<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Marcellinusz és Szent Péter vértanúk</h1><h1 class="gmail-cim"><font size="2"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura"> https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-marcellinusz-es-szent-peter-vertanuk
</a></font></h1><div class="gmail-datumsav"><div class="gmail-kozepre"> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
4. század elején szenvedett vértanúhalált Szent Marcellinusz pápa és
Szent Péter <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ördög</span>űző</span>,</b> akikre június 2-án emlékezik az Anyaszentegyház.</div></div><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify"></span></p><p><span style="text-align:justify">Marcellinusz
(Marcellin) és Péter neve szerepel a szentmise ősi, római kánonjában.
Megbízható hagyomány e vértanúpárról alig áll rendelkezésünkre, akárcsak
Ágnes, Nereus és Achilles vagy Pongrác vértanúságáról. Feltehetően 500
táján készült szenvedéstörténetük jól tájékozottnak és beszédesnek
mutatkozik. Formája szerint épületes, dicsőítő irat a vértanútisztelet
szolgálatában. Történeti hitelességét azonban már nincs módunk
megítélni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A két vértanú </b></span>– az írás szerint – római klerikus volt:
Marcellin áldozópap, Péter pedig exorcista, azaz ördögűző. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Diocletianus
császár</span> idején</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedhettek</span> vértanúhalált.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Marcellinusz pápát 296. június 30-án választották meg. Római
volt, és jó ideig békében tudta az egyházat kormányozni</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Diocletianus
császár, császártársa, Maximianus és alcsászára, Galerius úgy látták,
hogy a pogány államvallásra veszélyt jelentenek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztények</span>,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezért
303. február 23-án rendeletben megparancsolták<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a templomok </span>lerombolását,
</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a szent könyvek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elégetését </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">és</span> a keresztények polgárjogá<span style="background-color:rgb(234,209,220)">nak</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megvonását</b></span>. A
keresztényekre <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>halálbüntetés vagy kényszermunka </b></span>várt.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Marcellinusz </b></span>a Diocletianus-féle keresztényüldözéskor, 304-ben,
Rómában szenvedett vértanúságot, együtt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Péter vértanú</b></span>val. Az
esetről Szent I. Damazusz pápa (hivatalban 366–384) leírásából tudunk. Ő
magától a hóhértól hallotta a történetet, még gyermekkorában.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy bozótos helyen fejezték le </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>őket</b></span>, de maradványaikat a Via
Labicanán levő temetőbe vitték két babérfához<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Sírjuk fölé a türelmi
rendelet kiadása után bazilikát emeltetett Konstantin császár, majd
ehhez építtette hozzá anyjának, Ilonának a mauzóleumát. </b></span>A két vértanú
sírját 1896-ban találták meg Rómában. Ereklyéik 827-ben a Majna menti
Seligenstadtba kerültek.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" rel="lightbox['g78544']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=78544&v=0&p=1&img=c_catacombe-marcellino-pietro.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Szent Marcellin és Szent Péter katakombája</em></p>
<p>Legendás szenvedéstörténetük szerint amikor Pétert bebörtönözték,
megnyerte fogolytársai és őrei bizalmát. Arthemius felügyelő is
elpanaszolta neki gondját, hogy van egy lánya, akit megszállva tart a
gonosz lélek. Péter ajánlkozott, hogy Krisztus nevében meggyógyítja.
Arthemius azonban nem akarta elhinni, hiszen ha Péter Istene olyan erős
volna, akkor először nyilván saját szolgáit szabadította volna ki a
bilincsekből. De Péter bátorította őt, hogy higgyen Isten erejében.
Akkor a börtönfelügyelő kettős láncot hozott, és a szentre zárta: ,,Ha
Istened kiszabadít ebből a kötelékből, és meggyógyítja a lányomat, hinni
fogok Krisztusban.”</p>
<p>A következő éjszaka Péter szabadon, kereszttel a kezében lépett a
kételkedő elé, kinek a lánya is teljesen meggyógyult. Arthemius egész
háza népével rögtön kérte a keresztséget, és szabadon engedte a
keresztény foglyokat, azokkal együtt, akik meg akartak keresztelkedni.
Marcellinusz, aki papként ugyanabban a börtönben volt, mindnyájukat
megkeresztelte.</p>
<p>Amikor a bíró megtudta, hogy Marcellin és Péter megkeresztelte a
felügyelőt és más foglyokat, és mindnyájan szabadok, sietve újra
elfogatta, és egy szigorúbb börtönbe záratta őket. Jöttek a kínzók:
Marcellint üvegcserepekre fektették, Pétert kalodába zárták. Az Úr
angyala azonban éjjel kiszabadította őket a börtönükből, és
megparancsolta nekik, hogy továbbra is erősítsék a keresztény népet
szóval és tettel. Mindenekelőtt Arthemius bátorítására siettek, akinek
szintén meg kellett ízlelnie a bíró haragját: családjával együtt
megkövezték. Végül Marcellint és Pétert egy sötét erdőbe hurcolták, és
ott lefejezték.</p>
<p>A legenda még arról is tud, hogy a hóhér látta, amint lelküket angyalok kísérték az égbe. Akkor ő is eljutott a hitre.</p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te szent vértanúid, Marcellinusz és Péter
dicsőséges hitvallásával minket is hitünk megvallására indítasz.
Add, hogy közbenjáró imájuk segítségével követni tudjuk példájukat. A mi
Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás<br></span>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><a href="http://uj.katolikus.hu/szentek">uj.katolikus.hu/szentek</a></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>