<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>"Amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére!"</p>
<p>... és irányítsd a saját céljaid szerint ...</p>
<p>😁</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021. 02. 02. 0:16 keltezéssel, Károly
Ambrus írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAL=VE0i==eA4BrGFT6DX+ucW4i+79J5ihm4d+O-1tVNvBYY_Hw@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div>Sokszor eszembe jut, mi lehet az oka annak, hogy a
tudományosság feltételezett fellegvárában (MTA) miért fogadnak
el egy 200 éve feltűnt olyan származás és nyelv
eredet-történetet, aminek addig semmilyen előzménye nem volt,
ahelyett, hogy az alábbi hivatkozáson keresztül olvasható
adatoknak megerősítésén, kiegészítésén és főképpen közreadásán
fáradoznának:</div>
<div><br>
</div>
<div><a
href="https://vilagfigyelo.com/szent-rokonsag-arpad-es-jezus-a-titok-amiert-evszazadok-tortenelmet-nemitottak-el/?fbclid=IwAR36mFTDz_Nl9t4yLzL0EDQInG33qWvyfg9BsI8TOTRL_NaH_iVj05u67uI"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://vilagfigyelo.com/szent-rokonsag-arpad-es-jezus-a-titok-amiert-evszazadok-tortenelmet-nemitottak-el/?fbclid=IwAR36mFTDz_Nl9t4yLzL0EDQInG33qWvyfg9BsI8TOTRL_NaH_iVj05u67uI</a></div>
<div><br>
</div>
<div>Ilyenkor mindig eszembe jutnak:</div>
<div>
<ol>
<li>Az MTA miért akadályozta a végletekig a Tarih-i Üngürüsz
magyar nyelvű kiadását?</li>
<li>Az MTA miért tüntette el a liberálisnak mondott Táncsics
Mihály: Legrégibb nyelv a magyar c. művét Trefort Ágoston
kultuszminiszter idején??? (<a
href="http://emf-kryon.blogspot.com/2014/04/tancsics-mihaly-fomuve-legregibb-nyelv.html"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://emf-kryon.blogspot.com/2014/04/tancsics-mihaly-fomuve-legregibb-nyelv.html</a>)</li>
<li>Miért ragaszkodik az MTA máig ahhoz, hogy az 1848-49.
évi szabadságharcunk leverése után nem kerültek magyar
hadifoglyok Oroszországba??? (Ehhez melléklet részlet
Tyivanyenko könyvéből -
Petőfi_oszták_orosz_megállapodás...)<br>
</li>
</ol>
</div>
<div>A linken elérhető hírből különösen ajánlom Horváth István
következtetéseinek és <span style="color:rgb(0,0,255)"><span
style="background-color:rgb(243,243,243)">Mariell Wehrlyv
Frey Jesat Nassar</span></span> könyvének ismertetését
tartalmazó részeket!!!<br>
</div>
<div>Ez utóbbi talán még azzal sem vádolható, hogy elfogult,
bőgatyás atyafi, aki fütyülős barackból merítette volna
megállapításait...</div>
<div><br>
</div>
<div>Íme a linken elérhető hír: <br>
</div>
<div><br>
</div>
<div>
<div>
<span> <span>
<a href="https://vilagfigyelo.com/author/raffaig/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Világ Figyelő
</a>
</span></span>
<span><a
href="https://vilagfigyelo.com/szent-rokonsag-arpad-es-jezus-a-titok-amiert-evszazadok-tortenelmet-nemitottak-el/"
rel="bookmark" target="_blank" moz-do-not-send="true">2021-01-19</a></span>
<span>
<a href="https://vilagfigyelo.com/temak/eltitkolt-vilag/"
rel="category tag" target="_blank"
moz-do-not-send="true">ELTITKOLT VILÁG</a> </span>
</div>
<h1><b>Szent rokonság, Árpád és Jézus:</b> a titok, amiért
évszázadok történelmét “némították el”
</h1>
<div style="height:auto">
<p>Horváth István keszthelyi plébános 1827-ben Villax zirci
apáthoz írt levelében azt a kijelentést tette, hogy „Arra
a soha nem képzelt meggyőződésre jutottam, hogy a
Mindenható az első emberben magyart alkotott, de ne
gondold, hogy megháborodtam, mert hála Istennek, eszem még
ép és szigorú kritika szerint ítél.”</p>
<p>Horváth István akkor már híres történész volt és minden
kijelentésére felfigyeltek és – bár ezt csak bizalmas
magánlevélben írta – az Apát úr úgy látszik, minden rossz
szándék nélkül megbeszélte barátaival. Aztán már semmi sem
állíthatta meg a gúnyolodó és rosszindulatú pletykát,
hogy:</p>
<p>„Horváth mindenütt magyart lát és szerinte az Isten még
Ádámmal is magyarul beszélt.”</p>
<div style="text-align:center;float:none">
<ins style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0%
0%;display:inline-block;width:970px;height:0px"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_1_expand"
style="display:inline-table;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent"
title="Advertisement"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_1_anchor"
style="display:block;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins></div>
<p>Habár Horváth nem ezt mondta, feltehetjük a kérdést:
mennyiben lett volna igaza, ha ezt mondta volna? Mivel pap
volt, a Bibliát behatóan tanulmányozta, mégpedig nemcsak
szó szerint, hanem értelem szerint is. Nem volt neki nehéz
megállapítani, hogy a bibliai „Teremtéstörténet” első<br>
könyvének első tizenegy fejezetében (Mózes L Könyve l -I1.
rész) csak egy népről van szó, mégpedig Ádám nevében, a
madai Mada nemzetről. Ádám nevét a Genezis írói az általuk
legrégibbnek ismert MADA nép nevének visszafelé
olvasásával képezték.<br>
Ebben van a felelet Magyar Adorján történészünk részére,
amikor azt, írja: „Nehéz lenne megállapítani, hogy mi
indította Horváthot ennek az annyit hánytorgatott
mondatának a megírására.”</p>
<p>Az, ami Sir John Bowring, világhírű nyelvészt annak
megírására, hogy</p>
<p>„A magyar nyelv a messzi múltba megy vissza. Sajátos
módon fejlődött és szerkezete olyan időkben nyúlik vissza,
amikor a legtöbb, Európában beszélt nyelv még nem is
létezett… Ez az a nyelv, amely állhatatosan és szilárdan,
önmagában fejlődött… és a legrégibb, legdicsőbb műemléke a
nemzeti önállóságnak és lelki függetlenségnek… eredetisége
még ennél is csodálatosabb tünemény, és aki megfejti, az
az Isteni titkokat fogja vizsgálni. Annak is az első
tételét: ’Kezdetben vala az Ige. És az Ige vala az,
Istennél. És Isten vala az Ige.’”</p>
<p>Sir John Bowringnak – Körösi Csoma Sándor barátjának –
ezek az, 1832-ben kiadott, Poetry of the Magyars című
antológiájában írt sorai bizony azt jelentik, hogy a
magyar nyelvet ő az Ige nyelvének, Isten nyelvének
tekinti. Ő a nyelvészettudomány alapján jutott ugyanarra a
meggyőződésre, amire Horváth István a Biblia alapján jött
rá.</p>
<p>A Biblia egy mitologizált történelemkönyv, amelyben a
földrajzi, népi és a személyneveket egymással
összekeverve, felismerhetetlenné torzítva, a „szentírók”
szerkesztettek egy zsidó mitológiát Alexandriában a Kr. e.
második században, az általuk addig ismert népek
történeteiből.</p>
<div
style="width:100%;height:auto;clear:both;text-align:center"><ins
style="display:block;margin:auto;background-color:transparent;height:0px"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_7_expand"
style="display:inline-table;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:1040px;background-color:transparent"
title="Advertisement"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_7_anchor"
style="display:block;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:1040px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins></div>
<div style="text-align:center;float:none">
<ins style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0%
0%;display:inline-block;width:970px;height:0px"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_2_expand"
style="display:inline-table;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent"
title="Advertisement"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_2_anchor"
style="display:block;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins></div>
<p>Így alkották a suméri szittya népek nagy tanítójából,
Oannesből Jónást, a Mada népnévből Ádámot, a görög Eon-ból
Noét, a valóban magas termetű Bóriakból óriásokat,
Hierosolymából Jeruzsálemet, avarból Javant, a mágusok
vallását követő szkítákból Magógot, és így tovább.</p>
<p><img title="jezus es arpad 11"
src="https://vilagfigyelo.com/wp-content/uploads/2021/01/jezus-es-arpad-11.jpg"
alt="jezus es arpad 11" moz-do-not-send="true"
width="740" height="400"></p>
<p>Horváth István tehát – ha hivatalosan nem is merte
kijelenteni – baráti levelében igazat mondott, amiért
felettesei részéről megrovásban, kortársai részéről pedig
gúnyolódásban részesült. Legutóbb a pár évvel ezelőtt
elhunyt jeles író, Oláh György mártotta ellene vitriolba a
tollát. Jekuda rabbi azonban a Talmud Sanhedrin 38. b.
