<div dir="ltr"><div><br></div><div>
<div class="et_main_title">
<h1>Az megvan, amikor Gyurcsány sok kínai diákot akart idehívni?</h1>
</div>
<div class="gmail-articleSourceAndAuthor">
<div class="gmail-authorContainer gmail-fullBox gmail-col-sm">
<div class="en-article-author">
Kiss Gergely </div>
</div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix">
<a href="https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/az-megvan-amikor-gyurcsany-sok-kinai-diakot-akart-idehivni-9656492/">https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/az-megvan-amikor-gyurcsany-sok-kinai-diakot-akart-idehivni-9656492/</a>
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:150px;height:20px"></span></div>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Csúcsra járatja az ellenzék, és azon belül a Demokratikus
Koalíció a kormány elleni hadjáratot a Budapestre tervezett kínai
egyetem kapcsán.</b></span> Ugyanígy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> támadják a kínai vakcinát is, valamint
mindent, amit az Orbán-kormány a kínai vagy az orosz kapcsolatok
eredményeként fel tud mutatni.</b></span> Az ellenzék mindezt pusztán politikai
haszonszerzésből műveli. Sem a magyar gazdaság, sem a magyarok egészségi
állapota nem érdekli őket. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Engedjék meg, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Gyurcsány saját
kétszínűségét saját maga</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">bizonyíthassa be</span>.</b></span> Öveket bekapcsolni,
múltidézés következik a távirati iroda archívumából, a volt kormányfő
korábbi nyilatkozataiból:</p>
<div class="endless-shared-area"><div id="et-boc"><div class="et_pb_section et_pb_section_2 et_section_regular">
<div class="et_pb_row et_pb_row_2">
<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_2 et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
</div>
</div>
</div></div> </div>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„2002 után partneri kapcsolat alakult ki Oroszországgal – amiben
jelentős szerepe volt Medgyessy Péternek és Vlagyimir Putyinnak is –,
továbbá Kínával. Ez a szocialista-liberális kormányok olyan
teljesítménye, amely az ország érdekeit szolgálja, s amelyre építeni
lehet.” (Moszkva, 2009. november 25.)</b></span></p>
<p class="gmail-p1">„Ténykérdés, hogy ma a világ Európán kívüli három hatalmi
központja az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Magyarország számára
a szövetséges és barát az Egyesült Államok, de <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Oroszországgal és
Kínával is szoros partneri kapcsolatot kell kiépíteni, akkor is, ha nem
mindenben értünk egyet velük, mert ez Magyarország érdeke.” (Moszkva,
2009. november 25.)</b></span></p>
<p>„Gyurcsány Ferenc az interjúban elismerte, hogy Kína igyekszik
helyesen kezelni a kihívásokat és a globális kérdéseket, s üdvözölte
Kína egyre hangsúlyosabb nemzetközi szerepvállalását. »Néhány ország
aggodalommal tekint erre. Én inkább lehetőséget látok olyan új partnerek
fellelésére, akikben megvan az erő és a képesség arra, hogy
hozzájáruljanak egy harmonikus világhoz«.” (Peking, 2008. augusztus 18.)</p>
<p class="gmail-p1">„Kína az Európai Unióval közösen minél átfogóbb
kapcsolatokra törekszik, és Magyarország az unión belül azon országok
közé tartozik, amelyek az átlagnál jobban értik Kínát. A kínaiak
egyfajta kulturális és gazdasági hídfőállásként tekintenek ránk.”
(Peking, 2008. augusztus 14.)</p>
<p class="gmail-p1"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Magyarország egyebek közt azért lehet vonzó befektetési
célpont, logisztikai bázis – vagyis európai ugródeszka – Kína, a
hatalmas és feltörekvő világgazdasági óriás számára, mert a térségben
Magyarországon a legjobb az infrastruktúra – itt a legsűrűbb például az
autópálya-hálózat és indul a vasúti rekonstrukció is –, nálunk a
legalacsonyabb az egységnyi érték előállításához szükséges
munkaerőköltség és közrejátszanak olyan »lelki« tényezők is, mint hogy a
térségben egyedül Magyarországon működik két tannyelvű, kínai–magyar
iskola.” (Peking, 2007. szeptember 3.)</b></span></p>
<p class="gmail-p1">„A sajtóértekezleten <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a miniszterelnök (Gyurcsány Ferenc</b></span> – a
szerk.)<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> elmondta, hogy nagyon pártolná a két ország közti felsőoktatási
együttműködés erősítését. Szerinte alig lehet lemérni annak a hatását,
hogy ha egy országban nagyon sok olyan szakember van, aki egy másik
ország egyetemén végzett. A miniszterelnök szeretné megsokszorozni a
jelenlegi ösztöndíjprogram alapján évente Magyarországon tanuló bő
tucatnyi kínai diák számát.” (Peking, 2007. szeptember 3.)</b></span></p>
<p>„<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A miniszterelnök </b></span>kormánya külgazdasági és Kína-politikáját
magyarázva hangsúlyozta: nincs a világon egyetlen olyan igazán sikeres
ország sem, amely az elmúlt 10–15 évben nem abból ért el eredményt, hogy
ki merte nyitni piacait és elkezdett versengeni. Elismerte, hogy ez
rövid távon egy nagyon nehéz konfliktus, de <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>»a világ legerősebb országai
hosszabb távon mind abból nyerték erejüket, hogy mertek nyitni«.”
(Peking, 2007. szeptember 3.)</b></span></p>
<p class="gmail-p1">„Kell még valamit mondanom, Ildikó?” (Balatonőszöd, 2006. május 26.)</p>
<p></p>
<p>Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson <a href="https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/">IDE!</a></p>
<p><em>(A borítóképen Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista kormányfő a kínai Nagy Fal badalingi szakaszán. Fotó: MTI/Beliczay László)</em></p></div>
</div></div>