<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>A leírtakkal teljesen egyetértek Laci,csak érdekesség képen
említem meg hogy a központi királyi (abszolutizmusra törekvő )
kormányzat és a parlament közötti ellentét miatt Angliában és a
királyi kormányzat és a tartományi bíróságok (kis
parlamentek,rendek )közötti ellentét miatt Franciaországban
szinte egyidőben pusztító polgárháború tört ki idegen megszállás
nélkül.Angol polgárháború 1640 -49, Fronde
,Franciaország 1648-1653.</p>
<p>Tehát Európában azért az önkormányzatiság és a joguralom( ami
döntő motorja volt az európai fejlődésnek ) kialakulása nem volt
egyszerű.Mindez keleten vagy más megfogalmazásban Ázsiában létre
sem jött.</p>
<p>Lásd Kína ahonnan az egész levélváltásunk elindult.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.04.13. 23:41 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKyvfApvqCVS4i+iNGp6aa1BJR4RKizhS+LJd4sXiJdnew@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Most már csak egyetlen dolgot kell
tisztába tennünk. Úgy igaz, ahogy írod: a Helytartótanácsról a
Magyar kancelláriáról és a kamaráról valóban történetietlen azt
írni, hogy a Habsburg "elnyomás" szervei. Ezek a magyar központi
igazgatás szervei, amelyek történetesen a Habsburg kormányzat
politikai befolyása alatt álltak. (függetlenül a hivatalnokok
személyi összetételétől) A magyar vármegyék viszont a magyar
rendi önkormányzat szervei, amelyeket persze a
kinevezett főispánokon keresztül a központi kormányzat
igyekezett a befolyása alatt tartani. A központi kormányzat és a
rendi önkormányzat között a 19. századra már vagy 3 évszázados
harc folyt. A vármegyék tehát többnyire az ellenzék szerepét
játszották a kormánypolitikával szemben. Néha nyiltan, néha csak
a központi rendeletek csendes szabotálásával. A központi
rendeleteket akkor és úgy hajtották végre ahogy a saját érdekeik
kívánták. A belső útlevélre vonatkozó rendeletekre is ez
vonatkozik.A társadalom általános ellenőrzése helyett, ami
központ vágyálma volt, a helyi hatóságok leginkább csak a
nemkívánatos elemek bevándorlását igyekeztek akadályozni vele. </div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img alt=""
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 13., K, 12:16):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A Magyar Királyság 1711 és 1867 között is önáló állami
léttel bírt minden ellenkező közvéleménnyel ellentétben.</p>
<p>A Magyar Királyi Helytartó Tanács ,Consilium regium
locumtenentiale Hungaricum,a Magyar Királyi Kancellária és
a Magyar Királyi Kamara magyar kormány szervezetek voltak
és nem a Habsburg elnyomás alapvető intézményei,annak
ellenére hogy M.H.T. 22 tagjának az elnöke általában egy
Habsburg főherceg volt és előjáróra maga a Habsburg
uralkodó mint államfő voltak.Valójában 1723 -ban sok sok
egyeztetés után inkább a függetlenségi törekvések miatt
hozták létre mintsem az elnyomás puszta kiszolgálójaként.</p>
<p>A 22 tagból álló szervezetben a főrendi tagok közül
ugyan voltak idegen származásuk de kis nemesek mind
magyarok voltak.Alapvető feladata a M.H.T. -nak a rendi
országgyűlés által meghozott törvények végre hajtása és
valóban az ezt megkerülő királyi rendeletek végre hajtása
de önállóan is beterjeszthetett törvény vagy rendelet
tervezetet.A Helytartó Tanács ráadásul az alapvető
ügyekben a döntéseket szavazással hozta meg és bár nem túl
hatásosan de szembe helyezkedhetett a királyi
rendeleteknek <br>
</p>
<p>Az belső útlevél tervezet sem alapvetően Habsburg
nyomásra jött létre hanem a korabeli közbiztonsági helyzet
miatt ezt a magyar kormány szervek sőt a vármegyei
joghatóságok is így látták jónak.</p>
<p>Az igaz hogy a belső útlevél szabályozást a reformkorban
már sokan látták a Habsburg elnyomás eszközének de
hangsúlyozom a vármegyék ennek a szabályozását végig saját
hatáskörükben végezték.</p>
<p>Az is igaz hogy a Habsburg kamarilla súlyosan
befolyásolta a Helytartó Tanács döntéseit és időnként
semmibe vette a rendi ország gyűlés által meghozott
törvényeket ,Így például az országgyűlés szabályosan
törvény hozott a Magyar Királyság egyesítéséről tehát a
sajkás vidék és Erdély különállásának megszüntetéséről
amit a Habsburg központ kormányzat 1868 -ig
elszabotált.Viszont mi magyarok ekkor tokkal vonóval
mindent visszakaptunk még Horvátországot és a Magyar
Tenger Melléket is (Fiume és Szád-rév ). Aztán még
sikerült összehozni egy közös gyarmatot
Bosznia-Hercegovinát is amely területnek a civil
főkormányzója a mindenkori közös pénzügy miniszter volt.<br>
</p>
<p>Egy dolgot nem kellett volna csinálni :átadni a
hadüzenetet Szerbiának !</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2021.04.13. 8:03 keltezéssel, Sziklay Levente írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div>
<div>Kedves Egon, Laci!</div>
<div> </div>
<div>Laci rámutat arra, hogy egy korabeli forrást
kontextusba kell helyezni és értelmezni. Pl. ha
királyi rendeletek rendszeren megtiltanak vmt. annak a
jele, hogy a jóemberek fütyültek a királyi rendeletre,
noha a király (és az udvar) nagyon be akarta tiltani.</div>
<div> </div>
<div>Másrészt ebben a korban az emberek ruházatáról,
viselkedéséről, szóhasználatából nagyjából be lehetett
lőni, hogy ki hova, melyik társadalmi csoportba,
milyen földrajzi helyre tartozik, milyen vallású stb.</div>
<div> </div>
<div>Vannak korabeli leírások, hogy amikor útvámot be
akartak szedni, akkor aki felháborodott ezen, mint a
nemesi mentesség sérelmét, anak elfogadták a
mentességét - a nagyszámú parasztnemesét is, - míg az
esetleg ugyanúgy öltözött nem nemes elfogadta, hogy
neki vámot kell fizetni. Elképzelhetőnek tartod, hogy
egy karfódot viselő bocskoros nemestől bárki papírt
mert volna követelni?</div>
<div> </div>
<div>Üdv</div>
<div>L.</div>
<div> </div>
<div>Ui.Korabeli közlekedési eszköz között a
legnépszerűbb volt a</div>
<div><a href="http://gyorsparaszt.szojelentese.com/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">"gyorsparaszt"</a>:</div>
<div> </div>
<div>(gyors-paraszt) ösz. fn. Általán, sebesen hajtó
paraszt fuvaros. Különösen a Pest és Bécs között
fuvarozó parasztok, kik sebes hajtásaikról hiresek.
