<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div>
<div style="margin:0px 5%"><div><a href="https://azonnali.hu/cimke/penz" target="_blank"><span></span></a> <a href="https://azonnali.hu/cimke/malajzia" target="_blank"><span></span></a> <a href="https://azonnali.hu/cimke/sri_lanka" target="_blank"><span></span></a> <a href="https://azonnali.hu/cimke/szel_bernadett" target="_blank"><span></span></a> <a href="https://azonnali.hu/cimke/ujhelyi_istvan" target="_blank"><span></span></a> <a href="https://azonnali.hu/cimke/matura_tamas" target="_blank"><span></span></a> </div>
<div id="m_8612652603561116937m_7192360536305241251gmail-fohir_title">
<h1><a href="https://azonnali.hu/cikk/20210420_ezert-nem-lesz-kinai-marxista-kemkepzo-a-fudan-egyetem-budapesten" id="m_8612652603561116937m_7192360536305241251gmail-fohir_title_a" style="font-weight:400" target="_blank">Ezért nem lesz kínai marxista kémképző a Fudan Egyetem Budapesten</a>
</h1>
</div>
<div style="margin:10px 0px">
<div><span style="vertical-align:bottom;width:150px;height:28px"></span></div>
</div>
<div>Tóth Csaba Tibor</div> <div>
<div id="m_8612652603561116937m_7192360536305241251gmail-titles">
<div>
<span>2021. április 20. kedd, 07:10</span></div><div><span><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210420_ezert_nem_lesz_kinai_marxista_kemkepzo_a_fudan_egyetem_budapesten" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20210420_ezert_nem_lesz_kinai_marxista_kemkepzo_a_fudan_egyetem_budapesten</a></span>
</div>
</div>
</div>
<div style="margin-bottom:30px">
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ellenzéki körökben nagy hullámokat vert, hogy
kiderült: kínai állami egyetem építene kihelyezett egységet Budapesten, a
Diákvárosra tervezett dél-pesti telek nagy részén. Egy nekünk
nyilatkozó szakértő és egy korábbi brit tanulmány azonban megvilágította
nekünk: jórészt amerikai hidegháborús propaganda, hogy a Fudan
nemzetbiztonsági kockázat lenne, inkább az irdatlan kínai kölcsön
korrupciós kockázatai miatt van okunk az aggodalomra a tervvel
kapcsolatban.
</b></span></div>
</div>
<div>
</div>
<div style="margin:0px 5% 0px 0px">Egy hete jóformán
a teljes budapesti, és részben az országos ellenzék is a sanghaji Fudan
Egyetem budapesti kampuszépítési terveiről beszél. Ennek egyik oka az,
hogy a bejelentés szerint a kormány által már régen tervezett, dél-pesti
Diákváros kollégiumkomplexum helyét adnák át a kínai állami egyetem
„szuperkampusza” részére. A félelmek másik forrása az, hogy kiderült, a
magyar kormány a kampusz építésére mintegy 500 milliárd forint hitelt
vett fel a kínai államtól, amit azonban a helyszínen kínai
kivitelezőknek és kínai munkások bérére biztosít majd a kínai hitelező.<div>
<p> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mindez nemcsak a szintén kínai hitelből, javarészt kínai cégek által
épített Budapest-Belgrád-vasútvonal botrányai miatt találkozott óriási
kritikával. Egy, a Direkt36 oknyomozó portálon megjelent, Panyi Szabolcs
által írt <a href="https://www.direkt36.hu/kinai-hitelbol-keszul-a-magyar-felsooktatas-oriasberuhazasa-a-kormany-mar-oda-is-igerte-egy-kinai-cegnek/" target="_blank">részletes riport</a>
a hetekben már felvetette, hogy az Egyesült Államokkal egyre inkább
diplomáciai konfliktusba keveredő Kínai Népköztársaság részben az
egyetemein keresztül juttat be és képez ki nekik kémkedő elemeket,
miközben a Magyarországon tanuló, majd innen Kínába visszatérő
hallgatókat odahaza az állambiztonság várja, hogy kihallgassa.</b></span></p>
<p> Még tovább kutakodott április 16-i cikkében <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a 444-en Miklósi Gábor, aki <a href="https://444.hu/2021/04/16/a-kinai-kommunista-part-huseges-kaderkepzoje-tart-budapestre-vagy-egy-nyugatos-elitegyetem" target="_blank">azt is felvetette</a>,
hiába a világ 34. legjobb egyeteme az 1905-ben még brit típusú
magániskolaként számon tartott, és 1949-ben, a kommunista rezsim által
államosított Fudan, Budapestre érkezése esetén az egyetemen tanítóknak
és dolgozóknak bizonyos kínai törvényeket is be kellene tartaniuk, ami
számos szakmai területen nagyon erősen korlátozná az elvárt
tanszabadságot.</b></span> Ez a feltétel pedig alapvetően különbözteti meg a Kínai
Népköztársaságból érkező Fudant például a Soros György által alapított
Közép-Európai Egyetemtől, ahol az amerikai regisztráció és amerikai
diplomák és fokozatok kiadása ellenére is mindenben a magyar
törvényeknek kellett az oktatási intézménynek megfelelnie. Budapest
elhagyására is magyar törvényekkel kényszerítették az intézményt </p>
<p> Egy kérdés azonban mindenképpen marad: mennyi esély
van arra, hogy a Fudan valóban Budapestre érkezhet, és mégis mi ez az
egész hitelügylet a kampusz létrehozására, és kinek érné ez végül is
meg?</p>
<p> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">„<b>Amerikai propaganda” lenne, hogy kémek költöznének ide a Fudannal</b></span></p>
<p> Az alapvető ötlet, amely szerint kínai állami egyetem nyugati
városokban indít egyetemi, oktatási képzést, közös programot, nem új. A
sanghaji Fudannal nagyjából összemérhető presztízsű pekingi Csinghua
Egyetemnek az amerikai Berkeley-vel <a href="https://tbsi.berkeley.edu/" target="_blank">van közös oktatási helyszíne</a> a kínai Sencsenben, a Michigani Egyetem a sanghaji Dzsiao Tonggal együttműködésben <a href="https://www.ji.sjtu.edu.cn/" target="_blank">végez fizetős oktatást</a> az Egyesült Államokban és Kínában is, a brit Nottinghami Egyetemnek pedig ugyancsak a kínai Ningpóban van <a href="https://www.nottingham.edu.cn/en/index.aspx" target="_blank">egy helyi egyetemmel közös kampusza</a>.
