<div dir="ltr"><div>
<div class="gmail-img"><span><br></span></div><div class="gmail-img">
Nyitókép: életkép a német gyarmatosítás idejéből

<span>
                            </span>
                                                                            </div>
                                        <div class="gmail-articletext">

                        <h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210622_muncheni_szivarvany_nemetorszag">Müncheni szivárvány – a németek esete a gyarmatosítással</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2021. június 22. 7:40</div><div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210622_muncheni_szivarvany_nemetorszag">https://mandiner.hu/cikk/20210622_muncheni_szivarvany_nemetorszag</a></div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto">
                                                                    <span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Kohán Mátyás</span>
                                                                
                                <br><span><a class="gmail-count">Mandiner</a></span></div>

                            
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    A történelem már háromszor a németek arcába vágta, hogy szörnyen 
ügyetlen gyarmatosítók. De ők azért csak próbálkoznak tovább.</div>


                

        

<div class="gmail-text">

<p>Amikor Németországból megindul hazánk felé egy-egy újabb 
hadosztálynyi felemelt mutatóujj, mindig elgondolkozom rajta, milyen jó 
szándékkal is van irántuk a történelem.</p>

<div class="gmail-keretes">Mindig gyorsan a tudomásukra hozza, ha rossz úton járnak.</div>

<p>De ők valahogy soha, soha, soha nem tanulnak belőle.</p>

<p>Amikor az újdonsült Német Birodalom az 1880-as években először 
kísérletezett gyarmatosítással a mai Togóban, Kamerunban, Tanzániában és
 Namíbiában, a gyarmat már annyira nem volt menő dolog. A franciák, 
angolok, spanyolok és portugálok már régi motorosok voltak, több száz 
évet lehúztak már az afrikaiak, dél-amerikaiak és dél-ázsiaiak nyakán, 
megvoltak a praktikáik, kiépült az üzleti modell, fel volt osztva a 
világ. Nem várta tárt karokkal az új belépőket a gyarmatpiac.</p>

<p>Otto von Bismarck Németországán kívül egyedül II. Lipót belga 
királynak volt olyan kiváló ütemérzéke, hogy épp a 19. század végén vett
 magántulajdonába bő kétmillió négyzetkilométert Kongó gazdag földjéből,
 és oly sikeresen sanyargatta az ottaniakat, hogy garázdálkodásának 
huszonhárom éve alatt kiirtotta a lakosság felét, s személyes varázsa 
azóta is elhomályosítja a legvérmesebb angol helytartókat, ha az a 
kérdés, ki tette tönkre a legjobban ebül szerzett gyarmatait. Szóval nem
 volt jó a csillagállás a 19. század végén ahhoz, hogy az ember új 
gyarmati kalandba kezdjen Afrikában.</p>

<p>A németeknek sem volt könnyű, egyre-másra lázadtak fel ellenük a 
gyarmatok. A legdurvább történet talán a namíbiai hereróké és namáké – 
ők a 20. század első éveiben mentek neki német gyarmattartóiknak, a 
németek pedig a nézeteltérést egy négyéves háborúban látták jónak 
rendezni, melynek során a hererók 80, a namák 40 százalékát kiirtották.</p>

<p>És ez még a konszolidált császári Németország volt, az ezer 
frigyesvilmos álmos birodalma, nem a hitleri rémállam. Egy szó, mint 
száz: pocsék gyarmattartók voltak. A történelem harminc évig hagyta őket
 homokozni. Aztán megelégelte, és lecsapott, az első világháború után 
Németország mindent elveszített, a jóval tehetségesebb angolok és 
franciák pedig boldogan üzemeltették még pár évtizedig a gyarmataikat.</p>

<p>A második német gyarmatosítás keretében a hitleri Németország 
lengyel, ukrán, orosz és belarusz földekre pályázott, és a fejébe vett 
egy gyilkos ideológiát. Horthy Miklós távollétében gyakorlatilag 
lerohanta magyar szövetségesét, pusztán ideologikus okokból zsidókat 
irtott, a történelem pedig 1945-re úgy fejbekólintotta, hogy a fal adta a
 másikat.</p>

<p>Az országból először szép nagy darabokat nyestek le, aztán kettévágták, és Németország évtizedeken át nem tudott kikecmeregni 
abból a maró, lúgos szégyenből, amit pár évnyi felelőtlen 
ideologizálással a saját fejükre hoztak.</p>

<p>Amikor pedig az újraegyesült Németország harmadszorra már csak saját 
magát szerette volna az Elbától keletre gyarmatosítani, NSZK-s káderekre
 cserélve le jóformán az egész akkori NDK-s elitet, az új szövetségi 
államok gyorsan visszakergették a Checkpoint Charlie-n túlra a 
gyarmatosítókat, és azóta is kitűnően elszavazgatnak a német politikai 
élet két szélsőségére, a Balpártra és az AfD-re, lassan harminc éve mit 
sem törődve az ország nyugati részében tapasztalható politikai 
trendekkel.</p>