lapján Horváth Istvánnak és Sir Bowringnak ad igazat,
mondván, hogy:</p>
<p>„Az első ember arameus nyelven beszélt.” Az arameus nyelv
pedig a suméri szittya nyelvnek egyik nyelvjárása,
tájnyelve volt, amelyet a Názáreti Jézus is beszélt, mint
anyanyelvét.</p>
<p>Az ótestamentumi Genezis (Mózes 1. Könyve 11. rész, 1.
verse) szerint Nimród idejében még „Mind az egész földnek
egy nyelve és egyféle beszéde vala.” Tehát – ha a Bibliát
szó szerint vesszük – Ádámmal az Isten csakis ezen az egy
nyelven, vagyis a bibliai területen a „bábeli
nyelvzavarig” egyedül létezett madai nyelven beszélhetett.
Ábrahám, a zsidó nép ősapja még jóval ezután született
(Mózes I. könyve, 11. rész, 26 vers) – habár őt is csak
kölcsön vették az átírók. Mondhatná valaki – és mondják is
-, hogy mindez csak mítosz, legenda, tehát nem kell szó
szerint venni.</p>
<div style="text-align:center;float:none">
<ins style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0%
0%;display:inline-block;width:970px;height:0px"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_3_expand"
style="display:inline-table;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent"
title="Advertisement"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_3_anchor"
style="display:block;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:970px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins></div>
<p>Ez igaz. De a történészek és régészek szerint a
mítoszokat és legendákat komolyan kell tanulmányozni, mert
mindegyiknek van valami történelmi háttere. A nagy
régészeti leletek csaknem mind a mítoszok és legendák
adatai alapján lettek felfedezve.</p>
<p>Nagyon sok éppen a Biblia adatai alapján, mely szerint
Európa, Dél-Szibéria (Turán), Elő-Ázsia és Észak-Afrika
őslakói mind Ádám és unokája, Noé gyermekeinek
leszármazottai, akiket hívhattak sokféle néven, de
származásuk azonos, vagyis méd, mada, mert az
ótestamentumi írók Ádám nevét az általuk akkor
legrégebbinek ismert mada nép nevének visszafelé
olvasásával alakították.</p>
<p>A mada nép etnikuma, nyelve pedig azonos volt a Hórita-
Arámi- Suméri szittya nyelvvel, amelynek országonként
lehetett más és más nyelvjárása, de az anyanyelv, a gyökér
azonos. Ma már a legvaskalaposabb „szentírásolvasó” is
tudja, hogy a bibliai Genézis nem teremtéstörténet, hanem
az emberiség történelmének csak egy kis része, amely a
szkíta- madai népnévből mitologizált Ádámmal kezdődik és
Noén és fiain, valamint unokáján, Nimródon keresztül a
„bábeli nyelvzavarig” egy magyar őstörténelem.</p>
<div
style="width:100%;height:auto;clear:both;text-align:center"><ins
style="display:block;margin:auto;background-color:transparent;height:0px"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_8_expand"
style="display:inline-table;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:1040px;background-color:transparent"
title="Advertisement"><ins
id="m_-5947463717466029835gmail-aswift_8_anchor"
style="display:block;border:medium
none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:1040px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins></div>
<p>Ugyanis a „Vízözön” is, akár a bibliai Noéra, akár a
Krámer professzor szerinti Ziusudra soméri királyra, akár
a Berossos káldeai történész által említett Ardatas király
fiára, Xsisustrosra nézünk, mindegyik a mi kushita és
sumér szkíta népünkkel kapcsolatos. Történelmi tény, de
ellenkezik a krisztiánizmus alapjának, az Ótestamentumnak
nevezett zsidó mitológia tendenciájával, az Úr „Ábrahámnak
tett igéretével”, miszerint a zsidóknak adja egész
Elő-Ázsiát a Nílustól az Eufráteszig, és Kánaánt a
Hitteusokkal és a Jebuzeusokkal együtt. (Móz. I. könyve,
15. rész, 18-21. vers.)</p>
<p>A szentírót az nem zavarta, hogy Isten már párezer évvel
előbb szövetséget kötött Noéval, mielőtt a bárkába küldte
őt, de nem ígért neki semmit, hiszen minden az övé volt –
csak életben maradást.</p>
<p>Ha egyszer az egész Bibliát a történelmi valóságnak
megfelelően átírnák, az egy magyar őstörténelemkönyv
lenne, amely a magyar nemzeti vallás alapja, Ótestamentuma
lenne, és alapjaiból forgatná ki az egész
„Judeo-Christiánizmust”. Ezért nem akarják az illetékesek
és illetéktelenek megreformálni a Bibliát.</p>
<p>Még más nyomós okuk is van a misztifikációra, történelmi,
nemzeti tudatunk elnyomására, nemzeti származástudatunknak
kizárólagosan a „finnugorizmusnak” nevezett hipotézisbe
való bezárására.</p>
<p>Ez pedig az, hogy ne menjen át a köztudatba az a
történelmi tény, hogy „utolsó honfoglalásunk”
törzsszövetségének egy része, közöttük éppen az „Árpádi
törzs” a Kaukázustól délre eső területeiről származott,
mely terület Arméniát és Szíriát is magába foglalta,
közepén Adiabene tartománnyal és a Van-tó központú
tartománnyal. IV. Béla királyunk felesége: Laskarish Mária
ide küldte Ottó frátert három társával, hogy keresse fel
az ő itt élő rokonait. Ottó fráter a maradvány-magyarokat
1233-ban még itt találta és vélük magyarul beszélt. De
misszióját nem teljesíthette, mert a tatárok betörése elől
menekülnie kellett. (Dr. Fehér M. Jenő: Exodus Fratrum
97-101. oldal)</p>
<p>Ft. Lukácsy Kristóf 1870-ben kiadott „A magyarok őselei,
hajdankori nevei és lakhelyei” című könyvében, örmény
kútfők alapján, szintén a magyarok ittlétéről ír.</p>
<p>Dr. Fehér Mátyás: Magyar történelmi szemle: II. évfolyam
2. számában írja, hogy Örményországban és Kurdisztánban
még a tizenhetedik században is voltak jelentős létszámmal
magyarok. Egyik királyuknak, Patatuának sírját itt, a
Kaukázustól délre, az Urmia tótól nem messze tárták fel a
régészek, a Kr. e. hetedik századból. (Dr. Déry Zoltán: A
magyarok elnevezés és azonosítása.) Dr. Georges Rouw,
francia történész: „Ancient Íraq” című könyvében a 382.
oldalon azt írja, hogy az Arsacida uralkodók tehetséges
arisztokratákkal kormányozták ezt a területet, megengedve
vazallus királyságok kialakulását, mint például Osrhoene,
Adiabene és Characene, és hogy az „Arszákok és vazallusaik
gazdagok voltak, mert ellenőrzésük alatt tartották Ázsia
és a görög-római világ közötti kereskedelmi utakat. Az
AR-SAC név azonos a Saca-Szkíta népnévvel. Ez a terület a
Kaukázustól délre tele van magyar helységnevekkel.</p>
<p>Ami minket mai tárgyunk szempontjából leginkább érdekel,
az az Adiabene királyság és kapcsolt részei: Arpadu,
Emese, Hunor, Karsa (Kars), Van-tó, Arpachia és Nimrud
városokkal. Erről a területről húzódtak fel az „Árpádi
magyarok” a Kr. u. ezredközepén a Kaukázus északi
oldalára, ahol a VIII. században már törzsszövetségben
éltek a kazárokkal.<br>
Dienes István</p>
<p>A honfoglaló magyarok című finnugorista és szlávofil
szellemben megírt könyvében (Corvina Kiadó; Budapest,
1972) közölt térképén, a „Honfoglalás” előtti időből még
kénytelen kimutatni a szavárd magyarokat, de ő úgy állítja
be, mintha azok a Kaukázus-hegység középső, legmagasabb
részén keresztül húzódtak volna le délre. Pedig ennek
éppen az ellenkezője igaz.</p>
<p>Az egyébként szépen illusztrált könyvnek értékét lerontja
a 70. oldalon közölt térképével, amelyen „arab, normann és
magyar kalandozások a IX-XI. században” címmel az ezer
évvel későbbi „trianoni Csonka-Magyarországot” mutatja.
