<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20201215_herodesnek_elgurult_a_pirulaja_bojte_csaba_a_mandinernek" target="_blank">„Heródesnek elgurult a pirulája” – Böjte Csaba a Mandinernek</a></h1>
<div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20201215_herodesnek_elgurult_a_pirulaja_bojte_csaba_a_mandinernek" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20201215_herodesnek_elgurult_a_pirulaja_bojte_csaba_a_mandinernek</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/veczan_zoltan" target="_blank">Veczán Zoltán</a> </b></div>
<div>
<div>
</div>
</div>
<div id="m_4964875268437393596m_-8082140492155948600gmail-articlecontent"><div>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mibe lehet kapaszkodni járványkarácsony idején? Hogy élte meg Csaba
testvér a koronavírus-betegséget a kórházban? Hogyan viseli, hogy most
„takaréklángra tették”?</b></span> A ferences rendi szerzetes szokott
optimizmusával beszélt lapunknak arról, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>miért volt felemelő számára
kórházban feküdni, hogyan nőttek fel a feladathoz a gyerekek, amikor a
nevelőiket leverte a lábáról a kór, és még arról is, hogy miben rejlik
egy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">véresszájú</span> ateista<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> mély kereszténysé</span>ge.</b></span></div>
<div>
<p><b>Talán kezdjük azzal, ami a leginkább érdekli az olvasókat: hogy van?</b></p>
<p>Azt mondta az orvos, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kétoldali tüdőgyulladásom van <a href="https://mandiner.hu/cikk/20201116_bojte_csaba_is_elkapta_a_koronavirust?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202012" target="_blank">a COVID-fertőzéstől</a>,
s így ne igen császkáljak. Csendben kell ülni és takaréklángon égni</b></span>. A
gyerekeknek úgy mondtam, „nincsen elég kakaó bennem”. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Voltam már sokszor
influenzás, de ilyen még nem volt: úgy éreztem, nem erőst kapok
levegőt, nagyon sokat köhögtem, fájt a mellkasom.</b></span> Hál’Istennek <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>bevittek a
kórházba, s akkor csak-csak kaptam oxigént, orvosságot is</b></span>. Ahhoz képest
persze <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><a href="https://mandiner.hu/cikk/20201128_bojte_csaba_kijohet_a_korhazbol?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202012" target="_blank">már jól vagyok</a></b></span>, köszönöm.</p>
<p><b>Milyen érzés volt mindig segítő emberként mások segítségére szorulni?</b></p>
<p>Én azt gondolom, hogy az irgalmasság cselekedetének hordozóinak vagy
fogyasztóinak lenni is mindenképpen nagy dolog: <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>alázat kell, hogy
elfogadjuk a mások segítségét, amikor oda viszi az embert a sors, ahová
nem akart menni. Én ezt megéltem</b></span>, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nagy hála van bennem az egészségügyben dolgozók, s különösen a Szent László Kórház ápolói, orvosai iránt. Imádkozom is értük, és a Jóisten áldását kérem, hogy olyan sikeres
munkát folytathassanak </b></span>nap mint nap, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>amilyet rajtam is végeztek</b></span>. Mindez
azért <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>összességében nem volt rossz élmény.</b></span></p>
<p><b>A kórház?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az ápolókkal, orvosokkal, s mindenkivel jó volt együtt lenni.
Mindenki el volt foglalva a maga bajával meg dolgával, de jó, örömteli
beszélgetések voltak ezek. </b></span><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>A többi beteggel nemigen engedték, hogy
úgymond „bandázzunk”, vigyáztak nagyon, hogy az ember újra ne
fertőződjön</b></span>. Meg hát nem is igen volt kedve az embernek az elején nagyon
császkálni.</p>
<p><b>Ha jól értem, most sem nagyon javasolják, holott Csaba testvér ritkán ül a babérjain, hol itt, hol ott szokott feltűnni…</b></p>
<p>Ha a rendem harminc év alatt nem tudott megnevelni engem, hogy ilyen
hagyományos értelemben jó szerzetes legyek, aki itthon ül a cellájában,
imádkozik s végzi a dolgát, nos, ezt a pandémia összehozta nekem. És
hogy-hogy nem, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nagyon jólesik: szeretek itthon lenni a családommal,
nagyon jó nekik szépen minden nap misét tartani, programokat szervezni.
