<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>Még egy mondat a jogállamiságról</b></font></div><font size="4"><b>
</b></font><div class="gmail-lead"><font size="4"><b><span class="gmail-text">A baloldal által bálvánnyá tett fogalom önkényes politikai eszköz.</span></b></font></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2021. március 13. 09:19 <br></div><div class="gmail-megjelenes"><a href="https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html">https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html</a></div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
</a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/118953-Meg_egy_mondat_a_jogallamisagrol.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/126612.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="198" height="111"></div>
<p>
Bár a múlt év végén Magyarország baloldali össztűz alá került az
Európai Unióban, a támadást sikerrel elhárítottuk és megvédtük a magyar
érdekeket az uniós költségvetésben. Azonban azt, ami jogellenes, nem
hagyhatjuk szó nélkül. Nem engedhetjük, hogy a jogbiztonságot súlyosan
sértő uniós jogszabály hatályban maradjon, ezért ahogy tavaly
megígértük, Lengyelországgal együtt az Unió Bírósága előtt támadtuk meg a
kondicionalitási rendeletet.</p>
<p>
Néhány napja részt vettem a Német Gazdasági Klub (DWC) online
konferenciáján, ahol a német gazdasági szereplőkből és ügyvédekből álló
(virtuális térben hallgatózó) közönség előtt beszélgettünk a
híres-hírhedt jogállamisági rendeletről. Mivel pályám kezdetén
ügyvédjelölt voltam, igyekeztem saját tapasztalatom útján érzékeltetni,
mit jelent egy gyakorló jogász számára a jogbiztonság, a normatisztaság
elve. Amikor például nagy értékű ügyleteknél kell a jogszabályokkal
összhangban képviselni az ügyfelek érdekeit, életbevágóan fontos, hogy
az alkalmazandó jog alatt minden fél ugyanazt értse. Ha az uniós
kondicionalitás rendeletet egy ügyvédnek kellene alkalmaznia, nagy
gondban lenne. Valószínűleg el sem vállalná a megbízást. Ki merne
tényállást felvenni egy olyan ügy képviseletében, ahol a vonatkozó jog
úgy szól: aki nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, azt meg kell
büntetni. Mintha a büntető törvénykönyv csupán abból az egyetlen egy
tételmondatból állna, miszerint „jó embernek kell lenni”. De ki az, aki
biztosan megmondja nekünk és másoknak, hogy jó emberek vagyunk-e. A
szomszéd, a rokon vagy a rosszakaró? Egyáltalán: van általános, minden
helyen és időben érvényes definíciója annak, ki a jó ember?</p>
<p>
Éppen ez a baj a költségvetési kondicionalitási rendelettel is, amely
nemcsak összességében, hanem konkrét elemeiben is sérti a jogbiztonság
elvét. Azt, hogy egy jogszabály alkalmazása előre látható, egyértelmű és
kiszámítható legyen. Ha ez nem teljesül, az csupán az önkényre ad
lehetőséget.</p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Már önmagában a fentiekből is kitűnik, hogy a jogállamiság fogalma sok
mindent jelenthet, vagy éppen nem jelenthet. Mi is a jogállamiság? Ahogy
Varga Csaba professzor úr írta, a jogállamiság sohasem lett a jogban
operatív terminus, hiszen az nem valami fennállónak a leírása, hanem
egy, az adott jogrendszer sajátosságaiból kiinduló, annak lényegi
elemeit magába foglaló megfoghatatlan vágy kifejezése. Az adott
jogrendszer sajátosságaival összefüggő jelentéstartalom jól kimutatható
abban, ahogy a fogalom kialakult. Az angol jogfejlődésben például a
jogállam mint elérendő cél lényege az volt, hogy a jog a bírói
precedensrendszerben teljesedik ki, ezzel tudták függetleníteni az
eredetileg törvényhozóként működő uralkodótól. Így a jogállam lényege
számukra az, hogy minden konfliktust bírói fórum elé lehessen utalni,
amely döntései révén teszi teljessé, pontossá a jogot.</p>
<p>
Abszurd lenne tehát, ha ezt az elérendő célt kérnénk számon
kontinentális jogrendszerű államokon, ahol nincs precedensrendszer.
Ettől eltérően például a német jogi hagyományokban a törvényhozó hatalmi
ág egyedül határozza meg a normát, így ott a jogállamiság esszenciája
az, hogy az uralkodói hatalmat, így az államot is a törvények alá
rendelik, egyben kívánalom, hogy legyen olyan testület, amely az
alkotmányosság felett őrködik. Hasonlóan ehhez, a francia jogfejlődésben
is az államhatalom működésének alkotmányossága áll a középpontban. A
kizárólagosan a törvények alá rendeltség éppen az angolszász
jogrendszerekben lenne testidegen követelmény.</p>
<p>
A különböző jogi hagyományok azonban nem csupán a
kontinentális–angolszász különbözőségben jelennek meg; minden állam
saját történelmi, társadalmi és jogi fejlődése tükrében értelmezi a
jogállamiságot. Ennek megfelelően, ha a jogi kultúrákhoz szorosan
kapcsolódó jogállamiságot a <em>one-size-fits-all</em> (egy méret
mindenkinek) egységességet feltételező elvével próbálnánk ráhúzni minden
jogrendszerre, akkor az könnyen a nemzeti alkotmányos hagyományok
megerőszakolásához vezethet.</p>
<p>
A jogállamiság mint fogalom sokszínűségét számos jogtudós felismerte.