Eközben az amerikai Duke-nak is évtizedek óta van helyi képzése a kínai
Kusouban és Vuhanban. Ezekről a kínai állam még sohasem állította, hogy
megbízhatatlan amerikai és brit kémképzők lennének, sőt, a Fudannal
minden bizonnyal ezt a modellt igyekszik majd másolni nálunk is.</p>
<p> A Fudan budapesti kampuszát tehát időben megelőzi egy sor
kínai-amerikai kezdeményezés, amelyek még főleg az 1980-90-as évekből
származnak, ekkortól (Ronald Reagan és a reformista-kapitalista kínai
főtitkár, Teng Hsziao Ping idején) csatlakozott fel Kína is arra a
globális egyetemi tudáshálózatra, amelynek mostanra vezető felsőoktatási
intézményei ugyanolyan tagjai, mint akár a CEU, a Stanford vagy
Cambridge.</p>
<p> Matura Tamás, a Fudannal amúgy <a href="https://www.uni-corvinus.hu/fooldal/kepzes/mba/fudan-corvinus-double-degree-mba/" target="_blank">közös MBA-programot</a>
működtető Corvinus Egyetem oktatója kérdésünkre arra hívta fel a
figyelmet, hogy a Fudan Egyetem budapesti tervei mindenképpen figyelemre
méltóak, főleg abból a szempontból, hogy az EU-ban ez lenne az első
kínai egyetemi kampusz. A fordítottjára már Matura szerint is van példa,
a rengeteg amerikai egyetemi létesítmény Kínában szerinte legalábbis
színezi azokat a kritikákat, amik most a projektet nyugatról érik,
hiszen brit és amerikai egyetemek is hasonló partnerségeket hoztak már
létre a múltban, csak éppen fordítva.</p>
<p> Matura szerint világos, hogy a Fudan úgy lehet a 2021-es, nemzetközi
kutatási eredményeket és az egyetemek komoly tudományos publikációit
rangsorban mérő Times-lista <a href="https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/fudan-university" target="_blank">70. helyezettje</a>
(Ázsiában a 17.), hogy szigorú nemzetközi egyetemi sztenderdeket
fogadott el és érvényesít. Ez nem jelenti azt, hogy a kínai diákokra ne
vonatkoznának más, sokszor antidemokratikus szabályok, de ez a
nemzetközi hallgatókat nem érinti.</p>
<p> A 444-en „káderképzőnek” nevezett Fudan alapító okiratáról Matura azt
gondolja, ez főleg a Kínán belüli, onnan ki sem igen jutó
egyetemistáknak szól, a párt ugyanis konkrétan saját határain belül
nyomja el a másként gondolkodókat, főleg a Tienanmen téri lázadás óta, a
külföldiek idnoktrinálása azonban sohasem volt célja. Ez a terjeszkedés
azonban Fudan számára „nagyon nagy lépés”, ami azt jelenti, ha botrány
kerekedne a budapesti megtelepedés körül, azért a párt otthon a sanghaji
rektort „venné elő”, még hozzá keményen.</p>
<p> „Ha egy ilyen nagy, nemzetközi egyetem marxista
tanokat próbálna közép-európaiakra erőltetni, az nekik óriási
presztízsveszteség lenne,</p>
<p> Kína egyébként külföldiektől sehol sem várja el, hogy például Hszi
Csin-Pinget tiszteljék vagy szeressék, és nem hiszem, hogy ezt most
Magyarországon kezdenék el” – tette hozzá.</p>
<p> A valódi probléma a Fudannal az az eddig elég felháborító
hitelkonstrukció, amiben megépülne, legalábbis egy az Azonnalinak név
nélkül nyilatkozó, a kínai felsőoktatással és belpolitikával is
rendszeresen foglalkozó forrásunk szerint. Ami azonban a magyar sajtóban
eddig a „kínai kémképzőről”, vagy a marxista tanokról például Karácsony
Gergelynél, vagy más ellenzéki pártoknál megjelent, teljes mértékben
fikció, mint ahogy a Direkt36-on és a 444.hu-n publikált cikkekben is
igen sok ezzel kapcsolatban az amerikai, hidegháborús propaganda,
mondja.</p>
<p> Arra a kérdésünkre, hogy akkor ő mint kutató vállalna-e majd állást a
budapesti Fudan-kampuszon, úgy válaszolt, jelenleg semmi nem késztetné
erre, de persze „van az a pénz, amiért bekorpásodna a hajam”. További
kérdésünkre, hogy véleménye szerint egy ilyen intézményben szabadon
tudna-e szellemi munkát végezni, ha mégis odamenne, úgy válaszolt, ez
attól függ, milyen tárgy oktatására kérnék fel: kínai aktuálpolitikával
nem szívesen foglalkozna a Fudanon, de például semmi akadályát nem látna
a szabad munkának, ha kínai történelemmel kellene foglalkoznia.</p>
<p> Szerinte bizonyosan nem állja meg a helyét az az elképzelés, hogy egy
minden bizonnyal drága, fizetős, jövőbeli képzésen,
marxizmus-leninizmus-maoizmust vagy kínai pártdoktrínákat erőltetnének a
nem kínai oktatókra és hallgatókra. A neve megjelentése nélkül
nyilatkozó szakértő elmondta, tapasztalatokkal rendelkezik vezető kínai
egyetemeken is, ahol azonban a pártügyeket „szégyenlősen és csendben”
intézik a kínai állampolgárok. Mint mondta: bizonyos, hogy a budapesti Fudanon is alakulna a
Kínai Kommunista Pártnak alapszervezete és KISZ-alapszerve is, ezek
ugyanakkor csupán a kínai oktatók és diákok körében, szinte fű alatt
működnének, a többieket nem zavarva.