Nyergesújfalusi, szőnyi, ácsi, gönyői, öttevényi
gyorsparasztok. A helybeli vagy vidéki nép nyelvén
kullér (kurir). A vasutak mentében az ily fuvarosok
már megszüntek.</div>
<div> </div>
<div><br>
"László Baják" <a
href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true"><laszlo.bajak@gmail.com></a>
írta:
<blockquote>
<div dir="ltr">Kedves Egon! Köszönöm a Moson megyei
esettanulmányt. Igazad van abban, hogy a
helytartótanács részéről volt kísérlet egy belső
útlevélre vonatkozó szigorú szabályozásra. A
vármegyék azonban úgy tűnik nem vették ezt túl
komolyan, illetve csak bizonyos esetekben
alkalmazta szigorúan. Pl a napoleoni háború
idején, katonaszökevények ellen, a zsellérek, a
koldusok, a csavargók, a lumpenek, idegenek
(ritkábban a zsidók és a cigányok) ellen. Rajtuk
számon kérték az útlevelet, míg másokon nem:
kishatár forgalom, pozsonyi vagy a pesti vásárra
utazó parasztok, diákok, általában a saját
egzisztenciával rendelkező emberekkel szemben stb,
stb. A szerző szerint" adataink nem igazolják a
(belső útlevél) általános elterjedettségét" Más
helyen: "Az útlevélkiadás rendszertelen maradt"
Azért lehetett rendszertelen, mert az ellenőrzés
is ritka, rendszertelen, slendrián volt. Általában
nem vették túl komolyan. Az utazás szabályozása,
a rendeletek ellenére is inkább a szokásjogon
alapult.A benyomásom szerint a vármegye, ha
tehette nem szívesen tartotta be az idegen
hatalom, a Helytartótanács rendeleteit. Ezt a
magatartást nyilván befolyásolta, hogy a megye
mennyire volt ellenzéki vagy aulikus.Az
uradalmaknál valószinűleg még esetlegesebb
lehetett, hogy ki miért, mikor kért vagy miért
kapott útlevelet. </div>
<div
id="gmail-m_7975759331329251600DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
alt="" moz-do-not-send="true"
width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon
<<a moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H, 21:03):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p><a
href="http://epa.oszk.hu/00000/00036/00057/pdf/27-51.pdf"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://epa.oszk.hu/00000/00036/00057/pdf/27-51.pdf</a></p>
<p>Újabb szakirodalom a fenti linken
Címe:Útlevél politika rendi korszak végén</p>
<p><br>
Ennek a tanulmánynak a 29. oldalán olvasható
hogy közrendű ember számára pláne ha az
illető jobbágy még a vármegyén belül is
kellett útlevél kellett de ehhez egy
uradalmi tiszt aláírása is elég volt .</p>
<p>A vármegye elhagyásához viszont
főszolgabírói útlevél kellett .</p>
<p>Biztosra veszem hogy Petőfinek 1848 előtt
is kellet belső útlevél de bizonyos
esetekben kiadhatták hosszabb időre is
ráadásul ez még megyénként is változott,.Az
1848-s utazásakor lehet az adott helyzetben
többet ellenőrizték de az útlevél kényszer
1848 előttről származott .Lásd Múltkor című
történelmi folyóirat összefoglelója.</p>
<p>E.</p>
<p> </p>
<div>2021.04.12. 20:36 keltezéssel, László
Baják írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Nem hatósági
személyre, hanem pl. alkalmi hivatalos
feladattal, vagy hatósági garanciával
utazó (ill. a hatóság szempontjából fontos
személyként) személyre gondoltam. A
külföldieknek természetesen szükségük
volt utazási engedélyre. A hivatkozott
helytartó tanácsi rendelet mikori és
pontosan miről szól ? Én nem tudom
azonosítani. A postakocsi hivatalos
szállítóeszköz volt és csak másodlagosan
szállított utasokat is a posta mellett.
Azok utaztak vele, akik nem szekérrel,
hintóval, lovon, (hajón, később gőzhajón
vagy vonattal) vagy gyalog utaztak. Az
utóbbiaknak tudtommal nem kellett
engedély.</div>
<div
id="gmail-m_7975759331329251600gmail-m_-2153040544997517941DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch
Egon <<a moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H,
19:54):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Az általam bemutatott (idézett mű
91 .Oldalán ) lévő irat
belbiztonsági útlevél és nem oltalom
levél magán személy részére készült
nem hatósági illetőnek.</p>
<p>Abból is látszik hogy ez nem
oltalom levél hogy a Helytartó
Tanácsnak volt olyan rendelete is
miszerint akit ezen útlevél nélkül
csípnek nyakon egy közúton a
visszakísérő útlevéllel őrizetben
hazatoloncolják . Ezt is
elolvashatod az általam küldött
idézetekben .Egy hatósági személyt
nem toloncoltak volna haza csak
azért mert oltalom levél nélkül
utazik. .A postakocsi járatokon
elsősorban magán utazók utaztak
attól kedve,hogy a postajáratok
utasok befogadására is alkalmasok
lettek .</p>
<p>Üdv. Egon</p>
<div>2021.04.12. 17:04 keltezéssel,
László Baják írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon!
Leventének igaza van. A mai
értelemben vett útlevélre csak a
birodalom határain túl való
utazáshoz volt szükség. Lásd:
Széchenyi esetét. A postakocsi és
az előfogat (forspont)
igénybevételéhez is hatósági
engedélyre volt szükség, hiszen
ezek elsősorban hatósági igények
kielégítésére szolgáló
szolgáltatások voltak, de ez az
engedély nem útlevél. A hivatalos
úton, hivatalos megbízatással járó
emberek kaptak hivatalos hatósági
útlevelet, tulajdonképpen
"oltalomlevelet", de a mai
értelemben véve ez sem útlevél.
Petőfi amikor még békeidőkben
utazgatott az országban nem volt
szüksége útlevélre. (1848 már más
eset) Ezzel együtt igaz, hogy a
fogadósoknak pl. jelentenie
kellett ha gyanús idegen érkezett
a fogadójukba. </div>
<div
id="gmail-m_7975759331329251600gmail-m_-2153040544997517941gmail-m_-7797446740767385900DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay
Levente <<a
moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. ápr.
12., H, 10:30):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<div>Kedves Egon!</div>
<div> </div>
<div>Útlevél létezett, de
ennek nem a (negatív
értelmű) utazási engedély
volt az értelme, hanem annak
a kinyilvánítása, hogy az
illető a hatalom
figyelme/védelme/tekintélye
alatt áll. Tehát itt arról
volt szó, hogy nem Széchenyi
gróf magánember utazik,
hanem olyan valaki, akit az
állam különös figyelmében
részesít és erre felhív
egyéb államokat is.</div>
<div> </div>
<div>Üdv</div>
<div> </div>
<div>Levente</div>
<div><br>
Reinisch Egon <<a
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
írta:
<blockquote> </blockquote>
</div>
</div>
<p>Kedves Levente !</p>
<p>Nem véletlenül írtam azt
,hogy kb. 1870 és 1914 között
csökkent az európai államok
rendőr állami jellege .Az
alábbi idézetből látszik még
egy főrendnek is kancellári
engedéllyel lehetett csak
angliai útlevelet szereznie.A
mi kis K.u K. Monarchiánkban
1867 után szabadon lehetett
közlekedni útlevél nélkül de
annak még utána nézek Európára
ez érvényes -e.</p>
<p>De én alapvetően a belső
útlevél kényszerről írtam 1867
előttről és Magyarországról.</p>
<p>lásd:Digitális tankönnytár
:Széchenyi és az Al-Duna
szabályozása</p>
<p>Ugyanez időben 1832. július
végén történt, hogy Széchenyi
a nádor közbenjárására és
Metternich államkancellár
engedélyével megkapta az
Angliába szóló útlevelet. A
Társulat ügyei angliai
tartózkodása alatt is sok
gondot okoztak számára.
