<div dir="ltr">
<h1></h1>
                        <a href="https://888.hu/ketharmad/a-tarsadalmi-alapproblemakat-valojaban-a-globalizacio-okozza-4291574/" target="_blank">https://888.hu/ketharmad/a-tarsadalmi-alapproblemakat-valojaban-a-globalizacio-okozza-4291574/</a>
                        <p></p>

                                                <div>
                                                                                                <span>
                                        Korunk egy hatalmas nagy 
paradoxon, ellentmondások óriási halmaza – és erre az idei év csak 
ráerősített – kezdte „<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egydimenziós önhittség” című írását Szánthó 
Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Nemzetben.</b></span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><br></b></span></div><div><br></div><div>Korunk egy hatalmas nagy paradoxon, 
ellentmondások óriási halmaza – és erre az idei év csak ráerősített. 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Miközben úgy tűnik, a világ egyre inkább összetettebb és bonyolultabb</span>, a
 kommunikáció primitivizálódik. </b></span>A nyilvános közbeszéd és a közösségi 
média felületei miatt az ezzel egyre inkább átfedésben lévő 
magánközlések is egyszerűsödnek, egymondatossá válnak. A trend éppen azt
 igyekszik felmutatni erényként, hogy az a király, aki bármilyen 
formában vagy tartalommal, de elsőként keretez egy eseményt vagy reagál 
arra. Pedig egy összekötöttségében és információtúltengésében a korábbi 
évszázadokat valóban meghaladó időszakban nyilvánvalóan nehezebb, 
összetettebb és időigényesebb feladat értelmezni a folyamatokat, pláne 
mögéjük nézni.<div id="m_5278705162624436115m_-5469082200519488593gmail-st">
<p>Lényegében ezt az érvelést szokta a kortárs elit ráolvasni a 
„populisták” fejére: tudniillik hogy a globalizált világ komplex 
kérdéseire barbár, tömegbarát válaszokat adnak. A helyzet azonban 
pontosan az ellenkező. Éppen<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">hogy</span><b> a liberálisok kínálják tálcán a 
leegyszerűsítő, uniformizált válaszokat az általuk olyannyira favorizált
 globalizációra, és képtelenek </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elfogadni a múlt, a szokások, a 
hagyományok valóban szövevényes mátrixából táplálkozó alternatívákat. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 
társadalmi alapproblémákat – klímaváltozás, migráció, terrorizmus, 
gyorsan terjedő járványok – a globalizáció okozza, </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">erre „megoldásként</span>” 
</b>pedig tényleg szívtépő gyermekiességgel <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még több ­globalizációt kínálnak
 </b></span>megoldásként. Bármilyen politikai, szociokulturális vagy éppen 
egészségügyi kihívás üti fel a fejét, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt sulykolják, hogy a gyógyír egy
 újabb <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nemzetközi szervezet vagy egyezmény</span>, a még több <span style="background-color:rgb(217,234,211)">integráció</span>, a még
 magasabb fokú <span style="background-color:rgb(217,234,211)">standardizált</span>ság </b></span>vagy mindezek révén persze <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a még 
egyirányúbb globális szabályozás.</b></span></p>
<p>A világ viszont annál valóban bonyolultabb, hogy egynemű válaszokat 
lehessen ajánlani mindenre. Bár éppen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a posztmodern progresszió </b></span>beszél a
 sokszínűség korlátokat és józan észt nem ismerő tiszteletéről, de 
igazából ők azok, akik <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem értik</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a komolyan vett </span>sokszínűség 
kizárja <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a „nemzetközi szinten kimunkált standardok”</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bárhol és mindenhol 
történő alkalmazhatóságát </span>– hiszen ahány ház, annyi szokás</b></span>. Jól 
kitapintható ez például a multikulturalizmus ügyében: a nyugati 
közvélemény-barkácsoló alkimisták úgy hiszik, az a „recept”, amit ők 
kidolgoztak, máshol is működhet – mit működhet, működnie kell és működni
 fog.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Éppen ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Közép-Európa </span>sem választhat <span style="background-color:rgb(255,242,204)">más utat.</span> Hiszen ha létrejön 
az etnikai diverzitás falansztere, ha minden egyes <span style="background-color:rgb(217,234,211)">európai ország</span>ban 
kevert népesség él majd, már nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">állhatnak </span>a nemzeti, állami 
különutasságok </span>a föderatív EU útjában.</b></span> A maga egyszerűségében és 