<p>Németországnak a gyarmatosításhoz oly mértékben nem adatott semmiféle
 tehetség, hogy még a saját maga gyarmata se lenne szívesen. </p>

<p>De ők azért csak próbálkoznak tovább, újra meg újra. Minden trendre 
felülnek, amit az Egyesült Államok demokrata elitje a kulturális 
gyarmatosítás kézikönyvéből felolvas nekik, és megrendíthetetlen hittel 
képzelik a gyarmatuknak kis hazánkat, mert hiszen ők megvettek minket 
audis állásokkal és EU-s pénzekkel, csókolom. Amikor a Fideszt épp divat
 utálni az európai jobboldali térben, természetesen Markus Söder bajor 
miniszterelnök a Prinz-Carl-Palaisból utánunk kurjantja, hogy nem is 
vagyunk kereszténydemokraták, majd jó német szokás szerint a következő 
vasárnap se megy templomba. Amikor az izraeli-palesztin háború ezredik 
felvonásában Magyarország kiáll Izrael mellett, esetleg nem írja alá a 
hetvenkettedik tartalmatlan Kína-ellenes aggodalmi nyilatkozatot, Heiko 
Maas külügyminiszter a Werderscher Marktról rejtjeles üzenetet küld, 
hogy eszébe jutott felszámolni az európai tanácsi vétót, miközben 
pontosan tudja, hogy a vétó felszámolása csak alapszerződés-módosítással
 elképzelhető, amit természetesen meg lehet vétózni. És amikor az 
LMBTQ-lobbi a nyugati politikusok fülébe súgja, hogy Magyarországon 
kitört a melegellenes diszkrimináció, mert nem lehet 18 év alattiakat 
nemi szervek kiműtéséről okítani, természetesen Dieter Reiter müncheni 
főpolgármester is megizeni az Új Városháza erkélyéről, hogy 
szivárványszínű Allianz Arenával kell móresre tanítani a homofób 
magyarokat, miközben pontosan tudja, hogy egyrészt semmi köze a magyar belpolitikához;</p>

<p>másrészt kultúrember horogkeresztet, BLM-öklöt, Árpád-sávos címert, 
vörös csillagot vagy bármi egyéb politikai szimbólumot sem iktat 
sportesemények díszletébe, harmadrészt az UEFA szabályaival az igénye 
betű szerint ellenkezik.</p>

<p>Ezt mind tudja: tudja, hogy amit akar, azt nem lehet, de azért felül a vonatra, mert nagyon-nagyon szeretne gyarmatot.</p>

<p>Afrika a 20. század elején, Európa 1945-ben, Kelet-Németország 
1990-ben mondta bele a német nagyhatalmi álmok dédelgetőinek szemébe, 
hogy aki pocsékul gyarmatosít, az inkább ne gyarmatosítson. Minden német
 gyarmati törekvés pofáraesésre van predesztinálva – alapuljon az Afrika
 kisemmizésén, az árja felsőbbrendűségen, a kapitalista gőgön vagy a 
szivárványos agymosáson.</p>

<p>A németeket a történelem – jóakaratú, bölcs tanító lévén – mindig 
időben pofán vágja, ha gyarmatosításba kezdenek. Az UEFA-nak 
köszönhetően szerencsére most is sikerült. Csak az a baj, hogy úgysem 
tanulnak belőle.</p>

<div class="gmail-keretes">A világnak még soha semmi java nem származott abból, ha a németek valami nagy eszme mentén kulturális gyarmatosításba kezdtek.</div>

<p>A világnak mindig abból származott java, ha a németek leültek szépen 
az asztalhoz, és exportálható csodákat szerkesztettek. Németország 
rendeltetésellenes működésének köszönhetjük a hererók kiirtását, 
Hitlert, az I. világháborút és az azt lezáró békeszerződéseket, a 
holokausztot, aztán Szálasit, az NDK-t, a Stasit, a kelet- és 
nyugatnémetek végletes megosztottságát – és a 2015-ös migránskáoszt is.</p>

<p>Németország rendeltetésszerű működéséből meg E46-os BMW születik, 
Bosch porlasztó, Lange und Söhne óra, Lemförder lengőkar, Sennheiser 
mikrofon és Bittburger sör.</p>

<p>Nem olyan nehéz eldönteni, mivel érdemes Németországnak foglalkoznia.</p>

<p>De nem baj, liebe Freunde, tessék csak hergelni a magyar szurkolókat.
 A franciák ellen már bizonyítást nyert, hogy egyáltalán nem árt a 
játékunknak némi történelmi frusztráció. Él még a magyarok Istene – ha 
kísérted, bírjál is el vele!<br>
 </p></div></div></div>

</div><div><br></div></div>