Miközben rendkívüli
buzgalommal tevékenykedett –
londoni és vidéki gyárakat
látogatott, megismerkedett
Williams Tierney Clarkkal és
más neves hídmérnökökkel;
adatokat, tanácsokat,
ajánlatokat gyűjtött angliai
utazásának fő tárgyán, a Buda
és Pest közötti állandó híd
létesítésének kérdésén kívül,
útépítésre, vasútra,
gőzmalomra, gőzhajóra,
folyamkotrógépre – egyidejűleg
az otthoni híreken
töprenkedett és azon, hogyan
nyerhetné meg a nagyhatalmú
kancellárt, Metternichet is,
meg a nádort és Reviczky Ádám
magyar főkancellárt: „wie
werde ich die combinieren”?
[Hogyan fogom én őket
összeegyeztetni?] Mindenesetre
hazatérése után rögtön
aktivitásba lendült mindezek
irányába. November 26-án
érkezett vissza Bécsbe: 27-én
már Metternichnél ebédelt;
28-án Sinával, 29-én
Reviczkyvel tárgyalt, és a
nádornál járt kihallgatáson.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<div>2021.04.12. 0:49
keltezéssel, Sziklay Levente
írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div>
<div>Kedves Egon, Laci!</div>
<div> </div>
<div>1914 előtt Európában
útlevél nélkül nyugodtan
lehetett utazni, sem
országokba belépéshez,
pláne nem elhagyásához sem
kellett papír.
Oroszországban ezzel
szemben már Rettenetes
Iván korában sem lehetett
szabadon mozogni , pláne
nem az országot elhagyni
papír nélkül...</div>
<div> </div>
<div>A mai magyarországi
igazolás és
igazolványmánia
szocializmus öröksége. Még
a II.Világháború sem volt
személyi igazolvány (a
papírokat, hogy ki, hol
lakik, a helyi település
állította ki) </div>
<div> </div>
<div>Az angolszász
kultúrában minden kötelező
fényképes igazolvány sokak
szemében - szerintem
helyesen - elborzasztó,
kis túlzással a
totalitarizmus és
zsarnokság kezdete. (A
szavazás fényképes
igazolványhoz való kötése
Amerika egyes helyein, v.
Boris Johnson
igazolványötletei ezért
annyira visszatetszőek
sokak szemében.</div>
<div> </div>
<div><br>
"László Baják" <a
moz-do-not-send="true"><laszlo.bajak@gmail.com></a>
írta:
<blockquote>
<div dir="ltr">Kedves
Egon! Szerintem
tévedsz, ugyanis
normál helyzetben
(békeidőben) 1867
előtt a belföldi
utazásokhoz egyáltalán
nem kellett útlevelet
kérni. Útlevelet csak
a birodalom határain
kívül utazásokhoz
kellett beszerezni.
(Az útlevelet is
helyettesíthette pl a
céhlegények
vándorkönyve.) Mivel
azonban senki nem
rendelkezett személyi
igazolvánnyal, úgy
azok akik el akarták
kerülni a helyi
hatóságok vegzálását
persze kérhettek
ilyet. (vagy
ajánlólevelet, esetleg
más igazolást) A
helyi hatóságoknak
természetesen
kötelessége volt
ellenőrizni a gyanús
idegeneket. A jobban
öltözöttek vagy a
nemesek, vagy akik
hitelt érdemlően meg
tudták indokolni az
utazásuk célját eleve
nem számítottak
gyanúsnak. A
marhalevél az állatok
szállítására szolgáló
igazolás. Nem útlevél,
leginkább azt
igazolta, hogy az
állatok nem lopottak
voltak.Persze mivel az
egyszerű emberek csak
elvétve utaztak a
megyéjük határain
túlra, szórakozásból
meg egyáltalán nem,
így egy szomszéd vagy
éppen távoli megyében
felbukkanó pór joggal
lehetett gyanús,
tekintettel, hogy nem
volt magától értetődő,
hogy tisztességes
módon rendelkezik pl.
az utazához szükséges
pénzzel. Petőfi pl.
bejárta az egész
országot, de nem tudok
róla, hogy ehhez
engedélyeket kért
volna városi vagy
megyei hatóságoktól.
</div>
<div
id="gmail-m_7975759331329251600gmail-m_-2153040544997517941gmail-m_-7797446740767385900gmail-m_2562844494404364049DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a
vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr"
class="gmail_attr">Reinisch
Egon <<a
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont:
2021. ápr. 11., V,
18:21):</div>
<blockquote
class="gmail_quote">Kedves
Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az
angolszász
jogszákások szerint
gondolta szörnyűnek
a<br>
ANGSZOC átlag
emberek megfigyelési
módszereket de ezek
a szokások is<br>
csak a 19 sz. végén
kezdtek
elviselhetőek lenni
.<br>
<br>
A Magyar Királyság
területén egy
közember a szatmári
béke és az 1867-s<br>
kiegyezés között
egyáltalán nem
indulhatott el
vármegyei ,úriszéki<br>
törvényhatósági
engedély, útlevél
nélkül.A lakó
kerület vagy
vármegyék<br>
között csak
úti-levéllel ,marha
levéllel (pásztor
levéllel ) szállító<br>
levéllel vagy a
tanoncoknak vándor
levéllel lehetett
utazni.Az<br>
útleveleket
főszolgabíró jegyző
vagy szabad királyi
városok elöljárósága<br>
adta ki .Az útlevél
nélkül közlekedőket
a megyei pandúrok
vagy a ha<br>
különleges állapot
volt a katonai
járőrök
letartoztatták
gyanús illető<br>
esetén néhány pofon
kíséretében ki is
kérdezték és egy
visszatoloncolási<br>
levéllel haza
kísérték ha az
illető hamis címet
adott meg
következett a<br>
deres.Természetesen
címeres hintót
láthatóan nemes
embert nem mindig<br>
állítottak meg csak
különleges állapot
esetén.Még azért is
büntetés járt<br>
ha valaki úti-levél
nélküli illetőt vett
fel a kocsijára
.Mikor<br>
elindultak az első
posta kocsijáratok
útlevél nélkül még
jegyet sem<br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az
állítólagos Habsburg
elnyomás miatt volt
így hanem a török<br>
háborúk után az
állandó haderők
korában úgy
elharapóztak a
katona<br>
szökevények a nehéz
életű emberek hogy
maguk a vármegyei<br>
törvényhatóságok is
így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a
büntetések
legalábbis elvileg
még a mai kínai
számunkra<br>
emberi jogi
szempontból
túlkapásnak
minősített
eljárásokat is<br>
meghaladták.A gyulai
úriszék 1746-ban a
területén ilyen
rendelkezést<br>
hozott ----Aki
Passzus nélkül
járókat
befogad,sehonnaiakat
a házába<br>
beenged .és ebben
harmadszor
megtapasztaltatik,
fel fog akasztatni<br>
!-----És ezt a
rendeletszöveget nem
a Szovjetunióban nem
a nácizmusban<br>
hanem egy keresztény
értékrendű államban
írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad
(részben joggal )
jelen korunktól és
lehetősége támad<br>
időutazásra vissza
tudna menni a régi
jó világba azért
gondolja meg hová<br>
és melyik időszakra
menne vissza ha csak
nem Esteházy
Miklósnak tudna<br>
vissza idő
utazni.Amikor
megépült az a
fertődi kastély az
1770 -s<br>
években még olyan
volt a
közbiztonság,hogy
az épület együttest
egy<br>
színpompás
sárga-lila
egyenruhás medvebőr
kucsmás
testőrgránátos
egység<br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ
amit mi az emberi
szabadság jogok
szerint élhetőnek<br>
tartunk nem is
olyan régi az 1870
évek indult útjára
Európában és nagy<br>
háború miatt
1914-ben el is
indult visszafelé a
középkor felé csak<br>
modern
technikával.Az
USÁ-ban ahol az
alapító atyák még
minden<br>
rendelkezésüket a
szabadságnak
rendelték alá
(indiánokat
.feketéket <br>
kivéve ) az első
világ háború alatt
majdnem 100 000
embert tartóztattak<br>
le vagy csak
hurcoltak meg háború
ellenes magatartás
miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már
liberalizmusról és
túlzott
szabadságjogokról de<br>
most a járvány
idején hirtelen a
listán többen úgy
gondolták hogy<br>
túlzottan
korlátozták a
jogainkat ,az emberi
jogokat csak akkor<br>
érthetjük meg igazán
( ha nem gondolunk
ennek utána időben)
ha már<br>
ELVESZTETTÜK de
akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek
és a járványok
valóban alkalmasak
arra hogy a<br>
szigorítások
ellenőrzések
szorosabbak legyenek
és aztán így
maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor
az a maszk viselés
miatt tiltakozó
illető a videón<br>
aki azon nyafogott
hogy
visszaszorítottak
minket a kuckóinkba
1867-ig<br>
senki sem hagyhatta
el a kuckóját indok
nélkül
Magyarországon mert
nem<br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll
átlagpolgárokon hogy
járvány estén
legyünk
fegyelmezettek<br>
de utána a
fölösleges pláne
hiper -szuper
technikai
nyomkövetéseket ne<br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10
keltezéssel, KEA
írta:<br>
> És a társadalmi
pontrendszer?
Arcfelismeréssel,
MI-vel kombinálva?<br>
> Orwell
fantáziaszegény
pancsernek tűnik
lassan...<br>
><br>
> <a
rel="noreferrer"
href="https://kuruc.info/r/4/195630/"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik
szabadalma a
gyalogosok képei
között azonosítja
azokat<br>
> az embereket,
akik látszólag ujgur
származásúak.<br>
><br>
> Kínai
tűznagyfal, -ágyú,
online cenzúra stb.
stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24
AM, Emoke Greschik
wrote:<br>
>> Kedves
Kati! Nagyon érdekes
volt a kínai
beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves
Levente! Neked is
köszönet a portugál,
japán és dél-koreai<br>
>>
megjegyzésekért!<br>
>>
Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> --<br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
>
_______________________________________________<br>
> Grem mailing
list<br>
> <a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a
rel="noreferrer"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
--<br>
Ezt az e-mailt az
Avast víruskereső
szoftver
átvizsgálta.<br>
<a rel="noreferrer"
href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra, szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a
