<div dir="ltr">
<div>Álmában felfüggeszt egy picit</div>
<div><font size="4"><b><span>Nagyszabású baloldali tervek a „jogállamiság” demokrácia ellenében történő „helyreállítására”.</span></b></font></div>
<div>
</div>
<div>
2021. február 24. 09:55 <br></div><div><a href="https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html</a></div>
<div>
<div>
<div>
<a title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Google+">
</a><a title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div><div>
</div>
<div style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/126339.jpg" alt=""></div>
<p>
Ez az írás nem azért született, hogy azon lamentáljunk, mi fog majd
történni, ha az új, immáron a fasizmust is magába olvasztó baloldal
kormányra kerülne. Nem. Bár iszonyatosan komoly harc lesz (már van) a
választásokig, ilyen pesszimista és korai kárörömre („na, már érzik a
vesztüket!”) okot adó értekezésekre valóban nincs szükség.</p>
<div>
<div id="m_5606393399254308357et-boc">
<div>
<div>
<div>Ez az írás más célt szolgál. Azt, hogy bemutassa: a magukat a „jogállam
barátaiként” feltüntető baloldali politikusoknak és jogászi elitjüknek a
„jogállamiság” igazából csak egy politikai szlogen. Egy szavakban
agyonfetisizált, de valójában nagyon is szimpla politikai termék, melyet
készek bármikor „meghaladni”, ha a hatalom megszerzéséről van szó. Ha
olyan a helyzet, hogy – a „történelmi szükségszerűségnek” ellentmondva –
éppen nem ők állnak a kormányrúdnál, nem az ő narratívájuk érvényesül a
politikai döntéshozatalban, nem az általuk semlegesnek beállított
liberális értékek érvényesülnek a jogalkotásban.</div></div></div></div></div>
<p>
Mindezek – és persze esetleges hatalomra kerülésük korlátozott
körülményei – miatt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kitalálták, miképpen is kell megoldani azt, hogy
feles parlamenti többséggel is lehessen </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>alkotmányozni vagy kétharmados
törvényeket </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hozni, módosítani. A fedősztori természetesen a
<span style="background-color:rgb(249,203,156)">„jogállamiság<span style="background-color:rgb(234,209,220)">”</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">. A</span></b><b> bolsevik típusú érvrendszer szerin<span style="background-color:rgb(234,209,220)">t </span></b>é</span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ppen</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> „a Fidesz”
alkotta közjogi rendszer az, amely</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">arra </span>kényszeríti</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a (kormányozni
szándékozó) baloldalt, hogy egy kicsikét majd eltekintsen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a jogállamiság
érvényesülését</span>ől </b></span>– természetesen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kizárólag éppen azért, hogy
helyreállíthassa <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt. </span></b></span>„Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki
győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta
érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy
forradalmak után” – vetette fel <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a jogállam</span> picike felfüggesztéséről
szóló javaslatot tavaly decemberben a nyílt társadalom hálózatához
tartozó Eötvös Károly Intézet igazgatója, Fleck Zoltán. De a történet
sokkal régebben indult és bizonyára nem ért véget azzal, hogy
novemberben már az ellenzéki együttműködést szervező Magyar György
ügyvéd is arra biztatott, hogy „ha sikerülne az ellenzéknek akár csak
egyszerű többséghez is jutni, azonnal hozzá kell nyúlni”</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az
alaptörvény</b></span>h<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez, valamin</b></span>t <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kétharmados törvények sorá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hoz.</b></span></p><div id="m_5606393399254308357gmail-billboardbanner"><span>
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Szóval az ellenzék ilyetén bizarr viszonya a jogállamisággal nem ma
kezdődött, de mindenekelőtt azért valamit a téma kapcsán tisztázni kell.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A „jogállamiságnak” mint jogi kategóriának valóban nincs normatív
definíciója, egyes részelemeit ismerjük. „Független
igazságszolgáltatás”, „véleménynyilvánítási szabadság” és hasonlók,
</b></span>melyek persze további vitákra sarkallnak. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Van azonban egy objektív,
eljárási részeleme a jogállamiságnak, amiről azt gondoltuk, hogy vitán
felül áll: nevezzük ezt alkotmányosságnak, s melynek lényege, hogy a
mindenkori törvényhozó és végrehajtó hatalom is alá van vetve a
törvényeknek, és azok alól csak akkor szabadul (akkor módosíthatja
azokat), ha rendelkezik az azok módosításához szükséges legitimációval. E
legitimációt a népszuverenitáson alapuló rendszerekben a választás
biztosítja</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Tehát az a (származtatott) feltételezés él, hogy ha egy
választást követően a kormányra kerülő erő „maga mögé” csak a parlamenti
képviselők több mint felét tudta „beszervezni”, akkor a választók csak
arra adtak felhatalmazást, hogy csak az e többséggel „lefedett”
tárgykörökben tudjon jogot alkotni – ha pedig a képviselők több mint
kétharmadát, akkor viszont arra is mandátumot kapott, hogy akár
alkotmányozzon.</b></span></p>
<p>
Az Orbán-kormány 2010-ben, ’14-ben és ’18-ban is kétharmados parlamenti
felhatalmazást kapott a választóktól, tehát megkérdőjelezhetetlenül
legitim módon alkotott új alkotmányt vagy fogadott el sarkalatos
törvényeket. És a baloldal – egyébként a maga nemében ügyes –
magatartása itt válik ketté, és itt jutunk vissza „a sztori”
kiindulópontjához. Egyfelől ugyanis az ellenzéki képviselők mindegyike
valamennyi választás után felvette a mandátumát, beült a parlamentbe és
letette az esküt az alaptörvényre – tehát személyes aktusokkal
legitimálták „a rendszert” –, másfelől azonban azonnal megkezdődött az
„Orbán hatalma illegitim” érvelés felfuttatása. És nemcsak a
pártpolitika mezőjében, hanem a „szakmai” nyilvánosságban is. Az Élet és
Irodalom már 2010 nyarán „hasznos vitát” indított az ügyben (olyan
beszédes szerzőkkel és címekkel, mint például Halmai Gábor: Búcsú a
jogállamtól; vagy Fleck Zoltán: A vég kezdete), majd 2011 tavaszán (!)
