<div dir="ltr">"gyakran külföldiek hozták össze lásd. Francis Lenorman vagy A. Haribald Sayce" - az azért legalábbis furcsa, hogy ezekről az urakról az internet gyakorlatilag semmit sem dob fel, ami van, az is kizárólag magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású. Mezopotámiai vagy bármilyen más nyelvészeti témában semmi.<div>Üdv</div><div>T.</div></div><div dir="ltr"><div dir="ltr">"</div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. júl. 19., H, 20:09):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Még az alap gondolat is hibás :az őshaza -elméletkedést nem a
rendszerváltás termelte ki mert ez már 19 m. század végén is
létezett sőt ezt gyakran külföldiek hozták össze lásd. Francis
Lenorman vagy A. Haribald Sayce aki megállapította hogy
mezopotámiai nyelvek éppen úgy szerint az Ural-altáji nyelvek
rokonságába tartoznak mint a magyar .Vagy a magyar kalmár Simon és
Aczél József akik a magyar szókészlet és nyelvtani fordulatokat
más nyelvekkel hasonlították össze és nem a finnugorral kb. 1930
körül és még sorolhatnám .</p>
<p><br>
</p>
<p>Fantasztikus hogy valaki az őshaza elméletekről beszél és még
alap emlékei sincsenek a témáról .A rendszerváltás előtt csak
éppen erről sem írni sem beszélni nem lehetett .<br>
</p>
<p>E.<br>
</p>
<div>2021.07.19. 11:20 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>
<h2>Az őshaza-elmélet „vándorprófétáit” a rendszerváltás
termelte ki</h2>
</div>
<div>
<p><span><a href="https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/</a></span></p>
<p><span>Vándorpróféták, amatőr történészek, laikusok – csak
néhány azok közül, akik a rendszerváltozás után a
történészszakma munkáját igyekeztek kétes műveikkel
aláásni.</span> <span><b>B. Szabó Jánossal, a Budapesti
Történeti Múzeum történészével az alternatív
őshaza-elméletek nyomába eredtünk.</b></span>
Interjúnkból <span><b>az is kiderül, hogy mi köze van a
magyar őstörténetnek a rendszerváltáshoz és az
internethez.</b></span></p>
</div>
<div>
<h6><b>– Rendszerváltás beköszöntével megnövekedtek az
alternatív őstörténet-elméletekkel kapcsolatos képzetek
Magyarországon. Mi lehet ennek az oka?</b></h6>
<p>– A valóság mindig bonyolultabb annál, mint amilyennek mi
látni szeretnénk. <span><b>Az alternatív őstörténet-kutatás
kibontakozása szintén egy sokszálú történet, melyet
számos tényező idézett elő és tart életben napjainkban
is.</b></span></p>
<p>Nem gondolom, hogy a magyar őstörténet kérdésének bármikor
lett volna olyan jelentősége, mint<span> </span><span><span>éppen
</span><b>a rendszerváltás után.</b></span></p>
<p><span><b>Akkor
<span> sok minden, ami a társadalmi tudatban addig csak
búvópatakként létezett, az képessé vált
manifesztálódni a nagyközönség számára.</span></b></span></p>
<div id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174784"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/DSC_0028-scaled.jpg" target="_blank"><img aria-describedby="caption-attachment-174784" alt="" width="194" height="125"></a>
<p id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174784">B.
Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze
(Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)</p>
</div>
<p>Ritkán gondolunk bele abba, hogy <span><b>a rendszerváltás
és az új elektronikus, kommunikációs eszközök
elterjedése szinte egybeesett. A ’90-es évektől kezdett
kinyílni a világ.</b></span> Megjelent a világháló, a
mobiltelefonok, majd végül az okostelefonok. <span><b>Egyre
több lett az ellenőrizhetetlen online tartalom is.</b></span></p>
<p><span><b>Azok az őstörténet-elméletek, amelyek a korábbi
időszakban teljesen periférikusak lettek volna – mert
legfeljebb kis példányszámú, magánkiadású kiadványokban
kaphattak volna csak helyet – azok pillanatok alatt
képesek voltak széles körben elterjedni.</b></span></p>
<div><a href="https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/" target="_blank"><span></span></a><span></span></div>
<p><span><b>Ez az oka annak, hogy számos alternatív
őstörténet-elmélet született, illetve vált a
nagyközönség számára elérhetővé.</b></span></p>
<h6><b>–<span> </span><span>Ezeket a változásokat mintha a
hivatalos történetírás <span>átaludta volna</span></span><span>.