href="http://www.avast.com" target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta szörnyűnek a <br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a szokások is <br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári béke és az 1867-s <br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei ,úriszéki <br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület vagy vármegyék <br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor levéllel ) szállító <br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett utazni.Az <br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi városok elöljárósága <br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei pandúrok vagy a ha <br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták gyanús illető <br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy visszatoloncolási <br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott meg következett a <br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes embert nem mindig <br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért is büntetés járt <br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára .Mikor <br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még jegyet sem <br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt így hanem a török <br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak a katona <br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei <br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai számunkra <br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített eljárásokat is <br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen rendelkezést <br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat befogad,sehonnaiakat a házába <br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog akasztatni <br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem a nácizmusban <br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és lehetősége támad <br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért gondolja meg hová <br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy Miklósnak tudna <br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély az 1770 -s <br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület együttest egy <br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás testőrgránátos egység <br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok szerint élhetőnek <br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára Európában és nagy <br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor felé csak <br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még minden <br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000 embert tartóztattak <br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott szabadságjogokról de <br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy gondolták hogy <br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat csak akkor <br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána időben) ha már <br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak arra hogy a <br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó illető a videón <br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a kuckóinkba 1867-ig <br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül Magyarországon mert nem <br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén legyünk fegyelmezettek <br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai nyomkövetéseket ne <br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva? <br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a
href="https://kuruc.info/r/4/195630/"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között azonosítja azokat <br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál, japán és dél-koreai <br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> -- <br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a
href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Levente !<br>
Nem véletlenül írtam azt ,hogy kb. 1870 és 1914 között csökkent<br>
az európai államok rendőr állami jellege .Az alábbi idézetből<br>
látszik még egy főrendnek is kancellári engedéllyel lehetett csak<br>
angliai útlevelet szereznie.A mi kis K.u K. Monarchiánkban 1867<br>
után szabadon lehetett közlekedni útlevél nélkül de annak még<br>
utána nézek Európára ez érvényes -e.<br>
De én alapvetően a belső útlevél kényszerről írtam 1867 előttről<br>
és Magyarországról.<br>
<br>
lásd:Digitális tankönnytár :Széchenyi és az Al-Duna szabályozása<br>
<br>
Ugyanez időben 1832.<br>
július végén történt, hogy Széchenyi a nádor közbenjárására és<br>
Metternich államkancellár engedélyével megkapta az Angliába szóló<br>
útlevelet. A Társulat ügyei angliai tartózkodása alatt is sok<br>
gondot okoztak számára. Miközben rendkívüli buzgalommal<br>
tevékenykedett – londoni és vidéki gyárakat látogatott,<br>
megismerkedett Williams Tierney Clarkkal és más neves<br>
hídmérnökökkel; adatokat, tanácsokat, ajánlatokat gyűjtött angliai<br>
utazásának fő tárgyán, a Buda és Pest közötti állandó híd<br>
létesítésének kérdésén kívül, útépítésre, vasútra, gőzmalomra,<br>
gőzhajóra, folyamkotrógépre – egyidejűleg az otthoni híreken<br>
töprenkedett és azon, hogyan nyerhetné meg a nagyhatalmú<br>
kancellárt, Metternichet is, meg a nádort és Reviczky Ádám magyar<br>
főkancellárt: „wie werde ich die combinieren”? [Hogyan fogom én<br>
őket összeegyeztetni?] Mindenesetre hazatérése után rögtön<br>
aktivitásba lendült mindezek irányába. November 26-án érkezett<br>
vissza Bécsbe: 27-én már Metternichnél ebédelt; 28-án Sinával,<br>
29-én Reviczkyvel tárgyalt, és a nádornál járt kihallgatáson.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2021.04.12. 0:49 keltezéssel, Sziklay<br>
Levente írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Egon, Laci!<br>
<br>
1914 előtt Európában útlevél nélkül nyugodtan lehetett<br>
utazni, sem országokba belépéshez, pláne nem elhagyásához sem<br>
kellett papír. Oroszországban ezzel szemben már Rettenetes<br>
Iván korában sem lehetett szabadon mozogni , pláne nem az<br>
országot elhagyni papír nélkül...<br>
<br>
A mai magyarországi igazolás és igazolványmánia<br>
szocializmus öröksége. Még a II.Világháború sem volt személyi<br>
igazolvány (a papírokat, hogy ki, hol lakik, a helyi település<br>
állította ki) <br>
<br>
Az angolszász kultúrában minden kötelező fényképes<br>
igazolvány sokak szemében - szerintem helyesen - elborzasztó,<br>
kis túlzással a totalitarizmus és zsarnokság kezdete. (A<br>
szavazás fényképes igazolványhoz való kötése Amerika egyes<br>
helyein, v. Boris Johnson igazolványötletei ezért annyira<br>
visszatetszőek sokak szemében.<br>
<br>
<br>
"László Baják" írta:<br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis<br>
normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi<br>
utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni.<br>
Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz<br>
kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a<br>
céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem<br>
rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el<br>
akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze<br>
kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más<br>
igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége<br>
volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek<br>
vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták<br>
indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak<br>
gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló<br>
igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az<br>
állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű<br>
emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra,<br>
szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy<br>
éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett<br>
gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy<br>
tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges<br>
pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem<br>
tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy<br>
megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):<br>
Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta<br>
szörnyűnek a<br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a<br>
szokások is<br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári<br>
béke és az 1867-s<br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei<br>
,úriszéki<br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület<br>
vagy vármegyék<br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor<br>
levéllel ) szállító<br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett<br>
utazni.Az<br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi<br>
városok elöljárósága<br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei<br>
pandúrok vagy a ha<br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták<br>
gyanús illető<br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy<br>
visszatoloncolási<br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott<br>
meg következett a<br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes<br>
embert nem mindig<br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért<br>
is büntetés járt<br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára<br>
.Mikor<br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még<br>
jegyet sem<br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt<br>
így hanem a török<br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak<br>
a katona<br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei<br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai<br>
számunkra<br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített<br>
eljárásokat is<br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen<br>
rendelkezést<br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat<br>
befogad,sehonnaiakat a házába<br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog<br>
akasztatni<br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem<br>
a nácizmusban<br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és<br>
lehetősége támad<br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért<br>
gondolja meg hová<br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy<br>
Miklósnak tudna<br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély<br>
