<div dir="ltr"><h1><span style="color:rgb(15,36,62)">Melocco Miklós: Én megépíteném Makovecz
templomát</span></h1>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)">
</span></p><p class="MsoNormal"><span class="gmail-m_1371712199481562474en-article-dates-main">2021. január 14. csütörtök
06:10</span> <span class="gmail-m_1371712199481562474en-article-dates-updated">2021. 01. 14. 08:36</span> </p>
<p class="MsoNormal"><a href="https://magyarnemzet.hu/kultura/melocco-miklos-en-megepitenem-makovecz-templomat-9222005/?utm_source=newsletter&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator?utm_source=napi_hirlevel&utm_medium=email&utm_campaign=2021.01.14" target="_blank">https://magyarnemzet.hu/kultura/melocco-miklos-en-megepitenem-makovecz-templomat-9222005/?utm_source=newsletter&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator?utm_source=napi_hirlevel&utm_medium=email&utm_campaign=2021.01.14</a>.</p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)"><br></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)">A
szobrászművész szerint Makovecz a Feltámadás templomát az egész magyarságnak
tervezte </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)">
Pataki Tamás </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)">– A
Sagrada Família eltartja Barcelonát. Még Messit is ki tudják fizetni, pedig ő
hetente több tíz millió eurót keres. Ha Makovecz azt mondta, hogy tíz év alatt
megépíthető, én nekiállnék. Utána behozná a költségeit – mondta Melocco
Miklós arról, hogy szerinte miért volna érdemes megépíteni a Feltámadás
templomának nevezett szakrális épületet. A Kossuth-díjas és a Magyar
Corvin-lánccal kitüntetett szobrásszal a természetes és természetellenes
építészetről, kétszáz angyalról és a magyarok vértanútiszteletéről is
beszélgettünk. </span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Az utóbbi évben talán többet hallottunk
szobordöntögetésről, mint szoborállításról. Mit gondol ezekről? Győrben önnek
is „ledöntötték” az egyik szobrát 2013-ban.</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– De az legalább megmentette egy részeg ember életét! Szentté lehetne
avatni a Radnóti-szobrot. Úgy történt, hogy valakik ellopták a gránit útlezáró
cölöpöket, a részeg pasas pedig ködös időben nekihajtott a szobornak. Radnóti
alakja derékba tört, viszont megállította a kocsit. Ha nem, akkor belezuhant
volna az árokba. Szóval már csak ezért megérte megcsinálni. Szobordöntések
mindig is voltak, így sok rossz szobortól is megmenekültünk, csak sajnos sok
jót is elveszítettünk. Nincs ebben semmi különös, úgy látszik, hogy manapság
egyre többen komolyan veszik a múltat végképp eltörölni parancsát.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Idén húsz éve adták át az esztergomi Szent István
megkoronázása szobrát. Most dolgozik valamin?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Erről megfeledkeztem. Azt akartam, hogy ha a túlsó partról, a
Felvidékről nézik a szobrot, a román stílusú boltív semmibe vesző ívéről jusson
eszükbe a Szent Korona, azért van azon az oldalon a ferde kereszt. Szobron már
nem dolgozom, terveim viszont vannak. A műhelymunka lassú és fizikai erőnlétet
igénylő valami. De mindenképpen lassú.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Így hogyan készül el a sok helyen említett kétszáz
angyal a Makovecz Imre-féle templomhoz?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"></span></p>
<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">–
Azt írták, hogy a százéves Melocco Miklós kétszáz angyalt készül faragni. Talán
elragadtatta őket a számbűvölet. Igaz, a 85 év nem sokkal kevesebb a száznál,
de kétszázat nem tudnék kifaragni, mert arra nincs időm. És még megrendelés
sincs. Ha az építésznek kellene hordania a téglát, vajon mikor készülne el az
épület?</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Akkor ki készítené el őket? És milyen kőből? Pusztán
díszek lennének az épületen?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Olyanok lennének, mint a növény továbbnövő részei, a templom szerves
részét alkotnák. És persze az angyalok is süttői mészkőből készülnének. Úgy
képzelem, hogy csinálnék egy angyalmintát, amiről szilikonmásolattal le
tudnának venni még egy párat, azokból kifaraghatnák a száz-kétszáz angyalt. Még
így is jó négy-öt évnyi munkába telne, akkor is, ha többen dolgoznának rajta.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– De ehhez először templom kell. Ön szerint meg kell
építeni a templomot vagy sem?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"></span></p>
<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">–
Én megépíteném a Feltámadás templomát. A terv jól működik, és szerintem nem
szabad beleszólni abba, ami rendesen működik. Legfeljebb átgondolni az egészet
