<div dir="ltr">
<h3>
</h3><h1>A tridenti zsinat szerzetes pápája: április 30. V. Piusz emléknapja</h1>
<a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/tridenti-zsinat-szerzetes-papaja-aprilis-30-v-piusz-emleknapja" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/tridenti-zsinat-szerzetes-papaja-aprilis-30-v-piusz-emleknapja</a><h3>Ugyan <span style="background-color:rgb(255,242,204)">csak hat évet, 1566-tól 1572-ig volt pápa, mégis
jelentős volt V. Piusz pápasága</span>, hiszen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ő ültette át a gyakorlatba a
tridenti zsinat eredményeit</span>. Mondhatjuk, hogy pontifikátusa fordulópont
volt az Egyház életében.</h3><div><p><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Gergo/ElGrecoVPius_vezer.jpg" style="margin:3px 7px;float:right" width="140" height="180">II.
János Pál pápa azt írta 2004-ben, elődje születésének ötszázadik
évfordulójára kiadott levelében<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>: V. Piusz pápa igyekezett hithűen
végrehajtani a tridenti zsinat határozatait. Kiadta a római misekönyv
javított verzióját, az új katekézist, az új breviáriumot, és kötelezte
az egyetemeket Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének
tanítására. </b></span><br><br>V. Szent Piusz tehát igyekezett megújítani a
hitéletet, ennek részeként hozott liturgikus intézkedéseket is. A hit
egységének felmutatása érdekében <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kétszáz évnél <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem </span>régibb rítusokat
betiltotta, ugyanakkor akik megtarthatták kétszáz évnél régebbi
hagyománnyal rendelkező rítusukat, azok is áttérhettek a római rítusra.
Piusz pontosította és véglegesítette a római misekönyvet, valamint úgy
határozott, hogy liturgikus változtatásokat ezentúl csak pápa
engedéllyel lehet bevezetni.</b></span> Az azonban tévedés, hogy új misét alkotott
volna, így az V. Piusz-féle misekönyv óta használt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> „tridenti rítus”
kifejezés tulajdonképpen félrevezető:</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a tridenti rítus ugyanis nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
ötszáz éves,</span> <u>hanem legalábbis Nagy Szent Gergelyig visszavezethető.
Ezért sokan nevezik gregorián rítusnak is</u></b></span><u>. </u>V. Piusz csak pontosított és
véglegesített pár dolgot ebben a rítusban. <br><br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>V. Piusz </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">polgári neve Michele Ghislieri</span><b>. Az itáliai Boscoban született 1504. január. 17-én. </b></span>Mint a katolikus lexikon <a href="http://lexikon.katolikus.hu/P/Pius,%20V..html" target="_blank">írja</a>:
szegény családból származott, a vogherai domonkosoknál kezdte iskoláit,
itt lépett a rendbe is. Ezután a rend főiskoláin tanult Vigevanóban,
Bolognában és Genovában. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1528-ban szentelték pappá. Ezután teológiai
tanár lett, majd 1542-től Paviában, majd a comói egyházmegyében
inkvizítor. 1551-ben a római inkvizíció vezetője lett.</b></span><br><br>1556-tól a
pápai kúria reformját kidolgozó bíborosi bizottság tagja. biz. tagja,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1560-tól Mondovi püspöke. Nem helyeselte IV. Piusz pápa politikáját,
ezért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kegyvesztett lett</span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1564-ben el kellett hagynia<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> vatikáni lakását,</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">s
mikor a pápa bíborosi bizottságot helyezett az inkvizíció élére,
főinkvizítori állása </span>is megszűnt</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Csak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">betegsége </span>kényszerítette arra,
hogy továbbra is Rómában maradjon. </b></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Főleg Borromei Szent Károly
hatására választották meg pápának. V. Piusz szerzetesi egyszerűségben és
aszkézisben élt, a bíborosokat is erre buzdította</b></span>. A Wikipédia <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/V._Piusz_p%C3%A1pa" target="_blank">szerint<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span></a><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>koronázása
után Piusz nem tartott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">pompás díszmenetet a városban, </span>hanem hatalmas
