<div dir="ltr">
<span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
<div id="gmail-cikk" class="gmail-keyword-1230" name="119935">
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>1867–2021 pénzügyes szemüvegen keresztül</b></font></div><div class="gmail-cim"><font size="4"><b>
</b><font size="2"><span class="gmail-text"><a href="https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html">https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html</a></span></font><b>
</b></font></div><font size="4"><b>
</b></font><div class="gmail-lead"><font size="2"><b><span class="gmail-text">A spekulatív gabonatőzsdei áresés
miatt 1873-ban sorozatban jutottak jelzáloghitelek fejében a hazai
gazdaságok új befektetők kezébe. A dinamizmus gyümölcseit leginkább a
hazánkba települt idegen tőke és függelékei élvezték.</span></b></font></div><div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2021. július 7. 10:13
</div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div></div>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
</a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/119935-1867__8211%3B2021_penzugyes_szemuvegen_keresztul.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/128404.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="192" height="108"></div>
<p>
Nem alaptalan a mondás, hogy a pénz maga a hatalom, vagy az, hogy a
háborúkhoz három dolog kell, pénz, pénz és pénz. Valójában a háború sem
más, mint egyfajta hatalomgyakorlás. A banális igazságok ellenére a
hivatalos történetírások nagy ívben kerülik a pénz témáját , hogy a pénz
milyen hatást gyakorolt és gyakorol ma is a világ történéseire.</p>
<p>
A marxista történetírás esetén ez a kibicsaklás érthető is, hiszen azt
hirdeti, pontosabban akarja minden áron elhitetni, hogy a történelem a
tömegek által determinált objektív folyamat. Ezzel a marxistáknak
sikerül a pénzt a folyamatból varázslatos módon eltüntetni, a történelem
eseménytörténetét pedig egymásra épülő, egymással szoros összefüggésben
lévő eseménysorok helyett kreált eszmetörténeti alapokra helyezni.</p>
<p>
Mi sem jellemzőbb, hogy pénztörténettel érdemben még a közgazdasági
jellegű felsőfokú képzésekben sem foglalkoznak. Ezért is vagyok nagyon
hálás hajdani professzoromnak Riesz Miklósnak, hogy a múlt század
hatvanas éveinek közepén a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen
fakultatív tárgyként felvehető Különleges Bankismeretek címet viselő
tárgyban felkeltette az érdeklődésemet a téma iránt.</p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Engedtessék meg nekem, hogy a pénzkérdést hazám szemszögéből vizsgáljam
és kíséreljem meg elhelyezni a világ folyamataiban a hozzánk
legközelebb álló időszakban 1867-tól napjainkig, amikortól modern kori
független – időnként csak részben független – Magyarországról szokás
beszélni.</p>
<p>
Előre bocsátom, a vizsgált időszakban hazánk is a ma angolszásznak
nevezett pénzbirodalom valamiféle függésében létezett, és létezik ma is.
Az előzményekhez tartozik, hogy ez az angolszász pénzbirodalom-építés a
magántulajdonban lévő Bank of England alapításával indult, közvetlenül
az után, hogy a spanyol kereskedelmi flotta fosztogatásán meggazdagodott
britek megunták a felettük bábáskodó és parancsolgató monarchiát.
