<div dir="ltr">
<h1>Genderőrület Nyugat-Európában – 1. rész</h1>
<div>
<div>
<div style="padding:0px 5px;margin:0px">Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője</div><div style="padding:0px 5px;margin:0px"><font size="4"><a href="https://888.hu/feher-ferfi/uj-sorozat-genderorulet-nyugat-europaban-1-resz-4302337/" target="_blank">https://888.hu/feher-ferfi/uj-sorozat-genderorulet-nyugat-europaban-1-resz-4302337/</a></font></div>
</div></div><div><br>
<span>
</span></div><div><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Drag-queenek olvasnak fel </b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">óvodások</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">n</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ak</span></b></span>,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">férfinak született</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>atléták öltözhetnek és versenghetnek
együtt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az eredetileg is gyengébb nemhez tartozó versenyzők</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ke</span>l, apát és
anyát pedig nyugdíjba küldi <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szülő 1. és szülő 2. </b></span>...<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> De hogy jutottunk
el ide?!</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az Alapjogokért Központ elemzője, Párkányi Eszter alaposan
körüljárja a témát most induló cikksorozatában.
</b></span></span>
<div id="m_7986048613816477710m_-3058217962086941973m_-1991975478872080841m_-8205773519013199082gmail-st">
<p> <font size="4"><b>A gender-ideológia és az LMBT-jogok térnyerése az Európai Unióban – 1. rész</b></font></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az LMBT-kurzus és a genderideológia</b></span> egy gondolatkör szülöttjei:
alaptételeik egymással szorosan összefüggenek,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hátterük pedig ugyanaz a
politikai irányza</b></span>t.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Gyökereik </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">nem a liberalizmusban, hanem </span>a XX. század
elején született, és azóta egyre nagyobb erőre kapó <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kulturális
marxizmusban<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>keresendőek.</b></span> Ez a két ideológiai mozgalom néhány évtized
alatt domináns tényezővé vált Nyugat-Európában, és hatásukra az Európai
Unióban kiemelt kérdésként kezelik a tagállamok genderpolitikáját és
LMBT-közösségeinek helyzetét.</p>
<p><img src="https://888.hu/wp-content/uploads/2021/03/4875150LMBTfotoAlapjogokert.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="196" height="98"></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mi is az a kulturális marxizmus, </b></span>amely felelős mindezért?</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A XX. század első felében Nyugat-Európában Marx követői csalódottak
voltak, hogy a várakozásaikkal ellentétben<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> nem történt meg</span> a
proletárforradalom, sőt, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a munkásosztály beolvadt a kapitalista
világrendbe, élvezve a fogyasztói társadalom vívmányait.</span> Ezért
</b><b>elvetették a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">gazdasági </span>tételeket,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy azokat <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szociológiá</span>val,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">pszichológiá</span>val és más<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> társadalomtudományok</span>kal helyettesítve megalkossák
a kulturális marxizmus elméletét.</b></span></p>
<div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A cél akkor az volt, és most is az, hogy a
baloldal magához tudja ragadni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a politikai és a gazdasági hatalmat</span>, </b></span>ám
egy erőszakos forradalom helyett ennek útját a kulturális forradalomban
látták.</div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A végrehajtás módjának alapját </b><b>az 1920-as években Antonio Gramsci
marxista filozófus, olasz kommunista adta meg a kulturális hegemónia
fogalmának megalkotásával.</b></span> Értekezése szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az osztályharcnak magában
kell foglalnia a kulturális küzdelmet is, melynek során a marxistáknak
át kell venniük a hatalmat<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a kulturális intézmények</span> felett, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a társadalmi
változások ugyanis alapvetően kulturális természetűek.</span></b></span></p>
<p>A marxista forradalom legfőbb korlátja Gramsci szerint a nyugati,
zsidó-keresztény alapokon nyugvó civilizáció. Ahhoz pedig, hogy ezt az
„akadályt” legyűrjék, szépen lassan, évtizedes munkával, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
„i<span style="background-color:rgb(255,242,204)">ntézmények</span>en keresztüli hosszú meneteléssel” akarták lerombolni
