<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210112_amerika_kulturalis_forradalma_az_interszekcionalitas_neveben_folyik" target="_blank">Amerika kulturális forradalma az interszekcionalitás nevében folyik</a></h1>
<div style="margin:10px 0px">2021. január 18. 18:55</div>
<div> </div>
<div>
<div>
</div>
</div>
<div id="m_-1768062590018705460m_-3290686167532559272m_-5179978940961957271gmail-articlecontent"><div>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Habi Zhang politológus hallgató, az Imaginative Conservative és a
Law and Liberty című lapok szerzője </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kínai kulturális forradalom és
korunk amerikai egyetemi világa </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>között von párhuzamot. </b></span></div>
<div>
<p>A Law And Liberty blog
szerzője Habi Zhang, a Purdue Egyetem politológus doktorandusza azzal
kezdi írását, hogy szembe állítja a hagyományos kínai és amerikai
nevelési szellemet. Mint írja, a kínai oktatás hosszú évtizedek óta
hagyományosan az egyes emberek indoktrinálását és <i>„állati engedelmességre” </i>szoktatását végzi, míg ezzel szemben Amerika <i>„a szabadság
országa, ahol az embereket arra ösztönzik, hogy önállóan és kritikusan
gondolkodjanak, és részt vegyenek az ötletek piacán”.</i></p>
<p>Ezzel a hagyományos szembenállással áll éles kontrasztban a kínai
származású szerző <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>személyes<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"> tapasztalata,</span></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">melyet </span>azután szerzett, hogy
saját bevallása szerint 30-as évei közepén az Egyesült Államokba ment
doktori programját elvégzni. </b></span></p>
<blockquote>
<p style="margin-bottom:11px"><i>„Amikor a szabadság földjére tettem a
lábam, meg kellett állapítanom, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a sokszínűség, az egyenlőség, a
biztonságos terek, a figyelmeztetések, a mikroaggressziók és az előnyben
részesített névmások jelszavai végigsöpörtek</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az amerikai campusokon</b>.
</span>Először megdöbbentem, majd zavarba jöttem – nem erről az Amerikáról
álmodtam. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az amerikai iskolák </span>egyre inkább hasonlítanak a tekintélyelvű
kínai iskolákhoz, amelyek célja, hogy az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">embereket az államot </span>szolgáló
eszközzé alakítsák</b></span>. Ennél is megdöbbentőbbnek tartom, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kínai
kulturális forradalom amerikai replikációja elárasztja</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az egyetemeket, </b><b>a
médiát, az iskolákat, a technológiai szektort, Hollywoodot, a sportot
és a kormányt </b></span>– vagyis a társadalom minden részén jelen van. Kíváncsi
vagyok: mennyi időbe telik, mire a forradalom behatol a háztartásokba,
és az emberek egymás ellen fordulnak?” </i>– írja a szerző.</p>
</blockquote>
<p style="margin-bottom:11px">A szerző 2015 és 2020 között tapasztalta
azt, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a legtöbb egyetem átvette a nyolcvanas években Kimberly
Crenshaw által javasolt interszekcionalizmus elmélet, mely </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a gyakorlatba
ültetve a baloldalnak olyan </span></span><i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„civil vallása lett, mely </span><b>veszélyezteti </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a szabadság földjét”.</b></span></i><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span></p>
<div style="margin-bottom:11px">A szerző szerint <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az
interszekcionalitás<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> a legelnyomottabb csoport</span> számára nyújtja a
legnagyobb hatalmat arra, hogy cenzúrázza</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">valós vagy elképzelt
<span style="background-color:rgb(249,203,156)">elnyomóit.</span></span></span></b></div>
<p style="margin-bottom:11px">Ennek a beszédszabályozási képességnek a mögöttes igazolása a szerző által <i>„álláspont-ismeretelmélet”</i>-nek
nevezett gondolat. Eszerint a csoportidentitás olyan egyedi
bölcsességet ad tagjainak, amellyel más, kevésbé elnyomott csoportok nem
rendelkeznek.</p>
