<div dir="ltr"><div>Sokszor eszembe jut, mi lehet az oka annak, hogy a tudományosság feltételezett fellegvárában (MTA) miért fogadnak el egy 200 éve feltűnt olyan származás és nyelv eredet-történetet, aminek addig semmilyen előzménye nem volt, ahelyett, hogy az alábbi hivatkozáson keresztül olvasható adatoknak megerősítésén, kiegészítésén és főképpen közreadásán fáradoznának:</div><div><br></div><div><a href="https://vilagfigyelo.com/szent-rokonsag-arpad-es-jezus-a-titok-amiert-evszazadok-tortenelmet-nemitottak-el/?fbclid=IwAR36mFTDz_Nl9t4yLzL0EDQInG33qWvyfg9BsI8TOTRL_NaH_iVj05u67uI" target="_blank">https://vilagfigyelo.com/szent-rokonsag-arpad-es-jezus-a-titok-amiert-evszazadok-tortenelmet-nemitottak-el/?fbclid=IwAR36mFTDz_Nl9t4yLzL0EDQInG33qWvyfg9BsI8TOTRL_NaH_iVj05u67uI</a></div><div><br></div><div>Ilyenkor mindig eszembe jutnak:</div><div><ol><li>Az MTA miért akadályozta a végletekig a Tarih-i Üngürüsz magyar nyelvű kiadását?</li><li>Az MTA miért tüntette el a liberálisnak mondott Táncsics Mihály: Legrégibb nyelv a magyar c. művét Trefort Ágoston kultuszminiszter idején??? (<a href="http://emf-kryon.blogspot.com/2014/04/tancsics-mihaly-fomuve-legregibb-nyelv.html" target="_blank">http://emf-kryon.blogspot.com/2014/04/tancsics-mihaly-fomuve-legregibb-nyelv.html</a>)</li><li>Miért ragaszkodik az MTA máig ahhoz, hogy az 1848-49. évi szabadságharcunk leverése után nem kerültek magyar hadifoglyok Oroszországba??? (Ehhez melléklet részlet Tyivanyenko könyvéből - Petőfi_oszták_orosz_megállapodás...)<br></li></ol></div><div>A linken elérhető hírből különösen ajánlom Horváth István következtetéseinek és
<span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(243,243,243)">Mariell Wehrlyv Frey Jesat Nassar</span></span> könyvének ismertetését tartalmazó részeket!!!<br></div><div>Ez utóbbi talán még azzal sem vádolható, hogy elfogult, bőgatyás atyafi, aki fütyülős barackból merítette volna megállapításait...</div><div><br></div><div>Íme a linken elérhető hír: <br></div><div><br></div><div>
<div>
<span> <span>
<a href="https://vilagfigyelo.com/author/raffaig/" target="_blank">Világ Figyelő
</a>
</span></span>
<span><a href="https://vilagfigyelo.com/szent-rokonsag-arpad-es-jezus-a-titok-amiert-evszazadok-tortenelmet-nemitottak-el/" rel="bookmark" target="_blank">2021-01-19</a></span> <span>
<a href="https://vilagfigyelo.com/temak/eltitkolt-vilag/" rel="category tag" target="_blank">ELTITKOLT VILÁG</a> </span>
</div>
<h1><b>Szent rokonság, Árpád és Jézus:</b> a titok, amiért évszázadok történelmét “némították el”
</h1>
<div style="height:auto">
<p>Horváth István keszthelyi plébános 1827-ben Villax zirci
apáthoz írt levelében azt a kijelentést tette, hogy „Arra a soha nem
képzelt meggyőződésre jutottam, hogy a Mindenható az első emberben
magyart alkotott, de ne gondold, hogy megháborodtam, mert hála Istennek,
eszem még ép és szigorú kritika szerint ítél.”</p>
<p>Horváth István akkor már híres történész volt és minden kijelentésére
felfigyeltek és – bár ezt csak bizalmas magánlevélben írta – az Apát úr
úgy látszik, minden rossz szándék nélkül megbeszélte barátaival. Aztán
már semmi sem állíthatta meg a gúnyolodó és rosszindulatú pletykát,
hogy:</p>
<p>„Horváth mindenütt magyart lát és szerinte az Isten még Ádámmal is magyarul beszélt.”</p><div style="text-align:center;float:none">
<ins style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%;display:inline-block;width:970px;height:0px"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_1_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent" title="Advertisement"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_1_anchor" style="display:block;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins>
</div>
<p>Habár Horváth nem ezt mondta, feltehetjük a kérdést: mennyiben lett
volna igaza, ha ezt mondta volna? Mivel pap volt, a Bibliát behatóan
tanulmányozta, mégpedig nemcsak szó szerint, hanem értelem szerint is.
Nem volt neki nehéz megállapítani, hogy a bibliai „Teremtéstörténet”
első<br>
könyvének első tizenegy fejezetében (Mózes L Könyve l -I1. rész) csak
egy népről van szó, mégpedig Ádám nevében, a madai Mada nemzetről. Ádám
nevét a Genezis írói az általuk legrégibbnek ismert MADA nép nevének
visszafelé olvasásával képezték.<br>
Ebben van a felelet Magyar Adorján történészünk részére, amikor azt,
írja: „Nehéz lenne megállapítani, hogy mi indította Horváthot ennek az
annyit hánytorgatott mondatának a megírására.”</p>
<p>Az, ami Sir John Bowring, világhírű nyelvészt annak megírására, hogy</p>
<p>„A magyar nyelv a messzi múltba megy vissza. Sajátos módon fejlődött
és szerkezete olyan időkben nyúlik vissza, amikor a legtöbb, Európában
beszélt nyelv még nem is létezett… Ez az a nyelv, amely állhatatosan és
szilárdan, önmagában fejlődött… és a legrégibb, legdicsőbb műemléke a
nemzeti önállóságnak és lelki függetlenségnek… eredetisége még ennél is
csodálatosabb tünemény, és aki megfejti, az az Isteni titkokat fogja
vizsgálni. Annak is az első tételét: ’Kezdetben vala az Ige. És az Ige
vala az, Istennél. És Isten vala az Ige.’”</p>
<p>Sir John Bowringnak – Körösi Csoma Sándor barátjának – ezek az,
1832-ben kiadott, Poetry of the Magyars című antológiájában írt sorai
bizony azt jelentik, hogy a magyar nyelvet ő az Ige nyelvének, Isten
nyelvének tekinti. Ő a nyelvészettudomány alapján jutott ugyanarra a
meggyőződésre, amire Horváth István a Biblia alapján jött rá.</p>
<p>A Biblia egy mitologizált történelemkönyv, amelyben a földrajzi, népi
és a személyneveket egymással összekeverve, felismerhetetlenné
torzítva, a „szentírók” szerkesztettek egy zsidó mitológiát
Alexandriában a Kr. e. második században, az általuk addig ismert népek
történeteiből.</p><div style="width:100%;height:auto;clear:both;text-align:center"><ins style="display:block;margin:auto;background-color:transparent;height:0px"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_7_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:1040px;background-color:transparent" title="Advertisement"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_7_anchor" style="display:block;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:1040px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins></div><div style="text-align:center;float:none">
<ins style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%;display:inline-block;width:970px;height:0px"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_2_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent" title="Advertisement"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_2_anchor" style="display:block;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins>
</div>
<p>Így alkották a suméri szittya népek nagy tanítójából, Oannesből
Jónást, a Mada népnévből Ádámot, a görög Eon-ból Noét, a valóban magas
termetű Bóriakból óriásokat, Hierosolymából Jeruzsálemet, avarból
Javant, a mágusok vallását követő szkítákból Magógot, és így tovább.</p>
<p><img title="jezus es arpad 11" src="https://vilagfigyelo.com/wp-content/uploads/2021/01/jezus-es-arpad-11.jpg" alt="jezus es arpad 11" width="740" height="400"></p>