</p>
<p>És itt sem azt kell elképzelni, hogy a külföldi dolgozókat és
diákokat kihagyva konspirálnak majd a nyugat ellen Budapesten, inkább
azt, hogy a kínai tanárok és diákok például egy magánlakáson
összegyűlve, a párt előírásainak megfelelően tárgyalnák Marx és Mao
műveit vagy éppen Hszi Csin-Ping pártelnök legújabb gondolatait
beszélnék meg az útmutatásoknak megfelelően.</p>
<p> Azzal viszont a szakértő sohasem találkozott, hogy mindebből bármit
megkövetelnének a külföldi diákok és tanárok felé is, azzal pedig
végképp nem, hogy a kínai pártideológiát akár enyhébb formában is
ráerőltetnék külföldiekre. Az ezen való aggodalom szerinte csupán a
kiéleződő, mindkét fél által egyre magasabb fokozatra terelt
amerikai-kínai hidegháború washingtoni retorikai termékeként
jellemezhető.</p>
<p> Ezt mutatja a megkérdezett forrásunk szerint az a <a href="https://telex.hu/velemeny/2021/03/16/kinai-egyetem-magyarorszagon-mintha-valtosulyu-okolvivok-koze-beengednenek-egy-felnehezsulyut" target="_blank">véleménycikk</a>
is, amit a CEU két oktatója közölt a Telex.hu-n. Március 16-án Mátyás
László és Bőgel György úgy fogalmazott, lényegében a Fudan is annak a
nemzetközi, innovatív egyetemi felsőoktatási hálózatnak a szerves része,
aminek a CEU is, és – a kínai jellegezetességekkel korlátozva – hasonló
szerepet is tölthetne be, ezért budapesti megtelepedésüket akadályozni
„káros protekcionizmus” lenne. Komoly, egyetemi kutatói és oktatói
körökben tehát senki sem veszi komolyan például a
Direkt36-cikk azon állításait, amely szerint veszélyes, illiberális
kémképzőt terveznénk a Duna partjára.</p>
<p> A nekünk nyilatkozó Kína-szakértő szerint valójában több köti össze a CEU-val a Fudant, mint a
magyar kormánnyal: globális szemlélet, nemzetközileg jegyzett kutatások
és publikációk.</p>
<p> Ugyan nem lehet még pontosan tudni, milyen karok érkeznek
Magyarországra Sanghajból, ha egyszer kész is lesz a kampusz, általános
tapasztalata neki is az volt, hogy valójában ezeken a vezető helyeken a
nemzetközi kapcsolatok szakon is ugyanaz a neoliberális konszenzus
uralkodik, mint az amerikai egyetemeken. Neki személyesen is vannak
olyan tanítványai és ismerősei, akik „lelkesen várták”, hogy a kínai
szakokon majd megkapják a liberális narratívával vitatkozó verziót,
ugyanakkor tanulmányaik közben szinte csalódottan konstatálták, hogy
Sanghajban vagy Pekingben a külföldi diákok számára lényegében ugyanaz a
tananyag, mint nyugaton: a neoliberális világrend multilaterális
intézményrendszere, nemzetközi NGO-k és ENSZ-ügyek.</p>
<p> Ez nem is csoda, hiszen hiába kínai egy topegyetem, akkor is a
nemzetközi jelenlétre és versenyképességre hajt, mert a jelenlegi
helyzetben csak így tud tandíjat, tehát bevételt termelni, ami velük
szemben Pekingben elvárás.</p>
<p> Az, hogy ezek mellé kizárólag a kínai diákok
megkapják még a KKP legújabb doktrínáit és a marxizmus-leninizmust is,
lényegében kötelező kör.</p>
<p> Névtelen forrásunk beszámolt róla, neki például „általános művelő”
tantárgy-jelleggel Kínában még marxizmus-leninizmus alapozót is kellett
hallgatnia, de ez a tárgy lényegében kötelező rossz, „mindenki utálja,
és lényegében csak egy elég unalmas tananyagot kell bemagolni” egy félév
alatt, utána ezzel mindenkit békén is hagynak.</p>
<p> Matura Tamás szerint az, ami a magyar sajtóban a kínai
titkosszolgálatok Fudan Egyetemen való megjelenéséről, és az egyetem
„hidfőállás”-szerepéről megjelent, ugyancsak elég alaptalan félelem. A
kutató nem zárja ki azt, hogy a kínai állambiztonság emberei az
egyetemen is ott lesznek, egyesek a kínai oktatókat és diákokat fogják
megfigyelni, de bizonyára akad majd hírszerzést végző „fedett személy”
is.</p>
<p> Ez azonban nem radikálisan új dolog vagy óriási kockázatnövekedés,
ugyanis Matura Tamás szerint világos, hogy mivel Magyarországon
található Közép-Kelet-Európa legnépesebb kínai közössége, és miután