Forradalmat csináltak, a királlyal fizikailag is végeztek, majd ötven év
múltán szimbolikus hatalommal mégis ismét királyt ültettek a trónra,
aki ezután csak uralkodik, ám már nem kormányoz.</p>
<p>
Az ezt követő ugyancsak mesterségesen szított francia forradalom
azonban nem hozta meg rögtön a várt sikert. Napóleon néhány ügyes
húzással saját birodalmat és pénzt teremtett. A pénzbirodalom bővítése
Napóleon legyőzése után öles léptekkel haladt, és Franciaországban is a
Rothschild családhoz fűződik, amely már a Napóleon elleni koalíciókat,
például a bimbózó ellen-pénzbirodalmat is bőkezűen finanszírozta. Így
került sor 1816-ban a család bécsi letelepedésére, benne a hazánkat is
tartományként magába foglaló Habsburg Birodalomban.</p>
<p>
A pénzforgalom birtoklásának valós jelentősége azon is lemérhető, hogy
Kossuth 1848-as hazai pénzreformja, a Kossuth-bankók által biztosított
rövid életű pénzügyi függetlenség jó másfél évet adott az egyébként
eleve bukásra ítélt szabadságharcnak.</p>
<p>
További komoly jelzés, hogy Windisch-Grätz herceg fővezér alig
foglalkozott Budán a hadjárattal, sokkal jobban izgatta a pénznyomó
lemezek kézrekerítése, amiket a kormány viszont időben Debrecenbe
menekített. A nem kívánt pénzügyi függetlenségünk olyan dühöt generált,
hogy a birodalmi jog szerint is végig jogszerűen eljáró Batthyány Lajos
miniszterelnök halálos ítéletét azzal a váddal alapozták meg, hogy nem
fékezte meg pénzügyminiszterét, Kossuth Lajost, és ő forgalomba dobta a
bankókat.</p>
<p>
Az általánosan ismert történészi hipotézis szerint az 1867-es kiegyezés
az osztrák és a magyar elitek kiegyezése volt, holott inkább arról
szólt, hogy legalább egymással nem rivalizálnak, és az adott duális
monarchia keretében intézik ügyeiket a Rothschildok által megadott és
dominált pénzügyi szerkezetben.</p>
<p>
Rotschildék 1867-ben ismét rákapcsoltak, a magyar államrészbe is
betelepedtek, megalapították érdekeltségüket, ez volt az Általános
Magyar Hitelbank, amely egy évtizeden belül a hazai banktőke több mint a
felét adta, a magyar államrész pénzügyeinek intézője lett a
számlavezetésben és a hitelek kiadásában. A már 1816 óta létező
jegybankba viszont nem kaptunk bebocsátást egészen 1878-ig.</p>
<p>
A kiegyezés utáni dinamikus gazdasági fejlődésnek is legalább két
olvasata van. A nemzetközileg használatos mutatók szerint ez a
dinamizmus kétségtelen, nagyot nőtt az ipar, a kereskedelem,
pénzintézetek sora jött létre, nőtt a nemzeti jövedelem. Az elhallgatott
olvasat pedig arról szól, hogy az 1873-ban kreált spekulatív
gabonatőzsdei áresés miatt sorozatban jutottak megbuktatott
jelzáloghitelek fejében a hazai tulajdonban lévő gazdaságok új
befektetők kezébe.</p>
<p>
A dinamizmus gyümölcseit leginkább a hazánkba települt idegen tőke és
függelékei élvezték. Kiépítették szellemi holdudvarukat is. A hazai
társadalom nagy része akkor nem vagy időben nagyon késve érzékelte, hogy
az új szellemi áramlatok nem szólnak másról, mint az 1867-es kiegyezési
építmény szétrobbantásáról és a még sokkal szorosabb fő pénzbirodalmi
kötelék létrehozásáról. Raffay Ernő könyvei ezen új szellemi
áramlatokról bőséges tájékoztatást adnak.</p>
<p>
Időközben az angolszász pénzbirodalomnak számolnia kellett egy újabb
ellenbirodalom felemelkedésével, az 1871-ben gründolt Németországgal.
Gyors döntésekre volt szükség. A félelem szülte, hogy a pénz fő
székhelye 1913-ban New Yorkba költözött. Magántulajdonosok hozták létre a
máig is ismeretlen, csak feltételezett magánkezekben lévő Federeral
Reserve Bankot. A britek viszont a gazdag aranylelőhelyek elfoglalásába
kezdtek bele a búr háborúkkal, hiszen a félelmetes ellenfél,
Németország pénzét, a Reichsmarkot aranyalapon indította.</p>
<p>
Az első világháború pedig a világtörténelem máig legsikeresebb
pénzforgalmi projektje. Eredményeként a korábban Európától függő
Egyesült Államok a győztes és vesztes országokat magán pénzrendszerén
keresztül egyaránt függésbe hozta, és abban tartja a mai napig. Így a
Horthy–Bethlen-féle Magyarország sem tudott megszabadulni a
pénzbirodalmi függéstől.</p>
<p>