<p>Horváth István tehát – ha hivatalosan nem is merte kijelenteni –
baráti levelében igazat mondott, amiért felettesei részéről megrovásban,
kortársai részéről pedig gúnyolódásban részesült. Legutóbb a pár évvel
ezelőtt elhunyt jeles író, Oláh György mártotta ellene vitriolba a
tollát. Jekuda rabbi azonban a Talmud Sanhedrin 38. b. lapján Horváth
Istvánnak és Sir Bowringnak ad igazat, mondván, hogy:</p>
<p>„Az első ember arameus nyelven beszélt.” Az arameus nyelv pedig a
suméri szittya nyelvnek egyik nyelvjárása, tájnyelve volt, amelyet a
Názáreti Jézus is beszélt, mint anyanyelvét.</p>
<p>Az ótestamentumi Genezis (Mózes 1. Könyve 11. rész, 1. verse) szerint
Nimród idejében még „Mind az egész földnek egy nyelve és egyféle
beszéde vala.” Tehát – ha a Bibliát szó szerint vesszük – Ádámmal az
Isten csakis ezen az egy nyelven, vagyis a bibliai területen a „bábeli
nyelvzavarig” egyedül létezett madai nyelven beszélhetett. Ábrahám, a
zsidó nép ősapja még jóval ezután született (Mózes I. könyve, 11. rész,
26 vers) – habár őt is csak kölcsön vették az átírók. Mondhatná valaki –
és mondják is -, hogy mindez csak mítosz, legenda, tehát nem kell szó
szerint venni.</p><div style="text-align:center;float:none">
<ins style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%;display:inline-block;width:970px;height:0px"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_3_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent" title="Advertisement"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_3_anchor" style="display:block;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins>
</div>
<p>Ez igaz. De a történészek és régészek szerint a mítoszokat és
legendákat komolyan kell tanulmányozni, mert mindegyiknek van valami
történelmi háttere. A nagy régészeti leletek csaknem mind a mítoszok és
legendák adatai alapján lettek felfedezve.</p>
<p>Nagyon sok éppen a Biblia adatai alapján, mely szerint Európa,
Dél-Szibéria (Turán), Elő-Ázsia és Észak-Afrika őslakói mind Ádám és
unokája, Noé gyermekeinek leszármazottai, akiket hívhattak sokféle
néven, de származásuk azonos, vagyis méd, mada, mert az ótestamentumi
írók Ádám nevét az általuk akkor legrégebbinek ismert mada nép nevének
visszafelé olvasásával alakították.</p>
<p>A mada nép etnikuma, nyelve pedig azonos volt a Hórita- Arámi- Suméri
szittya nyelvvel, amelynek országonként lehetett más és más
nyelvjárása, de az anyanyelv, a gyökér azonos. Ma már a legvaskalaposabb
„szentírásolvasó” is tudja, hogy a bibliai Genézis nem
teremtéstörténet, hanem az emberiség történelmének csak egy kis része,
amely a szkíta- madai népnévből mitologizált Ádámmal kezdődik és Noén és
fiain, valamint unokáján, Nimródon keresztül a „bábeli nyelvzavarig”
egy magyar őstörténelem.</p><div style="width:100%;height:auto;clear:both;text-align:center"><ins style="display:block;margin:auto;background-color:transparent;height:0px"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_8_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:1040px;background-color:transparent" title="Advertisement"><ins id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_8_anchor" style="display:block;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:1040px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins></div>
<p>Ugyanis a „Vízözön” is, akár a bibliai Noéra, akár a Krámer
professzor szerinti Ziusudra soméri királyra, akár a Berossos káldeai
történész által említett Ardatas király fiára, Xsisustrosra nézünk,
mindegyik a mi kushita és sumér szkíta népünkkel kapcsolatos. Történelmi
tény, de ellenkezik a krisztiánizmus alapjának, az Ótestamentumnak
nevezett zsidó mitológia tendenciájával, az Úr „Ábrahámnak tett
igéretével”, miszerint a zsidóknak adja egész Elő-Ázsiát a Nílustól az
Eufráteszig, és Kánaánt a Hitteusokkal és a Jebuzeusokkal együtt. (Móz.
I. könyve, 15. rész, 18-21. vers.)</p>
<p>A szentírót az nem zavarta, hogy Isten már párezer évvel előbb
szövetséget kötött Noéval, mielőtt a bárkába küldte őt, de nem ígért
neki semmit, hiszen minden az övé volt – csak életben maradást.</p>
<p>Ha egyszer az egész Bibliát a történelmi valóságnak megfelelően
átírnák, az egy magyar őstörténelemkönyv lenne, amely a magyar nemzeti
vallás alapja, Ótestamentuma lenne, és alapjaiból forgatná ki az egész
„Judeo-Christiánizmust”. Ezért nem akarják az illetékesek és
illetéktelenek megreformálni a Bibliát.</p>
<p>Még más nyomós okuk is van a misztifikációra, történelmi, nemzeti
tudatunk elnyomására, nemzeti származástudatunknak kizárólagosan a
„finnugorizmusnak” nevezett hipotézisbe való bezárására.</p>
<p>Ez pedig az, hogy ne menjen át a köztudatba az a történelmi tény,
hogy „utolsó honfoglalásunk” törzsszövetségének egy része, közöttük
éppen az „Árpádi törzs” a Kaukázustól délre eső területeiről származott,
mely terület Arméniát és Szíriát is magába foglalta, közepén Adiabene
tartománnyal és a Van-tó központú tartománnyal. IV. Béla királyunk
felesége: Laskarish Mária ide küldte Ottó frátert három társával, hogy
keresse fel az ő itt élő rokonait. Ottó fráter a maradvány-magyarokat
1233-ban még itt találta és vélük magyarul beszélt. De misszióját nem
teljesíthette, mert a tatárok betörése elől menekülnie kellett. (Dr.
Fehér M. Jenő: Exodus Fratrum 97-101. oldal)</p>
<p>Ft. Lukácsy Kristóf 1870-ben kiadott „A magyarok őselei, hajdankori
nevei és lakhelyei” című könyvében, örmény kútfők alapján, szintén a
magyarok ittlétéről ír.</p>
<p>Dr. Fehér Mátyás: Magyar történelmi szemle: II. évfolyam 2. számában
írja, hogy Örményországban és Kurdisztánban még a tizenhetedik században
is voltak jelentős létszámmal magyarok. Egyik királyuknak, Patatuának
sírját itt, a Kaukázustól délre, az Urmia tótól nem messze tárták fel a
régészek, a Kr. e. hetedik századból. (Dr. Déry Zoltán: A magyarok
elnevezés és azonosítása.) Dr. Georges Rouw, francia történész: „Ancient
Íraq” című könyvében a 382. oldalon azt írja, hogy az Arsacida
uralkodók tehetséges arisztokratákkal kormányozták ezt a területet,
megengedve vazallus királyságok kialakulását, mint például Osrhoene,
Adiabene és Characene, és hogy az „Arszákok és vazallusaik gazdagok
voltak, mert ellenőrzésük alatt tartották Ázsia és a görög-római világ
közötti kereskedelmi utakat. Az AR-SAC név azonos a Saca-Szkíta
népnévvel. Ez a terület a Kaukázustól délre tele van magyar
helységnevekkel.</p>
<p>Ami minket mai tárgyunk szempontjából leginkább érdekel, az az
Adiabene királyság és kapcsolt részei: Arpadu, Emese, Hunor, Karsa
(Kars), Van-tó, Arpachia és Nimrud városokkal. Erről a területről
húzódtak fel az „Árpádi magyarok” a Kr. u. ezredközepén a Kaukázus
északi oldalára, ahol a VIII. században már törzsszövetségben éltek a
kazárokkal.<br>
Dienes István</p>
<p>A honfoglaló magyarok című finnugorista és szlávofil szellemben
megírt könyvében (Corvina Kiadó; Budapest, 1972) közölt térképén, a
„Honfoglalás” előtti időből még kénytelen kimutatni a szavárd
magyarokat, de ő úgy állítja be, mintha azok a Kaukázus-hegység középső,
legmagasabb részén keresztül húzódtak volna le délre. Pedig ennek éppen
az ellenkezője igaz.</p>
<p>Az egyébként szépen illusztrált könyvnek értékét lerontja a 70.