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">civilizációnk alapjait és értékeit</span>. </b></span>A „frankfurti iskolához” tartozó
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>filozófusok és társadalomtudósok, többek között Theodor Adorno és Max Horkheimer
fő ellenségként<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a keresztény világkép</span>et határozták meg</b></span>, melynek egyik
legfontosabb alappillére a hagyományos, „patriarchális” család<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A magyar
marxista filozófus, Lukács György is arról értekezett,
hogy a forradalom csak akkor következhet be, ha szétrombolják<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
társadalmat</span>, hiszen csak így lehet teljesen kiirtani <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nyugati
civilizáció értékrendj</span>ét, hogy aztán újat hozhassanak létre.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kulturális osztályharcba beemelték <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a nemek </span>közötti küzdelmet is</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
marxista feministák</b></span> szerint ugyanis a nők még akkor is elnyomottak, ha a
„kizsákmányoló” osztályhoz tartoznak. A monogám, hagyományos
„patriarchális” családmodellt tekintették az elnyomás forrásának, hiszen
szerintük társadalmi helyzettől függetlenül a nőket a férfiak
függőségben tartották. A feminizmus alapvető követeléseit – így a jogi
egyenlőséget, a pályaválasztás jogát – kiharcolt <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>első hullámos
feminizmust </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a XX. század közepén egy sokkal harciasabb mozgalom váltotta
fel, amely már összeegyeztette a feministák és a marxisták céljait
azért, hogy a nőket „felszabadítsa” az <span style="background-color:rgb(249,203,156)">elnyomás</span> alól.</b></span> Az amerikai
második hullámos feminista mozgalom<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Betty Friedan
1963-as, A női misztikum című könyvé</b></span>vel indult. Úgy látta, hogy a
háztartásbeli nők vélelmezett boldogtalanságának oka a rájuk
kényszerített társadalmi elvárásokban keresendő, melyek szerint csak
anyaként és a családban teljesedhetnek ki. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A háztartásbeli családanyákat</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
úgy írta le, mint </b></span>„<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>egy kényelmes koncentrációs tábor foglyai”</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
„gender feminizmus” szellemi anyjának Simone de Beauvoire-t
tartják,</b></span> aki Friedanhez hasonlóan negatív véleménnyel volt a családról.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szerinte</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hagyományos házasság és a család, a gyermeknevelés</b></span> <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>a
rabszolgasághoz hasonló</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nők</span> felszabadulásának kulcsa pedig nem
más, mint a szexuális forradalom.</b></span></p>
<p><img src="https://888.hu/wp-content/uploads/2021/03/4879035zaszlo.png" alt="" style="margin-right:0px" width="196" height="130"></p>
<div>Ahhoz <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>tehát,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> társadalom</span> <span style="background-color:rgb(249,203,156)">„elnyomó”
struktúráit</span> megszüntethessék</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a marxistáknak</b></span> annak „melegágyát”, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
hagyományos keresztény család modelljé</b></span>t<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kell lerombolniuk.</b></span></div>
<p>Nem véletlen, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"> <b>napjainkban ismét elindult <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a közbeszédben </span>a
„szivárványcsaládokat” támogató kezdeményezés melletti kiállás</b></span></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az új
„kulturális hegemónia” megteremtésének egyik útja ugyanis az
identitáspolitika, amelynek minden olyan <span style="background-color:rgb(249,203,156)">„osztálytudat</span>ra” szüksége van,
ami valamilyen módon szemben áll <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a heteroszexuális, „patriarchális”
család</span>dal.</b></span> Így <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>karolták fel</b></span> a feministákat és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az LMBT-közösséget is.</b></span></p>
<p>Az identitáspolitika egyik legnagyobb hibája és bűne az, hogy a
társadalmat nem egybekovácsolja, hanem atomizálja. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Míg korábban
évszázadokon keresztül – legalábbis Európában – az identitás elsődleges
szintjén a vallási felekezet és a nemzeti hovatartozás szerepelt, ezeket</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>manapság felváltják többek között a<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> szexuális preferenciák, a nemi