lebutítottságában <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ehhez eszköz, illetve fedőprojekt a <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„jogállamisági 
eljárás”</span>, amelynek kapcsán szintén azt állítják, hogy van univerzális 
kód arra, hogyan is kell kinéznie egy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> állam</span>nak – miközben </b></span>különös 
bornírtságot kölcsönöz a dolognak, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>valójában éppen<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a jogállam 
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nevében</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>akarják <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az államot,</span> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az állami szuverenitást l</span>ebontani.</b></span></p>
<p>Külön figyelmet érdemel a modernizáló ideológiák kapcsán, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a 
kizárólagosnak beállított mintázatokat </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a különutasság</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ot nem ismerő 
„tudományosság” bűvkörébe vonják. Azt állítják, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az emberi ész</span> 
</span>mindenhatóságára építő <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tudomány </span>mindenre egységesen választ tud adni, 
ezáltal </b></span>az „elfogadhatóság” elitklubjából<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ki is zárnak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> minden 
magyarázatot, amit<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a racionalitás</span> nem képes</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>átfogni – így például a 
vallást vagy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a „haszontalan”</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>kérdésekkel foglalkozó filozóf<span style="color:rgb(0,0,0)">iá</span></b></span><span style="color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">t</span>.</span> </span>
Mindkettő túl bonyolult a pillanatnyi jóemberkedésre szorítkozó 
szociálliberális narratívákhoz képest: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a vallás </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">tú</span>l hihetetlen </span>a ráció 
számára</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a filozófia meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">túl</span> mély és egyben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> túl</span> elvont dolgokkal 
foglalkozik,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hogy az automatizált azonnaliság szempontjából „<span style="background-color:rgb(208,224,227)">hasznos</span>nak”
 lehessen nevezni.</b></span></p>
<p>A teológia vagy az élet valóban végső, nagy dolgaira történő 
rákérdezés helyett <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>persze kínálnak mást, egyszerűbbet, trendibbet, 
modernebbet:<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> pszichologizálást, álmoralizálást és érzékenyítést</span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)">.</span> Az élet
 viszont nemcsak hogy bonyolult és összetett, de nehéz, „rakkolós”, 
kötelezettségekkel és felelősségekkel tűzdelt is.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A liberálisok szerint 
</b></span>azonban nem; pontosabban az az utópia, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amit <span style="background-color:rgb(217,234,211)">erre a Föld</span>re ők 
megálmodtak,<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> pihekönnyű, kényelmes életet</span> rejt, ahol <span style="background-color:rgb(249,203,156)">mindenki jóember, 
ahol nincs igazságtalanság, nincsenek előítéletek, mindenki egyenlő, 
toleráns, figyelmes és befogadó</span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)">.</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ebből megint csak leegyszerűsítő 
törekvések születnek:</b></span> egyfelől mivel a világ bizonyosan nem volt sohasem
 ilyen, ezért a múltat meg kell változtatni, át kell írni, hogy ezentúl 
olyan legyen. (Bár persze <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">kérdés, hogy ha a filmipar legfrissebb 
történelemábrázolása szerint a XVI. században egy néger lehetett angol 
királyné, akkor miért volt szükség a fekete polgárjogi mozgalmakra</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">.)</span></p>
<p>Másfelől az élet terheitől, nehézségeitől meg kell óvni az embereket,
 a „terápiás államnak” (Megadja Gábor) az a feladata, hogy mindenkit 
„meggyógyítson”, mindenkinek az érzékenységére mindenkor, mindenhol, 
tértől és időtől függetlenül, azonos módon figyelemmel legyen. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 
