<div dir="ltr">Kedves Egon! Most már csak egyetlen dolgot kell tisztába tennünk. Úgy igaz, ahogy írod: a Helytartótanácsról a Magyar kancelláriáról és a kamaráról valóban történetietlen azt írni, hogy a Habsburg "elnyomás" szervei. Ezek a magyar központi igazgatás szervei, amelyek történetesen a Habsburg kormányzat politikai befolyása alatt álltak. (függetlenül a hivatalnokok személyi összetételétől) A magyar vármegyék viszont a magyar rendi önkormányzat szervei, amelyeket persze a kinevezett főispánokon keresztül a központi kormányzat igyekezett a befolyása alatt tartani. A központi kormányzat és a rendi önkormányzat között a 19. századra már vagy 3 évszázados harc folyt. A vármegyék tehát többnyire az ellenzék szerepét játszották a kormánypolitikával szemben. Néha nyiltan, néha csak a központi rendeletek csendes szabotálásával. A központi rendeleteket akkor és úgy hajtották végre ahogy a saját érdekeik kívánták. A belső útlevélre vonatkozó rendeletekre is ez vonatkozik.A társadalom általános ellenőrzése helyett, ami központ vágyálma volt, a helyi hatóságok leginkább csak a nemkívánatos elemek bevándorlását igyekeztek akadályozni vele. </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 13., K, 12:16):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A Magyar Királyság 1711 és 1867 között is önáló állami léttel
bírt minden ellenkező közvéleménnyel ellentétben.</p>
<p>A Magyar Királyi Helytartó Tanács ,Consilium regium
locumtenentiale Hungaricum,a Magyar Királyi Kancellária és a
Magyar Királyi Kamara magyar kormány szervezetek voltak és nem a
Habsburg elnyomás alapvető intézményei,annak ellenére hogy M.H.T.
22 tagjának az elnöke általában egy Habsburg főherceg volt és
előjáróra maga a Habsburg uralkodó mint államfő voltak.Valójában
1723 -ban sok sok egyeztetés után inkább a függetlenségi
törekvések miatt hozták létre mintsem az elnyomás puszta
kiszolgálójaként.</p>
<p>A 22 tagból álló szervezetben a főrendi tagok közül ugyan voltak
idegen származásuk de kis nemesek mind magyarok voltak.Alapvető
feladata a M.H.T. -nak a rendi országgyűlés által meghozott
törvények végre hajtása és valóban az ezt megkerülő királyi
rendeletek végre hajtása de önállóan is beterjeszthetett törvény
vagy rendelet tervezetet.A Helytartó Tanács ráadásul az alapvető
ügyekben a döntéseket szavazással hozta meg és bár nem túl
hatásosan de szembe helyezkedhetett a királyi rendeleteknek <br>
</p>
<p>Az belső útlevél tervezet sem alapvetően Habsburg nyomásra jött
létre hanem a korabeli közbiztonsági helyzet miatt ezt a magyar
kormány szervek sőt a vármegyei joghatóságok is így látták jónak.</p>
<p>Az igaz hogy a belső útlevél szabályozást a reformkorban már
sokan látták a Habsburg elnyomás eszközének de hangsúlyozom a
vármegyék ennek a szabályozását végig saját hatáskörükben
végezték.</p>
<p>Az is igaz hogy a Habsburg kamarilla súlyosan befolyásolta a
Helytartó Tanács döntéseit és időnként semmibe vette a rendi
ország gyűlés által meghozott törvényeket ,Így például az
országgyűlés szabályosan törvény hozott a Magyar Királyság
egyesítéséről tehát a sajkás vidék és Erdély különállásának
megszüntetéséről amit a Habsburg központ kormányzat 1868 -ig
elszabotált.Viszont mi magyarok ekkor tokkal vonóval mindent
visszakaptunk még Horvátországot és a Magyar Tenger Melléket is
(Fiume és Szád-rév ). Aztán még sikerült összehozni egy közös
gyarmatot Bosznia-Hercegovinát is amely területnek a civil
főkormányzója a mindenkori közös pénzügy miniszter volt.<br>
</p>
<p>Egy dolgot nem kellett volna csinálni :átadni a hadüzenetet
Szerbiának !</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2021.04.13. 8:03 keltezéssel, Sziklay
Levente írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div>
<div>Kedves Egon, Laci!</div>
<div> </div>
<div>Laci rámutat arra, hogy egy korabeli forrást kontextusba
kell helyezni és értelmezni. Pl. ha királyi rendeletek
rendszeren megtiltanak vmt. annak a jele, hogy a jóemberek
fütyültek a királyi rendeletre, noha a király (és az udvar)
nagyon be akarta tiltani.</div>
<div> </div>
<div>Másrészt ebben a korban az emberek ruházatáról,
viselkedéséről, szóhasználatából nagyjából be lehetett lőni,
hogy ki hova, melyik társadalmi csoportba, milyen földrajzi
helyre tartozik, milyen vallású stb.</div>
<div> </div>
<div>Vannak korabeli leírások, hogy amikor útvámot be akartak
szedni, akkor aki felháborodott ezen, mint a nemesi mentesség
sérelmét, anak elfogadták a mentességét - a nagyszámú
parasztnemesét is, - míg az esetleg ugyanúgy öltözött nem
nemes elfogadta, hogy neki vámot kell fizetni. Elképzelhetőnek
tartod, hogy egy karfódot viselő bocskoros nemestől bárki
papírt mert volna követelni?</div>
<div> </div>
<div>Üdv</div>
<div>L.</div>
<div> </div>
<div>Ui.Korabeli közlekedési eszköz között a legnépszerűbb volt
a</div>
<div><a href="http://gyorsparaszt.szojelentese.com/" target="_blank">"gyorsparaszt"</a>:</div>
<div> </div>
<div>(gyors-paraszt) ösz. fn. Általán, sebesen hajtó paraszt
fuvaros. Különösen a Pest és Bécs között fuvarozó parasztok,
kik sebes hajtásaikról hiresek. Nyergesújfalusi, szőnyi, ácsi,
gönyői, öttevényi gyorsparasztok. A helybeli vagy vidéki nép
nyelvén kullér (kurir). A vasutak mentében az ily fuvarosok
már megszüntek.</div>
<div> </div>
<div><br>
"László Baják" <a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank"><laszlo.bajak@gmail.com></a> írta:
<blockquote>
<div dir="ltr">Kedves Egon! Köszönöm a Moson megyei
esettanulmányt. Igazad van abban, hogy a helytartótanács
részéről volt kísérlet egy belső útlevélre vonatkozó
szigorú szabályozásra. A vármegyék azonban úgy tűnik nem
vették ezt túl komolyan, illetve csak bizonyos esetekben
alkalmazta szigorúan. Pl a napoleoni háború idején,
katonaszökevények ellen, a zsellérek, a koldusok, a
csavargók, a lumpenek, idegenek (ritkábban a zsidók és a
cigányok) ellen. Rajtuk számon kérték az útlevelet, míg
másokon nem: kishatár forgalom, pozsonyi vagy a pesti
vásárra utazó parasztok, diákok, általában a saját
egzisztenciával rendelkező emberekkel szemben stb, stb. A
szerző szerint" adataink nem igazolják a (belső útlevél)
általános elterjedettségét" Más helyen: "Az útlevélkiadás
rendszertelen maradt" Azért lehetett rendszertelen, mert
az ellenőrzés is ritka, rendszertelen, slendrián volt.