összegű alamizsnát osztott szét a szegények között. Gondosan kerülte <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
nepotizmust</span>. Piusz többször is útra kelt, és sorra látogatta Róma
kórházait, ahol a betegek ágyára ülve öntött reményt a
szerencsétlenekbe, vagy személyesen készítette fel őket a halálra. Nem
törődött <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a fertőzésekkel </span>sem, és egy leírás szerint gyakran előfordult,
hogy a pápa megmosta a szegények lábát, vagy magához ölelt egy leprást.</b></span>
Egy angol nemes arról számolt be, hogy látta, amint Piusz <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>átkarolja és
megcsókolja egy koldus lábát, amelyet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fekélyek borítottak</span>. Kiutasította <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
prostituáltakat </span>az örök városból, majd szabályozta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a fogadók és kocsmák
működését</span> is a városban. Betiltotta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a bikaviadalokat.</span> Ugyanakkor <u>Minden
erejével igyekezett megerősíteni a szertartások rendjét és tisztaságát,
különös tekintettel a liturgiára és a misére.</u></b></span></p><p>Apostoli
vizitátorokat küldött minden országba, hogy szorgalmazzák és
ellenőrizzék a zsinat határozatainak végrehajtását: a szemináriumok
alapítását,, püspökök helyben lakását, hogy látogatják-e
egyházmegyéjüket, tartanak-e egyházmegyei zsinatokat. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Határozottan
szembeszegült a cölibátust<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> lazítani akaró törekvésekkel</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szerzetesi
élet szabályainak megtartását szigorúan ellenőrizte.</b></span> Előírta a
klauzúrát, az ünnepélyes fogadalom, a regulák és szabályzatok szigorú
megtartását. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ellenszegülő humiliátákat, akik közül egy merényletet
hajtott végre </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Borromei Károly<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellen,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1571-ben föloszlatta.</b></span></p><p><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Gergo/FerencVPiusz.jpg" style="margin:3px auto;vertical-align:middle;display:block" width="500" height="220"><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
protestánsokkal </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szemben, a tridenti zsinat tanításának megerősítésére
ki akarta fejezni a Kelet és Nyugat, az ókor és a középkor hagyományának
egységét, ezért elrendelte, hogy a négy nagy keleti egyházatya
(Aranyszájú Szent János, Nagy Szent Vazul, Nazianszoszi Szent Gergely,
Szent Atanáz – helyette néha Alexandriai Szent Cirill) ugyanolyan
liturgikus tiszteletet kapjon, mint a négy nagy nyugati egyházatya.
Egyháztanítóvá avattatta Aquinói Szent Tamást is. </b></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A missziók
támogatására bíborosi bizottságot szervezett. Az Egyházi Államban
jóságos atyaként törődött mindenkivel</b></span>. Politikájában alapvető nehézséget
jelentett, hogy az Egyház megújulását és az egységes hit tisztaságát
szolgálta, a vele szemben álló fejedelmek viszont önállóságuk érdekében
inkább a protestantizmus felé hajlottak. <br><br><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hosszú diplomáciai
erőfeszítésekkel sikerült Piusznak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">török</span>ellenes szövetséget kötni
Spanyolországgal és Velencével, s az egyesített keresztes hajóhad
<u>1571-ben Lepantónál legyőzte <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a törököket.</span> </u></b><u><b>Ennek emlékezetére rendelte el
a Rózsafüzér Királynője ünnepét. </b></u></span>A győzelmet kihasználni már nem tudta,
s a szövetség a halálával fel is bomlott. A Szt Péter-bazilikában
temették el, majd 1588-ban maradványait átvitték a Santa Maria
Maggiore-bazilikába. 1672-ben boldoggá, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1712-ben szentté avatták.</b></span> Utóda
XIII. Gergely pápa volt. V. Piusz óta csak X. Piusz pápát avatták
szentté Krisztus helytartóinak sorában.<br><br>Ferenc pápa első útja megválasztása után az ő koporsójához vezetett. <br><br>Magyar Kurír</p></div>
<div id="m_7254328447899224150DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_7254328447899224150_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>