<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <p>Kedves Levente !</p>
    <p>Nem véletlenül írtam azt ,hogy kb. 1870 és 1914 között csökkent
      az európai államok rendőr állami jellege .Az alábbi idézetből
      látszik még egy főrendnek is kancellári engedéllyel lehetett csak
      angliai útlevelet szereznie.A mi kis K.u K. Monarchiánkban 1867
      után szabadon lehetett közlekedni útlevél nélkül de annak még
      utána nézek Európára ez érvényes -e.</p>
    <p>De én alapvetően a belső útlevél kényszerről írtam 1867 előttről
      és Magyarországról.<br>
    </p>
    <p>lásd:Digitális tankönnytár :Széchenyi és az Al-Duna szabályozása<br>
    </p>
    <p style="margin: 0px 0px 1.5em; padding: 0px; border: 0px;
      font-weight: 400; font-style: normal; font-size: 12.0012px;
      font-family: Verdana, Geneva, sans-serif; vertical-align:
      baseline; color: rgb(34, 34, 34); font-variant-ligatures: normal;
      font-variant-caps: normal; letter-spacing: normal; orphans: 2;
      text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none;
      white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;
      -webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: rgb(255, 255,
      255); text-decoration-thickness: initial; text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;">Ugyanez időben 1832.
      július végén történt, hogy Széchenyi a nádor közbenjárására és
      Metternich államkancellár engedélyével megkapta az Angliába szóló
      útlevelet. A Társulat ügyei angliai tartózkodása alatt is sok
      gondot okoztak számára. Miközben rendkívüli buzgalommal
      tevékenykedett – londoni és vidéki gyárakat látogatott,
      megismerkedett Williams Tierney Clarkkal és más neves
      hídmérnökökkel; adatokat, tanácsokat, ajánlatokat gyűjtött angliai
      utazásának fő tárgyán, a Buda és Pest közötti állandó híd
      létesítésének kérdésén kívül, útépítésre, vasútra, gőzmalomra,
      gőzhajóra, folyamkotrógépre – egyidejűleg az otthoni híreken
      töprenkedett és azon, hogyan nyerhetné meg a nagyhatalmú
      kancellárt, Metternichet is, meg a nádort és Reviczky Ádám magyar
      főkancellárt: „wie werde ich die combinieren”? [Hogyan fogom én
      őket összeegyeztetni?] Mindenesetre hazatérése után rögtön
      aktivitásba lendült mindezek irányába. November 26-án érkezett
      vissza Bécsbe: 27-én már Metternichnél ebédelt; 28-án Sinával,
      29-én Reviczkyvel tárgyalt, és a nádornál járt kihallgatáson.</p>
    <p class="alcim" style="margin: 0px 0px 1.5em; padding: 0px; border:
      0px; font-weight: 400; font-style: normal; font-size: 12.0012px;
      font-family: Verdana, Geneva, sans-serif; vertical-align:
      baseline; color: rgb(34, 34, 34); font-variant-ligatures: normal;
      font-variant-caps: normal; letter-spacing: normal; orphans: 2;
      text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none;
      white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;
      -webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: rgb(255, 255,
      255); text-decoration-thickness: initial; text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;"><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <div class="moz-cite-prefix">2021.04.12. 0:49 keltezéssel, Sziklay
      Levente írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite"
      cite="mid:freemail.20210412004918.28958.1@fmxmldata00.freemail.hu">
      <div>
        <div>Kedves Egon, Laci!</div>
        <div> </div>
        <div>1914 előtt Európában útlevél nélkül nyugodtan lehetett
          utazni, sem országokba belépéshez, pláne nem elhagyásához sem
          kellett papír. Oroszországban ezzel szemben már Rettenetes
          Iván korában sem lehetett szabadon mozogni , pláne nem az
          országot elhagyni papír nélkül...</div>
        <div> </div>
        <div>A mai magyarországi igazolás és igazolványmánia
          szocializmus öröksége. Még a II.Világháború sem volt személyi
          igazolvány (a papírokat, hogy ki, hol lakik, a helyi település
          állította ki) </div>
        <div> </div>
        <div>Az angolszász kultúrában minden kötelező fényképes
          igazolvány sokak szemében - szerintem helyesen - elborzasztó,
          kis túlzással a totalitarizmus és zsarnokság kezdete. (A
          szavazás fényképes igazolványhoz való kötése Amerika egyes
          helyein, v. Boris Johnson igazolványötletei ezért annyira
          visszatetszőek sokak szemében.</div>
        <div> </div>
        <div><br>
          "László Baják" <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com"><laszlo.bajak@gmail.com></a> írta:
          <blockquote>
            <div dir="ltr">Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis
              normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi
              utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni.
              Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz
              kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a
              céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem
              rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el
              akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze
              kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más
              igazolást)  A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége
              volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A  jobban öltözöttek
              vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták
              indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak
              gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló
              igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az
              állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű
              emberek  csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra,
              szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy
              éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett
              gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy
              tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges
              pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem
              tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy
              megyei hatóságoktól.         </div>
            <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> 
              <table>
                <tbody>
                  <tr>
                    <td><a target="_blank"
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                        moz-do-not-send="true"><img alt=""
                          moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
                    <td>Mentes a vírusoktól. <a target="_blank"
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                        moz-do-not-send="true">www.avast.com</a></td>
                  </tr>
                </tbody>
              </table>
            </div>
             
            <div class="gmail_quote">
              <div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
                  moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
                ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):</div>
              <blockquote class="gmail_quote">Kedves Lista !<br>
                <br>
                Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta
                szörnyűnek a<br>
                ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a
                szokások is<br>
                csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
                <br>
                A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári
                béke és az 1867-s<br>
                kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei
                ,úriszéki<br>
                törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület
                vagy vármegyék<br>
                között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor
                levéllel ) szállító<br>
                levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett
                utazni.Az<br>
                útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi
                városok elöljárósága<br>
                adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei
                pandúrok vagy a ha<br>
                különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták
                gyanús  illető<br>
                esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy
                visszatoloncolási<br>
                levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott
                meg következett a<br>
                deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes
                embert nem mindig<br>
                állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért
                is büntetés járt<br>
                ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára
                .Mikor<br>
                elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még
                jegyet sem<br>
                lehetett váltani.<br>
                <br>
                Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt
                így hanem a török<br>
                háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak
                a katona<br>
                szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei<br>
                törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
                <br>
                Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai
                számunkra<br>
                emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített
                eljárásokat is<br>
                meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen
                rendelkezést<br>
                hozott ----Aki Passzus nélkül járókat
                befogad,sehonnaiakat a házába<br>
                beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog
                akasztatni<br>
                !-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem
                a nácizmusban<br>
                hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
                <br>
                Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és
                lehetősége támad<br>
                időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért
                gondolja meg hová<br>
                és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy
                Miklósnak tudna<br>
                vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély
                az 1770 -s<br>
                években még  olyan volt a közbiztonság,hogy  az épület
                együttest egy<br>
                színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás
                testőrgránátos egység<br>
                őrizte.<br>
                <br>
                Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok
