<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>A Krisztus-hívő a szeretetre épít</b></font></div><div class="gmail-cim"><font size="4"><b></b></font></div>
<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><a href="https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html">https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html</a></span></div><div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Befejeződött a Krisztus inge című
játékfilm forgatása, mely Várnai Péter azonos című történelmi színjátéka
alapján készült. A történet a hazai szerzetesrendek kommunista hatalom
általi betiltását meséli el; fél évet ölel fel, az 1950. májusától
novemberéig terjedő időszakban játszódik. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A mozi rendezőjével és egyik
főszereplőjével, Eperjes Károly Kossuth-díjas színművésszel
beszélgettünk</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">.</span></span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2021. július 17. 17:33
</div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
</a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/120021-A_Krisztus-hivo_a_szeretetre_epit.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/128610.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="194" height="109"></div>
<p>
<em><strong>– Hogyan és mikor találkozott Várnai Péter színművével?</strong></em></p>
<p>
– Még teológus korából ismerem Pétert, ott voltam a pappá szentelésén
is. Felhívott telefonon, hogy több drámát is írt, olvassam el őket.
Nagyon megtisztelt ezzel. Amikor elolvastam a <em>Krisztus ingét,</em>
arra gondoltam: ezt színpadon nem lehet bemutatni olyan minőségben, amit
az anyag ígér. Rögtön fölvetettem Péternek, hogy készítsünk belőle
tévéfilmet. Ő azt kérte: rendezd meg, és játszd el az egyik főszereplőt,
Leopold atyát. Azt válaszoltam, nem szoktam ilyesmit csinálni, csak
egyszer fordult elő, hogy rendeztem és játszottam is egy darabban.
Mindenesetre adjuk be először a filmalaphoz. Beadtuk, átírtuk
tévéfilmre, konzultáltunk történésszel, dramaturggal, és megkaptuk a
lehetőséget, hogy elkészítsük a filmet. Így kezdődött, aztán hömpölygött
tovább a történet.</p>
<p> <em><strong>– Ezek szerint tévéfilm és nem mozifilm készült a drámából? </strong></em></p>
<p>
– Mindkettő lesz belőle, mert közben megszületett bennünk a
nagyjátékfilm elkészítésének ötlete is, mivel a magyar filmgyártásban
nincs feldolgozva ez a korszak. Ezért a Nemzeti Filmintézet azt kérte:
készítsünk a drámából nagyjátékfilmet, először a mozik mutassák be,
utána pedig kerüljön a televízióba.</p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/128611.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="194" height="129"></p>
<p>
<em><strong>– Mi az, ami megragadta a történetben?</strong></em></p>
<p>
– A mi családunk ebben élt. Az egyik pap nagybátyámat, Vajk Gyula
bácsit a kommunisták bebörtönözték, megverték. Ha szabad így mondanom,
Shvoy Lajos székesfehérvári püspök egyik főembere volt, bodajki prépost.
Ő építette a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házat Leányfalun. Vele is
megtörténtek mindazok a szomorú dolgok, amikről Várnai Péter ír a
színművében. Gyerekkoromban Gyula bátyám titokban többször elvitt
börtönviselt papokhoz. A másik pap nagybátyámat, Eperjes Ernőt nagyon
megverték, amint tehette, 1952-ben Münchenbe disszidált, ott vezette a
Magyar Katolikus Missziót, segítette, támogatta a szegényeket. Ő Bécsben
tanult, a Pázmáneumban, Gyula bátyám pedig Innsbruckban. Péter tudta,
hogy én otthon vagyok ebben, valószínűleg ezért is mutatta meg a
színművét, ezért bízott abban, hogy nem szórakozom el a témát, hanem
komolyan veszem. Ezt tényleg jól kell megcsinálni. </p>
<p>
<em><strong>– Ön hívő ember.</strong></em></p>
<p>
– Igyekszem.</p>
<p>
<em><strong>– Akkor úgy mondom: nem titkolja a hitét, nyíltan
megvallja. Ha egy alkotó egy ilyen történethez nyúl, amely ennyire
mélyen transzcendens, hívőnek kell lennie ahhoz, hogy hitelesen tudja
megcsinálni?</strong></em></p>
