<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><h2 class="entry-title">Szenzációs középkori falképek kerültek elő Erdély szívéből</h2><div><a href="https://vasarnap.hu/2021/03/20/szenzacios-kozepkori-falkepek-erdelybol/">https://vasarnap.hu/2021/03/20/szenzacios-kozepkori-falkepek-erdelybol/</a></div>
</div>
<div class="gmail-cikk-lead">
<p>Egy kicsiny Szebeni megyei faluban, Somogyomon
találtak rá az elmúlt évek egyik legnagyobb művészettörténeti
emlékanyagára. Az elhagyatott szász templom lemeszelt falai őrizték meg a
magyar középkor lélegzetelállító freskóit. A középkori ikonográfia
legjellemzőbb magyar freskóciklusa, a Szent László-legenda is feltárult.
A munkákat vezető restaurátorral, Kiss Lóránddal beszélgettünk.</p>
</div>
<div class="gmail-content">
<p><strong>– Restaurátori munkájuk nyomán elevenedtek meg a
somogyomi templom középkori falképei. A most feltárt freskók a
szakemberek előtt is ismeretlen voltak?<br>
</strong><br>
– Igen, ez egy teljesen új felfedezés, mely mindenkit meglepett.
Nyolc-tíz éve önkéntes alapon kezdtünk el kutakodni Somogyom elárvult,
szász evangélikus templomában. Az önkéntes kutatás során kiderült, hogy a
templom szinte egésze ki van festve középkori falképekkel! A
falképkutatás után megpróbáltunk forrásokat keresni a feltáráshoz.
Számos civil és egyesületi támogatásával sikerült kis lépésekkel előre
haladnunk. A Szent László-legenda falkép feltárását és konzerválását
pedig a <a href="https://vasarnap.hu/2020/05/19/a_magyar_mult_megmenteseert_kuzd_egy_maroknyi_regeszcsoport/" target="_blank" rel="noopener">Teleki László Alapítvány</a> támogatta.</p>
<div id="gmail-attachment_153679" style="width:942px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/03/01-scaled.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img class="gmail-wp-image-153679" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/03/01-1024x683.jpg" alt="" width="932" height="622"></a><p id="gmail-caption-attachment-153679" class="gmail-wp-caption-text">A somogyomi evangélikus templom délkelet felől (Fotó: Kiss Lóránd)</p></div>
<p><strong>– Milyen érzés rátalálni egy középkori freskóra?<br>
</strong><br>
– Izgalmas. Ez egy kicsit olyan, amit a régészek is átélnek, amikor
elfeledett tárgyakat hoznak a napvilágra. A restaurátori feltárással
olyan festményeket hoztunk a felszínre, melyeket háromszáz-négyszáz éve
emberi szem nem látott.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>Egy ilyen ismeretlen képi világot feltárni nagy öröm és egyben kihívás is.</strong></span></p>
<p><strong>– Mi okozta a legnagyobb nehézséget?</strong></p><strong>
</strong><p><strong></strong>– Minden falképfeltárás más és más
kihívásokat tartalmaz. A somogyomi templom esetében a legnagyobb
megpróbáltatás abban állt, hogy mértéktartók legyünk. Maga a feltárás az
egyik legizgalmasabb és leglátványosabb része a restaurátori munkának.
Az embernek viszont önmérsékletet kell gyakorolnia, mert csak annyit
szabad feltárni amennyit konzerválni is tud. A kíváncsiságunkat ilyenkor
vissza kell szorítani.</p><div class="gmail-banner-commercial"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=JY7jKY5TySQ" target="_blank"><span class="gmail-video-sound-on"></span></a><span class="gmail-add-title"></span></div>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>Olyan ez, mint egy születésnapi zsúr: bármilyen nagy is a csábítás nem szabad egyszerre túl sok tortát megkóstolni!</strong></span></p>
<p>Ilyen horderejű munkát csak megfelelő anyagi fedezettel és
támogatással lehet elvégezni. Mert ha ez nincs meg, mert a konzerválásra
nem marad forrás, akkor a középkori freskók elpusztulhatnak. Ezt nem
lehet kockáztatni, ezért mértéktartóan lehet csak dolgozni és tovább
haladni.</p>
<div id="gmail-attachment_153680" style="width:936px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/03/05-scaled.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img class="gmail-wp-image-153680" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/03/05-1024x683.jpg" alt="" width="926" height="618"></a><p id="gmail-caption-attachment-153680" class="gmail-wp-caption-text">A hajó északi oldalának összképe (Fotó: Stefan Dragomir)</p></div>
<p><strong><br>
– Mit sikerült eddig feltárniuk?<br>
</strong><br>
– A 14. században épült templomot több ütemben, gazdagon díszítették
freskókkal. A hajó legfelső szintjén találtunk rá teljes épségében a <em>Szent László-legendára</em>. Szent László mellett más szentek legendáit is megörökítették Somogyomon: <em>Szent Margit</em> és <em>Szent Katalin-legendái</em> ugyancsak előkerültek.</p>