és átszerkeszteni. Ha valaki a Makovecz-templomon ezt-azt kifogásol, hát ott
van a papír és a ceruza, tervezzen egyet kedve szerint, és ha jobb, építsék meg
azt.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Ön 2004-ben benne volt a felső-krisztinavárosi
tervpályázat bírálóbizottságában. Mit szólt, amikor először látta Makovecz
templomtervét?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Azt, hogy „az anyád mindenségit!”. Nem mondom, szépek is
akadtak a pályázatok között, de ehhez képest nevetségesek és szánalmasak
voltak. Sokáig néztem, már sürgettek is, hogy mondjak róla véleményt, de
egyszerűen jólesett szemlélni. Mondok valamit: egy fekvő hasábon rajta van két
gúla, két torony. Nyaka nincs, dereka sincs, csak a feje. Ha csak az a cél,
hogy ne legyen olyan, mint a tegnapi, hogyha egy épület pusztán tagadás, akkor
mi értelme van? Leginkább a barokk templomot tagadták és tagadják. De gótikus
templomot nehéz tervezni, ahhoz már szépérzék, lendület és ihletettség kell;
olyat, mint a pasaréti templom, nem nehéz elképzelni.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)"><img id="gmail-m_1371712199481562474_x0000_i1025" src="cid:image002.png@01D6EA87.E7360510" class="gmail-CToWUd" width="32" height="32" border="0"></span><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)"><img id="gmail-m_1371712199481562474Kép_x0020_24" src="cid:image004.jpg@01D6EA89.068E0C40" alt="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2021/01/+otf/746w/056580317MeloccoMiklosMTICzimbalGyula.jpg" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="668" height="486" border="0"></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)"></span></p>
<p class="gmail-m_1371712199481562474wp-caption-text"><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész zsámbéki otthonában
Fotó: MTI/Czimbal Gyula</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Sokan a barcelonai Sagrada Famíliához hasonlítják <a href="https://magyarnemzet.hu/belfold/megmozdult-az-orszag-a-makovecz-tervezte-templom-megepiteseert-9199094/" target="_blank"><span style="color:rgb(15,36,62)">Makovecz templomát</span></a>. Ez jó hasonlat?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Talán a mérete miatt, csakhogy a Sagrada Família csúnya színű mészkőből
van. Gaudí eredetileg világosabbra akarta festeni, ami nem elvetemült ötlet,
hisz a mész védi a követ, beleszívódik, és sokáig megmarad. Ha ő is süttői
mészkőből csinálja, egészen máshogy nézne ki. Süttői mészkőre cserélték ki a
Parlament burkolatát is, mert ez a fluoreszkáló képességű kő kissé olyan, mint
a hold. A hold is csak visszaveri a nap fényét, mégis világos; a süttői mészkő
– ha nem is annyira, mint a hold, de – többszörösen visszaveri a
közvilágítás fényét.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– A <a href="https://www.youtube.com/watch?v=3ukQFyLLcTY" target="_blank"><span style="color:rgb(15,36,62)">Makovecz-templom</span></a> is
abból készülne?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Makovecz okos ember volt. Tudta, hogy ha egy magyar templom török kőből
épülne, abból csak a kereskedők gazdagodnának meg, és a kő sem lenne jó. Sokan
azt hiszik, hogy süttői kővel van leburkolva a balatonfüredi partszakasz, de
hát nem azzal van, hanem törökkel. Hasonlít hozzá, de bármelyik kőfaragó
észreveszi a különbséget.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Vannak, akik azt mondják, hogy túl nagy, túl sokba
kerül, mi szükség van most egy ilyen templomra? Igaz, ezt több mint száz évvel
ezelőtt a Parlamentről is elmondták.</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"></span></p>
<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">–
Visszakérdezek: ha meglenne, volna ember, aki azt mondaná, hogy bontsuk le? Nem
hiszem. A Sagrada Família eltartja Barcelonát. Még Messit is ki tudják fizetni,
pedig ő hetente több tíz millió eurót keres. Ha Makovecz azt mondta, hogy tíz
év alatt megépíthető, én nekiállnék. Tudom, hogy sok pénzbe kerül, és nem
vagyunk a leggazdagabb ország, de ez egy jövőbeli befektetés lenne. Tíz év
alatt megépül, és utána behozná a költségeit. Makovecz ezt az egész magyarság
templomának tervezte. A Parlament is egy nagyobb méretű országnak épült. A
neogótika divatos volt, a Parlament is neogót, bár van kupolája, és ezt sokan
stílustörésnek tartják, de szépre sikerült.</span></p>
<p class="MsoNormal"><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Csakhogy az tíz év. Politikai időszámításban mérve két
és fél ciklus. Az emberek pedig türelmetlenek.</span></strong><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)"><br>
– Nehéz megmondani, hogy hol kezdődik a művészet és hol végződik a
gazdaság. A szép nem olyan nagy úr, hogy mindenképpen meg lehessen csinálni.