<p>
– Mindenesetre nem árt. Ahhoz, hogy valaki műtsön, nem válik
hátrányára, ha elvégzi az egyetemet és gyakorlatot is szerez. Ugyanez
vonatkozik minden másra.</p>
<p>
<em><strong>– A dráma főszereplője egyértelműen Leopold atya.</strong></em></p>
<p>
– Ezt így nem mondanám. A színmű több szálon fut, ezért több főszereplő
is van benne. Az egyik központi szál a ferencesek helyzete,
meghurcoltatása, ezen belül a központ Leopold atya. Emellett ott van az
ÁVH-szál, aminek legalább két főszereplője van. Ők azok, akik
végrehajtják az őrületet, akiktől jön a parancs.</p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/128612.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C"></p>
<p>
<em><strong>– Leopold atya mellett tehát főszereplő az erőszakos
hatalom két prominense, Fjodorov őrnagy és Keller főhadnagy. Fjodorov az
új rendszer, a kommunista hatalom elvakult híve, mindenkit legyilkolna,
aki szembeszáll velük. Keller, az egykori piarista diák pedig
meghasonlott ember, erős benne a bizonyítási kényszer, kifogástalanul
akarja teljesíteni kenyéradó gazdáinak parancsait. És eközben a saját
hasznáról sem feledkezik meg.</strong></em></p>
<p>
– Ebbe most nem mennék bele, előbb nézzék meg az emberek a filmet. A
tartalmi részekről, a figurákról csak azután érdemes beszélni. A
történetben ott van egyrészt a hatalom, vele szemben pedig az Egyház,
annak komoly képviselői; az ő harcuk zajlik. Végül mindig Isten győz,
még akkor is, ha ez nem szembetűnő.</p>
<p>
<em><strong>– Ahogyan a darab egyik szerzetes szereplője mondja: a sátán győzelme soha nem lehet végleges.</strong></em></p>
<p>
– Így van. </p>
<p>
<em><strong>– Nagyon érdekes, hogy a hatalom képviselői, akik
élet-halál urai, mennyire félnek egymástól. Mindenki gyanús, senkiben
nem lehet megbízni.</strong></em></p>
<p>
– Kikértem Kerényi Lajos atya véleményét, hiszen ő átélte mindazt, amit
Várnai Péter ábrázol a darabban. Nagyon örült, és azt mondta: az a jó a
forgatókönyvben, hogy ott van benne: ebben a közegben mindenki
mindenkitől fél, a félelem légköre uralkodik. Minden diktatúrának ez a
lényege. Minden izmusnak.</p>
<p>
Amikor a katolikus vallásból katolicizmus lett, akkor jött az inkvizíció. Az is nagy bűn volt, nem tagadhatjuk le.</p>
<p>
</p>
<p>
<em><strong>– Számomra a darab egyik kulcsmondata Leopold atya szájából
hangzik el: „Érdekes világ vár ránk. Szeretetben élünk, mégis, mindenki
gyűlöl minket.” Jézus szavai válnak valóra: „A világ gyűlölni fog
benneteket az én nevemért.” Minden korban megismétlődik a keresztények
iránti gyűlölködés. Honnan származik ez?</strong></em></p>
<p>
– Úgy látszik, a világnak nem kell a szeretet. Ez számomra evidencia.
Valóban, az evangéliumban is erről olvashatunk: a világ megvet és gyűlöl
majd benneteket. Ha elveszti valaki az örök dicsőség, az örök élet
dimenzióját, akkor rögtön átcsúszik a félelem dimenziójába, ami idővel
mindig gyűlöletté, romboló erővé alakul.</p>
<p>
A világ ilyen. Mindig a félelemre épít, a Krisztus-követő hívő pedig a
szeretetre. Ennek a kettőnek a csatája zajlik a filmben és a világban.</p>
<p>
<em><strong>– Említette az örök életet. Sokat gondolkozom azon, most
éppen Várnai Péter darabja okán: ha valaki csak ebben a földi életben
hisz, akkor nagyon könnyen dönt a mindenkori érdekeinek megfelelően, és
egy adott szituációban, például válsághelyzetben, a legszörnyűségesebb
tettekre is képes. Aki viszont tényleg hisz Krisztus túlvilágra
vonatkozó ígéreteiben, annak semmi sem árthat, a hite és a reménye
legyőzi a félelmét. Ilyenek a darabbeli szerzetesek: Krisztus él bennük,
ők pedig Krisztusban.</strong></em></p>
<p>
– Ez így van, de a kísértés azért ott van az emberben: ha odaadja az
életét ebben a küzdelemben, ő ugyan üdvözül, de ha tovább élne, ha
egyezséget kötne a diktatórikus hatalommal, vajon nem tudna-e több
embert elvezetni Istenhez? Ez borzasztó kísértés, ami meg is jelenik a
filmben, az idős szerzetes papok erről beszélgetnek egymás között. </p>
<p>
<em><strong>– A hatalom embereinek vannak előre begyakorolt sémáik.