oldalon közölt térképével, amelyen „arab, normann és magyar kalandozások
a IX-XI. században” címmel az ezer évvel későbbi „trianoni
Csonka-Magyarországot” mutatja. Tápot adva ezzel az oláhok, szerbek,
szlovákok és németek területrabló ösztönének.</p>
<p>Honszervező Árpád apánkban és családjában még élénken élhetett
őseiknek szavárd múltja, mert Bulcsú és Tamás Árpád házi hercegek
bizánci látogatásukkor a császár előtt „Szabartói Aszfaloi”-nak mondták
magukat, ami körülbelül „Szavárdi Lovag” jelentésű. („Szabír-tói
ősföldi” is lehet.)</p>
<p>A Bécsi Képes Krónika, a Thuróczy Krónika és más eredetmondáink
szerint is Árpád ősei (csak a jelesebbeket felsorolva) a következők
voltak: Álmos, Előd, Ögyeg, Ed, Csaba, Atilla, Bendegúz, Torda, Szemeny,
Ethei, Opos, Kadocsa, Berend, Zultán, majd Bulcsu, és akikről még Noéig
meg kell emlékeznünk: Badli (Budli)… Kattar… Hunor… Nimród, Kush, Jáfet
és Noé, és tovább a Biblia szerint Lámekh, Mathusalem, és így tovább,
még hat nemzetségen át, egészen Ádámig.</p>
<p>A Biblia és krónikáink az itt fel nem soroltakkal együtt ötvenkét
személyt mutatnak ki, melyeknek jelentős része nemzetségnév is, illetve
dinasztia alapítói név. Tehát az Árpádi családfa gyökerei több ezer évre
nyúlnak vissza.</p>
<p>Árpád, népével a Kárpát-medencébe érkezve kijelentette, hogy az ő
ősének, Atilla királynak hagyatékaként, örökség jogán vette birtokba a
Pannon-Avar-Hun-Magyarok ősi földjét.</p>
<p>Iskoláinkban, amikor még magyar történelmet is tanítottak, azt
mondták tanítóink, tanáraink, hogy Atilla származási helye nem
ismeretes. Pedig ha ő Nimródi leszármazott, akkor legokosabb, ha Nimród
földjén, Sineárban, Sumérban keressük szülőföldjét. Kálti Márk Képes
Krónikája erről a következőket írja: „Atilla, Isten kegyelméből
Bendegúz, fia, a nagy Magor unokája, ki ENGADI-ban nevelkedett, a hunok,
médek, gótok, dákok királya”, stb. A Kézai Krónika pedig azt írja, hogy
Atilla és népe a médek módján ruházkodott. Tehát akár nevelkedési
helyét, akár viseletét tekintjük, mindkettő az Árpádi nép ősi
lakhelyére, a Kaukázustól és a Káspi-tengertől délre eső területre,
Nimród birodalmára mutat.</p>
<p>Ft. Szelényi Imre a Pannon nép eredetéről írt értekezésében szintén
azt írja, hogy Árpád törzse az Orontes és Eufrates felső folyása közötti
Arpaduból jött. Ettől délnyugatra volt Emese (Ma Homs?) városa. Árpád
nagyanyjának neve szintén Emese volt. Az csak természetes, hogy az
Árpádi nép északra húzódása nem egyszerre történt, hanem kisebb-nagyobb
csoportokban, és évszázadokat vehetett igénybe.</p>
<p>Itt most vissza kell térnem a központi fekvésű Adiabene
kiskirályságra. Miért? Azért, mert nemcsak Árpád családjának vannak
adiabenei vonatkozásai, hanem a Nimródiak másik nagy egyéniségének, az
„Isten Fiának” a Názáreti Jézusnak is.</p>
<p>Mariell Wehrlyv Frey Jesat Nassar, Genannt Jesus Christus című,
1966-ban írt művében bőven kitér Jézus származására is. Frey
tulajdonképpen a Mamrejov testvérek apjuktól örökölt kutatási
eredményeit – miután azokat Dr. O. Z. A. Hanish zend főpap átnézte,
véleményezte és angolra fordította – dolgozta fel. Mamrejov atya, aki a
pravoszláv egyház megbízásából végzett vallástörténelmi kutatásokat és
éveken át gyűjtötte az anyagot Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban,
végül feleségével együtt a Szentföldön telepedett le és gyermekei is ott
születtek.</p>
<p>Kompetenciája tehát úgy őneki, mint Dr. Hanishnak – aki a teheráni
orosz nagykövet fia és főrangú zarathustrián pap volt – kétségtelen.</p>
<p>A hatalmas, kétkötetes műből minket most csak Jézus származása
érdekel, miszerint Jézus anyja Mária: Nakeb adiabanei királyi herceg és
Grapte charaxi hercegnő leánya volt, kikről az apokrif iratok Joaquim és
Anna néven emlékeznek meg.</p>
<p>Azonban mindketten Pártos birodalmi hercegek voltak, erős zsidó
kapcsolatokkal és szoros összeköttetésben Nagy Heródessel, aki szintén
nem volt zsidó, hanem a rómaiak által Júdea királyának kinevezett
prozelita, idumeai hórita. A Smith’s Bible Dictionary szerint Charax
azonos a Jeruzsálemtől nyugatra eső Charasim nevű völgy által uralt
területtel. Így tehát Jézus anyjának, Máriának ott örökölt érdekeltsége,
birtoka volt.</p>
<p>Az Evangéliumok és egyéb kutatási eredmények szerint Jézus Mária fia
volt. Az a kérdés, hogy apja a „Szentlélek”, vagy Jusef Pandan, vagy a
nagy Heródes egyik fia, akit már Mária állapotos korában kivégeztek,
most nem tárgya értekezésünknek.</p>
<p>Jézus a keresztrefeszítés után, felgyógyulva Galileába ment,
bizonyára édesanyjához. De itt sem érezhette magát biztonságban, és
elindult észak felé. Pál apostol már Damaszkuszban érte utol, ahol ő
Jézus híve lett. De mit keresett Jézus északon? Bizonyára adiabenei
királyi rokonait. És, hogy oda el is érkezett, azt bizonyítja Dr. E H.
Hassnain; a srinagari egyetem történész-professzora, három japán
egyetemnek díszdoktora, és a chicagói Anthropológiai Kutató Konferencia
tagja, aki szerint Jézus a keresztrefeszítést túlélve és sebeiből
felgyógyulva, a kashmíri fehér hunok földjére, Srinagarba, Indiába
vándorolt.</p>
<p>De először egy nagy kitérővel felment Arméniába, a professzor
térképvázlata szerint először Nusaybinba, ami megfelel Adiabenének, majd
onnan még északabbra, körülbelül a mai Jereván környékére és mindenütt
elkezdett prédikálni. De milyen nyelven? – kérdezheti valaki. Arméniában
természetesen arameus nyelven, ami származása révén neki anyanyelve
volt. De itt sem maradhatott, mert prédikációit a hatalmasok lázításnak
vették. Innen tehát elvándorolt Srinagarba. Útjára elkísérte őt Tamás
apostol és egy Mária nevű asszony, aki útközben Ravalpindiben meghalt. A
továbbiakra most nincs helyünk kitérni.</p>
<p>Vessük fel inkább a kérdést, hogy milyen nyelven beszélt a magyar történelem másik nagy alakja: Árpád és az Árpádi törzs?</p>
<p><img src="https://vilagfigyelo.com/wp-content/uploads/2019/02/arpadok-osi-feszke.jpg" alt="" width="740" height="400"></p>
<p>Egyes történészek azt mondják, hogy bizonyára valami türk nyelven.