<blockquote>
<p style="margin-bottom:11px"><i>„Az álláspont-ismeretelmélet
feltételezi, hogy a valóságot, amilyet ma ismerünk, fehér nyugati
heteroszexuális férfiak alkották. Ezért minél elnyomottabb valaki, annál
egyedibb perspektívákat vonhat le a fehér ember világának
igazságtalanságai feltárásához.<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> <b>Az elnyomás tekintélyt generál, és a
leginkább elnyomott személy válik a leghitelesebbé az
„igazságtalanságok” meghatározásában és leküzdésében. </b></span>Amikor az
identitás ebben az értelemben elsődleges, akkor a racionális
nézeteltérés elvi alapja eltűnik – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(249,203,156)">soha nem lehet menekülni az elnyomás
elől</span>.</b></span> Csak kegyelemért lehet könyörögni, mivel még a jóhiszemű másként
gondolkodókat is emlékeztetni fogják arra, hogy<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> <b>az antirasszizmus ellen
irányuló bármilyen bírálat maga is rasszista”</b></span></i></p>
</blockquote>
<p style="margin-bottom:11px">Habi Zhang szerint – aki a kulturális
forradalom következményeit gyermekként személyesen is
tapasztalta –<span style="color:rgb(0,0,0)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">komoly párhuzamokat vél felfedezni korunk eseményei és Mao
utolsó nagy politikai–forradalmi akciója, a kulturális
forradalom között, mely radikálisan alakította át</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Kína hagyományos
társadalmi szerkezetét. </span></p>
<blockquote>
<p style="margin-bottom:11px"><i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„A baloldal találékonyan igényel
magasabb erkölcsi alapokat az „izmusok” leple alatt, ezek pedig
intuitív módon <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ember természetes igazságérzetére és együttérzésé</span>re
apellálnak. Kínában is ezt láttuk Mao 1950-es évekbeli földreformjában.
Becslések szerint a „verjék meg a földesurakat és vegyék el a
földjeiket”, parancsára 8 millió „<span style="background-color:rgb(217,234,211)">földesurat” és családjaikat </span>ölték meg.</b></span>
Ne feledjük, hogy ők nem voltak az európai feudalizmusból ismert
földesurak osztályához hasonlóak. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Többségük </span>szabad paraszt volt, akik
kis telkekkel rendelkeztek. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A „kizsákmányoló osztályként” számon tartott
és becsmérlő propagandával démonizált <span style="background-color:rgb(217,234,211)">földtulajdonosokat és
családjaikat </span>viszont lelőtték, megfojtották, feldarabolták néhol élve
eltemették. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A szerencséseket </span><b>tömeggyűléseken ölték meg, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">míg mások </span><b>
kényszermunkatáborokban pusztultak el, miután kimondhatatlan kínzásokat
kellett elszenvedniük”</b></span></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b></span></p>
</blockquote>
<p style="margin-bottom:11px">– emlékeztet a szerző, egyúttal
idézve Philip Short megfigyelését, miszerint egy olyan embercsoport,
mint a szabad parasztság megszűnésével, amely a Han korszak óta a vidéki
Kína meghatározó társadalmi osztálya volt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>alapvetően deformálták </b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
társadalom hagyományos szerkezetét</b></span>, végletesen lecsúsztatva és a
városoknak szolgáltatva ki a kínai vidéket. </p>
<div style="margin-bottom:11px">A szerző szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>most valami hasonlót láthatunk Amerika kulturális forradalmában.</b></span></div>
<blockquote>
<p style="margin-bottom:11px"><i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>„Az amerikai baloldal folyamatosan
újradefiniálja<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a közös nyelvet,</span> hogy zavarossá tegye <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a gondolkodást
</span></b></span></span>ezáltal kicsikarja az állampolgárok erkölcsi elkötelezettségét. A<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>z
igazságosságot</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>folyamatosan újracsomagolják <span style="background-color:rgb(249,203,156)">„társadalmi
igazságosságként</span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>”, „faji igazságosságként” vagy „reproduktív