Tápot adva ezzel az oláhok, szerbek, szlovákok és németek
területrabló ösztönének.</p>
<p>Honszervező Árpád apánkban és családjában még élénken
élhetett őseiknek szavárd múltja, mert Bulcsú és Tamás
Árpád házi hercegek bizánci látogatásukkor a császár előtt
„Szabartói Aszfaloi”-nak mondták magukat, ami körülbelül
„Szavárdi Lovag” jelentésű. („Szabír-tói ősföldi” is
lehet.)</p>
<p>A Bécsi Képes Krónika, a Thuróczy Krónika és más
eredetmondáink szerint is Árpád ősei (csak a jelesebbeket
felsorolva) a következők voltak: Álmos, Előd, Ögyeg, Ed,
Csaba, Atilla, Bendegúz, Torda, Szemeny, Ethei, Opos,
Kadocsa, Berend, Zultán, majd Bulcsu, és akikről még Noéig
meg kell emlékeznünk: Badli (Budli)… Kattar… Hunor…
Nimród, Kush, Jáfet és Noé, és tovább a Biblia szerint
Lámekh, Mathusalem, és így tovább, még hat nemzetségen át,
egészen Ádámig.</p>
<p>A Biblia és krónikáink az itt fel nem soroltakkal együtt
ötvenkét személyt mutatnak ki, melyeknek jelentős része
nemzetségnév is, illetve dinasztia alapítói név. Tehát az
Árpádi családfa gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza.</p>
<p>Árpád, népével a Kárpát-medencébe érkezve kijelentette,
hogy az ő ősének, Atilla királynak hagyatékaként, örökség
jogán vette birtokba a Pannon-Avar-Hun-Magyarok ősi
földjét.</p>
<p>Iskoláinkban, amikor még magyar történelmet is
tanítottak, azt mondták tanítóink, tanáraink, hogy Atilla
származási helye nem ismeretes. Pedig ha ő Nimródi
leszármazott, akkor legokosabb, ha Nimród földjén,
Sineárban, Sumérban keressük szülőföldjét. Kálti Márk
Képes Krónikája erről a következőket írja: „Atilla, Isten
kegyelméből Bendegúz, fia, a nagy Magor unokája, ki
ENGADI-ban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dákok
királya”, stb. A Kézai Krónika pedig azt írja, hogy Atilla
és népe a médek módján ruházkodott. Tehát akár nevelkedési
helyét, akár viseletét tekintjük, mindkettő az Árpádi nép
ősi lakhelyére, a Kaukázustól és a Káspi-tengertől délre
eső területre, Nimród birodalmára mutat.</p>
<p>Ft. Szelényi Imre a Pannon nép eredetéről írt
értekezésében szintén azt írja, hogy Árpád törzse az
Orontes és Eufrates felső folyása közötti Arpaduból jött.
Ettől délnyugatra volt Emese (Ma Homs?) városa. Árpád
nagyanyjának neve szintén Emese volt. Az csak természetes,
hogy az Árpádi nép északra húzódása nem egyszerre történt,
hanem kisebb-nagyobb csoportokban, és évszázadokat
vehetett igénybe.</p>
<p>Itt most vissza kell térnem a központi fekvésű Adiabene
kiskirályságra. Miért? Azért, mert nemcsak Árpád
családjának vannak adiabenei vonatkozásai, hanem a
Nimródiak másik nagy egyéniségének, az „Isten Fiának” a
Názáreti Jézusnak is.</p>
<p>Mariell Wehrlyv Frey Jesat Nassar, Genannt Jesus Christus
című, 1966-ban írt művében bőven kitér Jézus származására
is. Frey tulajdonképpen a Mamrejov testvérek apjuktól
örökölt kutatási eredményeit – miután azokat Dr. O. Z. A.
Hanish zend főpap átnézte, véleményezte és angolra
fordította – dolgozta fel. Mamrejov atya, aki a pravoszláv
egyház megbízásából végzett vallástörténelmi kutatásokat
és éveken át gyűjtötte az anyagot Szíriában, Palesztinában
és Egyiptomban, végül feleségével együtt a Szentföldön
telepedett le és gyermekei is ott születtek.</p>
<p>Kompetenciája tehát úgy őneki, mint Dr. Hanishnak – aki a
teheráni orosz nagykövet fia és főrangú zarathustrián pap
volt – kétségtelen.</p>
<p>A hatalmas, kétkötetes műből minket most csak Jézus
származása érdekel, miszerint Jézus anyja Mária: Nakeb
adiabanei királyi herceg és Grapte charaxi hercegnő leánya
volt, kikről az apokrif iratok Joaquim és Anna néven
emlékeznek meg.</p>
<p>Azonban mindketten Pártos birodalmi hercegek voltak, erős
zsidó kapcsolatokkal és szoros összeköttetésben Nagy
Heródessel, aki szintén nem volt zsidó, hanem a rómaiak
által Júdea királyának kinevezett prozelita, idumeai
hórita. A Smith’s Bible Dictionary szerint Charax azonos a
Jeruzsálemtől nyugatra eső Charasim nevű völgy által uralt
területtel. Így tehát Jézus anyjának, Máriának ott örökölt
érdekeltsége, birtoka volt.</p>
<p>Az Evangéliumok és egyéb kutatási eredmények szerint
Jézus Mária fia volt. Az a kérdés, hogy apja a
„Szentlélek”, vagy Jusef Pandan, vagy a nagy Heródes egyik
fia, akit már Mária állapotos korában kivégeztek, most nem
tárgya értekezésünknek.</p>
<p>Jézus a keresztrefeszítés után, felgyógyulva Galileába
ment, bizonyára édesanyjához. De itt sem érezhette magát
biztonságban, és elindult észak felé. Pál apostol már
Damaszkuszban érte utol, ahol ő Jézus híve lett. De mit
keresett Jézus északon? Bizonyára adiabenei királyi
rokonait. És, hogy oda el is érkezett, azt bizonyítja Dr.
E H. Hassnain; a srinagari egyetem történész-professzora,
három japán egyetemnek díszdoktora, és a chicagói
Anthropológiai Kutató Konferencia tagja, aki szerint Jézus
a keresztrefeszítést túlélve és sebeiből felgyógyulva, a
kashmíri fehér hunok földjére, Srinagarba, Indiába
vándorolt.</p>
<p>De először egy nagy kitérővel felment Arméniába, a
professzor térképvázlata szerint először Nusaybinba, ami
megfelel Adiabenének, majd onnan még északabbra,
körülbelül a mai Jereván környékére és mindenütt elkezdett
prédikálni. De milyen nyelven? – kérdezheti valaki.