<p>
<strong>– A László-legenda régóta izgalomba tartja a magyar művészettörténészeket, miért van ez?</strong></p>
<p>– Mert a Szent László-legenda egy magyar specifikum. Ez egy olyan
középkori ikonográfiai programot képvisel, amely elsősorban a Magyar
Királyság területén volt jellemző. Részint ezért is annyira kedves máig a
szívünknek. Korábban úgy vélték, hogy a Szent László-kultusz
Székelyföldre és általában véve a határőrvidékekre korlátozódott, de
mára jól látható, hogy az egész királyság területén közkedvelt lehetett,
csak az ország belsejéből jóval kevesebb emlékünk maradt fenn.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>Az
utóbbi tíz évben három, addig ismeretlen jelentős felületű és minőségű
Szent László-ciklus került elő evangélikus szász templomokból.</strong></span></p>
<div id="gmail-attachment_153678" style="width:1010px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/03/08-scaled.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img class="gmail-wp-image-153678 gmail-size-large" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/03/08-1024x683.jpg" alt="" width="1000" height="667"></a><p id="gmail-caption-attachment-153678" class="gmail-wp-caption-text">Szent László-legendaája, részlet, a kun vitéz elrabolja a magyar leányt (Fotó: Stefan Dragomir)</p></div>
<p><strong> </strong><strong>– Hogyan érti ezt?</strong></p>
<p>– Úgy, hogy hatásukra Erdély középkori művészetét újra lehet írni! A
közelmúltig Erdély egy felfedezetlen terület volt a középkori
falképkutatásban.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>Az elmúlt évtized eredményeinek a hatására legalább annyi új középkori műalkotás került elő, mint amelyről korábban tudtak.</strong></span></p>
<p>Az újonnan feltárt falképek nyomán kezd kialakulni valamiféle
rendszere a középkori falképfestészetnek. Elkezdődött körvonalazódni az
egykori mesterek, mesterkörök műveinek holléte, összefüggése, mely
korábban még nem volt lehetséges. Erdélyben ma már fél tucat középkori
mester és mesterkör létezését lehet kimutatni. Ráadásul ezekkel a
mesterekkel konkrét falképeket is összefüggésbe lehet hozni. Például a
somogyomi Szent László-legenda festője biztos, hogy Almakeréken is
dolgozott.</p>
<p><strong>– Almakerék szász evangélikus templomát szokták az egyik legjobban megmaradt középkori templomunknak is nevezni.</strong></p>
<p>– Igen, nem is alaptalanul. Ott a középkori templom freskóit a
szentélyben sohasem meszelték le, a középkori stallumok és szárnyasoltár
is a helyükön maradtak. A tőle nem túl távol elhelyezkedő Somogyom
evangélikus temploma is nagyon szerencsésen vészelte át a történelem
viharjait. Sok mindent megőrzött a középkori berendezéseiből is.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>A templom szárnyasoltára is megmaradt, mely ma a Bukaresti Szép Művészeti Múzeumba található. </strong></span></p>
<p>Volt két középkori stalluma is, melyet <em>Mihály Ferenc</em>
farestaurátor munkája nyomán ma a Medgyesi Evangélikus nagytemplomban
lehet megtekinteni. Megmaradt a két középkori vasalt ajtaja és a
fakarzata is, melyek jelentős történelmi emlékek. Az, hogy Somogyomban
ennyi minden megmaradt az elsősorban a közösség újkori elszegényedésének
volt köszönhető. A helyieknek sohasem volt anyagi lehetősége arra, hogy
újabb, divatosabb templommá alakítsák középkori templomukat.</p>
<div class="gmail-galeria"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/03/07-scaled.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image" rel="gallery-1" title="Szent László legenda. Az ütközet jelenete (Fotó: Stefan Dragomir)"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/03/07-1024x438.jpg" class="gmail-attachment-large gmail-size-large" alt="" width="1000" height="428"></a><span>A képre kattintva galéria nyílik!</span></div>
<p> </p>
<p><strong>– Maradt még feltáratlan falfelület a templomban?</strong></p>
<p>– Igen. A falkép kutatások tanúbizonysága szerint szinte a teljes
templombelső rendelkezik középkori festményekkel. Jelen pillanatig
hetven négyzetmétert tártunk fel, a hajó falképeinek megközelítőleg a
felét. A szentély eddig csak megkutatva lett, de nagyon ígéretesnek
tűnik: a déli ülőfülkében <em>Szent István-</em> és <em>egy Szent László-</em>ábrázolás
is előkerült. Optimális körülmények között intenzív munkával még
két-három évre lenne szükség ahhoz, hogy a templom freskóinak teljes
feltárása és konzerválása megtörténhessen. Mindez természetesen anyagi
fedezet függvénye.</p>
<p><strong><br>
Tóth Gábor</strong></p>
</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>