</span><span>Miért <span>nem foglalkoztak </span>a
változó jelenségekkel?</span></b></h6>
<p> – Kétségtelen, hogy a hivatalos történetírás bizonyos
dolgok felett átsiklott. Ezen azonban annyira nem lehet
csodálkozni, hiszen <span>az akkori történészgenerációk,
amelyek a ’90-es években meghatározó, döntési pozícióban
voltak, azok az új eszközöket, médiafelületeket nem
használták. Gyakorta még a számítógépeket sem.</span></p>
<span>
</span>
<p><span><b><span>Nem ismerték föl azt, hogy az internet
megjelenésével egy egészen új fórum teremtődik meg: </span>egy
olyan információs tér, amire már nem feltétlenül lehet a
hagyományos régi eszközökkel hatni.</b></span></p>
<p><span><b>A dolgok másik oka, hogy ’89 után a szakmát is
megérintette a felszabadulás érzése.</b></span> Sokan
megszabadultak azoktól az ostoba kötöttségektől,
elvárásoktól, amiket a rendszer a történészekre is
rákényszerített. <span><b>Örömmel fogadta mindenki, hogy
végre lehet foglalkozni a tiszta tudománnyal</b></span>.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy miért nem foglalkoztak az
alternatív őstörténetet író „futóbolondokkal”.</p>
<div id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174820"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1024px-Chronicon_Pictum_P014_Atilla_Aquileiat_ostromolja.jpg" target="_blank"><img aria-describedby="caption-attachment-174820" alt="" width="194" height="146"></a>
<p id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174820">Attila
hadai Aquileiát ostromolják (452). Részlet a Képes krónika
ábrázolásából (Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<div> <b>– Értem, de a hallgatás, gyakran beleegyezés. <span>Miért
<span>nem </span>cáfolták meg <span>azokat az
állításokat, amelyekrő</span>l tudták, hogy<span>
valóban tévesek voltak</span>?</span></b></div>
<p>– Miért fektessen bele egy történész rengeteg időt és
energiát egy szakmán kívüli személy butaságainak a
megcáfolásába? Hiszen ebből számára semmiféle szakmai haszon
nem származik. A ’90-es és 2000-es években egyénenként így
látszólag mindenki jobban járt, hogyha nem foglalkozott
ezeknek a munkáknak a megcáfolásával.</p>
<p><span><span><b>Hosszú távon azonban<span> az egész szakma </span>számára
bizonyult károsnak ez a mulasztás. </b></span></span></p>
<p>Ez az oka annak, hogy ma számos tévképzet él számos
különféle történeti témáról, így eleink eredetéről,
életéről, vallásáról is. De <span><b><span>nemcsak </span>a
tudósok reakciói <span>késtek meg:</span></b></span></p>
<p><span><span><b>a Katolikus Egyház <span>is csak 2009-ben</span>
reagált az alternatív őstörténeti elképzelések<span>kel
kart karba öltve terjedő újpogány vagy sajátos
színezetű szinkretista tanok térnyerésé</span>re.</b></span></span></p>
<b>– Azt sejtésem, hogy azért k<span>ellett olyan tényezőknek
is lennie, melyek </span><span>nem a történész-szakmán
múlottak.</span></b>
<p>– Volt is ilyen szép számmal. <span><b>A rendszerváltozás
utáni <span>privatizáció egyik első lépéseként az
felszámolták</span></b></span> <span><b>a vidéki
könyvterjesztés hálózatát.</b></span> Budapesten kívül
az 1980-as években még 364 könyvesbolt működött. Ezek jó
részét magánszemélyek részére értékesítették, azzal a
kikötéssel, hogy benne könyvet <i>is</i> kell árulniuk.</p>
<p><span><b>Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kinyitottak
a ruhabutikok, ahol látszatként két könyvet kitettek egy
polcra melyet meglehetett vásárolni…</b></span></p>
<p><span><b>Így <span>a vidéki Magyarországon </span>több
millió ember maradt könyvek nélkül<span>. </span></b></span><span><b>
Az információhoz való hozzájutás területén<span> így
hátrányos helyzetbe kerültek</span></b></span>.
