<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div><h2>Isten vagy a semmi – beszélgetések Robert Sarah bíborossal (5.)</h2><div><a href="https://vasarnap.hu/2020/12/20/isten-vagy-a-semmi-beszelgetesek-robert-sarah-biborossal-5/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2020/12/20/isten-vagy-a-semmi-beszelgetesek-robert-sarah-biborossal-5/</a></div><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/12/robert_sarah_05-1024x1024.png" alt="" style="margin-right:0px" width="198" height="198"></div>
<div>
<p>Robert Sarah guineai bíborost leginkább talán a
katolikus tanítás melletti kemény kiállása – ha tetszik,
„konzervativizmusa” –, valamint az emberségünk alapjait támadó
genderideológiávál és az iszlám fanatizmussal szembeni bátor
állásfoglalásai tették világszerte ismertté. Az egyszerű afrikai
életről, a kommunista diktátorokról, az életvédelem mérhetetlen
fontosságáról, illetve a 20-21. század nagy pápáival ápolt bensőséges
kapcsolatáról szóló tanúságtevő elbeszélései úgyszintén
felbecsülhetetlenül értékesek. Jelen sorozatunkban a Nicolas Diat
francia újságíró által összeállított, Isten vagy a semmi című
beszélgetőkönyvből közlünk rövid részleteket.</p>
</div>
<div>
<p>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>VI. Pál</b></span>nak foglalkoznia kellett egy témával, amelyet XII. Pius említett a bábákhoz intézett híres beszédében. És ez volt a </i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Humanae Vitae.</b></span></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Igen, 1968-ban a <i>Humanae Vitae</i> enciklikában VI. Pálnak a
házasságra és a születésszabályozásra vonatkozó tanítása </b></span>s<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>oha nem látott
keserű kritikazuhatagot indított el. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A pápa nagy intelligenciával és az
Egyház tanításához tökéletes hűséggel a házassági aktus két
elválaszthatatlan szempontját emelte ki: az egyesülést és a nemzést.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Ez a Tanítóhivatal által többször kifejtett tanítás azon az Istentől
alapított, feloldhatatlan kapcsolaton nyugszik, amely a nemi aktus
egyesülés és termékenységet adó jelentése között fennáll, s amit az
ember saját kezdeményezésével nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>törhet meg.</b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A házasélet aktusa ugyanis</b></span> – miközben a maga belső természete szerint
a legszorosabb kötelékkel egyesíti a férjet és a feleséget – <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>alkalmassá
teszi a házasokat arra, hogy a természetükbe írt törvény szerint új
életet fakasszanak. Ha mindkét lényeges szempontot (ti. az egyesülés és a
termékenység szempontját megőrzik, a házasélet megtartja kölcsönös,
igaz szeretet értelmét és az ember legmagasabb hivatására szóló
rendeltetését, amely a szülőség</b></span>.Úgy gondoljuk, hogy a mai kor emberei
nagyon alkalmasak arra, hogy megértsék, ez a tanítás mennyire megegyezik
az emberi értelem józan felismerésével” (<i>Humanae Vitae, </i>12. pont).</p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A tiltakozások </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenére a pápa soha nem akart</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>belemenni a szabadelvű
gondolkodás hamis vitájának logikájába</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>VI. Pál közreadta szövegét, majd
csendben maradt, minden nehézséget az imában viselve. Haláláig, 1978.
augusztus 6-áig nem írt több enciklikát.</b></span></p>
</blockquote>
<p>Péter utódja tudta, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hű maradt az igazsághoz. </b></span>[…]</p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><i>1969-ben VI. Pál volt az első pápa, aki nagy utazást tett Afrikában.</i></b></span></p>
<p>– Ez felejthetetlen volt számunkra. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ugandában mondotta ezt a
meghatározó mondatot:</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Krisztus új otthona Afrika.” Majd hozzátette:
„Ti, afrikaiak, ti vagytok saját magatok misszionáriusai.”</b></span></p>
<p>VI. Pál úgy látta, hogy mi voltunk saját földrészünk
evangelizálásának első felelősei, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minket nagyobb bátorságra
buzdított.</b></span> Azt gondolom, hogy ő megszentelte a mi hivatásunkat. Igen, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Afrika</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>késői </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>evangelizációt ismert meg. Ám</b></span>, ha figyelmesen olvassuk a
Kinyilatkoztatásról szóló zsinati szöveget, megállapítjuk, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ez a földész mindig a világ üdvösségéhez volt kapcsolva.</b></span></p><blockquote>
</blockquote>
<p>Nem felejthetjük, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Afrika fogadta és védte meg a gyermek Jézust
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Heródes kezé</span>től</b></span>,<span style="color:rgb(234,209,220)"><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">aki meg akarta ölni</span></span>.</b></span> Nem felejthetjük, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a férfi,
aki segített Krisztusnak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a keresztet a Golgotá</span>ra vinni, egy afrikai
volt, cirenei Simon!</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Nova Patria Christi Africa.</b></span>” Ezzel a történelmi kijelenttéssel VI.
Pál azt akarta világosan kifejezni, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Afrika mennyire
elválaszthatatlanul az üdvösségtörténethez kötődik. </b></span>Majd a zsinat utáni,
az 1995-ös <i>Ecclesia in Africa </i>apostoli buzdításába<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>n II. János
Pál pápától elhangzott <span style="background-color:rgb(208,224,227)">egy mondat, amely</span> elkötelez minket abban, hogy
Krisztussal meg vagyunk feszítve a világ üdvösségéért.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Nézd, a tenyerembe rajtoltalak (Iz 49, 16).</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Igen, Krisztus kezeibe,
amelyeket a keresztre feszítés szögei vertek át. Mindegyikőtök neve,
afrikaiak, erre a kézre van vésve.</span></b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez a pápa felhívta Afrikát, hogy járuljon hozzá az egész világ
lelkiismeretéhez. Isten nem hagyja el az afrikaiakat, mint ahogy nem
hagyja el az emberiséget. </b></span>Úgy gondolom, hogy Afrika – a krízis idején,
amelyen most átmegyünk – szerényen tudja adni azt a vallási érzést,
amely áthatja. Afrika emlékeztetheti az Egyházat arra, amit az Úr vár
tőlünk: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten mindig számít a szegényekre, hogy szembeszálljon </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
hatalmasokkal.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az afrikai nép, amely őrzi ártatlanságát, segíthet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
válságban lévő társadalmak</span>nak, hogy alázatossabbak, megfontoltabbak
legyenek és jobban tiszteljék az életet és a természet értelmét</b><b>. Mert
Isten azt akarja, hogy újra megtaláljuk a bölcsességet és az
emberiességet.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Afrika tudja, hogy Isten mindig megbocsát, az ember néha, a természet soha.</span></p>
<p> </p>
</blockquote>
<p style="text-align:center"><i><b>Cikkünk a könyvet kiadó <a href="https://szitkonyvek.hu/" rel="noopener noreferrer" target="_blank">Szent István Társulat</a> engedélyével és segítségével jött létre. Sorozatunk vasárnap újabb résszel folytatódik.</b></i></p>
<p><br></p></div>
</div><div dir="ltr"><br></div><div dir="ltr"><br></div><div class="gmail_quote"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div id="m_-5616833093041812119m_4462769093090068281gmail-m_-7116600339596913353DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-5616833093041812119_m_4462769093090068281_m_-7116600339596913353_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
</blockquote></div></div>