<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>Azért annyit szeretnék megjegyezni hogy II. Vilmost az első
világháború emlékére rendezett konferenciákon felszólaló
történészek többsége ,elsősorban Clark kutatásai alapján
felmentette az nagy háború kirobbantásának vádja alól ,ahogy azt
már többször leírtam.</p>
<p>A másik .Afrikában a német gyarmatosítók először meghirdették a
gyarmatosítás vérfürdő nélkül programot ami több helyen valóban
nem jött be és már népirtás jellegű lett a német megtorlás a
helyi, hazájukat védő, felkelőkkel szemben :EZ IGAZ.</p>
<p>DE !!! A német gyarmatosítók több helyen nagyon is ügyesnek
bizonyultak és megszerezték a helyi lakosság együtt működését így
vált lehetővé ,hogy von Lettow-Vorbeck tábornok 3 ezer német és 11
ezer fekete askarival a helyi lakosság legalább részleges
támogatásával 300 ezer brit belga portugál csapatokkal szemben
kitartott 1918 november 25 -ig így ez lett az utolsó német egység
amely letette a fegyvert (bár ekkor már nagyon kevesen voltak ).</p>
<p>Továbbá egészen elképesztően ügyesen használták fel a helyi
anyagokat olyan cikkek előállítására amit Európában másból
állítottak elő pl. a motorbenzin tisztán növényi anyagokból
gyártották .</p>
<p>Lettow-Vorbeck még megérte a második világháborút amelyben
mindkét fia elesett .A háború után visszatért Afrikába ahol
felkereste régi fekete katonáit "askariait "akiknek megpróbálta
elintézni , hogy a új német kormány visszamenőleg kifizesse
elmaradt zsoldjukat ez halála évében teljesült .Lettow-Vorbeck
1964-ben halt meg temetésére a nyugat német állam államköltségen
két askári utazását biztosította akik részt vettek szeretett
tábornokuk temetésén .</p>
<p>A visszamenőleges zsold kifizetésére az Afrikába utazó német
pénztáros ideiglenes irodájában 350 még élő "askari" jelentkezett
de csak néhányuknak volt meg a német tábornok írásos igazolása a
többiek egyenruhájuk egyes darabjaival próbálták igazolni régi
német katona voltukat.A pénztáros német precizitással nem akart
csalóknak fizetni ezért kis csoportokba behívta őket az irodába
söprűt nyomott a kezükbe és elmondott az öregfiúknak néhány német
vezényszót :mindenki gond nélkül teljesítette a parancs szavakat .<br>
</p>
<p>Üdv . Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.06.22. 19:41 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwNmWoyorz4v5_qL3-pxxkLbROG56LyfaDNva4bu_KFEog@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div>
<div class="gmail-img"><span><br>
</span></div>
<div class="gmail-img">
Nyitókép: életkép a német gyarmatosítás idejéből
<span> </span> </div>
<div class="gmail-articletext">
<h1><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20210622_muncheni_szivarvany_nemetorszag"
moz-do-not-send="true">Müncheni szivárvány – a németek
esete a gyarmatosítással</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2021. június
22. 7:40</div>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20210622_muncheni_szivarvany_nemetorszag"
moz-do-not-send="true">https://mandiner.hu/cikk/20210622_muncheni_szivarvany_nemetorszag</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"> <span
style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Kohán
Mátyás</span> <br>
<span><a class="gmail-count" moz-do-not-send="true">Mandiner</a></span></div>
<div class="gmail-info">
<div> </div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent">
<div class="gmail-lead"> A történelem már háromszor a
németek arcába vágta, hogy szörnyen ügyetlen
gyarmatosítók. De ők azért csak próbálkoznak tovább.</div>
<div class="gmail-text">
<p>Amikor Németországból megindul hazánk felé egy-egy
újabb hadosztálynyi felemelt mutatóujj, mindig
elgondolkozom rajta, milyen jó szándékkal is van
irántuk a történelem.</p>
<div class="gmail-keretes">Mindig gyorsan a tudomásukra
hozza, ha rossz úton járnak.</div>
<p>De ők valahogy soha, soha, soha nem tanulnak belőle.</p>
<p>Amikor az újdonsült Német Birodalom az 1880-as
években először kísérletezett gyarmatosítással a mai
Togóban, Kamerunban, Tanzániában és Namíbiában, a
gyarmat már annyira nem volt menő dolog. A franciák,
angolok, spanyolok és portugálok már régi motorosok
voltak, több száz évet lehúztak már az afrikaiak,
dél-amerikaiak és dél-ázsiaiak nyakán, megvoltak a
praktikáik, kiépült az üzleti modell, fel volt osztva
a világ. Nem várta tárt karokkal az új belépőket a
gyarmatpiac.</p>
<p>Otto von Bismarck Németországán kívül egyedül II.