az 1770 -s<br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület<br>
együttest egy<br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás<br>
testőrgránátos egység<br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok<br>
szerint élhetőnek<br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára<br>
Európában és nagy<br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor<br>
felé csak<br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még<br>
minden<br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat<br>
.feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000<br>
embert tartóztattak<br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás<br>
miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott<br>
szabadságjogokról de<br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy<br>
gondolták hogy<br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat<br>
csak akkor<br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána<br>
időben) ha már<br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak<br>
arra hogy a<br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán<br>
így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó<br>
illető a videón<br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a<br>
kuckóinkba 1867-ig<br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül<br>
Magyarországon mert nem<br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén<br>
legyünk fegyelmezettek<br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai<br>
nyomkövetéseket ne<br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel,<br>
MI-vel kombinálva?<br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a
href="https://kuruc.info/r/4/195630/"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között<br>
azonosítja azokat<br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai<br>
beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál,<br>
japán és dél-koreai<br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> --<br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
--<br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver<br>
átvizsgálta.<br>
<a
href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra, szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta szörnyűnek a <br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a szokások is <br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári béke és az 1867-s <br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei ,úriszéki <br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület vagy vármegyék <br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor levéllel ) szállító <br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett utazni.Az <br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi városok elöljárósága <br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei pandúrok vagy a ha <br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták gyanús illető <br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy visszatoloncolási <br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott meg következett a <br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes embert nem mindig <br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért is büntetés járt <br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára .Mikor <br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még jegyet sem <br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt így hanem a török <br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak a katona <br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei <br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai számunkra <br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített eljárásokat is <br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen rendelkezést <br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat befogad,sehonnaiakat a házába <br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog akasztatni <br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem a nácizmusban <br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és lehetősége támad <br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért gondolja meg hová <br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy Miklósnak tudna <br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély az 1770 -s <br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület együttest egy <br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás testőrgránátos egység <br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok szerint élhetőnek <br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára Európában és nagy <br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor felé csak <br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még minden <br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000 embert tartóztattak <br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott szabadságjogokról de <br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy gondolták hogy <br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat csak akkor <br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána időben) ha már <br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak arra hogy a <br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó illető a videón <br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a kuckóinkba 1867-ig <br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül Magyarországon mert nem <br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén legyünk fegyelmezettek <br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai nyomkövetéseket ne <br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva? <br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a
href="https://kuruc.info/r/4/195630/"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között azonosítja azokat <br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál, japán és dél-koreai <br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> -- <br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a
href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
Kedves Egon! Köszönöm a Moson megyei esettanulmányt. Igazad van abban, hogy a helytartótanács részéről volt kísérlet egy belső útlevélre vonatkozó szigorú szabályozásra. A vármegyék azonban úgy tűnik nem vették ezt túl komolyan, illetve csak bizonyos esetekben alkalmazta szigorúan. Pl a napoleoni háború idején, katonaszökevények ellen, a zsellérek, a koldusok, a csavargók, a lumpenek, idegenek (ritkábban a zsidók és a cigányok) ellen. Rajtuk számon kérték az útlevelet, míg másokon nem: kishatár forgalom, pozsonyi vagy a pesti vásárra utazó parasztok, diákok, általában a saját egzisztenciával rendelkező emberekkel szemben stb, stb. A szerző szerint" adataink nem igazolják a (belső útlevél) általános elterjedettségét" Más helyen: "Az útlevélkiadás rendszertelen maradt" Azért lehetett rendszertelen, mert az ellenőrzés is ritka, rendszertelen, slendrián volt. Általában nem vették túl komolyan. Az utazás szabályozása, a rendeletek ellenére is inkább a szokásjogon alapult.A benyomásom szerint a vármegye, ha tehette nem szívesen tartotta be az idegen hatalom, a Helytartótanács rendeleteit. Ezt a magatartást nyilván befolyásolta, hogy a megye mennyire volt ellenzéki vagy aulikus.Az uradalmaknál valószinűleg még esetlegesebb lehetett, hogy ki miért, mikor kért vagy miért kapott útlevelet. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H, 21:03):<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<a
href="http://epa.oszk.hu/00000/00036/00057/pdf/27-51.pdf"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://epa.oszk.hu/00000/00036/00057/pdf/27-51.pdf</a><br>
Újabb szakirodalom a fenti linken Címe:Útlevél politika rendi<br>
korszak végén<br>
<br>
<br>
Ennek a tanulmánynak a 29. oldalán olvasható hogy közrendű ember<br>
számára pláne ha az illető jobbágy még a vármegyén belül is<br>
kellett útlevél kellett de ehhez egy uradalmi tiszt aláírása is<br>
elég volt .<br>
A vármegye elhagyásához viszont főszolgabírói útlevél kellett .<br>
Biztosra veszem hogy Petőfinek 1848 előtt is kellet belső útlevél<br>
de bizonyos esetekben kiadhatták hosszabb időre is ráadásul ez még<br>
megyénként is változott,.Az 1848-s utazásakor lehet az adott<br>
helyzetben többet ellenőrizték de az útlevél kényszer 1848<br>
előttről származott .Lásd Múltkor című történelmi folyóirat<br>
összefoglelója.<br>
E.<br>
<br>
<br>
<br>
2021.04.12. 20:36 keltezéssel, László<br>
Baják írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Egon! Nem hatósági személyre, hanem pl.<br>
alkalmi hivatalos feladattal, vagy hatósági garanciával utazó<br>
(ill. a hatóság szempontjából fontos személyként) személyre<br>
gondoltam. A külföldieknek természetesen szükségük volt utazási<br>
engedélyre. A hivatkozott helytartó tanácsi rendelet mikori és<br>
pontosan miről szól ? Én nem tudom azonosítani. A postakocsi<br>
hivatalos szállítóeszköz volt és csak másodlagosan szállított<br>
utasokat is a posta mellett. Azok utaztak vele, akik nem<br>
szekérrel, hintóval, lovon, (hajón, később gőzhajón vagy<br>
vonattal) vagy gyalog utaztak. Az utóbbiaknak tudtommal nem<br>
kellett engedély.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a
href="http://www.avast.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H, 19:54):<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Laci !<br>
Az általam bemutatott (idézett mű 91 .Oldalán ) lévő irat<br>
belbiztonsági útlevél és nem oltalom levél magán személy<br>
részére készült nem hatósági illetőnek.<br>
Abból is látszik hogy ez nem oltalom levél hogy a<br>