                szerint élhetőnek<br>
                tartunk nem  is olyan régi az 1870 évek indult útjára
                Európában és nagy<br>
                háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor
                felé csak<br>
                modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még
                minden<br>
                rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat
                .feketéket <br>
                kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000
                embert tartóztattak<br>
                le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás
                miatt.<br>
                <br>
                Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott
                szabadságjogokról de<br>
                most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy
                gondolták hogy<br>
                túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat
                csak akkor<br>
                érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána
                időben) ha már<br>
                ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
                <br>
                A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak
                arra hogy a<br>
                szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán
                így maradjanak.<br>
                <br>
                Jópofa volt mikor az  a maszk viselés miatt tiltakozó
                illető a videón<br>
                aki  azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a
                kuckóinkba  1867-ig<br>
                senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül
                Magyarországon mert nem<br>
                kapott útlevelet.<br>
                <br>
                Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén
                legyünk fegyelmezettek<br>
                de utána  a fölösleges pláne hiper -szuper technikai
                nyomkövetéseket ne<br>
                tűrjük el.<br>
                <br>
                Üdv. Egon<br>
                <br>
                <br>
                2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
                > És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel,
                MI-vel kombinálva?<br>
                > Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
                ><br>
                > <a target="_blank" rel="noreferrer"
                  href="https://kuruc.info/r/4/195630/"
                  moz-do-not-send="true">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
                ><br>
                > A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között
                azonosítja azokat<br>
                > az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
                ><br>
                > Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
                ><br>
                ><br>
                ><br>
                > On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
                >> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai
                beszámoló.<br>
                >><br>
                >> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál,
                japán és dél-koreai<br>
                >> megjegyzésekért!<br>
                >> Szeretettel,<br>
                >> Emőke<br>
                >> --<br>
                ><br>
                > Üdvrivalgással:<br>
                > KEA.<br>
                > _______________________________________________<br>
                > Grem mailing list<br>
                > <a target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
                > <a target="_blank" rel="noreferrer"
                  href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
                  moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
                <br>
                --<br>
                Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver
                átvizsgálta.<br>
                <a target="_blank" rel="noreferrer"
                  href="https://www.avast.com/antivirus"
                  moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
                <br>
                _______________________________________________<br>
                Grem mailing list<br>
                <a target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
                <a target="_blank" rel="noreferrer"
                  href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
                  moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
            </div>
Kedves Egon! Szerintem tévedsz, ugyanis normál helyzetben (békeidőben) 1867 előtt a belföldi utazásokhoz egyáltalán nem kellett útlevelet kérni. Útlevelet csak a birodalom határain kívül utazásokhoz kellett beszerezni. (Az útlevelet is helyettesíthette pl a céhlegények vándorkönyve.) Mivel azonban senki nem rendelkezett személyi igazolvánnyal, úgy azok akik el akarták kerülni a helyi hatóságok vegzálását persze kérhettek ilyet. (vagy ajánlólevelet, esetleg más igazolást)  A helyi hatóságoknak természetesen kötelessége volt ellenőrizni a gyanús idegeneket. A  jobban öltözöttek vagy a nemesek, vagy akik hitelt érdemlően meg tudták indokolni az utazásuk célját eleve nem számítottak gyanúsnak. A marhalevél az állatok szállítására szolgáló igazolás. Nem útlevél, leginkább azt igazolta, hogy az állatok nem lopottak voltak.Persze mivel az egyszerű emberek  csak elvétve utaztak a megyéjük határain túlra, szórakozásból meg egyáltalán nem, így egy szomszéd vagy éppen távoli megyében felbukkanó pór joggal lehetett gyanús, tekintettel, hogy nem volt magától értetődő, hogy tisztességes módon rendelkezik pl. az utazához szükséges pénzzel. Petőfi pl. bejárta az egész országot, de nem tudok róla, hogy ehhez engedélyeket kért volna városi vagy megyei hatóságoktól.          <br>
            <br>
                  <br>
            Mentes a vírusoktól. <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a> <br>
            <br>
            <br>
Reinisch Egon <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. ápr. 11., V, 18:21):Kedves Lista !<br>
            <br>