Általában nem vették túl komolyan. Az utazás szabályozása,
a rendeletek ellenére is inkább a szokásjogon alapult.A
benyomásom szerint a vármegye, ha tehette nem szívesen
tartotta be az idegen hatalom, a Helytartótanács
rendeleteit. Ezt a magatartást nyilván befolyásolta, hogy
a megye mennyire volt ellenzéki vagy aulikus.Az
uradalmaknál valószinűleg még esetlegesebb lehetett, hogy
ki miért, mikor kért vagy miért kapott útlevelet. </div>
<div id="gmail-m_7975759331329251600DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img alt="" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H, 21:03):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p><a href="http://epa.oszk.hu/00000/00036/00057/pdf/27-51.pdf" target="_blank">http://epa.oszk.hu/00000/00036/00057/pdf/27-51.pdf</a></p>
<p>Újabb szakirodalom a fenti linken Címe:Útlevél
politika rendi korszak végén</p>
<p><br>
Ennek a tanulmánynak a 29. oldalán olvasható hogy
közrendű ember számára pláne ha az illető jobbágy
még a vármegyén belül is kellett útlevél kellett de
ehhez egy uradalmi tiszt aláírása is elég volt .</p>
<p>A vármegye elhagyásához viszont főszolgabírói
útlevél kellett .</p>
<p>Biztosra veszem hogy Petőfinek 1848 előtt is kellet
belső útlevél de bizonyos esetekben kiadhatták
hosszabb időre is ráadásul ez még megyénként is
változott,.Az 1848-s utazásakor lehet az adott
helyzetben többet ellenőrizték de az útlevél
kényszer 1848 előttről származott .Lásd Múltkor című
történelmi folyóirat összefoglelója.</p>
<p>E.</p>
<p> </p>
<div>2021.04.12. 20:36 keltezéssel, László Baják írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Nem hatósági személyre,
hanem pl. alkalmi hivatalos feladattal, vagy
hatósági garanciával utazó (ill. a hatóság
szempontjából fontos személyként) személyre
gondoltam. A külföldieknek természetesen
szükségük volt utazási engedélyre. A hivatkozott
helytartó tanácsi rendelet mikori és pontosan
miről szól ? Én nem tudom azonosítani. A
postakocsi hivatalos szállítóeszköz volt és csak
másodlagosan szállított utasokat is a posta
mellett. Azok utaztak vele, akik nem szekérrel,
hintóval, lovon, (hajón, később gőzhajón vagy
vonattal) vagy gyalog utaztak. Az utóbbiaknak
tudtommal nem kellett engedély.</div>
<div id="gmail-m_7975759331329251600gmail-m_-2153040544997517941DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon
<<a>reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H, 19:54):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Az általam bemutatott (idézett mű 91
.Oldalán ) lévő irat belbiztonsági útlevél
és nem oltalom levél magán személy részére
készült nem hatósági illetőnek.</p>
<p>Abból is látszik hogy ez nem oltalom levél
hogy a Helytartó Tanácsnak volt olyan
rendelete is miszerint akit ezen útlevél
nélkül csípnek nyakon egy közúton a
visszakísérő útlevéllel őrizetben
hazatoloncolják . Ezt is elolvashatod az
általam küldött idézetekben .Egy hatósági
személyt nem toloncoltak volna haza csak
azért mert oltalom levél nélkül utazik. .A
postakocsi járatokon elsősorban magán utazók
utaztak attól kedve,hogy a postajáratok
utasok befogadására is alkalmasok lettek .</p>
<p>Üdv. Egon</p>
<div>2021.04.12. 17:04 keltezéssel, László
Baják írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Leventének igaza
van. A mai értelemben vett útlevélre csak
a birodalom határain túl való utazáshoz
volt szükség. Lásd: Széchenyi esetét. A
postakocsi és az előfogat (forspont)
igénybevételéhez is hatósági engedélyre
volt szükség, hiszen ezek elsősorban
hatósági igények kielégítésére szolgáló
szolgáltatások voltak, de ez az engedély
nem útlevél. A hivatalos úton, hivatalos
megbízatással járó emberek kaptak
hivatalos hatósági útlevelet,
tulajdonképpen "oltalomlevelet", de a mai
értelemben véve ez sem útlevél. Petőfi
amikor még békeidőkben utazgatott az
országban nem volt szüksége útlevélre.
(1848 már más eset) Ezzel együtt igaz,
hogy a fogadósoknak pl. jelentenie kellett
ha gyanús idegen érkezett a fogadójukba. </div>
<div id="gmail-m_7975759331329251600gmail-m_-2153040544997517941gmail-m_-7797446740767385900DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay
Levente <<a>lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H,
10:30):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<div>Kedves Egon!</div>
<div> </div>
<div>Útlevél létezett, de ennek nem a
(negatív értelmű) utazási engedély
volt az értelme, hanem annak a
kinyilvánítása, hogy az illető a
hatalom figyelme/védelme/tekintélye
alatt áll. Tehát itt arról volt szó,
hogy nem Széchenyi gróf magánember
utazik, hanem olyan valaki, akit az
állam különös figyelmében részesít
és erre felhív egyéb államokat is.</div>
<div> </div>
<div>Üdv</div>
<div> </div>
<div>Levente</div>
<div><br>
Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>>
írta:
<blockquote> </blockquote>
</div>
</div>
<p>Kedves Levente !</p>
<p>Nem véletlenül írtam azt ,hogy kb.
1870 és 1914 között csökkent az
európai államok rendőr állami jellege
.Az alábbi idézetből látszik még egy
főrendnek is kancellári engedéllyel
lehetett csak angliai útlevelet
szereznie.A mi kis K.u K.
Monarchiánkban 1867 után szabadon
lehetett közlekedni útlevél nélkül de
annak még utána nézek Európára ez
érvényes -e.</p>
<p>De én alapvetően a belső útlevél
kényszerről írtam 1867 előttről és
Magyarországról.</p>
<p>lásd:Digitális tankönnytár :Széchenyi
és az Al-Duna szabályozása</p>
<p>Ugyanez időben 1832. július végén
történt, hogy Széchenyi a nádor
közbenjárására és Metternich
államkancellár engedélyével megkapta
az Angliába szóló útlevelet. A
Társulat ügyei angliai tartózkodása
alatt is sok gondot okoztak számára.