Van, aki azt mondja, hogy hun nyelven. Csak éppen azt nem akarják
mondani, hogy arameus nyelven. Jézus anyanyelvén. Pedig ez volna
evidens, hiszen Árpád nagyanyja, Emese egy adiabenei hercegnő volt.</p>
<p>Amikor Anonymus: Gesta Hungarorumában azt írja, hogy „Anno Dominice
in carnationis DCCXVIIII-o Ugek … longo post tempore de genere Magog
regis erat quidam nobilissimus dux Scithie, qui duxit sibi uxorem in
Dentumoger, filiam Eunedubeliani ducis nomine Emesu, de qua genuit
filium, qui agnominatus est Almus… „ A fordítók nem tudják értelmét adni
az „Eunedubeliani” szónak, mert azt személynévnek veszik, holott az egy
hibásan írt helyhatározó és jelentése: „adiabene-beli”. A mondat helyes
értelme tehát a következő: „Urunk megtestesülésének 819. esztendejében
Ügyek, Szhkítiának … Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére,
Dentu Magyariában feleségül vette az Abiabene-beli vezérnek Emese nevű
leányát. Ettől fia született, aki Álmusnak neveztetett…”</p>
<p>Mindezekből az is következik, hogy az „Árpád-ház” és az adiabenei
királyi „ház” között közvetlen rokonság állt fenn, és így a két
királyfi, Jézus és Árpád vérrokonok voltak és mindketten az arameus
nyelvet, „Az Ige nyelvét” beszélték, amelyen Isten is beszélt Ádámmal.</p>
<p>Ide tartozna még a kaukázusi Árpádovics család története, akik Árpád
egyik Badeli nevű fia leszármazottainak tartják magukat. De arra itt
most nincs hely. Legközelebb majd foglalkozom vele, Dr Medricky Andor
1927-ben írt, de csak 1941-ben közölt tudósítása alapján, kiegészítve
azt más forrásbeli adatokkal.</p>
<p>Mindezek után, érthető, hogy miért kellett az Árpádok családfájának
„utolsó aranyágacskáját” is letörni. Az akkori hatalmasak nem bírták
volna elviselni azt az igazságot, hogy Jézus királyfi és Árpád király
ugyanazon családfának „aranyágacskái” voltak.<br>
VAJON A MAI HATALMASOK ELBÍRJÁK~E?</p>
<p>Valós történelem</p><p><br></p></div>
</div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Romhányi Beatrix <<a href="mailto:t.romhanyi@gmail.com" target="_blank">t.romhanyi@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2021. febr. 1., H, 17:02):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">FYI<div><em style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px"><br></em></div><div><em style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px">Magyar elemek a szl</em><em style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px">á</em><em style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px">v nyelvekben.</em><div><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Azok a szláv népek, amelyek a magyar állam keretei között éltek, természetszerűen beleilleszkedtek abba a társadalmi, gazdasági és egyházi keretbe, amelyet a magyarság alakított ki, s így ezeknél a magyar intézmények nevei is elterjedtek. Azonkívül ugyanúgy, mint a szláv elemek esetében a magyarban, a magyarokkal való együttélés folyamán igen sok más kifejezés is meghonosodott. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk azokról a hatásokról, amelyek a környező szláv népeket a magyarság részéről a századok folyamán érték.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a horv</em><em>á</em><em>tban </em><em>é</em><em>s a szerbben. </em>A horvátság a magyarsággal Szent László korában került szorosabb viszonyba, amikor Szent László a Dráva és Kulpa közti területet (a középkori Szlavóniát vagy Tótországot, a későbbi Horvátországot) elfoglalta, Zágrábban püspökséget alapított és ezzel a területet a magyar állami és egyházi szervezetbe bekapcsolta. Kálmán királyunk pedig a tulajdonképpeni Horvátországot, azaz a Kulpán túli területet is egyesítette Magyarországgal. A két horvát terület nyelve között jelentős különbség van a szókincs tekintetében is. Míg a Kulpántúli terület lakóinak nyelvében a kultúrkifejezések legnagyobbrészt az olaszból származnak, addig a zágrábvidéki nyelvben ezek majdnem mind a magyarból. Ezeknek a területeknek különben egészen Gáj fellépéséig, a XIX. század harmincas évéig külön-külön irodalmi nyelvük volt, az eltérő szókincs tehát az irodalomban is visszatükröződik.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A zágrábvidéki horvát nyelvben a magyar hatás mindenekelőtt az állami szervezetre, közigazgatásra és bíráskodásra terjed ki. így magyar eredetű az <em>orsag </em>(ország) szó s az országos méltóságok nevei közül a <em>naderspan </em>(nádorispán), <em>kinctarto </em>(kincstartó), <em>lovasmester </em>(lovászmester), <em>tarnikmester </em>(tárnokmester, a magyar szó a szláv <em>tovarnik-b</em><em>ó</em><em>\), tolnacnik </em>(tanácsnok), <em>fember </em>(főember) stb. A megyei intézményt szintén a magyarból vették át, amit a <em>varmedia </em>(vármegye) és a <em>span </em>(ispán) szavak is igazolnak. A horvátban a szó eredetileg <em>zup</em><em>á</em><em>n </em>volt, <em>a span </em>már magán viseli a magyarból való visszaköl-csönzés bélyegét. A bíráskodás köréből valók a <em>rov</em><em>á</em><em>s, birsag, aldumas </em>és a régi magyar <em>bilochus. </em>A hadsereg terminológiája is erősen magyar jellegű, amint az a <em>sereg, t</em><em>á</em><em>bor, sipus </em>(sípos), <em>trombetas, </em><em>s</em><em>á</em><em>tor, sisak, harcovati </em>(harcolni), <em>dardas </em>(dárdás), <em>hadnadj </em>stb. szavak bizonyítják. Jellemző a zágrábvidéki horvátra, hogy a városi intézmény kifejezései akkor is a magyarból származnak, ha a magyar szó egyébként idegen eredetű. így pl. a magyarból van véve magának a városnak a neve: <em>varos. </em>Ez a szó egyébként az egész Balkánon el van terjedve és a szerben és horváton kívül megvan a románban <em>{oras) </em>és az albánban is.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Az a tény, hogy a zágrábi püspökséget Szent László alapította, és hogy ez a püspökség mindig a magyar egyházszervezetbe tartozott, érthetővé teszi, hogy az egyházszervezetre vonatkozó kifejezések között is több magyar eredetűt találunk. így többek között a magyarból való a <em>remeta, zoltar, aldov </em>«áldozat», <em>aldovati </em>«áldozni», <em>valuvati </em>"vallani" stb. Ugyancsak nagy a magyarból fordított kifejezések száma, amelyek mind magyar szemléleten alapulnak. Ezeken a magyar elemeken kívül jellemző sajátossága a zágrábvidéki horvátnak a latin <em>-us </em>és <em>-um </em>végzetnek a megőrzése. Ebben a tekintetben is teljesen megegyezik a magyarral és eltér a többi szláv nyelvektől: <em>plebanus, vik</em><em>á</em><em>rius, laikus, artikulus, titulus, patr</em><em>ó</em><em>nus </em><em>é</em><em>s kaptolom, templom, cintorom </em>(I. magyar <em>c</em><em>í</em><em>nterem </em>«temető» a görög-latin coemeterium-ból), <em>Edjiptom, Efezom </em>stb. Ebben a sajátságban is magyar hatást kell látnunk.