Az Egyesült Királyság Európa tanácsi elnöksége alatt 2012-ben szervezett
jogállamiságról szóló konferencián Ronald Dworkin, a University College
London professzor emeritusa azzal az éles megállapítással kezdte
vitaindító előadását, hogy a jogállamiság lelkes támogatói erős egyet
nem értésben vannak afelől, hogy az pontosan mit is jelent. Az Egyesült
Királyságban folytatott vitát említette példaként, miszerint nem
világos, mi felel meg a jogállamiságnak: ha a bíróságok hatályon kívül
helyezhetnek jogszabályokat, így a jogalkotó felett is létezik kontroll,
vagy épp az, ha a demokratikus választáson át nem esett bírók ilyen
módon nem helyezhetők a törvények fölé. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság
legendás konzervatív bírája, Antonin Scalia egészen elképesztőnek
nevezte, hogy nemzetközi bíróságoknak, így például az Emberi Jogok
Európai Bíróságának lehet efféle hatalma. Megítélése szerint a
jogállamiság ethoszához az áll legközelebb, ha a társadalom tagjaira
kötelező norma tartalmát az állampolgárok által megválasztott
törvényhozó határozza meg. Ezzel együtt vannak olyan elemek, amelyek
vitán felül a jogállamiság fogalom részei, így például a jogbiztonság.
Azonban ennek teljesítése, pontos tartalma ugyanúgy jogrendszerenként
eltérő lehet.</p>
<p>
Mindezek tükrében az is különös, hogy nemzetközi testületek immár
egészen apró részletekbe menve kérnek számon általuk önkényes módon
felállított követelményeket olyan jogrendszereken, melyeket behatóan nem
is ismerhetnek. Teszik ezt például ország-jelentések alapján, amelyek
tartalmát jórészt politikailag elfogult civil szervezetek állítanak
össze. Ezen még felül is lehetne kerekedni, ha mindannyian elismernénk,
hogy az ő álláspontjuk csak az érem egyik oldalát jelentik, és
semmiképpen sem a csalhatatlan igazságot. A vizsgálat alá vont kormány
észrevételeit, sőt, tényszerű megjegyzéseit egyes nemzetközi testületek
azonban sokszor kifelejtik a végítéletként szánt jelentéseikből. Varga
Zs. András professzor urat idézve nem véletlen tehát az sem, hogy a
kötelező erejű nemzetközi dokumentumok meg sem kísérlik a jogállam
fogalmának pontosítását. Különböző nemzetközi szervezetek fék nélkül
hivatkoznak rá, de normatív kritériumrendszert mind ez idáig nem
állítottak fel.</p>
<p>
Azt tapasztaljuk, hogy többek között az ENSZ, a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), vagy éppen a Világbank
munkanyelvében pontos jelentéstartalom nélkül, frázisszerűen jelenik meg
a jogállamiság, mindinkább devalválva annak eredeti eszményét. Az
Európa Tanács Velencei Bizottsága megkísérelt ugyan egy minimális közös
tartalmat meghatározni, ám ez sem rendelkezik kötelező erővel. Mindezen
homályos fogalmak önkényes értelmezésre adnak lehetőséget, melyek végső
soron nemzetközi bírói úton lesznek kikényszeríthetőek, ezáltal
belekényszerítve az államokat alkotmányos hagyományaiktól idegen
értelmezési keretekbe.</p>
<p>
Mindebből kifolyólag a jogállamisági vitákra nem tudunk másként
tekinteni, mint egy tudatosan homályban tartott önkényes politikai
eszközre, ahol érdemi vita nincs, az ellenfél érveit meg sem hallgatják.
Varga Zs. András szerint „bálvány voltából következően a joguralom
fölébe nőtt a racionálisan megragadható és konkrét helyzetekben
érvényesíthető összetevőinek, elveszítette kapcsolatát a valósággal.
Bármilyen helyzetben felhívható, magyarázat és indokolás nélküli érv,
sérthetetlen transzcendens érték lett”.</p>
<p>
Az Európai Unió Bíróságának most történelmi lehetősége van arra, hogy
eloszlassa kétségeinket és visszaadja a hitünket, hogy a jogbiztonság,
mint a jogállamiság egyik alapfeltétele az uniós szerződésekre és
intézményekre is kiterjed. Mi tudjuk, hogy jó munkához idő kell, ezért a
magyar kormány türelemmel várja a Bíróság bölcs döntését. Bon travail –
jó munkát!</p>
<p>
<em>Varga Judit</em></p>
<p>
<em>A szerző igazságügyi miniszter</em></p>
<div class="gmail-szerzo">Magyar Nemzet</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>