Gyakorta éveken keresztül semmiféle normális, <span><b>komoly
könyv</b></span> <span><b>nem jutott el hozzájuk</b></span>,
hacsak nem utaztak be egy nagyvárosba, ahol még voltak
működő könyvesboltok.</p>
<p><span><b>A hagyományos ismeretterjesztés visszavágása egy<span>
iszonyatos műveltségi csapás</span>t jelentett. </b></span></p>
<p>Nem véletlen, hogy <span><b>ez az időszak, amikor szinte
összeomlanak</b></span><span><b> a korábbi nagy kiadók</b></span>
és <span><b>megjelennek az árnyékukban a 100 forintos
könyvek, nem egyszer kétes tartalmakkal.</b></span></p>
<div id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174821"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_56421-Radio-es-Televizio-Ujsag-1973.jpg" target="_blank"><img aria-describedby="caption-attachment-174821" alt="" width="380" height="487"></a>
<p id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174821"><span><b>Régebben
a történészek is gyakrabban kerültek a média
figyelmének középpontjába</b></span>. Képünkön Gerő
Győző régész-turkológussal a Budapesti Történeti Múzeum
tudományos főmunkatársával beszélget Gazdy Dénes riporter,
1973. (Forrás: Fortepan.hu / Rádió és Televízió Újság)</p>
</div>
<h6><b>– Ha jól tudom, <span>korábban a művelődési házakban
rendszeres előadásokat tartottak a magyarság eredetéről
is</span>.</b></h6>
<p>– <span><b>Igen, a kultúrához, a művelődéshez kapcsolódóan
</b></span>– a hatalmi kontroll részeként –<span><b> a
vidéki művelődési házak hálózata még jól működött a
’80-as években. Akkoriban még kiszervezték a
legkülönfélébb témákkal foglakozó kutatók és a tudósok
előadásait. Ezeknek a szerepléseknek a tiszteletdíjazása
pedig méltányos volt, így megérte az előadóknak is.</b><b>
A ’90-es évekre </b><b>ez</b></span> <span><b>is
összeomlott. </b></span>Az önkormányzatoknak nem volt
pénze ezeknek a kulturális programoknak a
megfinanszírozására.</p>
<p><span><b>Így jelentek meg azok a „vándorpróféták”, akik
járták a vidéki Magyarországot és előadásokat tartottak
a saját fantazmagóriáikról, kétes őstörténet
elképzelésükről. </b></span></p>
<p>Mivel az embereknek gyakorta semmilyen más ismeretszerzési
lehetősége nem volt témában, így ezzel kellett beérniük…</p>
<h6><b>– A rendszerváltás az útkeresés időszaka is. Mindenki
azt érezte, hogy az addigi tudása elévült, az frissíteni,
vagy pótolni kell. Ezt a funkciót töltötték be ezek az
amatőr „őstörténészek”? </b></h6>
<p>– Részben igen. <span><b>Mindenki várta, hogy most aztán
valóban át fogják írni a korábbi történelemkönyveket.
Mindenki tudta, hogy a hivatalos tudomány – <span>politikai
okokból –bizonyos témákban évtizedekig hazudott </span>az
embereknek.</b></span></p>
<p>
<span><b>Erre megjelentek új emberek, akik azt mondták, hogy
én tudom az igazságot, melyet eddig eltitkoltak
előletek!</b></span></p>
<p><span><b>Sokakat érdekelt az őstörténet, és <span>könnyebb
volt a szenzációs elméletekkel azonosulni, mint</span>
a sokszor unalmasabb tényszerű, vagy kevésbé „lelkesítő”
munkákkal</b></span>. Az amatőr őstörténészek elszánt
tevékenységének hosszú távon beláthatatlan következményei
lettek.</p>
<p><span><b>Mára már nyilvánvaló, hogy az alternatív
őstörténet-kutatás szerzői összességében mára tömeges
támogatottságot élveznek.</b></span></p>
<p><span><span><b>Ezen még az sem változtat, hogy ha egy-egy
„próféta” időközben el-elvérzett.<span> Tanaik,
elméleteik a világhálón keringenek, újra és újra
felbukkannak és új követőket szereznek maguknak.</span></b></span></span></p>
<h6><b>– <span>Ezeknek az alternatív munkáknak a szerzői
gyakorta éles kritikát is fogalmaznak meg a hivatalos
történetírókkal szemben.</span><br>
</b></h6>
<p>– Valóban így van, <span><b>a pályán kívüliek <span>szeretik
kritizálni </span>a professzionális történészeket. </b></span>Az
az elképzelés, mely szerint nem lehet megbízni a hivatalos
tudományban, sokak számára már magától értetődő lett.</p>
<p><span><b>Gondoljunk csak bele, hogy az
őstörténet-kutatásban <span>a Magyar Tudományos