Eörsi Mátyás vetette fel, hogy mi lenne, ha („2014-ben a választásokon a
Fideszt leváltják” és) az „új Országgyűlés feles többséggel fogadja el
az új alkotmányt, ha azt egy népszavazás jóváhagyja”.</p>
<p>
Az eléggé bornírt elképzeléseket – tudniillik 1990 óta az alkotmányról,
alkotmánymódosításról nem lehet népszavazást tartani – Vörös Imre
korábbi alkotmánybíró (!) igyekezett alkotmányjogilag megtámogatni.
Lényegében azt bontotta ki, hogy az Aranybullából ismert és az
alaptörvényben valóban szereplő úgynevezett ellenállási jog alapján az
„önkényes” (akár alkotmányszintű vagy kétharmados) döntésekkel szemben
fel lehet és kell lépni – és hogy mi minősül ilyen „önkényes” döntésnek,
arról egy leendő parlament feles többséggel is határozhat. Ő ezt az
„alaptörvény felmentésén alapuló törvényszegésnek” nevezte, aláhúzva,
hogy (2012-t írunk!) „ha a kizárólagos hatalombirtoklást intézményesítő
és működését garantáló törvényeket be kellene tartani, akkor nem lehetne
ellene fellépni. Éppen ezért menti fel maga az alaptörvény az e
törvényeknek való engedelmesség alól Magyarország polgárait akkor,
amikor a dolgok a puszta »törekvések« állapotát túlhaladták.” És Vörös
szerint mivel az Alkotmánybíróság hatáskörei egyébként is az
Országgyűléstől származnak (ez igaz, csakhogy kétharmados felhatalmazás
alapján), a „felhatalmazást adó parlament maga is állást foglalhat […] a
közjogi rendszer ennek fényében értelmezendő alkotmányosságának
kérdésében – adott esetben egyszerű többséggel is”.</p>
<p>
A flow kicsúcsosodása – jelen állás szerint, persze –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a Hvg.hu
„ellenzék 2022” elnevezésű projektje, ahol a Debreczeni József útjára
lépő egykori MDF-es Elek István vitába száll Fleck már fentebb említett
ötletével. No de nem úgy. Elek szerint ugyanis egy olyan országban, ahol
már megszűnt a jogállam, azt nem lehet felfüggeszteni. Tehát mivel <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
jelenlegi kormányzat</span> „már lemondott” a jogállamiságról, ezért azt
„helyreállítani sem lehet tisztán jogállami úton és módszerekkel”.
„Ennek következtében az ellenzéki győztes egyszerűen nem lesz abban a
helyzetben, függetlenül attól, hogy mekkora a mandátumtöbbsége, hogy
jogállami döntéseket hozzon. Majd akkor lesz, ha előbb helyreállította a
jogállamot.”</b></span> Joggal nevezi ezt a törekvést <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy „alkotmánypuccs”
előkészítésé</b></span>nek Pokol Béla, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hiszen az azt jelenti, hogy „az alkotmányozó
hatalmi erőt el nem ért kormányhatalmi erők már uralják az államot, ám
ekkor ennek birtokában félretolják<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az állam alkotmányi kereteit</span>”.</b></span></p>
<p>
Érezhető, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> iszonyatos drámai ellentét feszül<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a baloldal
jogállamiság-felfogása</span> és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a demokratikus alapszabályok</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">között.</span></span></b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De a
magát a jogállam „valódi híveinek” tituláló kör kitudományoskodta, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
jelenlegi, demokratikus választásokon kellő felhatalmazást szerző
kormánytöbbség</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> valójában csak a formális jogállamot (rule by law) és nem
a tartalmit (rule of law) tartja be.</b></span> És persze hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> tartalmilag mi
lenne a jogállam, azt Fleck ki is fejti: a liberális jogállam</b></span>. Azt majd
ők egy „reset gombbal” helyreállítanák, csak előtte még egy rövidet
szamuelyskodnának.</p>
<p>
És ebben a fénytörésben nyer igazi értelmet, mikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Gyurcsány a
fideszesek „földönfutóvá tevéséről” beszél</b></span>; mikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Fekete-Győr arról
értekezik, hogy egyszerű többséggel „sem fognak majd malmozni”, mert
„meglesznek az eszközök az ország fidesztelenítéséhez”</b></span>; vagy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mikor Jakab
Péter szól arról, hogy feles többséggel is „addig faragják a jogot, míg
igazság nem lesz belőle”. </b></span>Persze, szeretik ők a „jogállamot”. A saját
jogállamukat. A demokráciától megtisztított jogállamot. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hisz Robespierre
is megmondta: a szabadság ellenségeinek nem jár szabadság. És hogy
kinek mit szabad, azt már akkor is a jakobinusok mondták meg.</b></span></p>
<p>
<i>Szánthó Miklós</i></p>
<p>
<i>A szerző az Alapjogokért Központ igazgatója</i></p>
<div>
<div>
</div></div>
<div id="m_5606393399254308357DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_5606393399254308357_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>