Miközben rendkívüli buzgalommal
tevékenykedett – londoni és vidéki
gyárakat látogatott, megismerkedett
Williams Tierney Clarkkal és más neves
hídmérnökökkel; adatokat, tanácsokat,
ajánlatokat gyűjtött angliai
utazásának fő tárgyán, a Buda és Pest
közötti állandó híd létesítésének
kérdésén kívül, útépítésre, vasútra,
gőzmalomra, gőzhajóra,
folyamkotrógépre – egyidejűleg az
otthoni híreken töprenkedett és azon,
hogyan nyerhetné meg a nagyhatalmú
kancellárt, Metternichet is, meg a
nádort és Reviczky Ádám magyar
főkancellárt: „wie werde ich die
combinieren”? [Hogyan fogom én őket
összeegyeztetni?] Mindenesetre
hazatérése után rögtön aktivitásba
lendült mindezek irányába. November
26-án érkezett vissza Bécsbe: 27-én
már Metternichnél ebédelt; 28-án
Sinával, 29-én Reviczkyvel tárgyalt,
és a nádornál járt kihallgatáson.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<div>2021.04.12. 0:49 keltezéssel,
Sziklay Levente írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div>
<div>Kedves Egon, Laci!</div>
<div> </div>
<div>1914 előtt Európában útlevél
nélkül nyugodtan lehetett utazni,
sem országokba belépéshez, pláne
nem elhagyásához sem kellett
papír. Oroszországban ezzel
szemben már Rettenetes Iván
korában sem lehetett szabadon
mozogni , pláne nem az országot
elhagyni papír nélkül...</div>
<div> </div>
<div>A mai magyarországi igazolás és
igazolványmánia szocializmus
öröksége. Még a II.Világháború sem
volt személyi igazolvány (a
papírokat, hogy ki, hol lakik, a
helyi település állította ki) </div>
<div> </div>
<div>Az angolszász kultúrában minden
kötelező fényképes igazolvány
sokak szemében - szerintem
helyesen - elborzasztó, kis
túlzással a totalitarizmus és
zsarnokság kezdete. (A szavazás
fényképes igazolványhoz való
kötése Amerika egyes helyein, v.
Boris Johnson igazolványötletei
ezért annyira visszatetszőek sokak
szemében.</div>
<div> </div>
<div><br>
"László Baják" <a><laszlo.bajak@gmail.com></a>
írta:
<blockquote>
<div dir="ltr">Kedves Egon!
Szerintem tévedsz, ugyanis
normál helyzetben (békeidőben)
1867 előtt a belföldi
utazásokhoz egyáltalán nem
kellett útlevelet kérni.
Útlevelet csak a birodalom
határain kívül utazásokhoz
kellett beszerezni. (Az
útlevelet is
helyettesíthette pl a
céhlegények vándorkönyve.)
Mivel azonban senki nem
rendelkezett személyi
igazolvánnyal, úgy azok akik
el akarták kerülni a helyi
hatóságok vegzálását persze
kérhettek ilyet. (vagy
ajánlólevelet, esetleg más
igazolást) A helyi
hatóságoknak természetesen
kötelessége volt ellenőrizni a
gyanús idegeneket. A jobban
öltözöttek vagy a nemesek,
vagy akik hitelt érdemlően meg
tudták indokolni az utazásuk
célját eleve nem számítottak
gyanúsnak. A marhalevél az
állatok szállítására szolgáló
igazolás. Nem útlevél,
leginkább azt igazolta, hogy
az állatok nem lopottak
voltak.Persze mivel az
egyszerű emberek csak elvétve
utaztak a megyéjük határain
túlra, szórakozásból meg
egyáltalán nem, így egy
szomszéd vagy éppen távoli
megyében felbukkanó pór joggal
lehetett gyanús, tekintettel,
hogy nem volt magától
értetődő, hogy tisztességes
módon rendelkezik pl. az
utazához szükséges pénzzel.
Petőfi pl. bejárta az egész
országot, de nem tudok róla,
hogy ehhez engedélyeket kért
volna városi vagy megyei
hatóságoktól. </div>
<div id="gmail-m_7975759331329251600gmail-m_-2153040544997517941gmail-m_-7797446740767385900gmail-m_2562844494404364049DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a vírusoktól.
<a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch
Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021.
ápr. 11., V, 18:21):</div>
<blockquote class="gmail_quote">Kedves
Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász
jogszákások szerint gondolta
szörnyűnek a<br>
ANGSZOC átlag emberek
megfigyelési módszereket de
ezek a szokások is<br>
csak a 19 sz. végén kezdtek
elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén
egy közember a szatmári béke
és az 1867-s<br>
kiegyezés között egyáltalán
nem indulhatott el vármegyei
,úriszéki<br>
törvényhatósági engedély,
útlevél nélkül.A lakó
kerület vagy vármegyék<br>
között csak úti-levéllel
,marha levéllel (pásztor
levéllel ) szállító<br>
levéllel vagy a tanoncoknak
vándor levéllel lehetett
utazni.Az<br>
útleveleket főszolgabíró
jegyző vagy szabad királyi
városok elöljárósága<br>
adta ki .Az útlevél nélkül
közlekedőket a megyei
pandúrok vagy a ha<br>
különleges állapot volt a
katonai járőrök
letartoztatták gyanús
illető<br>
esetén néhány pofon
kíséretében ki is kérdezték
és egy visszatoloncolási<br>
levéllel haza kísérték ha az
illető hamis címet adott meg
következett a<br>
deres.Természetesen címeres
hintót láthatóan nemes
embert nem mindig<br>
állítottak meg csak
különleges állapot
esetén.Még azért is büntetés
járt<br>
ha valaki úti-levél nélküli
illetőt vett fel a kocsijára
.Mikor<br>
elindultak az első posta
kocsijáratok útlevél nélkül
még jegyet sem<br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos
Habsburg elnyomás miatt volt
így hanem a török<br>
háborúk után az állandó
haderők korában úgy
elharapóztak a katona<br>
szökevények a nehéz életű
emberek hogy maguk a
vármegyei<br>
törvényhatóságok is így
látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések
legalábbis elvileg még a mai
kínai számunkra<br>
emberi jogi szempontból
túlkapásnak minősített
eljárásokat is<br>
meghaladták.A gyulai úriszék
1746-ban a területén ilyen
rendelkezést<br>
hozott ----Aki Passzus
nélkül járókat
befogad,sehonnaiakat a
házába<br>
beenged .és ebben harmadszor
megtapasztaltatik, fel fog
akasztatni<br>
!-----És ezt a
rendeletszöveget nem a
Szovjetunióban nem a
nácizmusban<br>
hanem egy keresztény
értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben
joggal ) jelen korunktól és
lehetősége támad<br>
időutazásra vissza tudna
menni a régi jó világba
azért gondolja meg hová<br>
és melyik időszakra menne
vissza ha csak nem Esteházy
Miklósnak tudna<br>
vissza idő utazni.Amikor
megépült az a fertődi
kastély az 1770 -s<br>
években még olyan volt a
közbiztonság,hogy az épület
együttest egy<br>
színpompás sárga-lila
egyenruhás medvebőr kucsmás
testőrgránátos egység<br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az
emberi szabadság jogok
szerint élhetőnek<br>
tartunk nem is olyan régi
az 1870 évek indult útjára
Európában és nagy<br>
háború miatt 1914-ben el is
indult visszafelé a középkor
felé csak<br>
modern technikával.Az
USÁ-ban ahol az alapító
atyák még minden<br>
rendelkezésüket a
szabadságnak rendelték alá
(indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ
háború alatt majdnem 100 000
embert tartóztattak<br>
le vagy csak hurcoltak meg
háború ellenes magatartás
miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már
liberalizmusról és túlzott
szabadságjogokról de<br>
most a járvány idején
hirtelen a listán többen úgy
gondolták hogy<br>
túlzottan korlátozták a
jogainkat ,az emberi jogokat
csak akkor<br>
érthetjük meg igazán ( ha
nem gondolunk ennek utána
időben) ha már<br>
ELVESZTETTÜK de akkor már
késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a
járványok valóban alkalmasak
arra hogy a<br>
szigorítások ellenőrzések
szorosabbak legyenek és
aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a
maszk viselés miatt
tiltakozó illető a videón<br>
aki azon nyafogott hogy
visszaszorítottak minket a
kuckóinkba 1867-ig<br>
senki sem hagyhatta el a
kuckóját indok nélkül
Magyarországon mert nem<br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll
átlagpolgárokon hogy járvány
estén legyünk fegyelmezettek<br>
de utána a fölösleges pláne
hiper -szuper technikai
nyomkövetéseket ne<br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10
keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi
pontrendszer?