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Az állami és egyházi terminológián kívül természetesen itt is sok az egyéb körbe tartozó magyar eredetű kifejezés: <em>batriv </em>«bátor», <em>kocis, hintov, djundj </em>«gyöngy», <em>bantuvati </em>«bántani», <em>engeduvati </em>«engedni», <em>has</em><em>é</em><em>n </em>«haszon», <em>fela </em>«féle», <em>falat, kip </em>«kép», <em>beteg </em>«betegség», <em>kantar, </em><em>heus </em>«hiúz»,/'ezero «ezer» stb. Mindezek a szavak nem valami idegen szavak, hisz minden író rendszeresen használja őket, sőt a mai népnyelvben is nagyrészt megvannak.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy a legrégibb időktől kezdve egészen a már említett Gáj-féle reformig az összes zágrábvidéki horvát könyvek magyar helyesírással jelentek meg. A feljebb idézett és a mai horvát helyesírással átírt szavak is forrásokban <em>orsz</em><em>á</em><em>g, lovaszmester, varmegya, harmicza, sereg, varos, soltar, kochis </em>stb. alakban fordulnak elő, azaz a korabeli magyar helyesírást híven tükrözik. Ennek emléke él még az <em>-ics, -vics </em>végű nevek <em>-ich, -vich </em>írásában, amelyet a horvátok a XIX. századig megőriztek.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A Kulpán-túli horvátok nyelvében sokkal kevesebb a magyar elem, hiszen ez a terület a magyar életbe sohasem kapcsolódott olyan szorosan, mint a zágrábvidéki, s itt a magyarság már teljesen kialakult állami és egyházi szervezetet talált. Mégis ennek a területnek a nyelve sem tudta magát a magyarság hatása alól kivonni. Már a legrégibb horvátnyelvű oklevelekben a XV század első felében jelentkezik az «ország» jelentésű <em>rusag, amely </em>egy ó-magyar <em>urusz</em><em>á</em><em>g </em>szó átvétele. De megtaláljuk ugyanitt a <em>kip </em>«kép», <em>kotar </em>«határ», <em>aldomasnik, remete, bantovanje, mentovanje, alduvati, lovas </em>«lovász» szavakat és természetesen a messze elterjedt <em>varos </em>szót is.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Ennek a vidéknek latinnyelvű helyesírása eredetileg az olaszon alapult. A XVI. századtól kezdve azonban mindinkább tért hódít a magyar helyesírás és a XVIII. században egy-két olasz jel kivételével teljesen magyar jellegűvé válik.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Mind a két irodalmi nyelvet elsöpörte a Gáj-féle reform, amely az egész horvát-dalmát területen a raguzai irodalmi nyelvet vezette be, a régi helyesírások helyett pedig egységes, a XIX. századi cseh helyesírásból alkotott új helyesírást vezetett be. Ezzel a magyar elemek, amelyek évszázadokon keresztül az irodalmi nyelv szókincséhez szorosan hozzátartoztak, nyelvjárási szavakká süllyedtek.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A mai szerb irodalmi nyelv a XIX. század eleje óta szintén olyan nyelvjáráson - a délhercegovinain - alapul, amely a magyar hatástól távol állt, így a már említett varos szón kívül magyar elem nem sok van benne. A magyar elemek itt is csak a nyelvjárásokban élnek, itt azonban, főleg a Délvidéken, nagy számban fordulnak elő.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A hazai - bácskai, bánsági és szerémségi - szerb nyelvjárásokban a magyar elemek száma igen tekintélyes, ami arra mutat, hogy az elmúlt kétszáz év óta, amióta szerbjeink az országba beköltöztek, a magyarságtól sok új fogalmat vettek át. így a már másutt is kimutatott állami szervezetre vonatkozó terminológián kívül <em>(solgabirov, isp</em><em>á</em><em>n, varmedja </em>stb.) különösen a városi élet <em>(varos, sor, vas</em><em>á</em><em>r, esk</em><em>ü</em><em>t, birov</em> stb.) és a mesterségek <em>(sabov, sursabov, vorga, mertik, miholj </em>«mű-hely», <em>remek </em>stb.) kifejezései között találunk sok magyar elemet. Különösen ki kell emelni a dunai hajózás és halászat szókincsét, amely nagyrészben a magyarból való <em>(sajk</em><em>á</em><em>s, haj</em><em>ó</em><em>s, alas </em>«halász», <em>alov </em>«há-ló» stb.). A katonaságra vonatkozó kifejezések közül megvan <em>akatana </em>és az <em>adnadj </em>(hadnagy), <em>bakanca (bakkancs), funtas </em>(fujtás), <em>sereg, catlov </em>stb. A lótartás szavai közül a <em>cikos, kocis, hintov </em>stb. Egyéb kifejezések közül megemlítjük az <em>aldumas, rov</em><em>á</em><em>s, rados </em>(ráadás), <em>salas, </em><em>sara </em>(lábszár), <em>tocir </em>(tölcsér), <em>kip (k</em><em>é</em><em>p), gazda, gazdas</em><em>á</em><em>g </em>stb. Egyik táncuk, <em>aketus </em>(kettős) és a mesebeli «tündérváros» neve <em>(tindirgrad) </em>is a magyarból való.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A szerb nyelvjárások nyelve különben még távolról sincs feldolgozva, és így a magyar elemek számát és jelentőségét egyelőre nem tudjuk megállapítani.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a szlov</em><em>é</em><em>nben. </em>Természetesen nagy különbség van a magyar hatás szempontjából a hazai szlovének (vendek) és a határontúliak nyelve között. Még a hazai szlovének nyelve valósággal át van itatva magyar elemekkel, addig a határontúliban a magyar kifejezések száma lényegesen kevesebb, bár szintén elég tekintélyes. A hazai szlovén nyelvben ugyanúgy, mint a zágrábvidéki horvátban, az állami és egyházi szervezetre vonatkozó kifejezések nagy százaléka származik a magyarból, s a hazai szlovén irodalom helyesírása a magyar volt, az idézendő szavakat tehát az eredeti helyesírással közöljük, így ország <em>orszacski gy</em><em>ű</em><em>l</em><em>é</em><em>s </em>(országgyűlés), <em>szolgabirov, v</em><em>á</em><em>rm-</em><em>egya </em>stb. mellett itt is megtaláljuk a <em>bir (ad</em><em>ó</em><em>), birs</em><em>á</em><em>g, harmica (harmin</em><em>cadad</em><em>ó</em><em>), v</em><em>á</em><em>ras, tan</em><em>á</em><em>cs, tan</em><em>á</em><em>csnik, esperes, remeta, </em><em>á</em><em>ld</em><em>ü</em><em>vati (</em><em>á</em><em>ldozni), val</em><em>ü</em><em>vati (vallatni), histvo (h</em><em>á</em><em>zass</em><em>á</em><em>g) </em>stb. kifejezéseket. Ugyanúgy, mint a zágrábvidéki horvátban, a latin szavak itt is a magyarországi latinságra jellemző köntösben jelennek meg, tehát <em>pl</em><em>é</em><em>b</em><em>á</em><em>nus, patr</em><em>ó</em><em>nus, templom </em>stb.