<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Zoborhegyi Szent Zoerard-András és Benedek</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2012. július 17., kedd | 16:18</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/zoborhegyi-szent-zoerard-andras-es-benedek">https://www.magyarkurir.hu/hirek/zoborhegyi-szent-zoerard-andras-es-benedek</a><div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Július
 17-e Zoerárd-András és Benedek emléknapja. A két híres, zoborhegyi 
remetét – mestert és tanítványát – Magyarország első szentjeinek hívja a
 hagyomány. A Nyitra völgyében magasodó Zobor-hegy barlangjában éltek 
remeteként.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/zobor.jpg" rel="lightbox"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/zobor_0.jpg" style="float: left; margin: 3px 7px;" width="160" height="120"></a>A
 Vág folyó völgyében, Trencséntől nem messze a Fehér-Kárpátok  
hegyvonulatában található a szkalkai klastromrom és a hajdani bencés  
apátság kéttornyú temploma. Július 17-én és az ezt követő vasárnapon  
közeli és távolabbi helykről érkező zarándokok árasztják el e búcsújáró 
helyet.</p><p>Zoerárd-András és Benedek legendáját rendtársuk, Boldog 
Mór, későbbi pécsi püspök írta meg 1070-ben: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Zoerard-András és 
tanítványa,  Benedek az isztriai Pola környékéről származtak.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A 
lengyel Zoerárd (Zoerardus, Szvorad, magyarosan: Szórád) a hagyomány 
szerint már hazájában is remeteként élt a Dunajec folyó mellett. Hallván
 Szent István királyunk hírét, hazánkba jött, és András néven a 
Zobor-hegyi bencés monostorba   lépett, Nyitra vára  közelében. </b></span>Itt adta
 Fülöp apát Zoerardusnak az András nevet.</p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>András, apátja 
engedélyével, remeteségbe vonult: Trencsén közelében, a Vág folyó  
meredek partján emelkedő Szkalka (kis szikla) barlangjában élt. Időnként
 ellátogatott a Zobor-hegyi apátságba, hogy részt vegyen a  közös ünnepi
 zsolozsmán és konventmisén; szerzetestársai<a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/Szkalka_barlang.jpg" rel="lightbox"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/Szkalka_barlang_0.jpg" style="float: right; margin: 3px 7px;" width="160" height="120"></a> is  meg-meglátogatták őt. Különösen barátja és tanítványa,  Benedek volt gyakori vendége.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Legendája
 szerint Zobor-hegyen vette  át apátja kezéből azt a negyven szem 
pálmadiót, amely a nagyböjt alatt  egyetlen tápláléka volt: egy nap egy 
szem. A korai keleti  kereszténység szigorú, de bensőséges szellemében 
élte mindennapjait. Szigorúan vezekelt, hogy lelke minél  tisztábban 
szállhasson Isten felé. Nem csak ételben s italban tartott szigorú 
mértéket; a testének  szükséges alvást is minden módon megkurtította. 
Pihenőhelye egy tölgy  laposra faragott törzse volt. Ezt azonban 
sövénnyel fonta körül, a  sövényt pedig teletűzdelte kihegyezett 
nádszálakkal, hogy fölébredjen,  ha elszundítva oldalt dől és a 
sövényhez ér. A feje fölé fából faragott  korongot helyezett, s négy 
nagy követ függesztett föl rá, hogy a feje  ezekbe ütközzék, ha előredől
 vagy hátrahanyatlik szunyókálás közben.</b> </span>Az  önfegyelmezésnek ezen 
eszközeivel szokták őt később ábrázolni.</p><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A sok böjtölés miatt gyakran elájult munkája közben. Mindez csakhamar felőrölte életerejét, úgyhogy egy alkalommal a tisztelői  <a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/zobor2.jpg" rel="lightbox"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/zobor2_0.jpg" style="margin: 3px 7px; float: left;" width="130" height="161"></a>holtan
 találtak rá barlangjában</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A Zobor hegyi  bencések Nyitrára 
szállították, s ott a Szent  Emmerám tiszteletére épült székesegyházban 
temették el.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Barlangját tanítványa, Benedek örökölte. Folytatta 
mestere remete, önsanyargató életmódját. A kapott alamizsnát mindig a 
szegények között  osztotta szét. András halála után még  három évig élt.
</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1012 körül rablók támadtak rá, kincseket keresve  rejtekében. Nem 
találván semmit, megölték, holttestét lehurcolták a Vág  partjára, és a 
sebes folyóba vetették. </span></b></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szent remetét hiába keresték. Egy 
legenda szerint egy sas vezette őket nyomra, amely állandóan egy  helyen
 lebegett a Vág vize fölött. Meg is  találta a szent holttestét, a 
húsába nőtt vezeklőlánccal együtt. Teste tökéletes épségben volt. 
Nyitrára szállították, s a székesegyházban mestere, András mellé 
temették.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent László királyunk idején, 1083. július 17-én 
avatták őket szentté, István királlyal, Szent Imre herceggel és Szent 
Gellérttel együtt</b></span>. Jóllehet András minden bizonnyal természetes halált 
halt és Benedeket sem kifejezetten hitéért ölték meg, a középkori 
esztergomi liturgia a mártírok miséjével ünnepelte őket. Ünnepnapjuk 
július 17-ére került.</p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A két Zobor-hegyi remete kultusza hamar elterjedt<a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/zobor1.jpg" rel="lightbox"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit3/zobor1_0.jpg" style="margin: 3px 7px; float: right;" width="160" height="120"></a>
 a Felvidéken.</b></span> Szkalkai remetebarlangjánál Jakab nyitrai püspök 1224-ben
 bencés apátságot alapított. A Zobor-hegyi  kolostor romjaihoz és a két 
remete, a nyitrai székesegyházban található koporsójához kegyelettel 
zarándokolnak a város és környéke szlovák  és magyar katolikusai.</p><p>Magyar Kurír</p></div>

</div>