Arméniában természetesen arameus nyelven, ami származása
révén neki anyanyelve volt. De itt sem maradhatott, mert
prédikációit a hatalmasok lázításnak vették. Innen tehát
elvándorolt Srinagarba. Útjára elkísérte őt Tamás apostol
és egy Mária nevű asszony, aki útközben Ravalpindiben
meghalt. A továbbiakra most nincs helyünk kitérni.</p>
<p>Vessük fel inkább a kérdést, hogy milyen nyelven beszélt
a magyar történelem másik nagy alakja: Árpád és az Árpádi
törzs?</p>
<p><img
src="https://vilagfigyelo.com/wp-content/uploads/2019/02/arpadok-osi-feszke.jpg"
alt="" moz-do-not-send="true" width="740" height="400"></p>
<p>Egyes történészek azt mondják, hogy bizonyára valami türk
nyelven. Van, aki azt mondja, hogy hun nyelven. Csak éppen
azt nem akarják mondani, hogy arameus nyelven. Jézus
anyanyelvén. Pedig ez volna evidens, hiszen Árpád
nagyanyja, Emese egy adiabenei hercegnő volt.</p>
<p>Amikor Anonymus: Gesta Hungarorumában azt írja, hogy
„Anno Dominice in carnationis DCCXVIIII-o Ugek … longo
post tempore de genere Magog regis erat quidam
nobilissimus dux Scithie, qui duxit sibi uxorem in
Dentumoger, filiam Eunedubeliani ducis nomine Emesu, de
qua genuit filium, qui agnominatus est Almus… „ A fordítók
nem tudják értelmét adni az „Eunedubeliani” szónak, mert
azt személynévnek veszik, holott az egy hibásan írt
helyhatározó és jelentése: „adiabene-beli”. A mondat
helyes értelme tehát a következő: „Urunk megtestesülésének
819. esztendejében Ügyek, Szhkítiának … Magóg király
nemzetségéből való igen nemes vezére, Dentu Magyariában
feleségül vette az Abiabene-beli vezérnek Emese nevű
leányát. Ettől fia született, aki Álmusnak neveztetett…”</p>
<p>Mindezekből az is következik, hogy az „Árpád-ház” és az
adiabenei királyi „ház” között közvetlen rokonság állt
fenn, és így a két királyfi, Jézus és Árpád vérrokonok
voltak és mindketten az arameus nyelvet, „Az Ige nyelvét”
beszélték, amelyen Isten is beszélt Ádámmal.</p>
<p>Ide tartozna még a kaukázusi Árpádovics család története,
akik Árpád egyik Badeli nevű fia leszármazottainak tartják
magukat. De arra itt most nincs hely. Legközelebb majd
foglalkozom vele, Dr Medricky Andor 1927-ben írt, de csak
1941-ben közölt tudósítása alapján, kiegészítve azt más
forrásbeli adatokkal.</p>
<p>Mindezek után, érthető, hogy miért kellett az Árpádok
családfájának „utolsó aranyágacskáját” is letörni. Az
akkori hatalmasak nem bírták volna elviselni azt az
igazságot, hogy Jézus királyfi és Árpád király ugyanazon
családfának „aranyágacskái” voltak.<br>
VAJON A MAI HATALMASOK ELBÍRJÁK~E?</p>
<p>Valós történelem</p>
<p><br>
</p>
</div>
</div>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Romhányi Beatrix <<a
href="mailto:t.romhanyi@gmail.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">t.romhanyi@gmail.com</a>> ezt írta
(időpont: 2021. febr. 1., H, 17:02):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div dir="ltr">FYI
<div><em
style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px"><br>
</em></div>
<div><em
style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px">Magyar
elemek a szl</em><em
style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px">á</em><em
style="color:rgb(0,0,0);font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:16px">v
nyelvekben.</em>
<div>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Azok
a szláv népek, amelyek a magyar állam keretei között
éltek, természetszerűen beleilleszkedtek abba a
társadalmi, gazdasági és egyházi keretbe, amelyet a
magyarság alakított ki, s így ezeknél a magyar
intézmények nevei is elterjedtek. Azonkívül ugyanúgy,
mint a szláv elemek esetében a magyarban, a
magyarokkal való együttélés folyamán igen sok más
kifejezés is meghonosodott. Az alábbiakban rövid
áttekintést adunk azokról a hatásokról, amelyek a
környező szláv népeket a magyarság részéről a századok
folyamán érték.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar
hat</em><em>á</em><em>s a horv</em><em>á</em><em>tban </em><em>é</em><em>s
a szerbben. </em>A horvátság a magyarsággal Szent
László korában került szorosabb viszonyba, amikor
Szent László a Dráva és Kulpa közti területet (a
középkori Szlavóniát vagy Tótországot, a későbbi
Horvátországot) elfoglalta, Zágrábban püspökséget
alapított és ezzel a területet a magyar állami és
egyházi szervezetbe bekapcsolta. Kálmán királyunk
pedig a tulajdonképpeni Horvátországot, azaz a Kulpán
túli területet is egyesítette Magyarországgal. A két
horvát terület nyelve között jelentős különbség van a
szókincs tekintetében is. Míg a Kulpántúli terület
lakóinak nyelvében a kultúrkifejezések legnagyobbrészt
az olaszból származnak, addig a zágrábvidéki nyelvben
ezek majdnem mind a magyarból. Ezeknek a területeknek
különben egészen Gáj fellépéséig, a XIX. század
harmincas évéig külön-külön irodalmi nyelvük volt, az
eltérő szókincs tehát az irodalomban is
visszatükröződik.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
zágrábvidéki horvát nyelvben a magyar hatás
mindenekelőtt az állami szervezetre, közigazgatásra és
bíráskodásra terjed ki. így magyar eredetű az <em>orsag </em>(ország)
szó s az országos méltóságok nevei közül a <em>naderspan </em>(nádorispán), <em>kinctarto </em>(kincstartó), <em>lovasmester </em>(lovászmester), <em>tarnikmester </em>(tárnokmester,
a magyar szó a szláv <em>tovarnik-b</em><em>ó</em><em>\),
tolnacnik </em>(tanácsnok), <em>fember </em>(főember)
stb. A megyei intézményt szintén a magyarból vették
át, amit a <em>varmedia </em>(vármegye) és a <em>span </em>(ispán)
szavak is igazolnak. A horvátban a szó eredetileg <em>zup</em><em>á</em><em>n </em>volt, <em>a
span </em>már magán viseli a magyarból való
visszaköl-csönzés bélyegét. A bíráskodás köréből valók
a <em>rov</em><em>á</em><em>s, birsag, aldumas </em>és
a régi magyar <em>bilochus. </em>A hadsereg
terminológiája is erősen magyar jellegű, amint az a <em>sereg,
t</em><em>á</em><em>bor, sipus </em>(sípos), <em>trombetas, </em><em>s</em><em>á</em><em>tor,
sisak, harcovati </em>(harcolni), <em>dardas </em>(dárdás), <em>hadnadj </em>stb.
szavak bizonyítják. Jellemző a zágrábvidéki horvátra,
hogy a városi intézmény kifejezései akkor is a
magyarból származnak, ha a magyar szó egyébként idegen
eredetű. így pl. a magyarból van véve magának a
városnak a neve: <em>varos. </em>Ez a szó egyébként az
egész Balkánon el van terjedve és a szerben és
horváton kívül megvan a románban <em>{oras) </em>és az
albánban is.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Az
a tény, hogy a zágrábi püspökséget Szent László
alapította, és hogy ez a püspökség mindig a magyar
egyházszervezetbe tartozott, érthetővé teszi, hogy az
egyházszervezetre vonatkozó kifejezések között is több
magyar eredetűt találunk. így többek között a
magyarból való a <em>remeta, zoltar, aldov </em>«áldozat», <em>aldovati </em>«áldozni», <em>valuvati </em>"vallani"
stb. Ugyancsak nagy a magyarból fordított kifejezések
száma, amelyek mind magyar szemléleten alapulnak.
Ezeken a magyar elemeken kívül jellemző sajátossága a
zágrábvidéki horvátnak a latin <em>-us </em>és <em>-um </em>végzetnek
a megőrzése. Ebben a tekintetben is teljesen
megegyezik a magyarral és eltér a többi szláv
nyelvektől: <em>plebanus, vik</em><em>á</em><em>rius,
laikus, artikulus, titulus, patr</em><em>ó</em><em>nus </em><em>é</em><em>s
kaptolom, templom, cintorom </em>(I. magyar <em>c</em><em>í</em><em>nterem </em>«temető»
a görög-latin coemeterium-ból), <em>Edjiptom, Efezom </em>stb.