identitások, és a bőrszín. </span></b></span>Elsősorban <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ezek </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azok</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az identitásképző
tulajdonságok</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, amelyeken ez az újfajta osztályozás alapszik, és melyek
mentén <span style="background-color:rgb(249,203,156)">„áldozati”, „elnyomott” csoportok</span>ra bontják<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a társadalmat.</span></b></span> A
kulturális <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>marxisták célja ezen szerintük<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> jogfosztott kisebbségek</span>
felszabadítása</b></span>,<span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b> a férfiak által „elnyomott” nők, a heteroszexuálisok
által „elnyomott” homoszexuálisok, a ciszneműek </b></span>(tehát hagyományos nemi
orientációval rendelkező emberek) <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>által „elnyomott” transzneműek, és a
fehérek által „elnyomott” más faji hátterűek</b></span> <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>felkarolása.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> velük</span> való
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">együttérzés</span> mára szinte vallássá vált balliberális körökben.</b></span></p>
<p>A marginalizált „áldozati” csoportok „jogfosztottságának”
megszüntetését és az „elnyomó” társadalmi struktúrák felszámolását a
felszabadítási mozgalmak révén kívánják elérni.</p>
<div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Relatíve </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sikeresnek tekinthető az eddigi
tevékenységük, hiszen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a nyugati demokráciák</span>ban, és így <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az Európai
Unióban</span> is</b></span> – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mind <span style="background-color:rgb(217,234,211)">társadalmi</span>, mind<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> intézményes</span> szinten – egyre
elfogadottabbá válnak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hagyományos</span>tól eltérő <span style="background-color:rgb(249,203,156)">szexuális orientációk és
nemi identitások</span>.</b></span></div>
<p>A kérdéshez való hozzáállás régiónként, tagállamonként eltérő: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
megfigyelhető egy földrajzi választóvonal is</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a poszt<span style="background-color:rgb(234,209,220)">kommunista</span>
országokba ugyanis jóval később jutottak el</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezek az ideológiák, valamint
a szexuális forradalom, mint </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a nyugati országokba</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Azonban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem</span> jelent
megoldást az,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha jogalkotással rákényszerítik </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a tagállamok</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ra az
LMBT-jogok beépítését</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a </b><b>jogrendszerük</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>be. Ez ugyanis egyrészről
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">demokratikus deficit</span>hez vezethet,</b></span> mivel tagállami hatásköröket érint,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>másrészről pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyása lenne <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az EU
Alapjogi Chartája preambulumában foglalt megállapításnak, miszerint az
EU „tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak
sokféleségét” és a „tagállamok nemzeti identitását”.</span></b></span><br>
Hiába érték el a feministák a nők egyenjogúságát, hiába válik
világszerte egyre inkább elfogadottá az LMBT-kurzus, folyamatosan új
elérendő célokat tűznek ki maguk elé, melyekhez immár az uniós
intézményrendszer is asszisztál.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A feministák már az 1970-es években
összefogtak az homoszexuális közösséggel annak érdekében, hogy a
véleményük szerint a nőket, valamint a homoszexuálisokat és
transzneműeket is elnyomó, heteroszexuális férfiak uralma alatt álló
patriarchális, kapitalista társadalmat lebontsák. Ezen a ponton céljaik
találkoznak a kulturális marxisták majdnem egy évszázados vágyaival,
melyek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ellen</span><b> továbbra is küzdenünk kell</b></span>. Ha úgy tetszik:<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> ismét meg kell
állítani Brüsszelt.</span></p></div></div>
<div id="m_7986048613816477710m_-3058217962086941973m_-1991975478872080841m_-8205773519013199082DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_7986048613816477710_m_-3058217962086941973_m_-1991975478872080841_m_-8205773519013199082_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>