Helytartó Tanácsnak volt olyan rendelete is miszerint akit<br>
ezen útlevél nélkül csípnek nyakon egy közúton a<br>
visszakísérő útlevéllel őrizetben hazatoloncolják . Ezt is<br>
elolvashatod az általam küldött idézetekben .Egy hatósági<br>
személyt nem toloncoltak volna haza csak azért mert<br>
oltalom levél nélkül utazik. .A postakocsi járatokon<br>
elsősorban magán utazók utaztak attól kedve,hogy a<br>
postajáratok utasok befogadására is alkalmasok lettek .<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
2021.04.12. 17:04 keltezéssel, László Baják írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Egon! Leventének igaza van. A mai<br>
értelemben vett útlevélre csak a birodalom határain túl<br>
való utazáshoz volt szükség. Lásd: Széchenyi esetét. A<br>
postakocsi és az előfogat (forspont) igénybevételéhez is<br>
hatósági engedélyre volt szükség, hiszen ezek elsősorban<br>
hatósági igények kielégítésére szolgáló szolgáltatások<br>
voltak, de ez az engedély nem útlevél. A hivatalos úton,<br>
hivatalos megbízatással járó emberek kaptak hivatalos<br>
hatósági útlevelet, tulajdonképpen "oltalomlevelet", de<br>
a mai értelemben véve ez sem útlevél. Petőfi amikor még<br>
békeidőkben utazgatott az országban nem volt szüksége<br>
útlevélre. (1848 már más eset) Ezzel együtt igaz, hogy a<br>
fogadósoknak pl. jelentenie kellett ha gyanús idegen<br>
érkezett a fogadójukba. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a
href="http://www.avast.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Sziklay Levente <a
href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H, 10:30):<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Egon!<br>
<br>
Útlevél létezett, de ennek nem a (negatív<br>
értelmű) utazási engedély volt az értelme, hanem<br>
annak a kinyilvánítása, hogy az illető a hatalom<br>
figyelme/védelme/tekintélye alatt áll. Tehát itt<br>
arról volt szó, hogy nem Széchenyi gróf magánember<br>
utazik, hanem olyan valaki, akit az állam különös<br>
figyelmében részesít és erre felhív egyéb<br>
államokat is.<br>
<br>
Üdv<br>
<br>
Levente<br>
<br>
Reinisch Egon <a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>><br>
írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Levente !<br>
Nem véletlenül írtam azt ,hogy kb. 1870 és 1914<br>
között csökkent az európai államok rendőr állami<br>
jellege .Az alábbi idézetből látszik még egy<br>
főrendnek is kancellári engedéllyel lehetett csak<br>
angliai útlevelet szereznie.A mi kis K.u K.<br>
Monarchiánkban 1867 után szabadon lehetett<br>
közlekedni útlevél nélkül de annak még utána nézek<br>
Európára ez érvényes -e.<br>
De én alapvetően a belső útlevél kényszerről írtam<br>
1867 előttről és Magyarországról.<br>
lásd:Digitális tankönnytár :Széchenyi és az Al-Duna<br>
szabályozása<br>
Ugyanez időben 1832. július végén történt, hogy<br>
Széchenyi a nádor közbenjárására és Metternich<br>
államkancellár engedélyével megkapta az Angliába<br>
szóló útlevelet. A Társulat ügyei angliai<br>
tartózkodása alatt is sok gondot okoztak számára.<br>
Miközben rendkívüli buzgalommal tevékenykedett –<br>
londoni és vidéki gyárakat látogatott,<br>
megismerkedett Williams Tierney Clarkkal és más<br>
neves hídmérnökökkel; adatokat, tanácsokat,<br>
ajánlatokat gyűjtött angliai utazásának fő tárgyán,<br>
a Buda és Pest közötti állandó híd létesítésének<br>
kérdésén kívül, útépítésre, vasútra, gőzmalomra,<br>
gőzhajóra, folyamkotrógépre – egyidejűleg az otthoni<br>
híreken töprenkedett és azon, hogyan nyerhetné meg a<br>
nagyhatalmú kancellárt, Metternichet is, meg a<br>
nádort és Reviczky Ádám magyar főkancellárt: „wie<br>
werde ich die combinieren”? [Hogyan fogom én őket<br>
összeegyeztetni?] Mindenesetre hazatérése után<br>
rögtön aktivitásba lendült mindezek irányába.<br>
November 26-án érkezett vissza Bécsbe: 27-én már<br>
Metternichnél ebédelt; 28-án Sinával, 29-én<br>
Reviczkyvel tárgyalt, és a nádornál járt<br>
kihallgatáson.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2021.04.12. 0:49 keltezéssel, Sziklay Levente<br>
írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Egon, Laci!<br>
<br>
1914 előtt Európában útlevél nélkül nyugodtan<br>
lehetett utazni, sem országokba belépéshez,<br>
pláne nem elhagyásához sem kellett papír.<br>
Oroszországban ezzel szemben már Rettenetes Iván<br>
korában sem lehetett szabadon mozogni , pláne<br>
nem az országot elhagyni papír nélkül...<br>
<br>
A mai magyarországi igazolás és<br>
igazolványmánia szocializmus öröksége. Még a<br>
II.Világháború sem volt személyi igazolvány (a<br>
papírokat, hogy ki, hol lakik, a helyi település<br>
állította ki) <br>
<br>
Az angolszász kultúrában minden kötelező<br>
fényképes igazolvány sokak szemében - szerintem<br>
helyesen - elborzasztó, kis túlzással a<br>
totalitarizmus és zsarnokság kezdete. (A<br>
szavazás fényképes igazolványhoz való kötése<br>
Amerika egyes helyein, v. Boris Johnson<br>
igazolványötletei ezért annyira visszatetszőek<br>
sokak szemében.<br>
<br>
<br>
"László Baják" <br>
írta:<br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz,<br>
ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867<br>
előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem<br>
kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a<br>
birodalom határain kívül utazásokhoz kellett<br>
beszerezni. (Az útlevelet is<br>
helyettesíthette pl a céhlegények<br>
vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem<br>
rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy<br>
azok akik el akarták kerülni a helyi<br>
hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet.<br>
(vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) <br>
A helyi hatóságoknak természetesen<br>
kötelessége volt ellenőrizni a gyanús<br>
idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a<br>
nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg<br>
tudták indokolni az utazásuk célját eleve<br>
nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az<br>
állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem<br>
útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az<br>
állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az<br>
egyszerű emberek csak elvétve utaztak a<br>
megyéjük határain túlra, szórakozásból meg<br>
egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen<br>
távoli megyében felbukkanó pór joggal<br>
lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt<br>
magától értetődő, hogy tisztességes módon<br>
rendelkezik pl. az utazához szükséges<br>
pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész<br>
országot, de nem tudok róla, hogy ehhez<br>
engedélyeket kért volna városi vagy megyei<br>
hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a
href="http://www.avast.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch<br>
Egon <a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V,<br>
18:21):<br>
Kedves Lista<br>
!<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások<br>
szerint gondolta szörnyűnek a<br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési<br>
módszereket de ezek a szokások is<br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek<br>
lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember<br>
a szatmári béke és az 1867-s<br>
kiegyezés között egyáltalán nem<br>
indulhatott el vármegyei ,úriszéki<br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A<br>
lakó kerület vagy vármegyék<br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel<br>
(pásztor levéllel ) szállító<br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor<br>
levéllel lehetett utazni.Az<br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy<br>
szabad királyi városok elöljárósága<br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a<br>
megyei pandúrok vagy a ha<br>
különleges állapot volt a katonai járőrök<br>
letartoztatták gyanús illető<br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is<br>
kérdezték és egy visszatoloncolási<br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis<br>
címet adott meg következett a<br>
deres.Természetesen címeres hintót<br>
láthatóan nemes embert nem mindig<br>
állítottak meg csak különleges állapot<br>
esetén.Még azért is büntetés járt<br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett<br>
fel a kocsijára .Mikor<br>
elindultak az első posta kocsijáratok<br>
útlevél nélkül még jegyet sem<br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg<br>
elnyomás miatt volt így hanem a török<br>
háborúk után az állandó haderők korában<br>
úgy elharapóztak a katona<br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy<br>
maguk a vármegyei<br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg<br>
még a mai kínai számunkra<br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak<br>
minősített eljárásokat is<br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a<br>
területén ilyen rendelkezést<br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat<br>
befogad,sehonnaiakat a házába<br>
beenged .és ebben harmadszor<br>
megtapasztaltatik, fel fog akasztatni<br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a<br>
Szovjetunióban nem a nácizmusban<br>
hanem egy keresztény értékrendű államban<br>
írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen<br>
korunktól és lehetősége támad<br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó<br>
világba azért gondolja meg hová<br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak<br>
nem Esteházy Miklósnak tudna<br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a<br>
fertődi kastély az 1770 -s<br>
években még olyan volt a<br>
közbiztonság,hogy az épület együttest egy<br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr<br>