Lipót belga királynak volt olyan kiváló ütemérzéke,
hogy épp a 19. század végén vett magántulajdonába bő
kétmillió négyzetkilométert Kongó gazdag földjéből, és
oly sikeresen sanyargatta az ottaniakat, hogy
garázdálkodásának huszonhárom éve alatt kiirtotta a
lakosság felét, s személyes varázsa azóta is
elhomályosítja a legvérmesebb angol helytartókat, ha
az a kérdés, ki tette tönkre a legjobban ebül szerzett
gyarmatait. Szóval nem volt jó a csillagállás a 19.
század végén ahhoz, hogy az ember új gyarmati kalandba
kezdjen Afrikában.</p>
<p>A németeknek sem volt könnyű, egyre-másra lázadtak
fel ellenük a gyarmatok. A legdurvább történet talán a
namíbiai hereróké és namáké – ők a 20. század első
éveiben mentek neki német gyarmattartóiknak, a németek
pedig a nézeteltérést egy négyéves háborúban látták
jónak rendezni, melynek során a hererók 80, a namák 40
százalékát kiirtották.</p>
<p>És ez még a konszolidált császári Németország volt,
az ezer frigyesvilmos álmos birodalma, nem a hitleri
rémállam. Egy szó, mint száz: pocsék gyarmattartók
voltak. A történelem harminc évig hagyta őket
homokozni. Aztán megelégelte, és lecsapott, az első
világháború után Németország mindent elveszített, a
jóval tehetségesebb angolok és franciák pedig boldogan
üzemeltették még pár évtizedig a gyarmataikat.</p>
<p>A második német gyarmatosítás keretében a hitleri
Németország lengyel, ukrán, orosz és belarusz földekre
pályázott, és a fejébe vett egy gyilkos ideológiát.
Horthy Miklós távollétében gyakorlatilag lerohanta
magyar szövetségesét, pusztán ideologikus okokból
zsidókat irtott, a történelem pedig 1945-re úgy
fejbekólintotta, hogy a fal adta a másikat.</p>
<p>Az országból először szép nagy darabokat nyestek le,
aztán kettévágták, és Németország évtizedeken át nem
tudott kikecmeregni abból a maró, lúgos szégyenből,
amit pár évnyi felelőtlen ideologizálással a saját
fejükre hoztak.</p>
<p>Amikor pedig az újraegyesült Németország harmadszorra
már csak saját magát szerette volna az Elbától keletre
gyarmatosítani, NSZK-s káderekre cserélve le jóformán
az egész akkori NDK-s elitet, az új szövetségi államok
gyorsan visszakergették a Checkpoint Charlie-n túlra a
gyarmatosítókat, és azóta is kitűnően elszavazgatnak a
német politikai élet két szélsőségére, a Balpártra és
az AfD-re, lassan harminc éve mit sem törődve az
ország nyugati részében tapasztalható politikai
trendekkel.</p>
<p>Németországnak a gyarmatosításhoz oly mértékben nem
adatott semmiféle tehetség, hogy még a saját maga
gyarmata se lenne szívesen. </p>
<p>De ők azért csak próbálkoznak tovább, újra meg újra.