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A hadsereg körébe tartozó fogalmak kifejezései közül megvan a <em>sereg, kat</em><em>á</em><em>n</em><em>—</em><em>katona (katona), harc</em><em>ü</em><em>vati, pajzs, sisak, kepenyek, opr</em><em>ó</em><em>-</em><em>da (apr</em><em>ó</em><em>d) </em>stb. A lótenyésztés és a lófogat terminológiája itt is, mint mindenütt a környező szláv népeknél szintén erősen magyar színezetű, így magyar a <em>kocs</em><em>ü</em><em>j (kocsi), kocsij</em><em>á</em><em>s-kocsis, rudas, kont</em><em>á</em><em>r (kant</em><em>á</em><em>r), h</em><em>á</em><em>m, keh </em>stb. kifejezések. Az öltözködés köréből a <em>b</em><em>á</em><em>rsun, </em>valamint a messze földön elterjedt <em>gomb, gumb (gomb) </em>és a <em>sz</em><em>á</em><em>ra (sz</em><em>á</em><em>r,</em> pl. <em>csizmasz</em><em>á</em><em>r) </em>szavakat említjük meg. Több a magyar elem a mértékegységek nevei között: <em>mert</em><em>ü</em><em>k </em>(a tótban <em>mert'uk), </em>a határon túli szlovénben <em>m</em><em>é</em><em>rt</em><em>ü</em><em>k </em>és <em>m</em><em>é</em><em>rtek, </em>a magyar <em>m</em><em>é</em><em>rt</em><em>é</em><em>kb</em><em>ő</em><em>l), pinta, m</em><em>á</em><em>zsa </em>stb. Egyéb kifejezések közül megemlítjük a <em>kincs, haszen, gyungy, p</em><em>é</em><em>lda, </em><em>fajta, gy</em><em>á</em><em>zero </em>(a határontúli szlovénben <em>jezero: ezer), s</em><em>á</em><em>rkan </em>stb. szavakat. Feltűnően sok a magyar eredetű melléknév és ige; <em>orj</em><em>á</em><em>s</em><em>—</em><em>uri</em><em>á</em><em>s, </em><em>koldus, betezsen (beteg), beteg (betegs</em><em>é</em><em>g), csat</em><em>á</em><em>r</em><em>é</em><em>n (csal</em><em>á</em><em>rd), san-tavi (s</em><em>á</em><em>nta), -csonkav (csonka), gingav (gyenge), </em>illetve a <em>dicsiti (dics</em><em>é</em><em>r), kebz</em><em>ü</em><em>vati (k</em><em>é</em><em>pzel), bant</em><em>ü</em><em>vati, enged</em><em>ü</em><em>vati </em>stb. Mindezek közül a határontúli szlovének is sok kifejezést ismernek, de a magyar elemek sem itt, sem a hazai szlovének nyelvében még nincsenek rendszeresen összegyűjtve.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a t</em><em>ó</em><em>tban. </em>A magyarság a Felvidéket már a honfoglalás első évtizedeiben megszállta, a magyar-tót együttélésnek tehát több, mint ezeréves múltja van. Magától értetődik tehát, hogy nemcsak a magyar nép a tóttól, hanem a tót is igen sok kifejezést vett át a magyartól. A magyar állami és egyházi szervezet hatása itt is jelentkezik a szókincsben. A <em>nadrespan, isp</em><em>á</em><em>n, </em>később <em>fisp</em><em>á</em><em>n </em>«főispán« kifejezések itt is a magyarból származnak. A <em>v</em><em>á</em><em>rmegye </em>szó itt csak keleten él <em>(varmed'a), </em>nyugaton ennek <em>stolica, </em>azaz «szék» a neve. Ez nagyon emlékeztet a székelyek és a szepesi tízlándzsások <em>sz</em><em>é</em><em>keire. </em>A régi nyelvben megvolt az <em>ors</em><em>á</em><em>g </em>és az országgyűlés jelentésű rá/cos is, amely a Rákos mezején tartott országgyűlésekből keletkezett.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A tót népnyelv tele van magyar szavakkal, amelyek közül a legáltalánosabbak, amelyek az egész tót területen ismeretesek, a <em>gazda, oldom</em><em>á</em><em>s (</em><em>á</em><em>ldom</em><em>á</em><em>s), rov</em><em>á</em><em>s, bantovat' (b</em><em>á</em><em>ntani), chot</em><em>á</em><em>r (hat</em><em>á</em><em>r), chyr (h</em><em>í</em><em>r), d'engl'avy (gyenge), bet'ah (betegs</em><em>é</em><em>g), sihot' (sziget), v</em><em>á</em><em>lov (v</em><em>á</em><em>ly</em><em>ú</em><em>), sisak (sisak), siator (s</em><em>á</em><em>tor), cizmy (csizma), kefa (kefe), carovat' </em><em>(cser</em><em>é</em><em>l), j</em><em>á</em><em>rok (</em><em>á</em><em>rok), t'archa (teher) </em>stb. Ezek a szavak még a mai irodalmi nyelvben is megvannak, bár most az utóbbi évtizedekben gondosan igyekeztek kerülni a magyar szavak használatát. Egyébként a tót irodalmi nyelvnek tudományos szótára még ma sincs, és így a magyar elemek szerepe sincs tisztázva.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A tót nyelvterület egyébként nemcsak hangtan, hanem szókincs tekintetében is két egymástól jelentékenyen eltérő részre, a nyugati és a keleti tót területre oszlik. A két nyelvjárásterület közül magyar elemek a keleti tótban sokkal erőteljesebben vannak képviselve, mint a nyugatiban, bár a számuk itt is tekintélyes. A keleti tótban pl. a közigazgatás kifejezései közül magyarok a <em>varos, birou, esk</em><em>ü</em><em>t (esk</em><em>ü</em><em>dt), orsacki vagy solgabirou </em>(az előbbi az <em>orsz</em><em>á</em><em>g, </em>a másik a <em>szolgab</em><em>í</em><em>r</em><em>ó</em>átvétele). A foglalkozások nevei közül a magyarból való a gazda szón kívül az <em>al</em><em>ó</em><em> (</em><em>á</em><em>cs), bahas (b</em><em>á</em><em>ny</em><em>á</em><em>sz), juhas (juh</em><em>á</em><em>sz), kond</em><em>á</em><em>s (kond</em><em>á</em><em>s), </em><em>kertis (kert</em><em>é</em><em>sz), sabol (szab</em><em>ó</em><em>) </em>stb. Egyéb fogalmi körök közül a <em>bizo-</em><em>vac (b</em><em>í</em><em>zni), biztatovac (biztatni), birovac (b</em><em>í</em><em>rni), engedovac (engedni), </em><em>keltovac (k</em><em>ö</em><em>lteni) </em>stb., vagy pl. <em>kedvesni (kedves), fi</em><em>ó</em><em>k, l</em><em>á</em><em>ngos (l</em><em>á</em><em>ngos), soudar (s</em><em>ó</em><em>dar) </em>stb. A magyar kifejezések száma a tót népnyelvben körülbelül hatszázat tesz ki.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A cseh nyelvre gyakorolt magyar hatás nem jelentős, hiszen a csehekkel való kapcsolataink sohasem voltak szorosak. Az a néhány kifejezés, amely utat talált a csehbe <em>(t</em><em>á</em><em>bor, h</em><em>ú</em><em>s</em><em>á</em><em>r, dolm</em><em>á</em><em>n, bozyg</em><em>á</em><em>n </em>stb.), majdnem kivétel nélkül a katonai terminológia körébe tartozik s a XVI—XVII. században, a vallásháborúk idején került a cseh nyelvbe.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a rut</em><em>é</em><em>nben. </em>A rutén nyelvre gyakorolt magyar hatás igen jelentékeny. A már más népeknél is kimutatott, az állami szervezet és közigazgatás körébe tartozó szavakon kívül <em>(varmedja, varos, vas</em><em>á</em><em>r, valal </em>«falu», <em>esk</em><em>ü</em><em>t, notarus, sougabirou </em>stb.) alig van olyan fogalomkör, amelyben a magyar szavak egész sorát nem meg találnók. Igy pl. a különböző foglalkozási ágak közül magyar <em>a juhas, kond</em><em>á</em><em>s, kocis, lovas (lov</em><em>á</em><em>sz) </em>szó. Ugyancsak a magyarból való a <em>mester</em><em>é</em><em>ig </em>(mesterség), a <em>bires </em>(béres), a <em>sarsam </em>(szerszám), a <em>napsam </em>(napszám) és a <em>birtok </em>is. Sok a magyar elem a népi használati tárgyak nevei között: <em>fejsa, bicak, buturja (b</em><em>ú</em><em>tor), d'alou (gyalu), ciga </em>«emelő csiga", <em>kancou (kancs</em><em>ó</em><em>) </em>stb. Még nagyobb száma az igéknek és a mellékneveknek, mint pl. <em>bajlovati (bajl</em><em>ó</em><em>dni), bizuvati (b</em><em>í</em><em>zni), bicaluvati </em><em>(becs</em><em>ü</em><em>lni), engeduvati (engedni), keltuvati (k</em><em>ö</em><em>lteni), mentovati (menteni), sanuvati (sz</em><em>á</em><em>nni), illetve hamisnyj (hamis), seginj (szeg</em><em>é</em><em>ny), </em><em>faradnyj (f</em><em>á</em><em>radt), sajitnyj (saj</em><em>á</em><em>t) </em>stb. Érdekes, hogy a rutén nyelvben az <em>avadj </em>«avagy» kötőszó is meghonosodott. Egyébként a kisoroszban a halászat terminológiája, legalábbis a Tiszán, szinte teljesen a magyarból való, ami azt mutatja, hogy a halászat nem volt rutén foglalkozás, így a magyarból való a <em>halas (hal</em><em>á</em><em>sz), a halou (h</em><em>á</em><em>l</em><em>ó</em><em>), a halne</em><em>vek k</em><em>ö</em><em>z</em><em>ü</em><em>l a </em><em>ó</em><em>ik, pot'ka (potyka), keseg, gal</em><em>ó</em><em>ca, kecege, devirkeseg (d</em><em>é</em><em>v</em><em>é</em><em>rkeszeg), marno (m</em><em>á</em><em>rna) </em>stb.