Arcfelismeréssel, MI-vel
kombinálva?<br>
> Orwell fantáziaszegény
pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a rel="noreferrer" href="https://kuruc.info/r/4/195630/" target="_blank">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik
szabadalma a gyalogosok
képei között azonosítja
azokat<br>
> az embereket, akik
látszólag ujgur
származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal,
-ágyú, online cenzúra stb.
stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM,
Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon
érdekes volt a kínai
beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente!
Neked is köszönet a
portugál, japán és
dél-koreai<br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> --<br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
>
_______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
--<br>
Ezt az e-mailt az Avast
víruskereső szoftver
átvizsgálta.<br>
<a rel="noreferrer" href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra, szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a>reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta szörnyűnek a <br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a szokások is <br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári béke és az 1867-s <br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei ,úriszéki <br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület vagy vármegyék <br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor levéllel ) szállító <br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett utazni.Az <br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi városok elöljárósága <br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei pandúrok vagy a ha <br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták gyanús illető <br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy visszatoloncolási <br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott meg következett a <br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes embert nem mindig <br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért is büntetés járt <br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára .Mikor <br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még jegyet sem <br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt így hanem a török <br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak a katona <br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei <br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai számunkra <br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített eljárásokat is <br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen rendelkezést <br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat befogad,sehonnaiakat a házába <br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog akasztatni <br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem a nácizmusban <br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és lehetősége támad <br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért gondolja meg hová <br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy Miklósnak tudna <br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély az 1770 -s <br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület együttest egy <br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás testőrgránátos egység <br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok szerint élhetőnek <br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára Európában és nagy <br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor felé csak <br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még minden <br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000 embert tartóztattak <br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott szabadságjogokról de <br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy gondolták hogy <br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat csak akkor <br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána időben) ha már <br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak arra hogy a <br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó illető a videón <br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a kuckóinkba 1867-ig <br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül Magyarországon mert nem <br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén legyünk fegyelmezettek <br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai nyomkövetéseket ne <br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva? <br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a href="https://kuruc.info/r/4/195630/" target="_blank">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között azonosítja azokat <br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál, japán és dél-koreai <br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> -- <br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Levente !<br>
Nem véletlenül írtam azt ,hogy kb. 1870 és 1914 között csökkent<br>
az európai államok rendőr állami jellege .Az alábbi idézetből<br>
látszik még egy főrendnek is kancellári engedéllyel lehetett csak<br>
angliai útlevelet szereznie.A mi kis K.u K. Monarchiánkban 1867<br>
után szabadon lehetett közlekedni útlevél nélkül de annak még<br>
utána nézek Európára ez érvényes -e.<br>
De én alapvetően a belső útlevél kényszerről írtam 1867 előttről<br>
és Magyarországról.<br>
<br>
lásd:Digitális tankönnytár :Széchenyi és az Al-Duna szabályozása<br>
<br>
Ugyanez időben 1832.<br>
július végén történt, hogy Széchenyi a nádor közbenjárására és<br>
Metternich államkancellár engedélyével megkapta az Angliába szóló<br>
útlevelet. A Társulat ügyei angliai tartózkodása alatt is sok<br>
gondot okoztak számára. Miközben rendkívüli buzgalommal<br>
tevékenykedett – londoni és vidéki gyárakat látogatott,<br>
megismerkedett Williams Tierney Clarkkal és más neves<br>
hídmérnökökkel; adatokat, tanácsokat, ajánlatokat gyűjtött angliai<br>
utazásának fő tárgyán, a Buda és Pest közötti állandó híd<br>
létesítésének kérdésén kívül, útépítésre, vasútra, gőzmalomra,<br>
gőzhajóra, folyamkotrógépre – egyidejűleg az otthoni híreken<br>
töprenkedett és azon, hogyan nyerhetné meg a nagyhatalmú<br>
kancellárt, Metternichet is, meg a nádort és Reviczky Ádám magyar<br>
főkancellárt: „wie werde ich die combinieren”? [Hogyan fogom én<br>
őket összeegyeztetni?] Mindenesetre hazatérése után rögtön<br>
aktivitásba lendült mindezek irányába. November 26-án érkezett<br>
vissza Bécsbe: 27-én már Metternichnél ebédelt; 28-án Sinával,<br>
29-én Reviczkyvel tárgyalt, és a nádornál járt kihallgatáson.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2021.04.12. 0:49 keltezéssel, Sziklay<br>
Levente írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Egon, Laci!<br>
<br>
1914 előtt Európában útlevél nélkül nyugodtan lehetett<br>
utazni, sem országokba belépéshez, pláne nem elhagyásához sem<br>
kellett papír. Oroszországban ezzel szemben már Rettenetes<br>
Iván korában sem lehetett szabadon mozogni , pláne nem az<br>
országot elhagyni papír nélkül...<br>
<br>
A mai magyarországi igazolás és igazolványmánia<br>
szocializmus öröksége. Még a II.Világháború sem volt személyi<br>
igazolvány (a papírokat, hogy ki, hol lakik, a helyi település<br>
állította ki) <br>
<br>
Az angolszász kultúrában minden kötelező fényképes<br>
igazolvány sokak szemében - szerintem helyesen - elborzasztó,<br>
kis túlzással a totalitarizmus és zsarnokság kezdete. (A<br>
szavazás fényképes igazolványhoz való kötése Amerika egyes<br>
helyein, v. Boris Johnson igazolványötletei ezért annyira<br>
visszatetszőek sokak szemében.<br>
<br>
<br>
"László Baják" írta:<br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis<br>
normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi<br>
utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni.<br>
Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz<br>
kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a<br>
céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem<br>
rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el<br>
akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze<br>
kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más<br>
igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége<br>
volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek<br>
vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták<br>
indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak<br>
gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló<br>
igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az<br>
állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű<br>
emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra,<br>
szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy<br>
éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett<br>
gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy<br>
tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges<br>
pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem<br>
tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy<br>
megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a>reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):<br>
Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta<br>
szörnyűnek a<br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a<br>
szokások is<br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári<br>
béke és az 1867-s<br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei<br>
,úriszéki<br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület<br>
vagy vármegyék<br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor<br>
levéllel ) szállító<br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett<br>
utazni.Az<br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi<br>
városok elöljárósága<br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei<br>
pandúrok vagy a ha<br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták<br>
gyanús illető<br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy<br>
visszatoloncolási<br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott<br>
