<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Száz év után újra újmisést ünnepelt Katymár</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hazai">Hazai</a> – 2021. július 12., hétfő | 19:58<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szolgalatra-hiv-az-ur-szaz-ev-utan-ujra-ujmisest-unnepelt-katymar">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szolgalatra-hiv-az-ur-szaz-ev-utan-ujra-ujmisest-unnepelt-katymar</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g115296']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&img=c_DSC_4181.jpg"><span class="gmail-galcount" title="66 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 66</span></a></div><h3 class="gmail-lead">Szólnak
a harangok, indul a templomból a processzió Tomaskovity Szabolcs
újmisésért. A menetben legelöl viszik a körmeneti keresztet, mögötte
haladnak a gyerekek, egy fehér ruhás kislány kezében párna, rajta
töviskoszorú. </h3><div class="gmail-contentsav"><p>Őt követik a népviseletbe
öltözött hívek és a tamburások, aztán a liturgikus ruhákat viselő
asszisztencia, leghátul pedig a feldíszített hintón ül a manuduktor, a
falu plébánosa. Mögötte sorakoznak a lobogósok és végül a hívek. Így
halad végig a menet Katymáron, ezen a három nemzetiségű falun, ahol a
házak egykorvolt jólétről, gazdagságról mesélnek.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4244.jpg" alt="" width="487" height="325" border="0"></a></p>
<p>Tomaskovity Szabolcs újmisés nagyszülői háza a falu határában van.
Ott várakozik szüleivel és nagymamájával miseruhába felöltözve Szabolcs
atya. Az Egyház ott kéri ki a szülőktől az új papot, aki apai-anyai
áldást kérve szeretné megkezdeni szolgálatát.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4311.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A menet megérkezik a kis házhoz. Az udvaron már felállítva a
térdeplő. Egyik oldalról a család, középen az újmisés, a másik oldalról a
plébános, Nyírő Ferenc, a papság és a hívek. A sokaság elcsendesedik, a
plébános kimondja a súlyos szavakat: „Szabolcsot hívja az Egyház,
adjátok ki jószívvel őt. Isten a szolgálatára kéri.”</p>
<p>Szabolcs egyetlen gyerek, születéséért sokat imádkoztak szülei. A
plébános szeretetteljes szavai kifejezik a szülők érzéseit: „A gyermek a
szülők szeme fénye, akik szívükben arra vágynak, öregkoruk bearanyozója
lesz, hogy mindenben számíthatnak rá, visszakapják tőle azt a sok
szeretetet, amit plántáltak bele. De a Jóisten kegyelme másként
rendelkezik most. A szeretet nem múlik el, sőt megsokszorozódik. A
gyermek a szülők szeme fénye marad, csak szolgálatára hívja a Jóisten.
Fiatok pap lesz, aki nemcsak rólatok fog gondoskodni, hanem sok-sok
hívőről, akiket a gondviselés rá bíz. A szülőknek mégis büszkesége marad
ez a gyermek. Titkon fáj ez a helyzet. Az ember szívében
tagadhatatlanul ott a seb, mégis helyére kell tenni az érzést, az élet
így megy tovább. Ahogy Izsák történetében, a Jóisten itt is kér, de
látja is a szülők hűségét és szeretetét, és az élet azzal a szeretettel
megy majd tovább, ami most lelkükben megvan. Köszönjük, hogy Szabolcsot
felneveltétek, szeretetben imádságban, Egyház iránti hűségben. Így
bocsássátok most útjára. Szálljon rátok Isten áldása, örök kegyelme.