Ahhoz nagy erő kell, ebben az esetben nagy gazdasági erő is. És persze vannak
komoly hétköznapi ellenvélemények. A „nem inkább ezer óvodát kellene
építeni?” és társai. De ilyen vélemények mindig is lesznek. A templom
mindenkié. Tulajdonképpen ha a templomot a szentségek felől nézném, akkor az
élet szentségének a háza. Ennek meggyőző erejűnek kell lennie. A gótikus
katedrálisok lenyűgözők, éreztetik velünk, hogy nagyobb erők is közrejátszanak
az életünkben, a harmadik Bauhaus-kápolna láttán inkább az jut eszünkbe, hogy
mi ez a klikk? Olcsó, primitív, ráadásul azt hazudja, hogy ő érték.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Mégis sokan szeretnék, hogy megépüljön. A többieket
mivel lehetne meggyőzni?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Ha rajtam állna, először közadakozást kezdeményeznék, hogy lássam,
mennyi pénz gyűlik össze belőle. Az jó, hogy megcsinálták a makettjét, de én
újra megcsináltatnám, legalább háromszor akkorára, mert nagyon nehéz azt
mondani valakinek, hogy képzeld el ezt [kezébe vesz egy gyufaskatulyát, és az
asztal közepére helyezi] negyven méter magasan. „Mint gyerek a páncélos
bogarat, / két ujjal megfogtam hóna alatt, / imígy morogván: Ez hát a
vihar!… / S kapálódzott kis villámaival” – így látja az
ember a makettet. Megépíteném akkorára, hogy szinte bele lehessen menni, bár
tilos. Akkor volna meggyőző ereje. A hírverés is sokat számít, a turisták pedig
eljönnének, hogy megnézzék ezt a csodát.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Amikor egy modern épületet nem tartunk szépnek –
mint például a budai Várban lebontott Országos Villamos Teherelosztó épületét
– a szakemberek azt mondják, hogy az átlagember nem ért hozzá.</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"></span></p>
<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">–
Az a fontos, hogy az embereknek tessék. Ez a népszavazás. A nép nem
szakértőként, hanem rokonszenvezőként szavaz. „Kontár vélemény, nincs
joga hozzáérteni” – mondják a beavatottak. Azzal érvelnek, hogy a
modern racionális. Hát nem az! Inkább fukar.</span></p>
<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Mondják,
hogy Walter Gropiusnak eszméi voltak, az ellene vélekedőknek meg csak
hozzászólásai. Ez a szóhasználat hazugság, mert olyan, mintha azt mondhatnám:
amit én most mondok, az kinyilatkoztatás, amit ön kérdez, az zavaró körülmény.
Gropiusnak milyen eszméje volt? Semmilyen. Azt hazudta, hogy a Bauhaus
praktikus, ennél nem kell több, a több az már túlzás és sok baj forrása. Mondta
mindezt egy kockáról…</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Ez ellen mivel lázad az organikus építészet?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Azzal, hogy nem természetellenes. Mi megszoktuk a nagy növények –
például Rákóczi fája – tiszteletét. Ahogy a nagy növények nőnek a
természetben, úgy növeszti Makovecz is az épületeit. Gaudí ezt nem így
csinálta, hanem egymásra rakta az elemeket és kidíszítette a fugákat. Ez olyan,
mintha nem úgy volna összevarrva a zakó, hogy alig látsszon a varrás, hanem
állati nagy öltésekkel, de mindegyikre egy kis csillagot raknánk, hogy szép
legyen. És akkor máris megjelenik előttünk a bohóc.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Zsámbék felé jövet láttunk is egy raktárépület-szerű
templomot az egyik faluban. Miért ölik ki a szakralitást a szakrális
építészetből is?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Ez a XX. század bűne, a Bauhausé. A múlt század második fele a
derékszög és a nyílegyenes vonal bűvöletében telt. Én egyszer beszéltem a
Bauhausról, és Makovecz megvédte a véleményemet, mondván, hogy a Bauhaus
bizonyára hazudott. Amikor egy-egy kortárs épületre nézünk, elgondolkodunk
azon, hogy ezen mi a fenét kellett tervezni? Meg kellett adni három adatot,
nem? Három adat derékszögben viszonyul egymáshoz, mondjuk negyven méter magas.