meg következett a<br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes<br>
embert nem mindig<br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért<br>
is büntetés járt<br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára<br>
.Mikor<br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még<br>
jegyet sem<br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt<br>
így hanem a török<br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak<br>
a katona<br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei<br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai<br>
számunkra<br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített<br>
eljárásokat is<br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen<br>
rendelkezést<br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat<br>
befogad,sehonnaiakat a házába<br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog<br>
akasztatni<br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem<br>
a nácizmusban<br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és<br>
lehetősége támad<br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért<br>
gondolja meg hová<br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy<br>
Miklósnak tudna<br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély<br>
az 1770 -s<br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület<br>
együttest egy<br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás<br>
testőrgránátos egység<br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok<br>
szerint élhetőnek<br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára<br>
Európában és nagy<br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor<br>
felé csak<br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még<br>
minden<br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat<br>
.feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000<br>
embert tartóztattak<br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás<br>
miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott<br>
szabadságjogokról de<br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy<br>
gondolták hogy<br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat<br>
csak akkor<br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána<br>
időben) ha már<br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak<br>
arra hogy a<br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán<br>
így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó<br>
illető a videón<br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a<br>
kuckóinkba 1867-ig<br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül<br>
Magyarországon mert nem<br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén<br>
legyünk fegyelmezettek<br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai<br>
nyomkövetéseket ne<br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel,<br>
MI-vel kombinálva?<br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a href="https://kuruc.info/r/4/195630/" target="_blank">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között<br>
azonosítja azokat<br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai<br>
beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál,<br>
japán és dél-koreai<br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> --<br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
--<br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver<br>
átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra, szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a>reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta szörnyűnek a <br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a szokások is <br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári béke és az 1867-s <br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei ,úriszéki <br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület vagy vármegyék <br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor levéllel ) szállító <br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett utazni.Az <br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi városok elöljárósága <br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei pandúrok vagy a ha <br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták gyanús illető <br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy visszatoloncolási <br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott meg következett a <br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes embert nem mindig <br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért is büntetés járt <br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára .Mikor <br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még jegyet sem <br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt így hanem a török <br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak a katona <br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei <br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai számunkra <br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített eljárásokat is <br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen rendelkezést <br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat befogad,sehonnaiakat a házába <br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog akasztatni <br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem a nácizmusban <br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és lehetősége támad <br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért gondolja meg hová <br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy Miklósnak tudna <br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély az 1770 -s <br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület együttest egy <br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás testőrgránátos egység <br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok szerint élhetőnek <br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára Európában és nagy <br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor felé csak <br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még minden <br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000 embert tartóztattak <br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott szabadságjogokról de <br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy gondolták hogy <br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat csak akkor <br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána időben) ha már <br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak arra hogy a <br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó illető a videón <br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a kuckóinkba 1867-ig <br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül Magyarországon mert nem <br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén legyünk fegyelmezettek <br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai nyomkövetéseket ne <br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva? <br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a href="https://kuruc.info/r/4/195630/" target="_blank">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között azonosítja azokat <br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál, japán és dél-koreai <br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> -- <br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
Kedves Egon! Köszönöm a Moson megyei esettanulmányt. Igazad van abban, hogy a helytartótanács részéről volt kísérlet egy belső útlevélre vonatkozó szigorú szabályozásra. A vármegyék azonban úgy tűnik nem vették ezt túl komolyan, illetve csak bizonyos esetekben alkalmazta szigorúan. Pl a napoleoni háború idején, katonaszökevények ellen, a zsellérek, a koldusok, a csavargók, a lumpenek, idegenek (ritkábban a zsidók és a cigányok) ellen. Rajtuk számon kérték az útlevelet, míg másokon nem: kishatár forgalom, pozsonyi vagy a pesti vásárra utazó parasztok, diákok, általában a saját egzisztenciával rendelkező emberekkel szemben stb, stb. A szerző szerint" adataink nem igazolják a (belső útlevél) általános elterjedettségét" Más helyen: "Az útlevélkiadás rendszertelen maradt" Azért lehetett rendszertelen, mert az ellenőrzés is ritka, rendszertelen, slendrián volt. Általában nem vették túl komolyan. Az utazás szabályozása, a rendeletek ellenére is inkább a szokásjogon alapult.A benyomásom szerint a vármegye, ha tehette nem szívesen tartotta be az idegen hatalom, a Helytartótanács rendeleteit. Ezt a magatartást nyilván befolyásolta, hogy a megye mennyire volt ellenzéki vagy aulikus.Az uradalmaknál valószinűleg még esetlegesebb lehetett, hogy ki miért, mikor kért vagy miért kapott útlevelet. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H, 21:03):<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<a href="http://epa.oszk.hu/00000/00036/00057/pdf/27-51.pdf" target="_blank">http://epa.oszk.hu/00000/00036/00057/pdf/27-51.pdf</a><br>
Újabb szakirodalom a fenti linken Címe:Útlevél politika rendi<br>
korszak végén<br>
<br>
<br>
Ennek a tanulmánynak a 29. oldalán olvasható hogy közrendű ember<br>
számára pláne ha az illető jobbágy még a vármegyén belül is<br>
kellett útlevél kellett de ehhez egy uradalmi tiszt aláírása is<br>
elég volt .<br>
A vármegye elhagyásához viszont főszolgabírói útlevél kellett .<br>
Biztosra veszem hogy Petőfinek 1848 előtt is kellet belső útlevél<br>
de bizonyos esetekben kiadhatták hosszabb időre is ráadásul ez még<br>
megyénként is változott,.Az 1848-s utazásakor lehet az adott<br>
helyzetben többet ellenőrizték de az útlevél kényszer 1848<br>
előttről származott .Lásd Múltkor című történelmi folyóirat<br>
összefoglelója.<br>
E.<br>
<br>
<br>
<br>
2021.04.12. 20:36 keltezéssel, László<br>
Baják írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Egon! Nem hatósági személyre, hanem pl.<br>
alkalmi hivatalos feladattal, vagy hatósági garanciával utazó<br>
(ill. a hatóság szempontjából fontos személyként) személyre<br>
gondoltam. A külföldieknek természetesen szükségük volt utazási<br>