igazságosságként”, </b></span>és a lista folytatódik. Amerika egyenlőség iránti
hagyományos rajongása átalakul az áldozatiság finomabb, ha nem éppen
totalitárius koncepciójává. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> áldozatok </span>iránti <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">méltányosság
</span>kártérítést igényel </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a múltban elkövetett</span> jogtalanságok és a vélt
<span style="background-color:rgb(249,203,156)">„igazságtalanságok”</span> miatt, és különös figyelmet fordít arra, hogy a<span style="background-color:rgb(249,203,156)">
társadalmi rendszerek hogyan terjesztik folyamatosan az elnyomást”</span></b></span></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b></span></p>
</blockquote>
<p style="margin-bottom:11px">– írja Habi Zhang. <br>
<br>
A szerző aggodalmát fejezi ki a külsőségek közti hasonlóságok, valamint
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az utóbbi hónapok erőszakba torkolló eseményei</b></span> miatt. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A vörös könyvet
lóbáló fiatal, jórészt feltüzelt egyetemistákból álló vörös gárdisták
ugyanolyan hevülettel támadtak neki </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a „Négy Réginek”: a régi
szokásoknak, régi hagyományoknak, régi gondolatoknak, a régi kultúra
képviselőinek</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és romboltak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szobrokat,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> égettek fel </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">emlékhelyeket</span> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">valamint bélyegeztek</span></b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>meg</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>embereket</b></span>. Emlékeztet arra, hogy a kulturális
forradalomhoz kapcsolódó lincseléseknek, és egyéb véres epizódoknak
majdnem egymillió ember esett áldozatául. Ennél is szörnyűbb volt
azonban családok és generációk egymás ellen fordítása: a nagyszülők,
szülők és gyermekek felhasználása az ideológia nevében. </p>
<div style="margin-bottom:11px"><i>„Szabadságért, nem pedig egyenlőségért jöttem Amerikába” – </i>zárja sorait Habi Zhang.</div>
<blockquote>
<p style="margin-bottom:11px"><i>„Inkább Tocqueville »egyenlőtlensége a
szabadságban«, mint »egyenlőség a rabszolgaságban«, ami maga
a demokratikus rémálom. Amit Tocqueville a 19. században még nem
látnihatott előre az az, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mennyire megkeseredhet <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az egyenlőség</span> íze.
</b></span>Az amerikaiaknak fel kell ismerniük az interszekcionalizmus veszélyeit.
Ha nem vigyáznak, akkor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez a militáns ideológia tönkreteheti <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az amerikai
szabadság</span>ot.</b></span> Ha nem vigyáznak, akkor az amerikaiak is megtudják az
igazságot, miszerint a hatalom, és nem a szabadság az, ami valóban
ellenállhatatlan”</i> </p>
</blockquote>
<p style="margin-bottom:11px">– zárja sorait a kínai származású politológus. </p>
</div></div>
</div>
<div> <div>
<ul><li><a href="https://lawliberty.org/americas-cultural-revolution/?fbclid=IwAR33_9euSg47eDDJ8okrU9suts4uYViVXmTD6mucAA5UYzp9SVlaUDE9t9k&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" id="m_-1768062590018705460m_-3290686167532559272m_-5179978940961957271gmail-count147230" target="_blank"><span>Law and Liberty </span>
<span>America’s Cultural Revolution?</span></a></li></ul>
</div></div>
</div><div id="gmail-m_-1768062590018705460DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-1768062590018705460_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><div id="gmail-m_-1768062590018705460gmail-m_-3290686167532559272DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-1768062590018705460_m_-3290686167532559272_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><div id="gmail-m_-1768062590018705460gmail-m_-3290686167532559272gmail-m_-5179978940961957271DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-1768062590018705460_m_-3290686167532559272_m_-5179978940961957271_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
</div>