Minden trendre felülnek, amit az Egyesült Államok
demokrata elitje a kulturális gyarmatosítás
kézikönyvéből felolvas nekik, és megrendíthetetlen
hittel képzelik a gyarmatuknak kis hazánkat, mert
hiszen ők megvettek minket audis állásokkal és EU-s
pénzekkel, csókolom. Amikor a Fideszt épp divat utálni
az európai jobboldali térben, természetesen Markus
Söder bajor miniszterelnök a Prinz-Carl-Palaisból
utánunk kurjantja, hogy nem is vagyunk
kereszténydemokraták, majd jó német szokás szerint a
következő vasárnap se megy templomba. Amikor az
izraeli-palesztin háború ezredik felvonásában
Magyarország kiáll Izrael mellett, esetleg nem írja
alá a hetvenkettedik tartalmatlan Kína-ellenes
aggodalmi nyilatkozatot, Heiko Maas külügyminiszter a
Werderscher Marktról rejtjeles üzenetet küld, hogy
eszébe jutott felszámolni az európai tanácsi vétót,
miközben pontosan tudja, hogy a vétó felszámolása csak
alapszerződés-módosítással elképzelhető, amit
természetesen meg lehet vétózni. És amikor az
LMBTQ-lobbi a nyugati politikusok fülébe súgja, hogy
Magyarországon kitört a melegellenes diszkrimináció,
mert nem lehet 18 év alattiakat nemi szervek
kiműtéséről okítani, természetesen Dieter Reiter
müncheni főpolgármester is megizeni az Új Városháza
erkélyéről, hogy szivárványszínű Allianz Arenával kell
móresre tanítani a homofób magyarokat, miközben
pontosan tudja, hogy egyrészt semmi köze a magyar
belpolitikához;</p>
<p>másrészt kultúrember horogkeresztet, BLM-öklöt,
Árpád-sávos címert, vörös csillagot vagy bármi egyéb
politikai szimbólumot sem iktat sportesemények
díszletébe, harmadrészt az UEFA szabályaival az igénye
betű szerint ellenkezik.</p>
<p>Ezt mind tudja: tudja, hogy amit akar, azt nem lehet,
de azért felül a vonatra, mert nagyon-nagyon szeretne
gyarmatot.</p>
<p>Afrika a 20. század elején, Európa 1945-ben,
Kelet-Németország 1990-ben mondta bele a német
nagyhatalmi álmok dédelgetőinek szemébe, hogy aki
pocsékul gyarmatosít, az inkább ne gyarmatosítson.
Minden német gyarmati törekvés pofáraesésre van
predesztinálva – alapuljon az Afrika kisemmizésén, az
árja felsőbbrendűségen, a kapitalista gőgön vagy a
szivárványos agymosáson.</p>
<p>A németeket a történelem – jóakaratú, bölcs tanító
lévén – mindig időben pofán vágja, ha gyarmatosításba
kezdenek. Az UEFA-nak köszönhetően szerencsére most is
sikerült. Csak az a baj, hogy úgysem tanulnak belőle.</p>
<div class="gmail-keretes">A világnak még soha semmi
java nem származott abból, ha a németek valami nagy
eszme mentén kulturális gyarmatosításba kezdtek.</div>
<p>A világnak mindig abból származott java, ha a németek
leültek szépen az asztalhoz, és exportálható csodákat
szerkesztettek. Németország rendeltetésellenes
működésének köszönhetjük a hererók kiirtását, Hitlert,
az I. világháborút és az azt lezáró békeszerződéseket,
a holokausztot, aztán Szálasit, az NDK-t, a Stasit, a
kelet- és nyugatnémetek végletes megosztottságát – és
a 2015-ös migránskáoszt is.</p>
<p>Németország rendeltetésszerű működéséből meg E46-os
BMW születik, Bosch porlasztó, Lange und Söhne óra,
Lemförder lengőkar, Sennheiser mikrofon és Bittburger
sör.</p>
<p>Nem olyan nehéz eldönteni, mivel érdemes
Németországnak foglalkoznia.</p>
<p>De nem baj, liebe Freunde, tessék csak hergelni a
magyar szurkolókat. A franciák ellen már bizonyítást
nyert, hogy egyáltalán nem árt a játékunknak némi
történelmi frusztráció. Él még a magyarok Istene – ha
kísérted, bírjál is el vele!<br>
</p>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div><br>
</div>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<br /><br />
<hr style='border:none; color:#909090; background-color:#B0B0B0; height: 1px; width: 99%;' />
<table style='border-collapse:collapse;border:none;'>
<tr>
<td style='border:none;padding:0px 15px 0px 8px'>
<a href="https://www.avast.com/antivirus">
<img border=0 src="http://static.avast.com/emails/avast-mail-stamp.png" alt="Avast logo" />
</a>
</td>
<td>
<p style='color:#3d4d5a; font-family:"Calibri","Verdana","Arial","Helvetica"; font-size:12pt;'>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
<br><a href="https://www.avast.com/antivirus">www.avast.com</a>
</p>
</td>
</tr>
</table>
<br />
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>