engedélyre. A hivatkozott helytartó tanácsi rendelet mikori és<br>
pontosan miről szól ? Én nem tudom azonosítani. A postakocsi<br>
hivatalos szállítóeszköz volt és csak másodlagosan szállított<br>
utasokat is a posta mellett. Azok utaztak vele, akik nem<br>
szekérrel, hintóval, lovon, (hajón, később gőzhajón vagy<br>
vonattal) vagy gyalog utaztak. Az utóbbiaknak tudtommal nem<br>
kellett engedély.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H, 19:54):<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Laci !<br>
Az általam bemutatott (idézett mű 91 .Oldalán ) lévő irat<br>
belbiztonsági útlevél és nem oltalom levél magán személy<br>
részére készült nem hatósági illetőnek.<br>
Abból is látszik hogy ez nem oltalom levél hogy a<br>
Helytartó Tanácsnak volt olyan rendelete is miszerint akit<br>
ezen útlevél nélkül csípnek nyakon egy közúton a<br>
visszakísérő útlevéllel őrizetben hazatoloncolják . Ezt is<br>
elolvashatod az általam küldött idézetekben .Egy hatósági<br>
személyt nem toloncoltak volna haza csak azért mert<br>
oltalom levél nélkül utazik. .A postakocsi járatokon<br>
elsősorban magán utazók utaztak attól kedve,hogy a<br>
postajáratok utasok befogadására is alkalmasok lettek .<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
2021.04.12. 17:04 keltezéssel, László Baják írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Egon! Leventének igaza van. A mai<br>
értelemben vett útlevélre csak a birodalom határain túl<br>
való utazáshoz volt szükség. Lásd: Széchenyi esetét. A<br>
postakocsi és az előfogat (forspont) igénybevételéhez is<br>
hatósági engedélyre volt szükség, hiszen ezek elsősorban<br>
hatósági igények kielégítésére szolgáló szolgáltatások<br>
voltak, de ez az engedély nem útlevél. A hivatalos úton,<br>
hivatalos megbízatással járó emberek kaptak hivatalos<br>
hatósági útlevelet, tulajdonképpen "oltalomlevelet", de<br>
a mai értelemben véve ez sem útlevél. Petőfi amikor még<br>
békeidőkben utazgatott az országban nem volt szüksége<br>
útlevélre. (1848 már más eset) Ezzel együtt igaz, hogy a<br>
fogadósoknak pl. jelentenie kellett ha gyanús idegen<br>
érkezett a fogadójukba. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Sziklay Levente <a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 12., H, 10:30):<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Egon!<br>
<br>
Útlevél létezett, de ennek nem a (negatív<br>
értelmű) utazási engedély volt az értelme, hanem<br>
annak a kinyilvánítása, hogy az illető a hatalom<br>
figyelme/védelme/tekintélye alatt áll. Tehát itt<br>
arról volt szó, hogy nem Széchenyi gróf magánember<br>
utazik, hanem olyan valaki, akit az állam különös<br>
figyelmében részesít és erre felhív egyéb<br>
államokat is.<br>
<br>
Üdv<br>
<br>
Levente<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Levente !<br>
Nem véletlenül írtam azt ,hogy kb. 1870 és 1914<br>
között csökkent az európai államok rendőr állami<br>
jellege .Az alábbi idézetből látszik még egy<br>
főrendnek is kancellári engedéllyel lehetett csak<br>
angliai útlevelet szereznie.A mi kis K.u K.<br>
Monarchiánkban 1867 után szabadon lehetett<br>
közlekedni útlevél nélkül de annak még utána nézek<br>
Európára ez érvényes -e.<br>
De én alapvetően a belső útlevél kényszerről írtam<br>
1867 előttről és Magyarországról.<br>
lásd:Digitális tankönnytár :Széchenyi és az Al-Duna<br>
szabályozása<br>
Ugyanez időben 1832. július végén történt, hogy<br>
Széchenyi a nádor közbenjárására és Metternich<br>
államkancellár engedélyével megkapta az Angliába<br>
szóló útlevelet. A Társulat ügyei angliai<br>
tartózkodása alatt is sok gondot okoztak számára.<br>
Miközben rendkívüli buzgalommal tevékenykedett –<br>
londoni és vidéki gyárakat látogatott,<br>
megismerkedett Williams Tierney Clarkkal és más<br>
neves hídmérnökökkel; adatokat, tanácsokat,<br>
ajánlatokat gyűjtött angliai utazásának fő tárgyán,<br>
a Buda és Pest közötti állandó híd létesítésének<br>
kérdésén kívül, útépítésre, vasútra, gőzmalomra,<br>
gőzhajóra, folyamkotrógépre – egyidejűleg az otthoni<br>
híreken töprenkedett és azon, hogyan nyerhetné meg a<br>
nagyhatalmú kancellárt, Metternichet is, meg a<br>
nádort és Reviczky Ádám magyar főkancellárt: „wie<br>
werde ich die combinieren”? [Hogyan fogom én őket<br>
összeegyeztetni?] Mindenesetre hazatérése után<br>
rögtön aktivitásba lendült mindezek irányába.<br>
November 26-án érkezett vissza Bécsbe: 27-én már<br>
Metternichnél ebédelt; 28-án Sinával, 29-én<br>
Reviczkyvel tárgyalt, és a nádornál járt<br>
kihallgatáson.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2021.04.12. 0:49 keltezéssel, Sziklay Levente<br>
írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Egon, Laci!<br>
<br>
1914 előtt Európában útlevél nélkül nyugodtan<br>
lehetett utazni, sem országokba belépéshez,<br>
pláne nem elhagyásához sem kellett papír.<br>
Oroszországban ezzel szemben már Rettenetes Iván<br>
korában sem lehetett szabadon mozogni , pláne<br>
nem az országot elhagyni papír nélkül...<br>
<br>
A mai magyarországi igazolás és<br>
igazolványmánia szocializmus öröksége. Még a<br>
II.Világháború sem volt személyi igazolvány (a<br>
papírokat, hogy ki, hol lakik, a helyi település<br>
állította ki) <br>
<br>
Az angolszász kultúrában minden kötelező<br>
fényképes igazolvány sokak szemében - szerintem<br>
helyesen - elborzasztó, kis túlzással a<br>
totalitarizmus és zsarnokság kezdete. (A<br>
szavazás fényképes igazolványhoz való kötése<br>
Amerika egyes helyein, v. Boris Johnson<br>
igazolványötletei ezért annyira visszatetszőek<br>
sokak szemében.<br>
<br>
<br>
"László Baják" <br>
írta:<br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz,<br>
ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867<br>
előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem<br>
kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a<br>
birodalom határain kívül utazásokhoz kellett<br>
beszerezni. (Az útlevelet is<br>
helyettesíthette pl a céhlegények<br>
vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem<br>
rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy<br>
azok akik el akarták kerülni a helyi<br>
hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet.<br>
(vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) <br>
A helyi hatóságoknak természetesen<br>
kötelessége volt ellenőrizni a gyanús<br>
idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a<br>
nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg<br>
tudták indokolni az utazásuk célját eleve<br>
nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az<br>
állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem<br>
útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az<br>
állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az<br>
egyszerű emberek csak elvétve utaztak a<br>
megyéjük határain túlra, szórakozásból meg<br>
egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen<br>
távoli megyében felbukkanó pór joggal<br>
lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt<br>
magától értetődő, hogy tisztességes módon<br>
rendelkezik pl. az utazához szükséges<br>
pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész<br>
országot, de nem tudok róla, hogy ehhez<br>
engedélyeket kért volna városi vagy megyei<br>
hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch<br>
Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V,<br>
18:21):<br>
Kedves Lista<br>
!<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások<br>
szerint gondolta szörnyűnek a<br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési<br>
módszereket de ezek a szokások is<br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek<br>
lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember<br>
a szatmári béke és az 1867-s<br>
kiegyezés között egyáltalán nem<br>
indulhatott el vármegyei ,úriszéki<br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A<br>
lakó kerület vagy vármegyék<br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel<br>
(pásztor levéllel ) szállító<br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor<br>
levéllel lehetett utazni.Az<br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy<br>
szabad királyi városok elöljárósága<br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a<br>
megyei pandúrok vagy a ha<br>
különleges állapot volt a katonai járőrök<br>
letartoztatták gyanús illető<br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is<br>
kérdezték és egy visszatoloncolási<br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis<br>
címet adott meg következett a<br>
deres.Természetesen címeres hintót<br>
láthatóan nemes embert nem mindig<br>
állítottak meg csak különleges állapot<br>
esetén.Még azért is büntetés járt<br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett<br>
fel a kocsijára .Mikor<br>
elindultak az első posta kocsijáratok<br>
útlevél nélkül még jegyet sem<br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg<br>
elnyomás miatt volt így hanem a török<br>
háborúk után az állandó haderők korában<br>
úgy elharapóztak a katona<br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy<br>
maguk a vármegyei<br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg<br>
még a mai kínai számunkra<br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak<br>
minősített eljárásokat is<br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a<br>
területén ilyen rendelkezést<br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat<br>
befogad,sehonnaiakat a házába<br>
beenged .és ebben harmadszor<br>
megtapasztaltatik, fel fog akasztatni<br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a<br>
Szovjetunióban nem a nácizmusban<br>
hanem egy keresztény értékrendű államban<br>
írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen<br>
korunktól és lehetősége támad<br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó<br>
világba azért gondolja meg hová<br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak<br>
nem Esteházy Miklósnak tudna<br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a<br>
fertődi kastély az 1770 -s<br>
években még olyan volt a<br>