Ebben a sajátságban is magyar hatást kell látnunk.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Az
állami és egyházi terminológián kívül természetesen
itt is sok az egyéb körbe tartozó magyar eredetű
kifejezés: <em>batriv </em>«bátor», <em>kocis, hintov,
djundj </em>«gyöngy», <em>bantuvati </em>«bántani», <em>engeduvati </em>«engedni», <em>has</em><em>é</em><em>n </em>«haszon», <em>fela </em>«féle», <em>falat,
kip </em>«kép», <em>beteg </em>«betegség», <em>kantar, </em><em>heus </em>«hiúz»,/'ezero
«ezer» stb. Mindezek a szavak nem valami idegen
szavak, hisz minden író rendszeresen használja őket,
sőt a mai népnyelvben is nagyrészt megvannak.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Külön
ki kell emelni azt a tényt, hogy a legrégibb időktől
kezdve egészen a már említett Gáj-féle reformig az
összes zágrábvidéki horvát könyvek magyar
helyesírással jelentek meg. A feljebb idézett és a mai
horvát helyesírással átírt szavak is forrásokban <em>orsz</em><em>á</em><em>g,
lovaszmester, varmegya, harmicza, sereg, varos,
soltar, kochis </em>stb. alakban fordulnak elő, azaz
a korabeli magyar helyesírást híven tükrözik. Ennek
emléke él még az <em>-ics, -vics </em>végű nevek <em>-ich,
-vich </em>írásában, amelyet a horvátok a XIX.
századig megőriztek.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
Kulpán-túli horvátok nyelvében sokkal kevesebb a
magyar elem, hiszen ez a terület a magyar életbe
sohasem kapcsolódott olyan szorosan, mint a
zágrábvidéki, s itt a magyarság már teljesen kialakult
állami és egyházi szervezetet talált. Mégis ennek a
területnek a nyelve sem tudta magát a magyarság hatása
alól kivonni. Már a legrégibb horvátnyelvű
oklevelekben a XV század első felében jelentkezik az
«ország» jelentésű <em>rusag, amely </em>egy ó-magyar <em>urusz</em><em>á</em><em>g </em>szó
átvétele. De megtaláljuk ugyanitt a <em>kip </em>«kép», <em>kotar </em>«határ», <em>aldomasnik,
remete, bantovanje, mentovanje, alduvati, lovas </em>«lovász»
szavakat és természetesen a messze elterjedt <em>varos </em>szót
is.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Ennek
a vidéknek latinnyelvű helyesírása eredetileg az
olaszon alapult. A XVI. századtól kezdve azonban
mindinkább tért hódít a magyar helyesírás és a XVIII.
században egy-két olasz jel kivételével teljesen
magyar jellegűvé válik.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">Mind
a két irodalmi nyelvet elsöpörte a Gáj-féle reform,
amely az egész horvát-dalmát területen a raguzai
irodalmi nyelvet vezette be, a régi helyesírások
helyett pedig egységes, a XIX. századi cseh
helyesírásból alkotott új helyesírást vezetett be.
Ezzel a magyar elemek, amelyek évszázadokon keresztül
az irodalmi nyelv szókincséhez szorosan
hozzátartoztak, nyelvjárási szavakká süllyedtek.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
mai szerb irodalmi nyelv a XIX. század eleje óta
szintén olyan nyelvjáráson - a délhercegovinain -
alapul, amely a magyar hatástól távol állt, így a már
említett varos szón kívül magyar elem nem sok van
benne. A magyar elemek itt is csak a nyelvjárásokban
élnek, itt azonban, főleg a Délvidéken, nagy számban
fordulnak elő.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
hazai - bácskai, bánsági és szerémségi - szerb
nyelvjárásokban a magyar elemek száma igen
tekintélyes, ami arra mutat, hogy az elmúlt kétszáz év
óta, amióta szerbjeink az országba beköltöztek, a
magyarságtól sok új fogalmat vettek át. így a már
másutt is kimutatott állami szervezetre vonatkozó
terminológián kívül <em>(solgabirov, isp</em><em>á</em><em>n,
varmedja </em>stb.) különösen a városi élet <em>(varos,
sor, vas</em><em>á</em><em>r, esk</em><em>ü</em><em>t,
birov</em> stb.) és a mesterségek <em>(sabov,
sursabov, vorga, mertik, miholj </em>«mű-hely», <em>remek </em>stb.)
kifejezései között találunk sok magyar elemet.
Különösen ki kell emelni a dunai hajózás és halászat
szókincsét, amely nagyrészben a magyarból való <em>(sajk</em><em>á</em><em>s,
haj</em><em>ó</em><em>s, alas </em>«halász», <em>alov </em>«há-ló»
stb.). A katonaságra vonatkozó kifejezések közül
megvan <em>akatana </em>és az <em>adnadj </em>(hadnagy), <em>bakanca
(bakkancs), funtas </em>(fujtás), <em>sereg, catlov </em>stb.
A lótartás szavai közül a <em>cikos, kocis, hintov </em>stb.
Egyéb kifejezések közül megemlítjük az <em>aldumas,
rov</em><em>á</em><em>s, rados </em>(ráadás), <em>salas, </em><em>sara </em>(lábszár), <em>tocir </em>(tölcsér), <em>kip
(k</em><em>é</em><em>p), gazda, gazdas</em><em>á</em><em>g </em>stb.
Egyik táncuk, <em>aketus </em>(kettős) és a mesebeli
«tündérváros» neve <em>(tindirgrad) </em>is a
magyarból való.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
szerb nyelvjárások nyelve különben még távolról sincs
feldolgozva, és így a magyar elemek számát és
jelentőségét egyelőre nem tudjuk megállapítani.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar
hat</em><em>á</em><em>s a szlov</em><em>é</em><em>nben. </em>Természetesen
nagy különbség van a magyar hatás szempontjából a
hazai szlovének (vendek) és a határontúliak nyelve
között. Még a hazai szlovének nyelve valósággal át van
itatva magyar elemekkel, addig a határontúliban a
magyar kifejezések száma lényegesen kevesebb, bár
szintén elég tekintélyes. A hazai szlovén nyelvben
ugyanúgy, mint a zágrábvidéki horvátban, az állami és
egyházi szervezetre vonatkozó kifejezések nagy
százaléka származik a magyarból, s a hazai szlovén
irodalom helyesírása a magyar volt, az idézendő
szavakat tehát az eredeti helyesírással közöljük, így
ország <em>orszacski gy</em><em>ű</em><em>l</em><em>é</em><em>s </em>(országgyűlés), <em>szolgabirov,
v</em><em>á</em><em>rm-</em><em>egya </em>stb.
mellett itt is megtaláljuk a <em>bir (ad</em><em>ó</em><em>),
birs</em><em>á</em><em>g, harmica (harmin</em><em>cadad</em><em>ó</em><em>),
v</em><em>á</em><em>ras, tan</em><em>á</em><em>cs,
tan</em><em>á</em><em>csnik, esperes, remeta, </em><em>á</em><em>ld</em><em>ü</em><em>vati
(</em><em>á</em><em>ldozni), val</em><em>ü</em><em>vati
(vallatni), histvo (h</em><em>á</em><em>zass</em><em>á</em><em>g) </em>stb.
kifejezéseket. Ugyanúgy, mint a zágrábvidéki
horvátban, a latin szavak itt is a magyarországi
latinságra jellemző köntösben jelennek meg, tehát <em>pl</em><em>é</em><em>b</em><em>á</em><em>nus,
patr</em><em>ó</em><em>nus, templom </em>stb.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
hadsereg körébe tartozó fogalmak kifejezései közül
megvan a <em>sereg, kat</em><em>á</em><em>n</em><em>—</em><em>katona
(katona), harc</em><em>ü</em><em>vati, pajzs, sisak,
kepenyek, opr</em><em>ó</em><em>-</em><em>da (apr</em><em>ó</em><em>d) </em>stb.
