
sötétségért nem lehet egyszerűen csak a Sátánt felelőssé tenni: „<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A 
szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a
 kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás”</b></span> (Mt 15,19<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>). Az ember
 felelősséggel tartozik tetteiért,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> bűneiért.</span></b></span></p>
<p>A keresztény hagyomány és a népi vallásosság összemosta Mária 
Magdolna alakját más női alakokkal az evangéliumból: annak a bűnös 
asszonynak az alakjával, aki Simon farizeus házában „könnyeivel öntözte 
Jézus lábait, hajával törölgette, majd megcsókolta és megkente kenettel”
 (Lk 7,38); a Betániából származó Máriával (vö. Jn 11,2), Lázár 
testvérével. Különösen az irodalomban és a festészetben újra és újra a 
megtérő bűnös asszony szerepében jelenik meg. Az életrajzi adatoknál 
azonban sokkal fontosabb üzenetet hordoz ennek az asszonynak a 
személyisége.</p>
<p><a title="Veronese: Mária Magdolna megtérése (1547 körül)" rel="lightbox['g62780']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=62780&v=0&p=1&img=c_mm_veronese_mmmegterese_1547korul.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Veronese: Mária Magdolna megtérése (1547 körül)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mária Magdolna egészen „kézzelfogható” módon tapasztalhatta, hogy 
Isten megtöri <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a gonosz hatalmát.</span> Jézus kiszabadította őt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a gonosz 
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hatalmá</span>ból</b></span>, s miután mindenható szavával széttörte a bilincset, amivel a
 gonosz szellem fogva tartotta, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>meghívta, hogy szegődjön a nyomába, 
kövesse és szolgálja: </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Ezután bejárta a városokat és falvakat, tanított,
 és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány 
asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől 
megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki, 
Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége, Zsuzsanna és még sokan
 mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla” (Lk 8,1–3).</b></span></p>
<p><a title="Niccolò di Pietro Gerini: A keresztre feszített Krisztus  a Szent Szűzzel, Szent Jánossal és Mária Magdolnával (1395–1400)" rel="lightbox['g62780']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=62780&v=0&p=1&img=c_mm_kereszt_mariamagdolna_niccolo_di_pietro_gerini.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Niccolò di Pietro Gerini: A keresztre feszített Krisztus </em><br><em> a Szent Szűzzel, Szent Jánossal és Mária Magdolnával (1395–1400)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mária Magdolna tehát az asszonyok között volt, akik közvetlenül 
szolgálták az Urat, elkísérhették őt, s gondoskodhattak róla és 
apostolairól. Mária Magdolna neve mindig az első helyen szerepel a 
Jézust kísérő asszonyok között</span> </b></span>(Lk 8,2; Mk 15,40; 15,47; 16,1; Mt 27,56;
 27,61; 28,1; Lk 24,10), <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>akik közelről hallgathatták a Mester tanítását 
és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a Golgotá</span>ra is elkísérhették az Urat. Sőt, hűségük ezután is töretlen
 maradt.</b></span></p>
<p><a title="Duccio di Buoninsegna: Noli me tangere! – Krisztus megjelenik Mária Magdolnának (1308–1311)" rel="lightbox['g62780']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=62780&v=0&p=1&img=c_mm_duccio_di_buoninsegna_krisztusmegjelentikmmnak_13081311.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Duccio di Buoninsegna: Noli me tangere! – Krisztus megjelenik Mária Magdolnának <br>(1308–1311)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Amikor a szombat elmúlt, „a hét első napján, kora reggel” (Mk 16,8) 
kimentek a sírhoz, mégpedig azzal a céllal, hogy a drága holttestet 
bebalzsamozzák. Szent János szerint Mária Magdolna volt az első tanúja a
 feltámadásnak (vö. Jn 20,11–18). Az asszony ezután ment, és hírül vitte
 az apostoloknak: „Láttam az Urat!” J</b></span>ános evangéliumában Mária 
Magdolnát, akit kiszabadított a gonosz hatalmából, az Úr arra 
választotta ki, hogy megvigye az apostoloknak a feltámadás örömhírét, az
 apostoloknak, akik még mindig nem akarták érteni az Írásokat (Jn 20,9).
 Ezért kapta Magdolna az <em>„apostolok apostola”</em> nevet.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hagyomány szerint 74. július 22-én halt meg Efezusban </b></span>(ma 
Törökország) vagy Saint-Maximin-la-Sainte-Baume-ban (Franciaország). 
Ünnepét a 8-9. században Keleten július 22-én ülték, a nyugati egyházban
 csak a 12. század után terjedt el a tisztelete.</p>
<p>Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2016. június 10-én <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/unnepi-rangra-emelkedett-szent-maria-magdolna-emleknapja" target="_blank">dekrétumot tett közzé</a>,
 mellyel Ferenc pápa kifejezett óhajára Szent Mária Magdolna eddigi 
emléknapját a Római Általános Kalendáriumban ünnep, „festum” rangjára 
emelte.</p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, a te egyszülött Fiad Mária Magdolnára bízta, hogy 
elsőként ő hirdesse a feltámadás örömhírét. Közbenjárására add, hogy 
példája nyomán mi is hirdessük, hogy Krisztus él, és megláthassuk őt 
dicsőségedben. Aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, 
Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p style="text-align:center">* * *</p><p>A legenda szerint az Úr mennybemenetele után Mária Magdolna Krisztus 
iránti szeretetében nem akart többé embert látni, ezért magányba vonult.
 Más hagyomány szerint a keresztényüldözések következtében egy evező 
nélküli bárkában vetődött Aix-les-Bains környékére (ma 
Dél-Franciaország), és itt élt egy barlangban harminchárom esztendeig 
ismeretlenül, vezekelve. Az imádság minden órájában angyalok emelték az 
égbe, ilyenkor arca ragyogott, mint a nap. Csak az Oltáriszentséggel 
táplálkozott, melyet szintén az angyalok vittek neki. Egyszer csak 
rábukkant egy pap, és elvitte a templomba. Ott megáldozott, majd karját 
kitárva elszenderedett az oltár mellett.</p>
<p>Egy lovag, aki minden esztendőben elzarándokolt Mária Magdolna 
sírjához, egy összetűzés alkalmával életét vesztette. Amikor a ravatalon
 feküdt, a barátai panaszkodtak, hogy Mária Magdolna ezt a hű lovagot 
hagyta bűnbánat és gyónás nélkül meghalni. Erre a halott mindnyájuk 
rémületére felült, papot kért, meggyónt, magához vette a szent 
Útravalót, aztán újra lefeküdt és meghalt.</p>
<p>Egyszer egy férfi felírta bűneit egy cédulára, és Mária Magdolna 
oltárára tette, a terítő alá. Kérte a szentet, esdje ki számára bűnei 
bocsánatát. Amikor visszavette a cédulát, nem volt rajta semmi, teljesen
 tiszta volt.</p>
<p>Mária Magdolna sok helyen a patakok és források védőszentje, mert vizük a néphit szerint az ő könnyeiből fakadt.</p>
<p>A néphagyomány szerint Mária Magdolna napja szépségvarázsló, hajvágó 
leánynap; a szőlősgazdaságokban dologtiltó nap; zivatarhozó nap, 
esőjével bő veteményt, de rossz dió- és mogyorótermést jósol. A szegedi 
tájon július 22-én sem mosni, sem sütni nem volt jó; kiskunfélegyházi 
hiedelem szerint ezen a napon esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna 
most is siratja bűneit.</p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong></p></div>

</div>