a letelepedési kötvényekkel további tízezer kínai állampolgár szerzett
magyar tartózkodási engedélyt, és a kínai multinacionális cégek is
évtizedek óta jelen vannak náunk, ezért a Direkt36-nak abban igaza
lehet, hogy az új amerikai-kínai hidegháborúban Budapest a kémjátszmák
olyan színterévé válhat, mint a vasfüggöny idején Bécs vagy Berlin.</p>
<p> Ez a történet azonban nem a Fudan Egyetemmel kezdődött, és valószínűleg nem is ott fog véget érni. Ugyanakkor Matura hozzátette a kínai kémkedés elsődleges célpontja a nyugat és az Egyesült Államok,</p>
<p> Magyarországon a kormányzatot nem kell túlzottan győzködniük,
technológiailag pedig szerinte nincs semmi, ami Magyarországon meglenne,
náluk viszont nem.</p>
<p>Jelenlegi tudásunk alapján semmi nem utal tehát arra, hogy a kínai
pártállam speciális „trójai falova”, gonosz terve állna a Fudan
budapesti kampuszának tervei mögött. Mégsem valószínű, hogy
Magyarországnak megérné ez az egész. Ennek oka pedig éppen a vállalkozás
eddig ismert gazdasági háttere: míg a magyar állam óriási összeggel,
100 milliárd forintos önerővel száll be a budapesti kínai egyetem
építésébe, addig erre további 450 milliárd forintos megahitelkeretet
kapott a Kínai Export-Import Banktól, a kivitelezési, tervezési munkákat
pedig a Kínai Kommunikációs és Építő Társaság (CCCC) nevű óriásvállalat
végezné el. A hitelkeret a kiszivárgott, Direkt36-os információk
szerint ráadásul nem felső, hanem közelítő érték, ami azt sejteti, lehet
ez még jóval több is, ahogy a beruházás elindul.</p>
<p>A Kínai Exim és a CCCC hírhedt arról, hogy a kínai közvetlen külföldi
befektetéseket meglehetősen nagyvonalúan kezeli, és a hitel valóban
komoly kockázat a felvevőnek, miközben a teljes beruházás nagyjából csak
a kínai nemzet összterméket növeli meg. De a történet persze nem olyan
egyszerű, ahogyan az a jelenlegi, magyarországi vitákban is szerepel.
Hogy miért? Arra számos példa is kínálkozik.</p>
<p><b>Rafinált pénzkereseti forma</b></p>
<p>Névtelen szakértő forrásunk szerint a kínai külföldi
direktbefektetéseket szereti a nyugati sajtó összefoglaló néven „Belt
and Road” befektetéseknek (BRI) nevezni, ugyanakkor ezek összessége egy
jóval bonyolultabb kínai gazdasági eszközrendszer leegyszerűsítő
beceneve.</p>
<p>Az előzmények magyar részről egyáltalán nem biztatóak. Ismert
például, hogy Orbánék még 2014-ben éve ezermilliárdos kölcsönből
egyeztek bele a kínai Belgrád-Budapest vasútvonal terveibe, és mint
egyik forrásunk erre emlékeztett: ebben az ügyben azóta magyar részről egyetlen kapavágás sem történt.</p>
<p> A kínaiak pedig általában nem is maguk kezdeményezik ezeket a
beruházásokat, sokkal inkább az jellemző, hogy főleg ázsiai, balkáni
vagy afrikai kormányok egymást próbálják legyőzni abban a versenyben, ki
kínál többet a gyorsan érkező kínai hitelért cserébe Pekingnek, ki tesz
mindenkit legyőző, és így Kínának nagyon előnyös üzleti ajánlatot.</p>
<p> A Fudan-projekt ebből a szempontból nagyon is csábító lehetett
Kínának. Ezt mutatja az is, hogy a Peking által gazdasági célokra
létrehozott „17+1” országos <a href="https://index.hu/kulfold/2021/02/09/17-1_kina_hszicsinping_orbanviktor/" target="_blank">csúcstalálkozó</a>n
Hszi Csin-Ping elnök külön, név szerint is említette és méltatta a
budapesti vállalkozás terveit 2021 februárjában. Ugyanakkor forrásunk
szerint az, hogy „egy türkmén diktátor, pakisztáni elnök vagy magyar
miniszterelnök megkeresi a kínaiakat, hogy van egy nagyon jó, óriási
telkük a főváros belvárosának közelében, amivel azt csinálnak, amit
akarnak, ha a magyar kormányzat gazdasági holdudvarát is pénzelik”,
nyilván olyan ajánlat, amire a kínai fél könnyedén ír egy számukra
felettébb előnyös szerződést, és szívesen veszi mind a magyar óriásbefektetést, mind
pedig a presztízst, amit az első EU-ban található kínai kampusz
jelenthet nekik.