Hát tervezés ez? Még csak szerkesztés sem nagyon. Hogyha egy kocka nagyon
magas, akkor az impozáns. A XX. századi építész elégedetten dőlt hátra, mert a
technika lehetővé tette, hogy megépítse az ikertornyokat. Azt, hogy
megépíthető, megtanulták az egyetemen. És elismerem, hogy impozáns, de mi a
fenét terveztek rajta?</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Miben más Makovecz szemlélete?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Makovecz a tájat komolyan vette, valamint azt, hogy nem csak derékszög
van. A derékszögben szerkesztő építészek, nagy nevek is, mint például Frank
Lloyd Wright, normálisnak tartották, hogy ez a helyes gondolkodás. Ezt a gúzsba
kötöttséget Makovecz megunta, mert szerinte nem elég, nem csak így lehet
beszélni. A kupola – bár körkörösen szimmetrikus – az egyetlen
megengedett idegen elem volt ebben a kockateremtő világban.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Miért próbálják felhígítani a művészetet úgy általában?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"></span></p>
<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">–
Mert jó eszköz! Próbáld meg templom helyett kutyaóllal hirdetni a dicsőséget.
Valahogy senki sem tartja számon a világ legnagyobb csirkeitató-készítőjét,
ilyen nincs. A dicsőség helyszíne a templom, s ha nézi az ember a gótikus
katedrálisokat, megrendül, mert nagyok és szépek.</span></p>
<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Olyan
meghatóan szépek, mint az erdők. A gótika úgy építkezik, ahogyan a fák nőnek,
sőt a fáknál is magasabbra tör. Furcsán hangzik, de a gótikus templom szebb,
mint én. Rendezett, fenséges, én pedig, ha tükörbe nézek, rendezetlenséget
látok. A katedrális átmenet a szobor és az épület között. Aki belép, az
kicsinek érzi magát, tehát hívő. Nincs értelme kicsiben csinálni, mert akkor
csak egy szép, kedves kápolna lesz belőle.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– Ön szerint Makovecz épületei száz év múlva is értékesek
lesznek?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Sokkal értékesebbek, mint ma. Firenzében egy golyóálló üveglap alatt ki
volt állítva egy vonal. Igazolhatóan Michelangelo kezdett volna valamibe.
Néztem ezt a vonalat, lehet, hogy egy akt lett volna belőle, hisz Michelangelo
felfedezte az anatómiát és azt is, hogy a test nyelvén mindent el lehet
mondani. Egy Makovecz-rajz már most sokat ér, és egyre többet fog érni. Aztán
lassan újra fel fogják fedezni, hogy ki is volt ő valójában.</span></p>
<p><strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">– A magyar közízlésben Makovecz megítélése még
ellentmondásos, mondhatni, hogy külföldön szinte pozitívabb, mint
Magyarországon. Miért nem becsüljük meg még életükben nagyjainkat?</span></strong><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><br>
– Széchenyi még az öngyilkosságával is hasznot hajtott Magyarországnak,
mert a magyarságtudat megerősödött általa. Egy pécsi orvos ismerősöm –
aki kitalált egy éjjel-nappal hívható telefont, hogy azoknak, akik
öngyilkosságra készülnek, legyen kivel beszélniük, mielőtt cselekednek –
azt mondta nekem: a magyar kultúrába bele van kódolva, hogy egy-egy életet
vértanúhalállal lehet megkoszorúzni, mert az illetőt csak akkor veszik
komolyan. Ha végignézzük a magyar hősöket, mondjuk Szondy Györgyöt, talán azt
érezzük, hogy ha nem hal meg, lehet, nem is tudunk róla. Ha valaki nem hal meg,
azzal nem teszi fel a koronát az életművére, még az öngyilkosok is ezt csinálják.
Latinovits Zoltán például június 4-én délután fél ötkor lett öngyilkos, a
trianoni ítélethozatal, a békediktátum napján és órájában. Ezzel is üzent.</span></p>
<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A
képzőművésznek vállalnia kell a Szondy György-sorsot, ha olyan dologba kezd,
ami szinte lehetetlen. Csak annak marad fenn a híre, aki valóban emberfelettit
alkot vagy csinál, és azt nem bírja ki élve.</span></p>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>