Részint az Általános Magyar Hitelbank változatlanul az ország
legnagyobb bankja maradt, és az 1924-ben alapított Magyar Nemzeti Bank
is csak a Bank of England kölcsöne segítségével tudta 1927-ben a stabil
pénzt, a pengőt kibocsátani. A kommunizmus négy évtizedének első
hányadában a közvetlen kitettség azért nem mutatható ki, mert a
külfölddel folytatott pénzforgalom szigorú államtitok volt, ennek
története sajnos máig feltáratlan.</p>
<p>
Kiválóan dokumentálhatók, ámde mégis hivatalosan titokban maradtak a
hazai kommunizmusnak a mai liberális világpiacba történő integrálásának
kártéteményei. Az áruforgalmon keresztül az export alul- és az import
felülszámlázása révén kicsorgott dollár tízmilliárdok mellé maga a
jegybank is megtette a magáét.</p>
<p>
A Tax Justice Network szakcég a hazánkból a rendszerváltás után
„kimentett” értéket 450 milliárd dollárra teszi. A pénzforgalom
monopóliumát gyakorló MNB pedig a külfölddel folyatott devizaműveletein
keresztül juttatott dollármilliárdokat külföldi kezekbe. Az ebből
keletkező veszteségeket egészen 1997-ig sikerült hamis könyveléssel
elleplezni.</p>
<p>
1997-ben a több mint kétharmados hazai globalista parlamenti többség
fel sem tette a kérdést, hogy az MNB által külföldi pénzekben felvett
hiteleket vajon az államkassza rendelkezésére bocsátotta-e valaha is a
jegybank, ugyanis nem tette. A hitelfelvételeket az MNB
kamathalmozódásokkal és árfolyamveszteségekkel pótolta,vagyis a
veszteségeket finanszírozta.</p>
<p>
Ezért fogadtak el mintegy húszmilliárd dollár újabb államadósságot, és
takarították ki a jegybank könyveit. Kérdés, hogy manapság hogyan állunk
a befolyásoltsággal? A világ pénzügyi főhatalma is nagyon sokat tanult,
végképpen elszemélytelenedett, elarctalanodott.</p>
<p>
Az viszont tagadhatatlan, hogy a világba kerülő pénzmennyiség döntő
hányadának forgalomba kerüléséről ma is az arctalan Federal Reserve-ben
döntenek. Az Európai Központi Bank lényegében mint egy fiókintézet
működik, semmiféle jogi kötődése sem az unió tagországaihoz, sem az
európai intézetekhez – tehát Európához – nincs.</p>
<p>
Manapság a nagy bankok tulajdonosi viszonyai is személytelenek és
áttekinthetetlenek, nem vezethetők vissza konkrét tulajdonosokra. Az
azonban feltételezhető, hogy az érdekeltségi kapcsolat a pénzforrás és a
bankrendszer nagyjai között nagyon is direkt. 2008–2009 ennek
tanúbizonyságául szolgált. A hazánkban működő külföldi érdekeltségű
bankegységek értelemszerűen továbbra is erre a vezénylésre hallgatnak.</p>
<p>
A 2010 előtti időkhöz képest azonban vannak nagyon is lényegbe vágó
eltérések. A 2010, de főként 2013 óta folytatott patrióta
gazdaságpolitika részbeni pénzforgalmi önállóságot tett lehetővé. A
jegybank ma nem egyszerű továbbítója az angolszász pénzbirodalom
döntéseinek, hanem növekvő mértékben saját rezsiben saját nemzeti
érdekek mentén is tud hozni pénzforgalmi döntéseket.</p>
<p>
Ma már odáig is eljutottunk, hogy ezeknek a kereskedelmi gyakorlatba
való átültetését nem csak a növekvő, hazai gyökérzetű kereskedelmi
bankok, de a nemzetközi beágyazottságú pénzintézetek is elvégzik.</p>
<p>
Összefoglalva: a magunk mögött hagyott kissé több mint másfél
évszázadban folyamatos, noha nem azonos intenzitású az angolszász
pénzbirodalom tevékenysége hazánkban. Általánosan megfigyelhető, hogy a
lazulás évei sokkal nagyobb lehetőségeket kínáltak nemzeti céljaink
megvalósításához, mint a totális függés évei.</p>
<p>
A teljes szakítást 1848–49 után brutális megtorlás követte, míg a
relatív függetlenedés időszakait is nemzetközi kritikai pergőtűz kíséri.
Ez történt a múlt század két világháború közötti éveiben, és történik
2010 után ma is. A pénzbirodalom aranykorszakai 1994–1998 és 2002–2013
közé tehetők, amikor a jövedelmek és vagyonok akadálytalanul áramlottak
ki hazánkból.</p>
<p>
A pénzbirodalom jelenlétéhez hozzászoktunk, gyengéit ismerjük, de manapság mégis sikerrel végezzük a feladatainkat. </p>
<p>
<em>Boros Imre</em></p>
<p>
<em>A szerző közgazdász </em></p>
<div class="gmail-szerzo">Magyar Hírlap</div>
<div class="gmail-kulcsszavak">
</div>
</div>