</p><p> Hozzátette, nyilvánvalóan a Kína érdekszférájába tartozó államokban,
mint amilyen Pakisztán vagy Türkmenisztán, vannak politikai elvárások
is, de egy EU-tagállamnál nem igazán beszélhetünk ilyesmiről, tehát nem
gondolják azt Pekingben sem, hogy valódi politikai befolyást tudnának
Budapesten érvényesíteni.</p>
<p> Ugyanakkor a „keleti nyitás” és a nyugattól, Brüsszeltől, USA-tól
való függetlenedés politikai jelszava miatt Orbán Viktornak a
kezdeményezés igenis hajthat ilyen saját hasznot.</p>
<p> Ez azonban Budapesten, és nem a távoli Kínában fogant szándék és gondolat.</p>
<p> Ezt hangsúlyozta kérdéseinkre válaszolva Ujhelyi István MSZP-s
EP-képviselő is, aki elmondta, önmagában nem tartja komolynak a
kommunista indoktrináció és a kémképzés vádjait a Fudannal szemben. A
képviselő, aki a Szegedi Tudományegyetem mellett működő Konfuciusz
Intézet körül, valamint magyar hallgatók kínai csereképzéseinek
szervezésében is fontos szerepet vitt, hangsúlyozta: az, hogy a Kínai
Népköztársaság és az alapvetően demokratikus európai politikai
berendezkedés nem összehasonlítható, még nem jelenti azt, hogy a
nemzetközi felsőoktatás területén ezek konflikust kell, hogy okozzanak.</p>
<p> Sőt, hozzátette, mivel saját fia is járt Kínában egyetemi képzésre,
és számos ilyen diákkal beszélt, kijelentheti, a politikai indoktrináció
ilyen helyeken fel sem merült. „Ilyen alapon akkor, aki a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett még diplomát, akkor az is
visszaadhatja” – összegezte summásan véleményét az EP-képviselő.</p>
<p> Ujhelyi ezért azt mondta, szívesen látná Budapesten a Fudan
Egyetemet, viszont rendkívül aggályosnak tartja a kormány által vállalt
feltételeket, amely végső soron ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetet
eredményez, mint nyugati hitelezőkkel, bankokkal szemben, sőt, az
eladósodást súlyosbítja is. Ezenkívül egyetért Karácsony Gergely
főpolgármesterrel is, hogy a Diákváros, tehát magyar diákok kárára nem
lehet területet adni a Fudannak, és leszögezte: ő csak egészen más
feltételek mellett engedné be őket, például megkövetelné, hogy velük
együtt a CEU is vissza tudjon térni Budapestre.</p>
<p> <img alt="" src="https://azonnali.hu/gallery/2021%20aprilis/fudan%20terkep.jpg" style="width:1080px;height:947px"></p>
<div>A DIÁKVÁROS EGYIK LÁTVÁNYTERVE. NAGYJÁBÓL A SÁRGÁVAL BEKARIKÁZOTT HELYEKET KAPNÁ MEG A FUDAN EGYETEM. FOTÓ: <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/photos/4217956098237204" target="_blank">KARÁCSONY GERGELY / FB</a></div>
<p>Nem értett egyet azonban teljesen Ujhelyivel Szél Bernadett független
országgyűlési képviselő, aki április 19-én Cseh Katalin momentumos
EP-képviselővel együtt a Európai Ügyek Bizottságához fordult az
Országgyűlésben a kínai befolyás vizsgálatára Magyarországon. Az
Azonnalinak Szél arról beszélt, a projekt nagysága, a 450 milliárd
forintos<span style="color:rgb(255,0,0)"> </span>kínai hitel, és a tény,
hogy az egyetemépítési projekttel és a Budapest-Belgrád-vasútvonallal
kapcsolatban is hiába kérdezték a kormányt, arra utal, hogy itt
egyértelműen kínai politikai terjeszkedés, befolyásszerzés esete forog
fent.</p>
<p>Azt is megemlítette, a Direkt36 cikkeiből számára nyilvánvaló, hogy
az egyetem és a Budapesten indítandó nemzetközi kapcsolatok szak
ugyanúgy felveti azt, hogy az itt tanuló kínai diákokat később a kínai
külügyi szolgálat használja, beszervezi. Szerinte történt már erre
számos eset, ezért vizsgálják több országban is például a kínai állami
Konfuciusz Intézetek szerepét is:</p>
<p>„Igenis van olyan, hogy ilyen projektekkel elősegítjük a kínai
politikai és gazdasági befolyásszerzést, akár titkosszolgálati
befolyásszerzéssel is az európai közösségben, és a
Budapest-Belgrád-vasútvonal, valamint a Fudan Egyetem is egy nagy kapu
lehet erre Kínának!” - szögezte le Szél, aki elmondta, kérdéseivel a