A lótenyésztés és a lófogat terminológiája itt is,
mint mindenütt a környező szláv népeknél szintén
erősen magyar színezetű, így magyar a <em>kocs</em><em>ü</em><em>j
(kocsi), kocsij</em><em>á</em><em>s-kocsis, rudas,
kont</em><em>á</em><em>r (kant</em><em>á</em><em>r),
h</em><em>á</em><em>m, keh </em>stb. kifejezések. Az
öltözködés köréből a <em>b</em><em>á</em><em>rsun, </em>valamint
a messze földön elterjedt <em>gomb, gumb (gomb) </em>és
a <em>sz</em><em>á</em><em>ra (sz</em><em>á</em><em>r,</em> pl. <em>csizmasz</em><em>á</em><em>r) </em>szavakat
említjük meg. Több a magyar elem a mértékegységek
nevei között: <em>mert</em><em>ü</em><em>k </em>(a
tótban <em>mert'uk), </em>a határon túli szlovénben <em>m</em><em>é</em><em>rt</em><em>ü</em><em>k </em>és <em>m</em><em>é</em><em>rtek, </em>a
magyar <em>m</em><em>é</em><em>rt</em><em>é</em><em>kb</em><em>ő</em><em>l),
pinta, m</em><em>á</em><em>zsa </em>stb. Egyéb
kifejezések közül megemlítjük a <em>kincs, haszen,
gyungy, p</em><em>é</em><em>lda, </em><em>fajta, gy</em><em>á</em><em>zero </em>(a
határontúli szlovénben <em>jezero: ezer), s</em><em>á</em><em>rkan </em>stb.
szavakat. Feltűnően sok a magyar eredetű melléknév és
ige; <em>orj</em><em>á</em><em>s</em><em>—</em><em>uri</em><em>á</em><em>s, </em><em>koldus,
betezsen (beteg), beteg (betegs</em><em>é</em><em>g),
csat</em><em>á</em><em>r</em><em>é</em><em>n (csal</em><em>á</em><em>rd),
san-tavi (s</em><em>á</em><em>nta), -csonkav
(csonka), gingav (gyenge), </em>illetve a <em>dicsiti
(dics</em><em>é</em><em>r), kebz</em><em>ü</em><em>vati
(k</em><em>é</em><em>pzel), bant</em><em>ü</em><em>vati,
enged</em><em>ü</em><em>vati </em>stb. Mindezek
közül a határontúli szlovének is sok kifejezést
ismernek, de a magyar elemek sem itt, sem a hazai
szlovének nyelvében még nincsenek rendszeresen
összegyűjtve.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar
hat</em><em>á</em><em>s a t</em><em>ó</em><em>tban. </em>A
magyarság a Felvidéket már a honfoglalás első
évtizedeiben megszállta, a magyar-tót együttélésnek
tehát több, mint ezeréves múltja van. Magától
értetődik tehát, hogy nemcsak a magyar nép a tóttól,
hanem a tót is igen sok kifejezést vett át a
magyartól. A magyar állami és egyházi szervezet hatása
itt is jelentkezik a szókincsben. A <em>nadrespan, isp</em><em>á</em><em>n, </em>később <em>fisp</em><em>á</em><em>n </em>«főispán«
kifejezések itt is a magyarból származnak. A <em>v</em><em>á</em><em>rmegye </em>szó
itt csak keleten él <em>(varmed'a), </em>nyugaton
ennek <em>stolica, </em>azaz «szék» a neve. Ez nagyon
emlékeztet a székelyek és a szepesi tízlándzsások <em>sz</em><em>é</em><em>keire. </em>A
régi nyelvben megvolt az <em>ors</em><em>á</em><em>g </em>és
az országgyűlés jelentésű rá/cos is, amely a Rákos
mezején tartott országgyűlésekből keletkezett.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
tót népnyelv tele van magyar szavakkal, amelyek közül
a legáltalánosabbak, amelyek az egész tót területen
ismeretesek, a <em>gazda, oldom</em><em>á</em><em>s (</em><em>á</em><em>ldom</em><em>á</em><em>s),
rov</em><em>á</em><em>s, bantovat' (b</em><em>á</em><em>ntani),
chot</em><em>á</em><em>r (hat</em><em>á</em><em>r),
chyr (h</em><em>í</em><em>r), d'engl'avy (gyenge),
bet'ah (betegs</em><em>é</em><em>g), sihot'
(sziget), v</em><em>á</em><em>lov (v</em><em>á</em><em>ly</em><em>ú</em><em>),
sisak (sisak), siator (s</em><em>á</em><em>tor),
cizmy (csizma), kefa (kefe), carovat' </em><em>(cser</em><em>é</em><em>l),
j</em><em>á</em><em>rok (</em><em>á</em><em>rok),
t'archa (teher) </em>stb. Ezek a szavak még a mai
irodalmi nyelvben is megvannak, bár most az utóbbi
évtizedekben gondosan igyekeztek kerülni a magyar
szavak használatát. Egyébként a tót irodalmi nyelvnek
tudományos szótára még ma sincs, és így a magyar
elemek szerepe sincs tisztázva.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
tót nyelvterület egyébként nemcsak hangtan, hanem
szókincs tekintetében is két egymástól jelentékenyen
eltérő részre, a nyugati és a keleti tót területre
oszlik. A két nyelvjárásterület közül magyar elemek a
keleti tótban sokkal erőteljesebben vannak képviselve,
mint a nyugatiban, bár a számuk itt is tekintélyes. A
keleti tótban pl. a közigazgatás kifejezései közül
magyarok a <em>varos, birou, esk</em><em>ü</em><em>t
(esk</em><em>ü</em><em>dt), orsacki vagy solgabirou </em>(az
előbbi az <em>orsz</em><em>á</em><em>g, </em>a másik
a <em>szolgab</em><em>í</em><em>r</em><em>ó</em>átvétele).
A foglalkozások nevei közül a magyarból való a gazda
szón kívül az <em>al</em><em>ó</em><em> (</em><em>á</em><em>cs),
bahas (b</em><em>á</em><em>ny</em><em>á</em><em>sz),
juhas (juh</em><em>á</em><em>sz), kond</em><em>á</em><em>s
(kond</em><em>á</em><em>s), </em><em>kertis (kert</em><em>é</em><em>sz),
sabol (szab</em><em>ó</em><em>) </em>stb. Egyéb
fogalmi körök közül a <em>bizo-</em><em>vac (b</em><em>í</em><em>zni),
biztatovac (biztatni), birovac (b</em><em>í</em><em>rni),
engedovac (engedni), </em><em>keltovac (k</em><em>ö</em><em>lteni) </em>stb.,
vagy pl. <em>kedvesni (kedves), fi</em><em>ó</em><em>k,
l</em><em>á</em><em>ngos (l</em><em>á</em><em>ngos),
soudar (s</em><em>ó</em><em>dar) </em>stb. A magyar
kifejezések száma a tót népnyelvben körülbelül
hatszázat tesz ki.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
cseh nyelvre gyakorolt magyar hatás nem jelentős,
hiszen a csehekkel való kapcsolataink sohasem voltak
szorosak. Az a néhány kifejezés, amely utat talált a
csehbe <em>(t</em><em>á</em><em>bor, h</em><em>ú</em><em>s</em><em>á</em><em>r,
dolm</em><em>á</em><em>n, bozyg</em><em>á</em><em>n </em>stb.),
majdnem kivétel nélkül a katonai terminológia körébe
tartozik s a XVI—XVII. században, a vallásháborúk
idején került a cseh nyelvbe.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar
hat</em><em>á</em><em>s a rut</em><em>é</em><em>nben. </em>A
rutén nyelvre gyakorolt magyar hatás igen jelentékeny.
A már más népeknél is kimutatott, az állami szervezet
és közigazgatás körébe tartozó szavakon kívül <em>(varmedja,
varos, vas</em><em>á</em><em>r, valal </em>«falu», <em>esk</em><em>ü</em><em>t,
notarus, sougabirou </em>stb.) alig van olyan
fogalomkör, amelyben a magyar szavak egész sorát nem
meg találnók. Igy pl. a különböző foglalkozási ágak
közül magyar <em>a juhas, kond</em><em>á</em><em>s,
kocis, lovas (lov</em><em>á</em><em>sz) </em>szó.
Ugyancsak a magyarból való a <em>mester</em><em>é</em><em>ig </em>(mesterség),
a <em>bires </em>(béres), a <em>sarsam </em>(szerszám),
a <em>napsam </em>(napszám) és a <em>birtok </em>is.
Sok a magyar elem a népi használati tárgyak nevei
között: <em>fejsa, bicak, buturja (b</em><em>ú</em><em>tor),
d'alou (gyalu), ciga </em>«emelő csiga", <em>kancou
(kancs</em><em>ó</em><em>) </em>stb. Még nagyobb
száma az igéknek és a mellékneveknek, mint pl. <em>bajlovati
(bajl</em><em>ó</em><em>dni), bizuvati (b</em><em>í</em><em>zni),
bicaluvati </em><em>(becs</em><em>ü</em><em>lni),
engeduvati (engedni), keltuvati (k</em><em>ö</em><em>lteni),
mentovati (menteni), sanuvati (sz</em><em>á</em><em>nni),
illetve hamisnyj (hamis), seginj (szeg</em><em>é</em><em>ny), </em><em>faradnyj
(f</em><em>á</em><em>radt), sajitnyj (saj</em><em>á</em><em>t) </em>stb.