legegyszerűbb dolog tehát az, hogy <span style="background-color:rgb(249,203,156)">„safe space” meg „trigger warning</span>” 
jeligére eltakarjuk <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világ és az élet recés oldalát, </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a történetileg 
vagy politikailag csak körülményesen megmagyarázható helyzetek<span style="background-color:rgb(234,209,220)">re 
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>planetárisan a <span style="background-color:rgb(249,203,156)">„senkit sem szabad megsérteni</span>!” varázslatos fordulatát 
leheljük</b></span>.</p>
<p>Í<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gy jön létre az érzelmi törékenységéről csak „hópehely generációnak”
 hívott új nemzedék, mely <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a valóság </span>elől a szivárványos, mégis 
egyenszabású álomvilágba menekül </b></span>– és ezen (rém)álmot igyekszik mindenki
 tudatába beerőszakolni. A pár évtizede magát még masszív 
ellenkultúraként aposztrofáló lázadáshullám így korcsosul el holmi 
bazári konformizmussá, <span style="background-color:rgb(255,255,255)">ahol a „lázadó” a multinacionális kereskedelmi 
láncok fogyasztójaként egy termék képében meg is veheti magának ezt az 
álmot. Ráadásul úgy, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy szimpla tranzakcióval </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mindenféle 
„nonkonformista” társadalmi igazságharc</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ot támogathat </b></span>e cég</span>ek 
„felelősségvállalási politikájával” összhangban, mint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a migránsok 
megsegítése, a transzgender aktivizmus vagy </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a „családtervezés” 
(</span><b>abortusz<span style="background-color:rgb(255,255,255)">)</span>. Hiszen nem kell</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a bevándorlási hullám, a nemi eltévelyedések
 hirtelen kiszélesedése vagy a halálkultúra</span><b> okainak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mélyére ásni,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> épp 
elég <span style="background-color:rgb(249,203,156)">léleknyugtató és egyszerű megoldás</span> az, ha e „<span style="background-color:rgb(249,203,156)">nemes</span> ügyeket” <span style="background-color:rgb(249,203,156)">egy 
„fiatalosch” termék árának egy százalékával dotálni lehet.</span></b></span></p>
<p>Azok, akik mindenkit meg szeretnének nyugtatni, hogy a világ nem 
olyan érdes, mint amilyen valójában, előszeretettel beszélnek a velük 
nem egy gyékényen árulókról úgy, mint a „posztliberális korszak” 
előkészítői­ről. A helyzet azonban az, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a világ realitásait, 
összetettségét, „nyersességét”, valamint az emberi ész és értelem 
korlátosságát figyelembe vevők (vagyis mi) </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">nem</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a <b>l</b></span>iberalizmus után 
vannak, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>már jóval korábban léteztek. Ahogy a miniszterelnök 
fogalmazott pár hónappal ezelőtt: „A mi nemzeti és keresztény 
alapelveink nem</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> liberálisak. A liberalizmus</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>előtt jöttek létre</b></span>.” <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 
liberálisok egyik stratégiai hibája – és szimplifikáló 
világmagyarázataik egyik forrása –, hogy meg vannak győződve:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> „jó 
történelem”, a civilizáltság, a késsel-villával enni tudás</span></span> velük 
kezdődött</b></span>,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(249,203,156)">az egyedüli és mindenkire érvényes „jó választ”</span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezáltal ők 
birtokolják, és hozzájuk is kell mérni minden</b></span>t. Pedig az ő 
forgatókönyvük csak egy a sok lehetséges alternatíva közül. Ráadásul a 
maga globális végtelenségében erkölcsi értelemben roppantul véges, 
leegyszerűsítő és – ahogy ők szokták másokra mondani – egybites. Szóval 
ha 2021-ben majd jön valaki feltartott mutatóujjal a „populizmusról” 
hadonászva, jelezzük neki: aki megpróbálja puhára bélelni a jelenvalót 
és ártalmatlanítani a létezést, csak az nem érti a „populizmus” 
összetettséget.</p>

                                
                            </div>

                        </div>

                        

<div id="m_5278705162624436115m_-5469082200519488593DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tbody><tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</tbody></table>
<a href="#m_5278705162624436115_m_-5469082200519488593_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>