kucsmás testőrgránátos egység<br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi<br>
szabadság jogok szerint élhetőnek<br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek<br>
indult útjára Európában és nagy<br>
háború miatt 1914-ben el is indult<br>
visszafelé a középkor felé csak<br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az<br>
alapító atyák még minden<br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték<br>
alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt<br>
majdnem 100 000 embert tartóztattak<br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes<br>
magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és<br>
túlzott szabadságjogokról de<br>
most a járvány idején hirtelen a listán<br>
többen úgy gondolták hogy<br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az<br>
emberi jogokat csak akkor<br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk<br>
ennek utána időben) ha már<br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban<br>
alkalmasak arra hogy a<br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak<br>
legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés<br>
miatt tiltakozó illető a videón<br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak<br>
minket a kuckóinkba 1867-ig<br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok<br>
nélkül Magyarországon mert nem<br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy<br>
járvány estén legyünk fegyelmezettek<br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper<br>
technikai nyomkövetéseket ne<br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer?<br>
Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva?<br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek<br>
tűnik lassan...<br>
><br>
> <a
href="https://kuruc.info/r/4/195630/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a<br>
gyalogosok képei között azonosítja azokat<br>
> az embereket, akik látszólag ujgur<br>
származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online<br>
cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik<br>
wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt<br>
a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet<br>
a portugál, japán és dél-koreai<br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> --<br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
><br>
_______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
--<br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső<br>
szoftver átvizsgálta.<br>
<a
href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra, szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a
href="http://www.avast.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta szörnyűnek a <br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a szokások is <br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári béke és az 1867-s <br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei ,úriszéki <br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület vagy vármegyék <br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor levéllel ) szállító <br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett utazni.Az <br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi városok elöljárósága <br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei pandúrok vagy a ha <br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták gyanús illető <br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy visszatoloncolási <br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott meg következett a <br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes embert nem mindig <br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért is büntetés járt <br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára .Mikor <br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még jegyet sem <br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt így hanem a török <br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak a katona <br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei <br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai számunkra <br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített eljárásokat is <br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen rendelkezést <br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat befogad,sehonnaiakat a házába <br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog akasztatni <br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem a nácizmusban <br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és lehetősége támad <br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért gondolja meg hová <br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy Miklósnak tudna <br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély az 1770 -s <br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület együttest egy <br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás testőrgránátos egység <br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok szerint élhetőnek <br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára Európában és nagy <br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor felé csak <br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még minden <br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000 embert tartóztattak <br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott szabadságjogokról de <br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy gondolták hogy <br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat csak akkor <br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána időben) ha már <br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak arra hogy a <br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó illető a videón <br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a kuckóinkba 1867-ig <br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül Magyarországon mert nem <br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén legyünk fegyelmezettek <br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai nyomkövetéseket ne <br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva? <br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a
href="https://kuruc.info/r/4/195630/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között azonosítja azokat <br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál, japán és dél-koreai <br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> -- <br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a
href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list <a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Levente !<br>
Nem véletlenül írtam azt ,hogy kb. 1870 és 1914 között csökkent<br>
az európai államok rendőr állami jellege .Az alábbi idézetből<br>
látszik még egy főrendnek is kancellári engedéllyel lehetett csak<br>
angliai útlevelet szereznie.A mi kis K.u K. Monarchiánkban 1867<br>
után szabadon lehetett közlekedni útlevél nélkül de annak még<br>
utána nézek Európára ez érvényes -e.<br>
De én alapvetően a belső útlevél kényszerről írtam 1867 előttről<br>
és Magyarországról.<br>
<br>
lásd:Digitális tankönnytár :Széchenyi és az Al-Duna szabályozása<br>
<br>
Ugyanez időben 1832.<br>
július végén történt, hogy Széchenyi a nádor közbenjárására és<br>
Metternich államkancellár engedélyével megkapta az Angliába szóló<br>
útlevelet. A Társulat ügyei angliai tartózkodása alatt is sok<br>
gondot okoztak számára. Miközben rendkívüli buzgalommal<br>
tevékenykedett – londoni és vidéki gyárakat látogatott,<br>
megismerkedett Williams Tierney Clarkkal és más neves<br>
hídmérnökökkel; adatokat, tanácsokat, ajánlatokat gyűjtött angliai<br>
utazásának fő tárgyán, a Buda és Pest közötti állandó híd<br>
létesítésének kérdésén kívül, útépítésre, vasútra, gőzmalomra,<br>
gőzhajóra, folyamkotrógépre – egyidejűleg az otthoni híreken<br>
töprenkedett és azon, hogyan nyerhetné meg a nagyhatalmú<br>
kancellárt, Metternichet is, meg a nádort és Reviczky Ádám magyar<br>
főkancellárt: „wie werde ich die combinieren”? [Hogyan fogom én<br>
őket összeegyeztetni?] Mindenesetre hazatérése után rögtön<br>
aktivitásba lendült mindezek irányába. November 26-án érkezett<br>
vissza Bécsbe: 27-én már Metternichnél ebédelt; 28-án Sinával,<br>
29-én Reviczkyvel tárgyalt, és a nádornál járt kihallgatáson.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2021.04.12. 0:49 keltezéssel, Sziklay<br>
Levente írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Egon, Laci!<br>
<br>
1914 előtt Európában útlevél nélkül nyugodtan lehetett<br>
utazni, sem országokba belépéshez, pláne nem elhagyásához sem<br>
kellett papír. Oroszországban ezzel szemben már Rettenetes<br>
Iván korában sem lehetett szabadon mozogni , pláne nem az<br>
országot elhagyni papír nélkül...<br>
<br>
A mai magyarországi igazolás és igazolványmánia<br>
szocializmus öröksége. Még a II.Világháború sem volt személyi<br>
igazolvány (a papírokat, hogy ki, hol lakik, a helyi település<br>
állította ki) <br>
<br>
Az angolszász kultúrában minden kötelező fényképes<br>
igazolvány sokak szemében - szerintem helyesen - elborzasztó,<br>
kis túlzással a totalitarizmus és zsarnokság kezdete. (A<br>
szavazás fényképes igazolványhoz való kötése Amerika egyes<br>
helyein, v. Boris Johnson igazolványötletei ezért annyira<br>
visszatetszőek sokak szemében.<br>
<br>
<br>
"László Baják" írta:<br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis<br>
normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi<br>
utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni.<br>
Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz<br>
kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a<br>
céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem<br>
rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el<br>
akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze<br>
kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más<br>
igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége<br>
volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek<br>
vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták<br>
indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak<br>
gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló<br>
igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az<br>
állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű<br>
emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra,<br>
szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy<br>
éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett<br>
gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy<br>
tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges<br>
pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem<br>
tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy<br>
megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a
href="http://www.avast.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):<br>
Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta<br>
szörnyűnek a<br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a<br>
szokások is<br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári<br>
béke és az 1867-s<br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei<br>
,úriszéki<br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület<br>
vagy vármegyék<br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor<br>
levéllel ) szállító<br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett<br>
utazni.Az<br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi<br>
városok elöljárósága<br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei<br>
pandúrok vagy a ha<br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták<br>
gyanús illető<br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy<br>
visszatoloncolási<br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott<br>
meg következett a<br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes<br>
embert nem mindig<br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért<br>
is büntetés járt<br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára<br>
.Mikor<br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még<br>
jegyet sem<br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt<br>
így hanem a török<br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak<br>
a katona<br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei<br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai<br>
számunkra<br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített<br>
eljárásokat is<br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen<br>
rendelkezést<br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat<br>
befogad,sehonnaiakat a házába<br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog<br>
akasztatni<br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem<br>
a nácizmusban<br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és<br>
lehetősége támad<br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért<br>
gondolja meg hová<br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy<br>
Miklósnak tudna<br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély<br>
az 1770 -s<br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület<br>
együttest egy<br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás<br>
testőrgránátos egység<br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok<br>
szerint élhetőnek<br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára<br>
Európában és nagy<br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor<br>
felé csak<br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még<br>
minden<br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat<br>
.feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000<br>
embert tartóztattak<br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás<br>
miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott<br>
szabadságjogokról de<br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy<br>
gondolták hogy<br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat<br>
csak akkor<br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána<br>
időben) ha már<br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak<br>
arra hogy a<br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán<br>
így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó<br>
illető a videón<br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a<br>
kuckóinkba 1867-ig<br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül<br>
Magyarországon mert nem<br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén<br>
legyünk fegyelmezettek<br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai<br>
nyomkövetéseket ne<br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel,<br>
MI-vel kombinálva?<br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a
href="https://kuruc.info/r/4/195630/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között<br>
azonosítja azokat<br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai<br>
beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál,<br>
japán és dél-koreai<br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> --<br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
--<br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver<br>
átvizsgálta.<br>
<a
href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra, szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a
href="http://www.avast.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta szörnyűnek a <br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a szokások is <br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári béke és az 1867-s <br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei ,úriszéki <br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület vagy vármegyék <br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor levéllel ) szállító <br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett utazni.Az <br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi városok elöljárósága <br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei pandúrok vagy a ha <br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták gyanús illető <br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy visszatoloncolási <br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott meg következett a <br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes embert nem mindig <br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért is büntetés járt <br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára .Mikor <br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még jegyet sem <br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt így hanem a török <br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak a katona <br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei <br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai számunkra <br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített eljárásokat is <br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen rendelkezést <br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat befogad,sehonnaiakat a házába <br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog akasztatni <br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem a nácizmusban <br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és lehetősége támad <br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért gondolja meg hová <br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy Miklósnak tudna <br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély az 1770 -s <br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület együttest egy <br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás testőrgránátos egység <br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok szerint élhetőnek <br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára Európában és nagy <br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor felé csak <br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még minden <br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000 embert tartóztattak <br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott szabadságjogokról de <br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy gondolták hogy <br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat csak akkor <br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána időben) ha már <br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak arra hogy a <br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó illető a videón <br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a kuckóinkba 1867-ig <br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül Magyarországon mert nem <br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén legyünk fegyelmezettek <br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai nyomkövetéseket ne <br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva? <br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a
href="https://kuruc.info/r/4/195630/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között azonosítja azokat <br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál, japán és dél-koreai <br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> -- <br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a
href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>