Érdekes, hogy a rutén nyelvben az <em>avadj </em>«avagy»
kötőszó is meghonosodott. Egyébként a kisoroszban a
halászat terminológiája, legalábbis a Tiszán, szinte
teljesen a magyarból való, ami azt mutatja, hogy a
halászat nem volt rutén foglalkozás, így a magyarból
való a <em>halas (hal</em><em>á</em><em>sz), a halou
(h</em><em>á</em><em>l</em><em>ó</em><em>), a halne</em><em>vek
k</em><em>ö</em><em>z</em><em>ü</em><em>l a </em><em>ó</em><em>ik,
pot'ka (potyka), keseg, gal</em><em>ó</em><em>ca,
kecege, devirkeseg (d</em><em>é</em><em>v</em><em>é</em><em>rkeszeg),
marno (m</em><em>á</em><em>rna) </em>stb.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Magyar
hat</em><em>á</em><em>s a lengyelben. </em>A magyar
és a lengyel nyelvterületek soha nem érintkeztek
közvetlenül! és így kölcsönhatások sem keletkezhettek.
A lengyelben mégis van két fogalomkör, amely igen erős
magyar hatás nyomait mutatja. Az egyik a hadsereg, a
másik pedig a juhpásztorkodás.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
magyar-lengyei politikai kapcsolatok során már a XV.
században több kifejezés terjedt el a lengyelben a
magyarból. Ilyen pl. a lengyel <em>orszak, </em>régebben <em>orsag, </em>régibb
jelentése «ország», ma pedig "díszkíséret". Ugyancsak
már a XV. században került át a <em>rokosz, </em>mely
ma «lárma, lázadás», eredetileg azonban
«királyválasztó gyűlést» jelentett és a magyar Rákos
mezejének nevéből való. A XVI. században ezek a magyar
szavak nagyon megszaporodtak, különösen Báthory István
királysága idején. Báthory az egész lengyel hadsereget
magyar mintára szervezte át, sőt a gyalogság zömét
magyar csapatok alkották. Ekkor honosodtak meg az
ilyen szavak, mint <em>katona, husarz, forg</em><em>ó</em><em>,
czako (cs</em><em>á</em><em>k</em><em>ó</em><em>),
szyszak (sisak), doloman (dolm</em><em>á</em><em>ny),
kepieniak, bekiesza (becsek), paiz </em>stb. Az
elöljárókat <em>elearyknak </em>nevezték, az apródokat
g/erme/ceknek, a síposokat és dobosokat <em>szy-</em>posznak
és dooosznak hívták. A nyilván nagyon elterjedt kis
székelylovak neve <em>sekieli, </em>a kocsis a
lengyelben is <em>koczysz </em>- ez a szó különben
messze nyugatra is elterjedt - a vezetékló pedig <em>logosz
(l</em><em>ó</em><em>g</em><em>ó</em><em>s). </em>Ez
a terminológia azonban később a hadseregnek német
mintára való átszervezése után legnagyobbrészt eltűnt
és ma csak a <em>szereg, szypusz, dobosz, szyszak, t</em><em>á</em><em>bor </em>él
tovább.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
pásztorterminológia magyar szavait főleg a Tátra
északi részén lakó úgynevezett goraloknál találjuk.
Ezek közül a jelentősebbek a következők: <em>juhas,
bojt</em><em>á</em><em>r, gazda, rowas, s</em><em>á</em><em>tra </em>(sátor)
stb. Egyéb kifejezések közül megemlítjük a <em>haldamas
(</em><em>á</em><em>ldom</em><em>á</em><em>s),
banovac, bantovac, kiel-towac (k</em><em>ö</em><em>lteni),
hotar, has</em><em>é</em><em>n (haszon), kulesza (k</em><em>ö</em><em>lesk</em><em>á</em><em>sa),
hajtowac </em><em>(hajtani), baga (bag</em><em>ó</em><em>),
falatek (falat, darab), hyrny (h</em><em>í</em><em>res),
kielczyk (k</em><em>ö</em><em>lt</em><em>s</em><em>é</em><em>g),
cyga </em>«emelőrúd, csiga» stb. Ez a terminológia
különben nemcsak a lengyeleknél van elterjedve, hanem
csekély eltérésekkel megvan a ruténeknél, tótoknál,
sőt a morvaországi pásztoroknál is.</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:justify;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)">A
magyar nyelv hatás az oroszra igen csekély. Talán
idetartozik az orosz <em>s</em><em>á</em><em>tor. </em>Több
magyar kifejezés részben a kisoroszból, részben pedig
a lengyelből jutott be a nagyoroszba. Számuk azonban
sohasem volt jelentős (pl. <em>sisak, salas </em>stb.).</p>
<p
style="font-family:Verdana,Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:14px;text-align:right;text-indent:15pt;color:rgb(0,0,0)"><em>Kniezsa
István</em></p>
</div>
</div>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják <<a
href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">laszlo.bajak@gmail.com</a>>
ezt írta (időpont: 2021. febr. 1., H, 16:48):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid
rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Igen furcsa dolgokat írsz.
Arra nemigen van időm, hogy részletesen végig elemezzem,
de néhány megjegyzést azért teszek. Nem a szógyökök
létezését akarom megkérdőjelezni, csak a konkrét
példáidat. A "mál" nem valami szógyök, hanem a
menyétprémet jelentő ősmagyar szó. Az égvilágon semmi
köze nincs a jelentéstanilag egymáshoz sem kapcsolódó
málna, malom, maláta, málé, moly!!?, stb szavakhoz. Ez
nem szóbokor, hanem fikció. Az, hogy a müller vagy a
mühle szó magyar eredetű lenne az pedig megmosolyogtató.
A korona tudtommal görög eredetű szó, amely a latin
közvetítésével jutott a magyarba. a szó alakja
másodlagosan hasonult alakilag a magyar kör szóhoz (ha
tetszik szógyökhöz) A hasonulást nyilván megkönnyítette
a jelentéstani kompetencia. A király szó a Károly
(Carol) személynév leszármazottja Nagy Károly után
valamilyen nyelvi közvetítéssel) Erősen kétlem,pl. hogy
a szabadság szó a "szab" gyöknek a leszármazottja lenne.
Nincs ugyanis közöttük jelentéstani összefüggés. Az hogy
két egytagú szó hasonlít egymáshoz az nem elegendő ok
arra, hogy közöttük szerves összefüggést feltételezzünk.