közbiztonság,hogy az épület együttest egy<br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr<br>
kucsmás testőrgránátos egység<br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi<br>
szabadság jogok szerint élhetőnek<br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek<br>
indult útjára Európában és nagy<br>
háború miatt 1914-ben el is indult<br>
visszafelé a középkor felé csak<br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az<br>
alapító atyák még minden<br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték<br>
alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt<br>
majdnem 100 000 embert tartóztattak<br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes<br>
magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és<br>
túlzott szabadságjogokról de<br>
most a járvány idején hirtelen a listán<br>
többen úgy gondolták hogy<br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az<br>
emberi jogokat csak akkor<br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk<br>
ennek utána időben) ha már<br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban<br>
alkalmasak arra hogy a<br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak<br>
legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés<br>
miatt tiltakozó illető a videón<br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak<br>
minket a kuckóinkba 1867-ig<br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok<br>
nélkül Magyarországon mert nem<br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy<br>
járvány estén legyünk fegyelmezettek<br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper<br>
technikai nyomkövetéseket ne<br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer?<br>
Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva?<br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek<br>
tűnik lassan...<br>
><br>
> <a href="https://kuruc.info/r/4/195630/" target="_blank">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a<br>
gyalogosok képei között azonosítja azokat<br>
> az embereket, akik látszólag ujgur<br>
származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online<br>
cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik<br>
wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt<br>
a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet<br>
a portugál, japán és dél-koreai<br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> --<br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
><br>
_______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
--<br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső<br>
szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra, szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta szörnyűnek a <br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a szokások is <br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári béke és az 1867-s <br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei ,úriszéki <br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület vagy vármegyék <br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor levéllel ) szállító <br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett utazni.Az <br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi városok elöljárósága <br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei pandúrok vagy a ha <br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták gyanús illető <br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy visszatoloncolási <br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott meg következett a <br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes embert nem mindig <br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért is büntetés járt <br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára .Mikor <br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még jegyet sem <br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt így hanem a török <br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak a katona <br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei <br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai számunkra <br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített eljárásokat is <br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen rendelkezést <br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat befogad,sehonnaiakat a házába <br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog akasztatni <br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem a nácizmusban <br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és lehetősége támad <br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért gondolja meg hová <br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy Miklósnak tudna <br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély az 1770 -s <br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület együttest egy <br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás testőrgránátos egység <br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok szerint élhetőnek <br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára Európában és nagy <br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor felé csak <br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még minden <br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000 embert tartóztattak <br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott szabadságjogokról de <br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy gondolták hogy <br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat csak akkor <br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána időben) ha már <br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak arra hogy a <br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó illető a videón <br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a kuckóinkba 1867-ig <br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül Magyarországon mert nem <br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén legyünk fegyelmezettek <br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai nyomkövetéseket ne <br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva? <br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a href="https://kuruc.info/r/4/195630/" target="_blank">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között azonosítja azokat <br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál, japán és dél-koreai <br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> -- <br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Levente !<br>
Nem véletlenül írtam azt ,hogy kb. 1870 és 1914 között csökkent<br>
az európai államok rendőr állami jellege .Az alábbi idézetből<br>
látszik még egy főrendnek is kancellári engedéllyel lehetett csak<br>
angliai útlevelet szereznie.A mi kis K.u K. Monarchiánkban 1867<br>
után szabadon lehetett közlekedni útlevél nélkül de annak még<br>
utána nézek Európára ez érvényes -e.<br>
De én alapvetően a belső útlevél kényszerről írtam 1867 előttről<br>
és Magyarországról.<br>
<br>
lásd:Digitális tankönnytár :Széchenyi és az Al-Duna szabályozása<br>
<br>
Ugyanez időben 1832.<br>
július végén történt, hogy Széchenyi a nádor közbenjárására és<br>
Metternich államkancellár engedélyével megkapta az Angliába szóló<br>
útlevelet. A Társulat ügyei angliai tartózkodása alatt is sok<br>
gondot okoztak számára. Miközben rendkívüli buzgalommal<br>
tevékenykedett – londoni és vidéki gyárakat látogatott,<br>
megismerkedett Williams Tierney Clarkkal és más neves<br>
hídmérnökökkel; adatokat, tanácsokat, ajánlatokat gyűjtött angliai<br>
utazásának fő tárgyán, a Buda és Pest közötti állandó híd<br>
létesítésének kérdésén kívül, útépítésre, vasútra, gőzmalomra,<br>
gőzhajóra, folyamkotrógépre – egyidejűleg az otthoni híreken<br>
töprenkedett és azon, hogyan nyerhetné meg a nagyhatalmú<br>
kancellárt, Metternichet is, meg a nádort és Reviczky Ádám magyar<br>
főkancellárt: „wie werde ich die combinieren”? [Hogyan fogom én<br>
őket összeegyeztetni?] Mindenesetre hazatérése után rögtön<br>
aktivitásba lendült mindezek irányába. November 26-án érkezett<br>
vissza Bécsbe: 27-én már Metternichnél ebédelt; 28-án Sinával,<br>
29-én Reviczkyvel tárgyalt, és a nádornál járt kihallgatáson.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2021.04.12. 0:49 keltezéssel, Sziklay<br>
Levente írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Egon, Laci!<br>
<br>
1914 előtt Európában útlevél nélkül nyugodtan lehetett<br>
utazni, sem országokba belépéshez, pláne nem elhagyásához sem<br>
kellett papír. Oroszországban ezzel szemben már Rettenetes<br>
Iván korában sem lehetett szabadon mozogni , pláne nem az<br>
országot elhagyni papír nélkül...<br>
<br>
A mai magyarországi igazolás és igazolványmánia<br>
szocializmus öröksége. Még a II.Világháború sem volt személyi<br>
igazolvány (a papírokat, hogy ki, hol lakik, a helyi település<br>
állította ki) <br>
<br>
Az angolszász kultúrában minden kötelező fényképes<br>
igazolvány sokak szemében - szerintem helyesen - elborzasztó,<br>
kis túlzással a totalitarizmus és zsarnokság kezdete. (A<br>
szavazás fényképes igazolványhoz való kötése Amerika egyes<br>
helyein, v. Boris Johnson igazolványötletei ezért annyira<br>
visszatetszőek sokak szemében.<br>
<br>
<br>
"László Baják" írta:<br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis<br>
normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi<br>
utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni.<br>
Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz<br>
kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a<br>
céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem<br>
rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el<br>
akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze<br>
kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más<br>
igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége<br>
volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek<br>
vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták<br>
indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak<br>
gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló<br>
igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az<br>
állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű<br>
emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra,<br>
szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy<br>
éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett<br>
gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy<br>
tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges<br>
pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem<br>
tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy<br>
megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):<br>
Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta<br>
szörnyűnek a<br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a<br>
szokások is<br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári<br>
béke és az 1867-s<br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei<br>
,úriszéki<br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület<br>
vagy vármegyék<br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor<br>
levéllel ) szállító<br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett<br>
utazni.Az<br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi<br>
városok elöljárósága<br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei<br>
pandúrok vagy a ha<br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták<br>
gyanús illető<br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy<br>
visszatoloncolási<br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott<br>
meg következett a<br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes<br>
embert nem mindig<br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért<br>
is büntetés járt<br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára<br>
.Mikor<br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még<br>
jegyet sem<br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt<br>
így hanem a török<br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak<br>
a katona<br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei<br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai<br>
számunkra<br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített<br>
eljárásokat is<br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen<br>
rendelkezést<br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat<br>
befogad,sehonnaiakat a házába<br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog<br>
akasztatni<br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem<br>
a nácizmusban<br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és<br>
lehetősége támad<br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért<br>
gondolja meg hová<br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy<br>
Miklósnak tudna<br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély<br>
az 1770 -s<br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület<br>
együttest egy<br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás<br>
testőrgránátos egység<br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok<br>
szerint élhetőnek<br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára<br>
Európában és nagy<br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor<br>
felé csak<br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még<br>
minden<br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat<br>
.feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000<br>
embert tartóztattak<br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás<br>
miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott<br>
szabadságjogokról de<br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy<br>
gondolták hogy<br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat<br>
csak akkor<br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána<br>
időben) ha már<br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak<br>
arra hogy a<br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán<br>
így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó<br>
illető a videón<br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a<br>
kuckóinkba 1867-ig<br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül<br>
Magyarországon mert nem<br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén<br>
legyünk fegyelmezettek<br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai<br>
nyomkövetéseket ne<br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel,<br>
MI-vel kombinálva?<br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a href="https://kuruc.info/r/4/195630/" target="_blank">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között<br>
azonosítja azokat<br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai<br>
beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál,<br>
japán és dél-koreai<br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> --<br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
--<br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver<br>
átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást) A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A jobban öltözöttek vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű emberek csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra, szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy megyei hatóságoktól. <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):Kedves Lista !<br>
<br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta szörnyűnek a <br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a szokások is <br>
csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
<br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári béke és az 1867-s <br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei ,úriszéki <br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület vagy vármegyék <br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor levéllel ) szállító <br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett utazni.Az <br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi városok elöljárósága <br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei pandúrok vagy a ha <br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták gyanús illető <br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy visszatoloncolási <br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott meg következett a <br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes embert nem mindig <br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért is büntetés járt <br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára .Mikor <br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még jegyet sem <br>
lehetett váltani.<br>
<br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt így hanem a török <br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak a katona <br>
szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei <br>
törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
<br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai számunkra <br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített eljárásokat is <br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen rendelkezést <br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat befogad,sehonnaiakat a házába <br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog akasztatni <br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem a nácizmusban <br>
hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
<br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és lehetősége támad <br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért gondolja meg hová <br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy Miklósnak tudna <br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély az 1770 -s <br>
években még olyan volt a közbiztonság,hogy az épület együttest egy <br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás testőrgránátos egység <br>
őrizte.<br>
<br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok szerint élhetőnek <br>
tartunk nem is olyan régi az 1870 évek indult útjára Európában és nagy <br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor felé csak <br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még minden <br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat .feketéket <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000 embert tartóztattak <br>
le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás miatt.<br>
<br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott szabadságjogokról de <br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy gondolták hogy <br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat csak akkor <br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána időben) ha már <br>
ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
<br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak arra hogy a <br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán így maradjanak.<br>
<br>
Jópofa volt mikor az a maszk viselés miatt tiltakozó illető a videón <br>
aki azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a kuckóinkba 1867-ig <br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül Magyarországon mert nem <br>
kapott útlevelet.<br>
<br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén legyünk fegyelmezettek <br>
de utána a fölösleges pláne hiper -szuper technikai nyomkövetéseket ne <br>
tűrjük el.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva? <br>
> Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
><br>
> <a href="https://kuruc.info/r/4/195630/" target="_blank">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között azonosítja azokat <br>
> az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
><br>
> Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
><br>
><br>
><br>
> On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai beszámoló.<br>
>><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál, japán és dél-koreai <br>
>> megjegyzésekért!<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>> -- <br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>