<div dir="ltr"><br><h2><a href="https://kattima.hu/hu/app/pray/a-nap-szentje-magallan-szent-kristof-es-tarsai-vertanuk-9575"><span class="gmail-section-0"></span><span class="gmail-section-2">Magallán Szent Kristóf és társai vértanúk</span></a></h2><h2><font size="2"><a href="https://kattima.hu/hu/app/pray/a-nap-szentje-magallan-szent-kristof-es-tarsai-vertanuk-9575"><span class="gmail-section-2">https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Magall%C3%A1n+Szt.+Krist%C3%B3f+dr.+Di%C3%B3s+Istv%C3%A1n</span></a></font></h2><div class="gmail-prayer-date"><div class="gmail-prayer-day"></div></div><img src="https://kattima.hu/storage/app/prayer/lg/9575.jpg" alt="A nap Szentje Magallán Szent Kristóf és társai vértanúk" title="A nap Szentje Magallán Szent Kristóf és társai vértanúk" class="gmail-prayer-image" style="margin-right: 0px;" width="144" height="198"><div class="gmail-prayer-text"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>Magallanes Szent Kristóf (spanyolul: <em>Cristóbal Magallanes Jara</em>)
(Totatiche, Jalisco, Mexikó, 1869. július
30. – Colotlán, Jalisco, Mexikó, 1927. május 25.) 24 társával
együtt szentté avatott mexikói plébános</strong></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Plutarco Elías Calles mexikói
miniszterelnök nevéhez köthető katolikusellenes egyházüldözés </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>áldozata.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Cristóbal Magallanes Jara,</b></span> Totatiche-ben <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>született 1869. július
30-án</b></span>, Rafael Magallanes Romero és Clara Jara Sanchez gyermekeként.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Iskolái elvégzése után rövid ideig szüleinek segített a földműves
tevékenységben, majd <span style="background-color:rgb(255,242,204)">19 évesen beiratkozott a guadalajarai San José
Zsinati Szeminárium papnevelő intézetbe</span>. </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Pappá szentelése után
szülővárosában lett plébános. Részt vett a helyi iskola megalapításában,
valamint a város melletti gát megépítésében. Különös gondja volt a
rózsafüzér imádság terjesztésére, a papi hivatások ébresztésére és a
misszióra – a környéken élő huichol indiánok között is hirdette az
evangéliumot.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Amikor a kormány bezáratta<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyházmegye szemináriumát, a
plébániáján nyitott papneveldét.</span></span></b></span></p>
<h2><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Vértanúsága</span></h2><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Plutarco Elías Calles vezette kormány intézkedései nyomán az
1920-as évektől <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a mexikói egyház </span>üldözést szenvedett</b><b>. A törvények
nyíltan vallás-, illetve katolikusellenesek voltak.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>XI. Piusz
pápa körlevelekben fejezte ki tiltakozását a mexikói egyházüldözés
miatt. A lakosság több alkalommal is fellázadt</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kormány</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellen;</b></span> a
felkelések között a Cristero-háború – más néven a Cristiada – követelte a
legtöbb áldozatot. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A pápa 1925-ben bevezette Krisztus király ünnepét, a
felkelők innen kapták a nevüket: cristero, azaz Krisztus katonája</b></span>. Az
első összecsapásra <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1926-ban</b></span> került sor, amikor <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>négyszáz fegyveres
keresztény elbarikádozta magát a Guadelupe-i Szűzanya templomában.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kristóf több alkalommal is felszólalt a béke mellett, de <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kormány
tiltása</span> ellenére szentmisét mutatott be, ezért<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> letartóztatták, és
tárgyalás nélkül elítélték</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Káplánjával, Caloca Ágostonnal</span> együtt
<u>végezték ki</u></b></span><u> </u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>1926 májusában. Utolsó szavaival káplánját biztatta: "Állj
csak nyugodtan, fiam, egy pillanat, s azután az égben leszünk". </b></u></span>Majd a
kivégzőosztaghoz fordulva kiáltotta:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u> "Ártatlanul halok meg, és kérem
Istent, hogy vérem szolgálja mexikói testvéreim egységét!"</u> II. János<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/II._J%C3%A1nos_P%C3%A1l_p%C3%A1pa" title="II. János Pál pápa"> </a>Pál pápa 24 társával együtt 2000. május 21-én szentté avatta.</b></span></p>
<h2></h2>
<p>Magallanes Szent Kristóf mellett I<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>I. János Pál pápa 24 főt avatott
boldoggá, majd később szentté, akik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a mexikói háború alatt 1915 és 1937
között</span> veszítették életüket. Ünnepüket Magallanes Szent Kristóffal egy
napon, május 21-én tartjuk</b></span></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>