kínai nagykövetet is megkereste, de eddig ő sem adott semmiféle választ
azokra.</p>
<p>A képviselő szerint tehát a gazdasági aggályokat, a Diákváros
leszűkítésének kérdését és a Direkt36-on és 444-en megjelent
információkat, amelyek szerint a Fudan Egyetem 2019-ben módosított
alapító okiratában nem követi a gondolatszabadság elvét, egységben kell
kezelni. Hozzátette, az Európai Unió számos más tagállamában ugyanilyen
téma a kínai gazdasági kapcsolatok kérdése az amerikai külpolitika
Kína-ellenes fordulata óta, de a képviselő szerint egyedül
az Orbán-kormánynál figyelhető az meg, hogy a nemzetközi
színtéren Kína-ellenes, EU-s politikai nyilatkozatokat is megvétóz, és
olyan nagyságú megaprojekteket engedélyez, amelyek többe kerülnek, mint a
magyar felsőoktatás éves költségvetése, amely a 2021-es
költségvetés már megemelt számai szerint <a href="https://hvg.hu/gazdasag/20200703_koltsegvetes_2021_parlament_valsag" target="_blank">mindösszesen 322 milliárd forint lesz.</a></p>
<p>És így már az a konstrukció, amiben a magyar állam százmilliárd
forint önrészt, a kínaiak pedig 450 millárd forintnyi hitelt adnának egy
egyetemi építkezéshez, már sokkal problémásabb. A Direkt36 cikke ezzel
kapcsolatban veszélyes hitelfelvételt, „kínai adósságcsapdát” emleget,
és megemlíti, hogy olyan országok esetében, mint Srí Lanka, Malajzia
avagy éppen Montenegró, a kínaiak a hitel nem-visszafizetésért cserébe a
közvagyon jelentős részét kérik vissza. Mivel Magyarországon még a
szerződés ténye is csupán a sajtóból szivárgott ki.</p>
<p><b>A Wall Street kínai farkasai</b></p>
<p>Alapvető probléma a kínai állami óriáshitelek vizsgálatánál, hogy
jellemző módon 2014 óta az összes ilyen megkötött szerződést a
legszigorúbb titkoktartási záradékkal látja el a hitelező fél, amelynek
következtében szinte minden hitelfelvevő állam titkolózik a szerződés
feltételeiről, annak részletei nem megismerhetők.</p>
<p>Most viszont, éppen március 31-én, egy számos kutatóközpontból álló, nyugati konzorcium<a href="https://docs.aiddata.org/reports/how-china-lends.html?" target="_blank"> publikálta </a>az
eddig elérhető legátfogóbb adatbázist a már ismert ilyen kínai
szerződésekről, a Kínai Eximbank és Kínai Fejlesztési Bank 24 országból
származó, mintegy 100 kínai kölcsönszerződését elemezve pedig az derült
ki: ezeknek a szerződéseknek a 90 százalékában szerepel egy úgynevezett „stabilitási záradék”.</p>
<p> Ennek feltételei akár sokkolónak is nevezhetőek. Ha ugyanis a hitelt
felvevő cég országa, avagy az azt felvevő állam munkaügyi, vagy
környezetvédelmi politikájában jelentős változás állna be, a kínai fél
ezt szerződésbontási oknak fogja venni, és azonnali visszafizetést
követel. Ez tehát azt jelenti, hogy a hitelt felvevő országban a Munka
Törvénykönyve és a környezetvédelmi szabályozások csak a kínai
óriáshitel stabilitásának árán vezethetők be. Ez pedig súlyos feltétel, a
kínai fél gyakorlatilag ezeket a területeket a kölcsön visszafizetéséig
ellenőrizheti is egy hitleszerződés megkötése után.</p>
<p> A rémisztően szigorú feltételek megléte persze probléma, ugyanakkor
nemigen találni arra példát, hogy Kína eddig eszközként is hozzányúlt
volna ehhez egy-egy hitelfelvevővel szemben.</p>
<p> Az, hogy a kínai működőtőke politikai célokkal „gyarmatosít”
országokat az adósságcsapda-módszerrel, viszont ismét egy olyan elmélet,
amelyre eddig kevés konkrét bizonyítékot szolgáltatott a hitelezési
gyakorlat. 2020 augusztusában a brit külpolitikai kormányzat
legjelentősebb think tankja, a Chatham House oldalán <a href="https://www.chathamhouse.org/2020/08/debunking-myth-debt-trap-diplomacy/5-malaysia-and-bri" target="_blank">jelent meg </a>egy
részletes elemzés, amely éppen a kínai adósságcsapda, főleg ismét
amerikai külpolitikai és velük baráti körökben népszerű elméletét szedi
darabokra.