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar hat</em><em>á</em><em>s a lengyelben. </em>A magyar és a lengyel nyelvterületek soha nem érintkeztek közvetlenül! és így kölcsönhatások sem keletkezhettek. A lengyelben mégis van két fogalomkör, amely igen erős magyar hatás nyomait mutatja. Az egyik a hadsereg, a másik pedig a juhpásztorkodás.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A magyar-lengyei politikai kapcsolatok során már a XV. században több kifejezés terjedt el a lengyelben a magyarból. Ilyen pl. a lengyel <em>orszak, </em>régebben <em>orsag, </em>régibb jelentése «ország», ma pedig "díszkíséret". Ugyancsak már a XV. században került át a <em>rokosz, </em>mely ma «lárma, lázadás», eredetileg azonban «királyválasztó gyűlést» jelentett és a magyar Rákos mezejének nevéből való. A XVI. században ezek a magyar szavak nagyon megszaporodtak, különösen Báthory István királysága idején. Báthory az egész lengyel hadsereget magyar mintára szervezte át, sőt a gyalogság zömét magyar csapatok alkották. Ekkor honosodtak meg az ilyen szavak, mint <em>katona, husarz, forg</em><em>ó</em><em>, czako (cs</em><em>á</em><em>k</em><em>ó</em><em>), szyszak (sisak), doloman (dolm</em><em>á</em><em>ny), kepieniak, bekiesza (becsek), paiz </em>stb. Az elöljárókat <em>elearyknak </em>nevezték, az apródokat g/erme/ceknek, a síposokat és dobosokat <em>szy-</em>posznak és dooosznak hívták. A nyilván nagyon elterjedt kis székelylovak neve <em>sekieli, </em>a kocsis a lengyelben is <em>koczysz </em>- ez a szó különben messze nyugatra is elterjedt - a vezetékló pedig <em>logosz (l</em><em>ó</em><em>g</em><em>ó</em><em>s). </em>Ez a terminológia azonban később a hadseregnek német mintára való átszervezése után legnagyobbrészt eltűnt és ma csak a <em>szereg, szypusz, dobosz, szyszak, t</em><em>á</em><em>bor </em>él tovább.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A pásztorterminológia magyar szavait főleg a Tátra északi részén lakó úgynevezett goraloknál találjuk. Ezek közül a jelentősebbek a következők: <em>juhas, bojt</em><em>á</em><em>r, gazda, rowas, s</em><em>á</em><em>tra </em>(sátor) stb. Egyéb kifejezések közül megemlítjük a <em>haldamas (</em><em>á</em><em>ldom</em><em>á</em><em>s), banovac, bantovac, kiel-towac (k</em><em>ö</em><em>lteni), hotar, has</em><em>é</em><em>n (haszon), kulesza (k</em><em>ö</em><em>lesk</em><em>á</em><em>sa), hajtowac </em><em>(hajtani), baga (bag</em><em>ó</em><em>), falatek (falat, darab), hyrny (h</em><em>í</em><em>res), kielczyk (k</em><em>ö</em><em>lt</em><em>s</em><em>é</em><em>g), cyga </em>«emelőrúd, csiga» stb. Ez a terminológia különben nemcsak a lengyeleknél van elterjedve, hanem csekély eltérésekkel megvan a ruténeknél, tótoknál, sőt a morvaországi pásztoroknál is.</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A magyar nyelv hatás az oroszra igen csekély. Talán idetartozik az orosz <em>s</em><em>á</em><em>tor. </em>Több magyar kifejezés részben a kisoroszból, részben pedig a lengyelből jutott be a nagyoroszba. Számuk azonban sohasem volt jelentős (pl. <em>sisak, salas </em>stb.).</p><p style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:right;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Kniezsa István</em></p></div></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2021. febr. 1., H, 16:48):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">Kedves Egon! Igen furcsa dolgokat írsz. Arra nemigen van időm, hogy részletesen végig elemezzem, de néhány megjegyzést azért teszek. Nem a szógyökök létezését akarom megkérdőjelezni, csak a konkrét példáidat. A "mál" nem valami szógyök, hanem a menyétprémet jelentő ősmagyar szó. Az égvilágon semmi köze nincs a jelentéstanilag egymáshoz sem kapcsolódó málna, malom, maláta, málé, moly!!?, stb szavakhoz. Ez nem szóbokor, hanem fikció. Az, hogy a müller vagy a mühle szó magyar eredetű lenne az pedig megmosolyogtató. A korona tudtommal görög eredetű szó, amely a latin közvetítésével jutott a magyarba. a szó alakja másodlagosan hasonult alakilag a magyar kör szóhoz (ha tetszik szógyökhöz) A hasonulást nyilván megkönnyítette a jelentéstani kompetencia. A király szó a Károly (Carol) személynév leszármazottja Nagy Károly után valamilyen nyelvi közvetítéssel) Erősen kétlem,pl. hogy a szabadság szó a "szab" gyöknek a leszármazottja lenne. Nincs ugyanis közöttük jelentéstani összefüggés. Az hogy két egytagú szó hasonlít egymáshoz az nem elegendő ok arra, hogy közöttük szerves összefüggést feltételezzünk. A z emberi nyelvek hang és betűkészlete erősen korlátos, azaz bármely két nyelven fogunk találni számos hasonló vagy egyforma alakú szót, amelyeknek egymáshoz semmi közük. Minden tiszteletem a Czuczor-Fogarasi szótáré, de mára ráférne már arra is egy kis korszerűsítés. Nem javasolnám a kritikátlan használatát. </div><div id="gmail-m_-5947463717466029835gmail-m_-3637047628248414933gmail-m_-3600659284501374620DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-5947463717466029835_m_-3637047628248414933_m_-3600659284501374620_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2021. jan. 31., V, 23:26):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Trixi ,innen viszonylag egzakt lesz az eszmecsere mert
ezeknél a szavaknál jól bizonyítható hogy a szlávok vették át őket
a magyarból néhányuk viszont olyan ősnyelvi szó amelyet a szlávba
és a magyarba is ebből az ősnyelvből került be.Egyáltalán ha két
szó két nyelvben nyilván ugyanaz miért gondolták rögtön
nyelvészeink azonnal azt hogy a magyar vette át ?(persze csak
Fogarasi-Czuczor után )<br>
</p>
<p>Elsőként írom a választ a málnára :ez a szó a MÁL ősgyökből
származik és ősi logikával a legtöbb szó ami ,elválik szétmállott
jelenségre utal a MÁL ősgyökből indul.</p>
<p>Íme lássatok csodát ,a magyar nyelv csodáját :mállik,mállaszt
,maláta ,malom ,molnár moly(lepke ) MÁLNA, málló ,málé ,melasz
stb.</p>
<p>tehát a Müller ,die Mühle is magyarból való átvétel.Hiszen sem az
oroszban sem a németben a MÁLNA vagy a malommal kapcsolatos szavak
nem indulnak ősgyökből és válnak szép logikus szóbokorrá.</p>
<p>Természetesen nem tartom kizártnak néhány szláv szó átvételét de
rendkívül kevés van az alábbiakban Trixi által felsorolt legtöbb
szó nem az .</p>
<p>Legkevésbé a Király vagy a korona szavunk . A magyar nyelvben és
ebben csak a kelta walesi-i hasonlít a magyarra szinte minden szó
amely görbét karikát vagy valami kerek dolgot fogalmaz meg
valamilyen k+r ,G+r,gy+r f+r ősgyökből indul ki . A + jel
helyén természetesen egy magánhangzó van. <br>
</p>
<p>Rakja valaki egymás mellé a tisztelt listából mondjuk oroszban
vagy németben a magyar szavak mellé :kör,kerék.kerítés,KORONA
,KIRÁLY ,karika,,gyűrű.görgő,karám,kert,fordul.forduló,forog görbe
horog ,korsó karéj,korong ,POROND ,stb ,szavakat . <br>
</p>
<p>Ha mindezt megtenné valaki látná más nyelvekben ezek a szavak
valóban össze vissza lettek összeedzve a magyarban ezek majdnem