Éljetek boldogan, szeretetben, békességben.”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4253.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az áldáskérés következik. Szabolcs először az édesapja, majd
édesanyja elé térdel, akik keresztet rajzolnak homlokára, fiúk áldásukat
kéri, mely egyben búcsúja is a szüleitől. A család köszöntője kifejezi,
hogy az újmisés pap az egész faluközösség öröme, az újmise mindannyiuk
ünnepe. „Mindig súlyosabb lesz kereszted, Isten ad izmot, bátorságot, Az
út felén, hogy meg ne állj!” – e szavakkal adják át Szabolcsnak a
töviskoszorút, jelképezve, hogy a pap, mint alter Christus, a jézusi
úton járva a kereszthordozásra is igent mond.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4199.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A menet ezután ugyanabban a sorrendben visszaindul a templomba. Az
újmisés a manuduktor baloldalán ül fel a hintóra, mögötte haladnak a
rokonok, majd a hívek. Mielőtt a templomhoz érnének, a harangok újra
megszólalnak. A templom kapujánál megáll a menet. „Volt egy ifjú, ki
szent határozással elhagyta mostan házát, mindenét s fájó szívét bevonta
hallgatással, hogy ne váltson szerelmét senki mással csak az Úrral,
kinek szívét ígérte” – a vers üdvözlő szavai bocsátják útjára az
újmisést.</p>
<div class="gmail-keretes">
<p>Az újmisének ez a hagyománya Dél-Magyarországon elterjedt szokás
volt. Radó Polikárp 1948-as műve és Bálint Sándor foglalkozott az újmise
folklórjával. Kutatásaik szerint az újmise már a középkor óta az egész
egyházközség ünnepe, annak a hitében, hogy az áldást hoz a hívek
közösségére. A leírásokból kitűnik, az újmise és a paplakodalom szorosan
összeforrt, a lakodalmi mozzanatok nem csak az újmisét követő ebédre
voltak jellemzőek, hanem ezek foglalták keretbe az újmisét és az azt
követő profánabb ünnepséget. Az újmisét követő vendégséget, agapét
őskeresztény gyökerekre vezetik vissza, a keresztény hagyományokban
kezdettől nagy a jelentősége, és minden kiemelt ünnepnek része a lakoma,
mutatva, hogy a szellem, a lélek és a test szorosan összekapcsolódik, a
kultúra, a templom és az étel, amelyek az ember három „síkját"
kielégítik, egyformán fontosak.</p>
</div>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4488.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Hívekkel telve a templom, köszöntők hangzanak el. Nagy ünnep ez a
falu számára, hiszen éppen 100 évvel ezelőtt ünnepeltek utoljára újmisét
itt. Reményt ad abban a három nemzetiségű közösségben, ahol
folyamatosan csökken a lélekszám – 4500-ról mára 1900-ra – ahova egyetem
után nem jönnek vissza a fiatalok, ahol mégis olyan komoly küzdelmet
folytatnak identitásuk megmaradásáért. A katymáriak végigkísérték
Tomaskovity Szabolcs útját, aki bunyevác gyökereit ápolva megtanulta a
nyelvet, középiskolás korától kezdve visszajárt ide Bajáról ministrálni.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4441.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Fehér virágokkal díszített a templom, ünnepélyes a bevonulás. A falu mindehárom nyelve megszólal az újmisében.</p>
<p>Elsőként Nyírő Ferenc szól. „Mindig öröm volt, amikor eljöttél
közénk. Követtük képzésed lépéseit, úgy vettük észre, te is jól érzed
magad köztünk. Áldozópap lettél, örömed, lelkesedésed elárulja szemed
csillogása. Maradjon meg ez benned, a Jóisten így segítse papi
életedet.”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4466.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A polgármester, Pál Endre annak értékét emeli ki, hogy Szabolcsban
egészséges lokálpatriotizmus él, hogy a pap „gyökereit tisztelő,
öntudatos fiatal”.</p>
<p>Balázsics Lászlóné a horvát nemzetiségi önkormányzat képviseletében
horvátul köszöntötte az újmisést, Pásztor Jánosné pedig a
képviselőtestület nevében szólt Szabolcs atyához. </p>
<p><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4460.jpg" alt="" border="0"></p>
<p>A szentbeszéd megtartására az újmisés Poljak Luka atyát, a Szabadkai
Egyházmegye papját kérte fel. A horvát származású pap magyarul és
horvátul is elmondta homíliáját. Tanulja a magyart. Jelenleg még
Zomborban szolgál, de egyházmegyéjében olyan területre kérte magát,
ahol magyar ajkúak is élnek, így fog a nyáron az észak-bánsági Moholra
kerülni. Szentbeszéde egyszerre dicsérte a szülőföld szépségét, és adott
tanítást a papi hivatásról. Sarlós Boldogasszony ünnepén párhuzamot
vont Mária Erzsébethez vezető útja és a pap életútja között. Mária a
júdeai Ain Karim városába indult útnak, hogy meglátogassa Erzsébetet.