</p><p> Lee Jones, a londoni Queen Mary Egyetem és Shahar Hameiri, az
ausztrál Quennslandi Egyetem oktatói ugyanis úgy látják, Kína ezeket a
„Belt and Road” befektetéseket sohasem saját stratégiai politikai
céljaira, hanem egyszerűen a kínai állami bankok által rájuk öntött
befektetési hitelkeret szétszórására használják. Politikai gond pedig
ott lesz a hitelre meghirdetett befektetésekből, ahol a célországban
belpolitikai okokból ez kirobban.</p>
<p> A cikk két nagyobb esettanulmányt, Srí Lanka és Malajzia esetét veszi
alapul, mindkét esetben komolyan felmerült, hogy Peking, szinte
muszájból kénytelen átvenni addig állami tulajdonú létesítményeket és
vagyontárgyakat, hogy az országok alapvető likviditását biztosítsa. De
mindkét ilyen eset mögött a srí lankai és maláj kormányzatok óriási
mértékű korrupciója, a hitelbe kapott pénz kínai bűntársakkal való
elherdálása idézte elő ezt a helyzetet, nem pedig egy előre
megtervezett, rafinált kínai átvétel.</p>
<p> Srí Lanka esetében a problémás pont a stratégiai jelentőségű
Hambantota tengeri kikötő kínai megvásárlása volt. Azonban mindezt
megelőzte az a kikötőfejlesztési projekt, amelyre az ország akkori
elnöke, ma pedig miniszterelnöke, Mahinda Radzsapaksza lobbizott merész
összegeket a kínai állami vezetésnél – ebből főleg az ő személye
körüli gazdasági kör és maga a kínai partnercég vezetősége tehetett
súlyos összegeket zsebre. Ráadásul átvétel helyett végül olyan
megegyezést köthettek Kínával a colomboi kormány tagjai, amelynek
értelmében a kínai elit takarít utánuk és saját cége után: 1,1 milliárd
dollár éves díjért kibérelték az egyébként csak kereskedelmi és nem
katonai szempontból fontos kikötőt, a bevételből pedig Srí Lanka nem is a
kínai, hanem a nyugati, nemzetközi bankoktól az IMF-en keresztül
felvett, jóval drágább kölcsöneit finanszírozza, tehát végül is a
beavatkozás kiegyenesítette az államháztartást, miközben Peking az ügyön
annyit nyert, hogy nyugodt körülmények között használhatják Hambantotát
a kereskedelmi flottáik.</p>
<p> Azután ott van a délkelet-ázsiai Malajzia bonyolultabb példája,
amely a nemzetközi nyilvánosságban nagyobb figyelmet kapott. Itt az ügy
azért is bonyolultabb, mert a szigetcsoport-állam része az a malakkai
szoros, amelyen keresztül Kína olajimportjának 80 százalékát bonyolítja
ma is. Az 1957 és 2018 között, töretlenül hatalmon lévő maláj rezsim a
2008-2009-es pénzügyi válság után a gazdaságélénkítés legfontosabb
eszközének viszont éppen a külföldi működőtőkét tartotta, ezért az elnök
óriási gigaprojekteket terjesztett be kínai finanszírozásra. A probléma
ezzel az volt, hogy Malajzia olajkincs-bevételeinek a rezsim
megalakulása óta csak közjavakra fordítható, és sokáig szigorúan
ellenőrzött tartalékából a rezsim 2009-ben tőzsdei vagyonkezelő alapot
szervezett 1MDB néven, innen származott a legtöbb maláj nyugdíja és
társadalombiztosítása is.</p>
<p> Az 1MDB-botrány, amely 2017-ben robbant ki, éppen arról szólt, hogy
Nadzsíb Razak volt elnök és egy őt behálózó, élelmes kínai szélhámos,
akit helyben csak Jho Low néven ismertek, 2013-tól fogva hogyan rabolták
ki a kínai projektek önrészéhez amúgy is elég kétes módon használt
alapot, és rendeztek évekig belőle óriási luxusbulikat világszerte, ahol
Paris Hilton is rendszeresen a vendégük volt. Luxusingatlanok tömeges
vásárlása mellett a páros még ennél is merészebb volt, hiszen</p>ezekből a malajziai olajpénzekből készült el a Wall Street farkasa című hollywoodi film is, Leonardo Di Caprio főszereplésével.
<p>Ezenkívül jachtok, luxuskocsik, méregdrága órák is jutottak a
lényegében teljesen piramisjáték alapú csaláshoz, amelyben a New York-i
székhelyű nemzetközi bankház, a Goldman Sachs is segítségükre volt.</p>
<div>AZ FT ÖSSZEFOGLALÓJA A 1MDB-BOTRÁNYRÓL. KÍNA EZZEL SEM JÁRT TÚL JÓL.</div>
<p>Az állam kára a vádak szerint összesen 4,5 milliárd amerikai dollárra
tehető, tehát a világ eddig ismert legnagyobb pénzügyi csalása volt ez,
aminek a levét Malajzia még évtizedekig inni fogja. A lebukás a teljes,
fél évszázada uralkodó maláj rezsim bukásával is járt, Jho Low
felszívódott, Nadzsíb Razak szégyenteljes lemondásra és bocsánatkérésre
kénszerült, Kína pedig nekilátott menteni a saját pénzéből, ami
menthető. Először több más banki hiteltörlesztését is elinflálta, hogy
megpróbálja kiegyenesíteni annyira a maláj nemzeti alap számláit, hogy a
komolyabb probléma elkerülhető legyen.</p>
<p>Majd végül itt is jött a srí lankai megoldás: Malajzia ezen a ponton
gyors pénzt már tényleg csak a Malakkai-szoros jogaiból csinálhatott. A
„Malakkai Kapu” nemzetközi fejlesztési projekt a kínai tőke feltűnését
itt is jóval megelőzte, de a kínai külkereskeeelmi bankrendszer 5 éven
át mintegy 9,7 milliárd dollár befektetési kölcsönre kötelezte el magát
itt. Számos, már futó malajziai projektre még többet ígértek oda: volt
köztük földalatti futurisztikus város és mesterségessziget-terv is,
összesen közel kétszázmilliárd dollár értékben.</p>
<p>Jho Low, aki a kínai állami hiteleket intézte, valóban kínai
állampolgár volt tehát, de inkább kötődött a maláj rezsim legfelsőbb
köreihez, mint Pekinghez. De még amikor mindez be is dőlt, és Peking még
azt is elérhette volna, hogy a Malakkai-szorosban speciális jogokat
szerezzen, óvatosságból nem élt ezzel a lehetőséggel, a hadsereget be
sem vonta, helyette inkább a saját malajziai szerződéseket elnyerő
cégeitől csorgatott vissza a baráti külföldi rezsimnek a kínai vezetés
pénzeket, hogy azokkal betömje a 1MDB-n keletkező lukakat.</p>
<p>Az adósságcsapda-elmélet már csak azért sem áll meg ebben az esetben,
mivel a 1MDB még mindig nem ütött akkora lyukat a maláj gazdaságon,
hogy abból mindent eltemető hitelválság keletkezzen, inkább hosszú
évekre elhúzódó recesszió a valószínű az elképesztően szemtelen pénzügyi
óriáscsalás után. No meg az, hogy a malajziai halászoknak nem igazán
lesz nyugdíja ezek után.</p>
<p><b>Az EU is beárazta Montenegró kínai hitelét</b></p>
<p>A két távoli, ázsiai példa tehát azt mutatja jól, hogyan üzletel Kína
a közvetlen érdekszférájához közelebb álló területeken. Az európai
közvéleményt emellett manapság éppen az újdonsült NATO-tag, és egy ideje
az EU-tagságra is ácsingózó Montenegró kínai óriáshitelének <a href="https://www.washingtonpost.com/world/europe/china-montenegro-highway-nato-europe/2021/04/17/99a745b4-9ebb-11eb-b2f5-7d2f0182750d_story.html" target="_blank">ügye borzolja</a>.