Először egyezkedni próbálnak: ha elfogadjátok az akaratunkat, és azt
teszitek, amit mondunk, a hajatok szála sem görbül. Ám ha nem, akkor
vállalnotok kell a következményeket, köszönjétek a makacsságotoknak.</strong></em></p>
<p>
– A hatalom először mindig egyezkedik, ez a dolga. A hatalomnak
kiszolgáltatott embereknek vagy közösségeknek pedig hihetetlen
bölcsességgel kell részt venniük ebben, felismerve Isten szándékát, hogy
a lehető legjobban követhessék azt, egyszer humorral, iróniával, máskor
pedig határozott kiállással. Nem könnyű feladat közvetíteni mások felé
Isten akaratát, de erre kell törekednünk. A film is kísérletet tesz
erre.</p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/128614.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="194" height="129"></p>
<p>
<em><strong>– Kicsit térjünk vissza a két ávós alakjához, Fjodorov
őrnagyhoz és Keller főhadnagyhoz. Nagyon jól kidolgozott jellemek,
Keller különösen összetett figura.</strong></em></p>
<p>
– Fjodorov egy nagyhatalom embere, iderendelték azzal a feladattal,
hogy szilárdítsa meg a kommunizmust Magyarországon, bármilyen eszközzel.
A második világháborúban sebet is kapott. Gyarló ember ő is, kísértésbe
jön a papok úgynevezett szakrális kincseinek láttán. Tudja, hogy ez
pillanatnyi helyzet, mégis hosszú távra tervez, meg akar élni abból,
hogy egy totalitárius birodalom megbízottja, sőt, csúcsa ennek az
erőnek, ami kívülről nyomul a lélekre. Keller pedig még diákként
csalódott a Katolikus Egyház egyik jeles képviselőjében, ezért új hitet
talált magának a szocializmusban. Hívő kommunistaként is a krisztusi
szociális elveket hirdeti, de aztán rádöbben, mi zajlik a háttérben:
korrupció, őrület. Van-e számára visszatérés a valódi hithez? A film
választ ad majd erre a kérdésre. </p>
<p>
<em><strong>– Mikor lesz a Krisztus inge bemutatója, és mit remél tőle?</strong></em></p>
<p>
– A bemutató időpontja még nincs eldöntve, erről a Nemzeti Filmintézet
határoz. A film teljesen kész állapotba hozható a szeptemberi
eucharisztikus kongresszusra, de ott nyilván nem ez lesz az elsődleges. A
pápának azonban adunk egy demót a film készítéséről, benne lesznek a
legérdekesebb jelenetek. Biztos, hogy érdekelné ez, hiszen sokáig ő is
egy diktatúrában élt argentin papként, főpásztorként, érteni fogja,
miről van szó. Ezek a történetek ismétlődni fognak a világban egészen
addig, amíg el nem jön Krisztus eucharisztikus birodalma. Szerintem
október 23-a körül lenne ideális a film bemutatása a mozikban, de ennek
eldöntése nem az én feladatom. Én csak javaslatot teszek erre. Ha
október végén a mozikba kerül, akkor remény van arra, hogy jövő év
február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a tévében is
bemutathatjuk. Ha a Jóisten is így akarja, és a pandémia nem csap megint
nyakon bennünket. </p>
<p>
<em><strong>– Említette a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Gondolom, nem véletlen, hogy éppen most készült el a filmjével.</strong></em></p>
<p>
– Nincsenek véletlenek. Édesanyám azt mondta: Kisfiam, aki a véletlenre
hivatkozik, az az ördög unokaöccse. Szándékosan készítettük el a filmet
még az eucharisztikus kongresszus előtt, bár hangsúlyozom: nem célunk
ott bemutatni, mert ez az esemény az Oltáriszentségben velünk lévő
Krisztusról szól. De a film már olyan állapotban van, hogy megmutattam
néhány pap barátomnak. Itt most visszatérek az iménti kérdésére, hogy
mit várok a bemutatótól. Tegnap (a beszélgetés június 23-án készült – <em>a szerk.</em>)
az egyik Mária-kegyhelyen szolgáló barátom megnézte, és azt mondta:
nagy ünnep volt ez neki, és nagyon reméli, hogy az Egyházban
szolgálóknak is lelki megújhodására lesz a film, amelyből a mai ember
hiteles képet kaphat arról, hogy mi történt itt az ötvenes években.</p>
<p>
És nem csak akkor – teszem hozzá –, mert ugyanez az őrület zajlott a Tanácsköztársaság idején is.</p>
<p>
<em>Bodnár Dániel</em></p>
<p>
<em>Fotó: Merényi Zita</em></p>
<div class="gmail-szerzo">Magyar Kurir</div>
</div>