Persze Orwel az angolszász jogszákások szerint gondolta szörnyűnek a <br>
ANGSZOC átlag emberek megfigyelési módszereket de ezek a szokások is <br>
            csak a 19 sz. végén kezdtek elviselhetőek lenni .<br>
            <br>
A Magyar Királyság területén egy közember a szatmári béke és az 1867-s <br>
kiegyezés között egyáltalán nem indulhatott el vármegyei ,úriszéki <br>
törvényhatósági engedély, útlevél nélkül.A lakó kerület vagy vármegyék <br>
között csak úti-levéllel ,marha levéllel (pásztor levéllel ) szállító <br>
levéllel vagy a tanoncoknak vándor levéllel lehetett utazni.Az <br>
útleveleket főszolgabíró jegyző vagy szabad királyi városok elöljárósága <br>
adta ki .Az útlevél nélkül közlekedőket a megyei pandúrok vagy a ha <br>
különleges állapot volt a katonai járőrök letartoztatták gyanús  illető <br>
esetén néhány pofon kíséretében ki is kérdezték és egy visszatoloncolási <br>
levéllel haza kísérték ha az illető hamis címet adott meg következett a <br>
deres.Természetesen címeres hintót láthatóan nemes embert nem mindig <br>
állítottak meg csak különleges állapot esetén.Még azért is büntetés járt <br>
ha valaki úti-levél nélküli illetőt vett fel a kocsijára .Mikor <br>
elindultak az első posta kocsijáratok útlevél nélkül még jegyet sem <br>
            lehetett váltani.<br>
            <br>
Mindez nem az állítólagos Habsburg elnyomás miatt volt így hanem a török <br>
háborúk után az állandó haderők korában úgy elharapóztak a katona <br>
            szökevények a nehéz életű emberek hogy maguk a vármegyei <br>
            törvényhatóságok is így látták jónak.<br>
            <br>
Ráadásul a büntetések legalábbis elvileg még a mai kínai számunkra <br>
emberi jogi szempontból túlkapásnak minősített eljárásokat is <br>
meghaladták.A gyulai úriszék 1746-ban a területén ilyen rendelkezést <br>
hozott ----Aki Passzus nélkül járókat befogad,sehonnaiakat a házába <br>
beenged .és ebben harmadszor megtapasztaltatik, fel fog akasztatni <br>
!-----És ezt a rendeletszöveget nem a Szovjetunióban nem a nácizmusban <br>
            hanem egy keresztény értékrendű államban írták.<br>
            <br>
Aki tehát elborzad (részben joggal ) jelen korunktól és lehetősége támad <br>
időutazásra vissza tudna menni a régi jó világba azért gondolja meg hová <br>
és melyik időszakra menne vissza ha csak nem Esteházy Miklósnak tudna <br>
vissza idő utazni.Amikor megépült az a fertődi kastély az 1770 -s <br>
években még  olyan volt a közbiztonság,hogy  az épület együttest egy <br>
színpompás sárga-lila egyenruhás medvebőr kucsmás testőrgránátos egység <br>
            őrizte.<br>
            <br>
Tehát az a világ amit mi az emberi szabadság jogok szerint élhetőnek <br>
tartunk nem  is olyan régi az 1870 évek indult útjára Európában és nagy <br>
háború miatt 1914-ben el is indult visszafelé a középkor felé csak <br>
modern technikával.Az USÁ-ban ahol az alapító atyák még minden <br>
rendelkezésüket a szabadságnak rendelték alá (indiánokat .feketéket  <br>
kivéve ) az első világ háború alatt majdnem 100 000 embert tartóztattak <br>
            le vagy csak hurcoltak meg háború ellenes magatartás miatt.<br>
            <br>
Sokat beszéltünk már liberalizmusról és túlzott szabadságjogokról de <br>
most a járvány idején hirtelen a listán többen úgy gondolták hogy <br>
túlzottan korlátozták a jogainkat ,az emberi jogokat csak akkor <br>
érthetjük meg igazán ( ha nem gondolunk ennek utána időben) ha már <br>
            ELVESZTETTÜK de akkor már késő.<br>
            <br>
A háborús helyzetek és a járványok valóban alkalmasak arra hogy a <br>
szigorítások ellenőrzések szorosabbak legyenek és aztán így maradjanak.<br>
            <br>
Jópofa volt mikor az  a maszk viselés miatt tiltakozó illető a videón <br>
aki  azon nyafogott hogy visszaszorítottak minket a kuckóinkba  1867-ig <br>
senki sem hagyhatta el a kuckóját indok nélkül Magyarországon mert nem <br>
            kapott útlevelet.<br>
            <br>
Rajtunk is áll átlagpolgárokon hogy járvány estén legyünk fegyelmezettek <br>
de utána  a fölösleges pláne hiper -szuper technikai nyomkövetéseket ne <br>
            tűrjük el.<br>
            <br>
            Üdv. Egon<br>
            <br>
            <br>
            2021.04.11. 11:10 keltezéssel, KEA írta:<br>
> És a társadalmi pontrendszer? Arcfelismeréssel, MI-vel kombinálva? <br>
            > Orwell fantáziaszegény pancsernek tűnik lassan...<br>
            ><br>
            > <a class="moz-txt-link-freetext" href="https://kuruc.info/r/4/195630/">https://kuruc.info/r/4/195630/</a><br>
            ><br>
> A Huawei egyik szabadalma a gyalogosok képei között azonosítja azokat <br>
            > az embereket, akik látszólag ujgur származásúak.<br>
            ><br>
            > Kínai tűznagyfal, -ágyú, online cenzúra stb. stb.<br>
            ><br>
            ><br>
            ><br>
            > On 4/11/21 7:24 AM, Emoke Greschik wrote:<br>
            >> Kedves Kati! Nagyon érdekes volt a kínai beszámoló.<br>
            >><br>
>> Kedves Levente! Neked is köszönet a portugál, japán és dél-koreai <br>
            >> megjegyzésekért!<br>
            >> Szeretettel,<br>
            >> Emőke<br>
            >> -- <br>
            ><br>
            > Üdvrivalgással:<br>
            > KEA.<br>
            > _______________________________________________<br>
            > Grem mailing list<br>
            > <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
            > <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
            <br>
            -- <br>
            Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
            <a class="moz-txt-link-freetext" href="https://www.avast.com/antivirus">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
            <br>
            _______________________________________________<br>
            Grem mailing list<br>
            <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
            <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
            <br>
            _______________________________________________<br>
            Grem mailing list<br>
            <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
            <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
        </div>
      </div>
      <br>
      <fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  </body>
</html>