kizárólag K+r vagy hasonló gyökből áll össze.</p>
<p><br>
</p>
<p>Kedves Trixi az alábbiakban mutatom mit írt a Fogarasi -Czuczor
szótár a galambról .Kérdezem a latinok is és az olaszok és az
illírek is a szlávoktól vették át a szót ?</p>
<p>Természetesen nem ez vagy egy ősnyelvi szó vagy a latinba is már
úgy került be ,hogy azt az etruszkoktól vették a latinok.<br>
</p>
<p><span style="box-sizing:border-box;font-family:"Times New Roman",serif;font-size:11pt;color:windowtext"><span style="box-sizing:border-box;font-weight:bold;font-style:normal;font-size:12pt;color:rgb(0,0,128);font-family:inherit"><span style="box-sizing:border-box;font-family:inherit">GALAMB</span></span>,
fn. tt,<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">galamb-ot.<span> </span></span>Egy
a latin<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">columba,<span> </span></span>olasz<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">colombo,<span> </span></span>illir<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">golub,<span> </span></span>tót<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">holub<span> </span></span>szókkal.</span></p>
<div style="box-sizing:border-box;color:rgb(33,37,41);font-family:opensans_semibold,Arial,sans-serif;font-size:14.4px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:400;letter-spacing:normal;text-align:left;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(255,255,255);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial">
<div style="box-sizing:border-box">
<div style="box-sizing:border-box;text-align:justify"><span>Ismeretes
madárnem, lágy, egyenes és vége felé kevessé meghajlott
csőrrel, melyen az orrlikak félig gyönge bőrrel födvék.
Fajai különfélék:<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Házi galamb, vadgalamb, borzas, bögyös, csuklyás<span> </span></span>v.<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">búbos, gatyás, kaczagó,
kerengő, örvös, posta, spanyol, török galamb<span> </span></span>stb.,<span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Szelíd, mint a galamb.<span> </span></span>(Km.)<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Nincs epéje, mint a
galambnak.<span> </span></span>(Km.)<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Senkinek sem repűl
szájába a sült galamb.<span> </span></span>(Km.)<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Tipeg tapog, mint a tojó
galamb.<span> </span></span>(Km.) A köznépnek igen kedves
szólitó szava<span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">:
galambom, édes galambom, kedves galambom; mi tetszik
galambom?<span> </span></span>Különösen szokott neve a
szeretett leánynak, nőnek.<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Héj galambom, szőke
bimbóm, mit nevetsz?<span> </span></span>(Fóti dal).<span> </span><span style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Hová lett az én galambom,
hogy sehol nem találhatom?<span> </span></span>(Népd.).</span></div>
</div>
</div>
<p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;color:rgb(33,37,41);font-family:opensans_semibold,Arial,sans-serif;font-size:14.4px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:400;letter-spacing:normal;text-align:left;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(255,255,255);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial"> </p>
<p style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;color:rgb(33,37,41);font-family:opensans_semibold,Arial,sans-serif;font-size:14.4px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:400;letter-spacing:normal;text-align:left;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(255,255,255);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial"> </p>
<div>2021.01.31. 22:13 keltezéssel, Romhányi
Beatrix írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">"A legfontosabb: a magyar nyelvben nincsenek szláv
kölcsönszavak és az egy döbbenet ,hogy még mindig itt tartunk
,mikor ezt már a Fogarasi-Czuczor szótár is tisztázta."
<div><br>
</div>
<div>Államélet: király, udvarnok, tiszt, vajda,
poroszló</div>
<div>
Földművelés: rozs, zab, gabona, kalász, korpa,
repce</div>
<div>
Mesterségek: bodnár, bödön, vödör, csöbör, donga, abroncs,
esztergályos</div>
<div>
Halászat, vadászat: mocsár, patak, gorond, zátony, iszap,
porond,
morotva</div>
<div>Növények: gomba, málna, juhar, jegenye, lúc, boróka, cser,
berkenye
<br>
</div>
<div>Állatok: jávor, medve, hörcsög, pele, patkány, csíz,
galamb, gerlice,
ráró
</div>
<div><br>
</div>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. jan. 31., V, 21:58):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p><span>Bocsánat de a cikkben folyamatosan az alábbiak
olvashatók :<br>
</span></p>
<p><span>"Minden sokkal bonyolultabbnak bizonyult: a
honfoglalók és a kora középkor nyugat-szibériai
lakosságának anyagi kultúrájában ugyan nem találtunk
közvetlen analógiákat, de az általunk genetikai
vizsgálatra kijelölt minták biológiai összefüggéseiben
igen. "<br>
</span></p>
<p><span>Akkor még is mire bizonyíték mindez ez ?</span></p>
<p><span>Észak -Kazahsztán egyben hun terület is volt .Nincs
pontos leírás a cikkben a genetikai rokonsági mértékre.<br>
</span></p>
<p><span>A hanysi,manti ügyben az legszebb ,hogy még a
lovaktól is féltek .Így a finnugor ősnyelv eredettel
kapcsolatban amely eredetileg egy ős népet is
feltételezett bár ebből a mértékadó finnugor-izmus már
kihátrált , folyamatosan azt kellett megmagyarázni
állítólagos őseink ,mikor jöttek ki az erdő övezetből a
sztyeppére és hogy tanultak meg lovagolni .</span></p>
<p><span>Egy 19 század végi magyar őstörténettel foglalkozó
könyv ezt a képtelenséget így fogalmazta meg : mikor a
magyarok ősei kijöttek az erdős vidékről egy jó indulatú
török nép megtanította őket lovagolni.(A honfoglalás
története 1894 Franklin társulat kiadása ). Persze még
még mindig ez a bugyutaság a legjobb megoldás ha a
finnugor-izmusból indulunk ki.Félreértés ne essék a
hanysi és a manti nyelvnek van valamilyen rokonsági
fokozata a magyar nyelvvel csak ennek más okai vannak
és nem az .hogy az ősnyelv a mondjuk a Volga-Káma felső
folyásánál létezett .<br>
</span></p>
<p><span>A legfontosabb: a magyar nyelvben nincsenek szláv
kölcsönszavak és az egy döbbenet ,hogy még mindig itt
tartunk ,mikor ezt már a Fogarasi-Czuczor szótár is
tisztázta.</span></p>
<p><span>A magyar nyelvben még mindig majdnem ép a szóbokor
rendszer van amely egy -egy gyökből indul ki mégis
hogyan lehet az hogy az állítólag innen -onnan átvett
szavak aztán hibátlanul beleilleszkednek egy szóbokorba?</span></p>
<p><span>Üdv. Egon<br>
</span></p>
<div id="gmail-m_-5947463717466029835gmail-m_-3637047628248414933gmail-m_-3600659284501374620gmail-m_-6556744260743781738gmail-m_3147302104410376538DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
<a href="#m_-5947463717466029835_m_-3637047628248414933_m_-3600659284501374620_m_-6556744260743781738_m_3147302104410376538_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>