Ekkor már hat hónapja áldott állapotban van, így vállalkozott arra, hogy
megtegye a hegyvidéki úton a 150 kilométert Názáretből. „Az Isten
hívására válaszoló papi életút is kanyargós, kihívásokkal teli. Nehéz
terepen vezető út, melyen a haladás egy életen át tartó közeledés Isten
országa felé. Ahogy Mária is várt egy még nehezebb út, amikor elkísérte
fiát a Kálváriára, úgy kövesd te is alázatosan egész életeden át
Krisztus keresztjének útját, amely során felragyog számodra a megváltás
hite, s ez a földi utad az Örökkévalóval való találkozásba torkollik”.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4529.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A szónok azt fogalmazta meg, Máriához hasonlóan mi is meg vagyunk
hívva az útra, melyen járva sokszor meg kell haladnunk a magunk erejét,
fel kell adnunk saját terveinket, és ezáltal hozzájárulunk, hogy Isten
országa felragyogjon általunk.</p>
<p>Luka atya biztató szavakkal zárta szentbeszédét: „Legyen szolgálatod a
helyi egyház, a település megújulásának záloga ebben a mi csodálatos és
áldott Bácskánkban. Kísérjen a mai nap képe, - falud, templomod
szeretetteid arca – és szítsa fel benned szíved szeretetét!”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4492.jpg" alt="" width="487" height="325" border="0"></a></p>
<p>Tomaskovity Szabolcs a köszönet szavaival búcsúzott szeretteitől és
szeretett falujától. „1996 augusztusában egy fiúgyermeket hoztak szüleim
ide a templomba, hogy keresztelőjén adjanak hálát érte. Sokat
imádkoztak születéséért. Most ez a fiú 25 év múltán a fiatal felnőtt,
akinek érkezéséért ma is sokan imádkoztak. Nehéz megfogalmazni az
örömet. Hála van bennem, hogy Isten megadta életem célját és értelmét.
Meghívott szolgálatára. Kezdetektől fogva kézen fogva vezetett, tenyerén
hordozott. Új életre szólított. Gondoskodása az embereken keresztül
mutatkozott meg.”Szabolcs hosszan sorolta a neveket, kezdve családjától,
megemlítette főpásztorát, a gyerekkori és jelenlegi plébánosait,
bérmaapját, a bácsalmási plébánost, paptestvéreit, kiemelve Bácska
határon túli területeiről érkezőket, akik számára kifejezik az
összetartozást, Bácska életének folytonosságát. „Büszke vagyok
gyökereimre, a mi Bácskánkra.”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4749.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A falunak el-elcsukló hangon Posztós Lenke <em>Szülőfalum templomába jöttem imádkozni</em> című versével mondott köszönetet. Végül horvátul és németül is elmondta köszönő szavait.</p>
<p>Áldásadás következett. Elsőként az édesanya, aztán az édesapa,
nagymama, majd sorban a rokonság, a paptestvérek, végül minden hívő
Szabolcs atya elé térdelt. „Egy újmiséért érdemes egy csizmát
elkoptatni” – mutatja a mondás az áldás jelentőségét. </p>
<p><a title="" rel="lightbox['g115296']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=115296&v=1&p=1&img=c_DSC_4831.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az újmise után kezdetét vette a templom előtt rendezett
szeretetvendégség. Szabolcs atya felöltötte a bunyevác mellényt, amit
Luka atya ajándékozott neki. Beszélgetés, a fiatalok kóló tánca zárta az
ünneplést.</p>
<p><strong>Szerző: Trauttwein Éva</strong></p>
<p><strong>Fotó: Zuggó Zsolt</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>