A z emberi nyelvek hang és betűkészlete erősen korlátos,
azaz bármely két nyelven fogunk találni számos hasonló
vagy egyforma alakú szót, amelyeknek egymáshoz semmi
közük. Minden tiszteletem a Czuczor-Fogarasi szótáré, de
mára ráférne már arra is egy kis korszerűsítés. Nem
javasolnám a kritikátlan használatát. </div>
<div
id="gmail-m_-5947463717466029835gmail-m_-3637047628248414933gmail-m_-3600659284501374620DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46"
height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. jan. 31., V, 23:26):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px
0px 0.8ex;border-left:1px solid
rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Trixi ,innen viszonylag egzakt lesz az
eszmecsere mert ezeknél a szavaknál jól
bizonyítható hogy a szlávok vették át őket a
magyarból néhányuk viszont olyan ősnyelvi szó
amelyet a szlávba és a magyarba is ebből az
ősnyelvből került be.Egyáltalán ha két szó két
nyelvben nyilván ugyanaz miért gondolták rögtön
nyelvészeink azonnal azt hogy a magyar vette át
?(persze csak Fogarasi-Czuczor után )<br>
</p>
<p>Elsőként írom a választ a málnára :ez a szó a MÁL
ősgyökből származik és ősi logikával a legtöbb szó
ami ,elválik szétmállott jelenségre utal a MÁL
ősgyökből indul.</p>
<p>Íme lássatok csodát ,a magyar nyelv csodáját
:mállik,mállaszt ,maláta ,malom ,molnár moly(lepke
) MÁLNA, málló ,málé ,melasz stb.</p>
<p>tehát a Müller ,die Mühle is magyarból való
átvétel.Hiszen sem az oroszban sem a németben a
MÁLNA vagy a malommal kapcsolatos szavak nem
indulnak ősgyökből és válnak szép logikus
szóbokorrá.</p>
<p>Természetesen nem tartom kizártnak néhány szláv
szó átvételét de rendkívül kevés van az
alábbiakban Trixi által felsorolt legtöbb szó nem
az .</p>
<p>Legkevésbé a Király vagy a korona szavunk . A
magyar nyelvben és ebben csak a kelta walesi-i
hasonlít a magyarra szinte minden szó amely görbét
karikát vagy valami kerek dolgot fogalmaz meg
valamilyen k+r ,G+r,gy+r f+r ősgyökből indul
ki . A + jel helyén természetesen egy magánhangzó
van. <br>
</p>
<p>Rakja valaki egymás mellé a tisztelt listából
mondjuk oroszban vagy németben a magyar szavak
mellé :kör,kerék.kerítés,KORONA ,KIRÁLY
,karika,,gyűrű.görgő,karám,kert,fordul.forduló,forog
görbe horog ,korsó karéj,korong ,POROND ,stb
,szavakat . <br>
</p>
<p>Ha mindezt megtenné valaki látná más nyelvekben
ezek a szavak valóban össze vissza lettek
összeedzve a magyarban ezek majdnem kizárólag K+r
vagy hasonló gyökből áll össze.</p>
<p><br>
</p>
<p>Kedves Trixi az alábbiakban mutatom mit írt a
Fogarasi -Czuczor szótár a galambról .Kérdezem a
latinok is és az olaszok és az illírek is a
szlávoktól vették át a szót ?</p>
<p>Természetesen nem ez vagy egy ősnyelvi szó vagy a
latinba is már úgy került be ,hogy azt az
etruszkoktól vették a latinok.<br>
</p>
<p><span
style="box-sizing:border-box;font-family:"Times
New
Roman",serif;font-size:11pt;color:windowtext"><span
style="box-sizing:border-box;font-weight:bold;font-style:normal;font-size:12pt;color:rgb(0,0,128);font-family:inherit"><span
style="box-sizing:border-box;font-family:inherit">GALAMB</span></span>,
fn. tt,<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">galamb-ot.<span> </span></span>Egy
a latin<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">columba,<span> </span></span>olasz<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">colombo,<span> </span></span>illir<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">golub,<span> </span></span>tót<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">holub<span> </span></span>szókkal.</span></p>
<div
style="box-sizing:border-box;color:rgb(33,37,41);font-family:opensans_semibold,Arial,sans-serif;font-size:14.4px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:400;letter-spacing:normal;text-align:left;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(255,255,255);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial">
<div style="box-sizing:border-box">
<div
style="box-sizing:border-box;text-align:justify"><span>Ismeretes
madárnem, lágy, egyenes és vége felé kevessé
meghajlott csőrrel, melyen az orrlikak félig
gyönge bőrrel födvék. Fajai különfélék:<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Házi
galamb, vadgalamb, borzas, bögyös,
csuklyás<span> </span></span>v.<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">búbos,
gatyás, kaczagó, kerengő, örvös, posta,
spanyol, török galamb<span> </span></span>stb.,<span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Szelíd,
mint a galamb.<span> </span></span>(Km.)<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Nincs
epéje, mint a galambnak.<span> </span></span>(Km.)<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Senkinek
sem repűl szájába a sült galamb.<span> </span></span>(Km.)<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Tipeg
tapog, mint a tojó galamb.<span> </span></span>(Km.)
A köznépnek igen kedves szólitó szava<span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">:
galambom, édes galambom, kedves galambom;
mi tetszik galambom?<span> </span></span>Különösen
szokott neve a szeretett leánynak, nőnek.<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Héj
galambom, szőke bimbóm, mit nevetsz?<span> </span></span>(Fóti
dal).<span> </span><span
style="box-sizing:border-box;font-style:italic;font-family:inherit">Hová
lett az én galambom, hogy sehol nem
találhatom?<span> </span></span>(Népd.).</span></div>
</div>
</div>
<p
style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;color:rgb(33,37,41);font-family:opensans_semibold,Arial,sans-serif;font-size:14.4px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:400;letter-spacing:normal;text-align:left;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(255,255,255);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial"> </p>
<p
style="box-sizing:border-box;margin-top:0px;margin-bottom:1rem;color:rgb(33,37,41);font-family:opensans_semibold,Arial,sans-serif;font-size:14.4px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:400;letter-spacing:normal;text-align:left;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(255,255,255);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial"> </p>
<div>2021.01.31. 22:13 keltezéssel, Romhányi Beatrix
írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">"A legfontosabb: a magyar nyelvben
nincsenek szláv kölcsönszavak és az egy
döbbenet ,hogy még mindig itt tartunk ,mikor ezt
már a Fogarasi-Czuczor szótár is tisztázta."
<div><br>
</div>
<div>Államélet: király, udvarnok, tiszt, vajda,
poroszló</div>
<div> Földművelés: rozs, zab, gabona, kalász,
korpa, repce</div>
<div> Mesterségek: bodnár, bödön, vödör, csöbör,
donga, abroncs, esztergályos</div>
<div> Halászat, vadászat: mocsár, patak, gorond,
zátony, iszap, porond, morotva</div>
<div>Növények: gomba, málna, juhar, jegenye,
lúc, boróka, cser, berkenye <br>
</div>
<div>Állatok: jávor, medve, hörcsög, pele,
patkány, csíz, galamb, gerlice, ráró </div>
<div><br>
</div>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon
<<a href="mailto:reinisch@t-online.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2021. jan. 31., V, 21:58):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote"
style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid
rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p><span>Bocsánat de a cikkben folyamatosan
az alábbiak olvashatók :<br>
</span></p>
<p><span>"Minden sokkal bonyolultabbnak
bizonyult: a honfoglalók és a kora
középkor nyugat-szibériai lakosságának
anyagi kultúrájában ugyan nem találtunk
közvetlen analógiákat, de az általunk
genetikai vizsgálatra kijelölt minták
biológiai összefüggéseiben igen. "<br>
</span></p>
<p><span>Akkor még is mire bizonyíték
mindez ez ?</span></p>
<p><span>Észak -Kazahsztán egyben hun
terület is volt .Nincs pontos leírás a
cikkben a genetikai rokonsági mértékre.<br>
</span></p>
<p><span>A hanysi,manti ügyben az legszebb
,hogy még a lovaktól is féltek .Így a
finnugor ősnyelv eredettel kapcsolatban
amely eredetileg egy ős népet is
feltételezett bár ebből a mértékadó
finnugor-izmus már kihátrált ,
folyamatosan azt kellett megmagyarázni
állítólagos őseink ,mikor jöttek ki az
erdő övezetből a sztyeppére és hogy
tanultak meg lovagolni .</span></p>
<p><span>Egy 19 század végi magyar
őstörténettel foglalkozó könyv ezt a
képtelenséget így fogalmazta meg : mikor
a magyarok ősei kijöttek az erdős
vidékről egy jó indulatú török nép
megtanította őket lovagolni.(A
honfoglalás története 1894 Franklin
társulat kiadása ). Persze még még
mindig ez a bugyutaság a legjobb
megoldás ha a finnugor-izmusból indulunk
ki.Félreértés ne essék a hanysi és a
manti nyelvnek van valamilyen rokonsági
fokozata a magyar nyelvvel csak ennek
más okai vannak és nem az .hogy az
ősnyelv a mondjuk a Volga-Káma felső
folyásánál létezett .<br>
</span></p>
<p><span>A legfontosabb: a magyar nyelvben
nincsenek szláv kölcsönszavak és az egy
döbbenet ,hogy még mindig itt tartunk
,mikor ezt már a Fogarasi-Czuczor szótár
is tisztázta.</span></p>
<p><span>A magyar nyelvben még mindig
majdnem ép a szóbokor rendszer van
amely egy -egy gyökből indul ki mégis
hogyan lehet az hogy az állítólag innen
-onnan átvett szavak aztán hibátlanul
beleilleszkednek egy szóbokorba?</span></p>
<p><span>Üdv. Egon<br>
</span></p>
<div
id="gmail-m_-5947463717466029835gmail-m_-3637047628248414933gmail-m_-3600659284501374620gmail-m_-6556744260743781738gmail-m_3147302104410376538DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid
rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td
style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
target="_blank"
moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px;
height: 29px;"
moz-do-not-send="true"
width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
style="color:rgb(68,83,234)"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<a
href="#m_-5947463717466029835_m_-3637047628248414933_m_-3600659284501374620_m_-6556744260743781738_m_3147302104410376538_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"
width="1" height="1"
moz-do-not-send="true"> </a></div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>