Akadémia neve egyesek számára </span><span>szitokszóvá
lett.</span></b></span></p>
<p>Ha ezeket a hazai jelenségeket egy tágabb perspektívából is
nézzük, akkor azt látjuk, hogy <span><b>mindez ez egy
nagyobb világtrend része. A világjárvány alatt világossá
vált, hogy <span>a tudomány presztízse, megítélése</span>
nem csak nálunk romlott, hanem világszerte.</b></span></p>
<p><span><span><b>A társadalom egy része egyszerűen nem hisz <span>a
tudósok állításai</span>ban.</b></span></span></p>
<p>A sokszor tévedéseken alapuló vélekedések nem függetlenek
attól, hogy azok hirdetői a saját nézeteiket milyen
hatékonysággal tudják terjeszteni mások között. Láthatjuk <span><b>a
közösségi média felületei – a szabályozások ellenére is
– táptalajt adnak az álhíreknek, rémhíreknek. </b></span>
<span><b>Lehet, hogy korábban is ugyanennyi volt a
szkeptikus, csak akkor nem tudtak egymásról, nem tudtak
összefogni a tudomány képviselőivel <span>szemben.</span></b></span></p>
<h6><b>– Kollektív identitásproblémák állhatnak az események
hátterében?</b></h6>
<p>– Nem vagyok társadalomtudós, a rálátásomnak megvannak a
korlátai, de az egészen nyilvánvaló, hogy <span><b>súlyos
identitásproblémák is meghúzódnak <span>a magyar
őstörténet megítélése</span> mögött.</b></span></p>
<p><span><b>Hiszen miért ennyire fontos az őstörténet ma
Magyarországon? </b></span></p>
<p><span><b>Más országokban ez a téma közel sem alkalmas arra,
hogy komolyabb, társadalmi vagy politikai akciókat
építsenek rá.</b></span></p>
<span><b>
</b></span>
<h6><b><span>– A Kárpát-medence környékén élő népek közül
sokan az „eredet bűvöletében” élnek.</span><br>
</b></h6>
<p>– <span><b>Mivel a térségben mindenütt <span>problémát
okoztak</span> a rendszerváltások, ezért másutt <span>is
megindultak bizonyos trendek, melyek hatására
távolodni kezdtek</span> a hivatalos, forrásokon
alapuló történetírás eredményeitől.</b></span></p>
<span><b>
</b></span>
<p><span><b>Például a horvátoknak, annak ellenére, hogy ők egy
szláv nyelvet beszélnek, van egy germán őstörténeti
verziójuk, mely szerint ők eredetileg egy indoiráni nép
volt. A második világháború tájékán – a Harmadik
Birodalom szövetségeseként – ez a gót-származáselmélet,
egészen „hasznosnak” bizonyult, csak 1945 után nem
lehetett többé leírni…</b></span></p>
<p><span><span><b>Aztán a rendszerváltás után ismét előtérbe
kerültek náluk a régebbi gondolatok, s ez nem volt
független a jelenkori eseményektől: a jugoszláv
polgárháborútól.</b></span></span></p>
<p><span><b>Bolgároknál, szlovákoknál, románoknál is <span>nagyon
hasonló a helyzet, ha</span> őstörténetről van szó.</b></span></p>
<h6><b>– Magyarországon is nagyon fontos a magyar nép
őstörténete, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk.<br>
</b></h6>
<p>– Így van.<span><b> Ami ebben a témakörben Magyarországon
történik, az azért is lehet ennyire sajátos, mert <span>mi
már a rendszerváltásba is egy nagyon zilált
identitásképpel zuhantunk bele. </span>Mindezt már a
’80-as évek elején fel is mérték.</b></span></p>
<p><span><span><b>Nem máshonnan érkezett a megrendelés<span> a
Magyar Tudományos Akadémia intézetei </span>számára,
mint magától az MSZMP Központi Bizottságától!</b></span></span></p>
<p><span><b>A magyar társadalom identitásproblémái <span>tehát
a magyar államvezetés legfelsőbb köreit
foglalkoztatták.</span></b></span></p>
<p><b><span><span>A ’80-as évek derekán – <span>40 év
szocialista rendszer és oktatás</span> ellenére – az
akkori magyar lakosság 20 százaléka vallotta a hunokat
az őseinknek. </span></span></b></p>
<span><b>
</b></span>
<p><span><b>Ebből adódik, hogy ami a ’90-es évek őshaza- és
rokonságelméleteit illeti, azok szervesen ráépültek a
társadalomban meglévő alapokra.</b></span></p>
<p> <b>Tóth Gábor</b></p>
</div>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="gmail-m_4008261174886970356gmail-m_-7826540187158359059DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_4008261174886970356_m_-7826540187158359059_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>