A 2020-ban leváltott, az országot megalakulása óta vezető Szocialista
Demokraták Pártja még 2014-ben vett fel a szerb határig szóló autópálya
építésben hitelt a kínai Eximtől, összesen 1 milliárd dollár (300
milliárd forint) értékben. Az adósság jelenleg az apró montenegrói
gazdaság egyötödét teszi ki. Az óriási hitelből az autópálya a
beleépített völgyhíddal még nem készült el, 2021 júliusától kívánja
Peking behajtani a hiteltörlesztés első részletét.</p>
<p>Az erősen autoriter Milo Đukanović elnök pártja sokáig tagadta, hogy a
hitelből hitelválság lett, az őket váltó ellenzéki kormány viszont
áprilisban az EU-hoz fordult, hogy segítsenek a hitel visszafizetésében,
mivel az súlyos helyzetbe hozza az államot. Ezt az EU eddig <a href="https://euobserver.com/world/151512" target="_blank">kategorikusan megtagadta</a>. A kínai állami média angol nyelvű újságában, a Global Times-ban igyekeztek a montenegrói ügy <a href="https://www.globaltimes.cn/page/202104/1220986.shtml" target="_blank">hitelcsapda-jellegét cáfoln</a>i,
felhívva a figyelmet arra, hogy Montenegró államadóssága már a
hitelszerződésük idején is 103 százalékra rúgott, és mivel a kínaiak
szerint a hitel feltételei a mongenegrói kormány kívánalmai szerint
alakultak, nekik semmiféle jelzálogként megjelölt állami tulajdonra
nincs opciójuk az országban.</p>
<p>Az mindenesetre jól látszik, hogy ha más nem is, az EU-s és balkáni
politikai szereplők legfeljebb az amerikai-kínai konfliktusos ügyekben
vitt semleges szerepük folytán azért mégis nemzetközi segítséget
nyújthatnak az emberi jogsértések sorozatát elkövető, diktatórikus kínai
rezsimnek. És noha például a Kínával esetleg nem is teljesen
barátságtalan EU-s tagállamok szeretik mindezt úgy intézni, hogy ez ne
legyen teljesen nyilvánvaló, éppen Orbán Viktorra és kormányára ez
például nem jellemző.</p>
<div>Április 16-án például egy Kínát a hongkongi demokrácia leépítése miatt elítélő uniós politikai állásfoglalást például <a href="https://24.hu/kulfold/2021/04/16/kina-magyarorszag-veto/" target="_blank">csak a magyar vétó miatt nem tudtak elfogadni.</a> A magyar külügy a nyilatkozattal kapcsolatban úgy érvelt, „támadta már eleget” Kínát az EU.</div>
<p>Mindezekből jól látható tehát, a kínai óriáshitelek nem igazán teszik
az ázsiai hatalom rabszolgájává az adott országot. És noha nem minden
nagyszabású kínai befektetési terv ér olyan látványos botrányos véget,
mint Razak és Jho Low története, vagy a srí lankai panamák, két dolog
nyilvánvaló: a Fudan Egyetem beruházást minden bizonnyal magyar állami
körökből kezdeményezték, és a magyar kormány körül gyülekező
oligarchacsoport, valamint a kínai közreműködők kivételével egyelőre úgy
tűnik, senki nem nyerhet ezen semmit.</p>
<p>Ez pedig így elsőre mégis óriási ár lehet azért, hogy a NER
vállalkozói újabb olyan helyről kaphassanak óriási kölcsönt, ahol
cserébe nem kérdezgetnek senkit jogállamisági feltételekről. Mert ebben
az üzletben is ez tűnik a lényeges elemnek.</p>
<p><b>NYITÓKÉP:</b> Vitárius Bence / Azonnali</p></div></div></div><div><br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div id="m_8612652603561116937m_7192360536305241251gmail-m_-3305456870088947501DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_8612652603561116937_m_7192360536305241251_m_-3305456870088947501_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><div id="m_8612652603561116937m_7192360536305241251gmail-m_-3305456870088947501gmail-m_-7878700919400510520DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_8612652603561116937_m_7192360536305241251_m_-3305456870088947501_m_-7878700919400510520_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><div id="m_8612652603561116937m_7192360536305241251gmail-m_-3305456870088947501gmail-m_-7878700919400510520gmail-m_4711646570882332635DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_8612652603561116937_m_7192360536305241251_m_-3305456870088947501_m_-7878700919400510520_m_4711646570882332635_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
</blockquote></div></div>