Tehát így igazából úgy szerzetesnek lenni, ahogy az a nagykönyvben meg
van írva.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A missziós utak </span>– én kirándulni soha nem voltam semerre,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">mindig arra voltam, ahol lehetett valami jót tenni vagy prédikálni </span>–
persze erőst hiányoznak.</b></span></p>
<p><b>Betegség, bezártság – mit tanulhat az ember az egész helyzetből?</b></p>
<p>Negyven évig nem voltam kórházban, most kiderült, hogy én is
sebezhető vagyok, akár mint bárki más. Ez nekem a tanulság. Másnak pedig
azt tudom mondani, hogy ha az úton húznak egy hosszú csíkot, s mondják,
nem szabad rajta átmenni, akkor vegyük azt komolyan. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ahogy a közlekedési szabályokat, a táblákat betartja az ember, úgy a közegészségügyi előírásokat is komolyan kellene venni. </b></span><b></b>Szakemberek döntenek róla, akiknek ez a dolga, sokkal nagyobb
rálátásuk van, mint nekünk, civileknek. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ezeket ha betartja az ember, meg
a társadalmi előírásokat, vagy mondhatnám éppen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Tízparancsolatot</span>, </span>
abból baj nem lesz, sőt: messzibbre s egészségesebben jutunk vele.</b></span></p>
<p><b>Mit szóltak a gyerekek, hogy kórházba került?</b></p>
<p>Aggódtak értem, de én hiszek abban is, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ha egymásért imádkozunk, akkor
annak meglesz a foganatja</b></span>. A sok biztatás nekem nem csak jólesett,
hanem biztosan segített is. Azt gondolom, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Erdélyben sokkal többen
kaphatták el ezt a nyavalyát, mint a hivatalos adatok mutatják</b></span>, több
kollégám tesztje is pozitív lett, sajnos az egyik munkatársam édesanyja,
nyolcvan feletti asszony, el is hunyt. De a gyerekek! Őket úgy kell
kicsit elképzelni, mint a narancsot, benne a cikkekkel.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Itt, Déván
tizenkét szociális család van, egyenkint hét-nyolc gyermekkel,
szerencsére ők, ha meg is fertőződtek, legfeljebb arra panaszkodtak,
hogy nem érzik a szagokat. Viszont a nevelők közül volt, aki ágynak esett, és így a gyermekek magukra maradtak, két hétre akár, s ez nagyon hosszú idő nekik.</b></span></p>
<p><b>Ők hogy viselték ezt a helyzetet?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az első egy-két nap zavarban voltak még, aztán a kamaszok hamar
felnőttek a feladathoz, elkezdték a kisebbeket rendbe rakni, megfésülni,
és átvették a nevelő funkcióját</b></span>, a takarítástól odáig, hogy segítették a
kisebbeket, például az online oktatás nehézségeiben. Nagy élmény nekem,
hogy a teher alatt ezek a 16-17 éves kamaszok ilyen hamar kivirágoznak,
felnőnek! Egy ilyen családnál mondta a gyerek, miután letelt a 14 nap,
és a nevelőjük tesztje is negatív lett, hogy ő biza inkább bezárja az
ajtót, és a kulcsot is eldobja, olyan jó volt bekuckózni, együtt lenni,
felelős szeretetben.</p>
<div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez az időszak nekik nem traumát jelentett, hanem olyan értékes időt, amire jó lesz visszagondolni.</b></span></div>
<p>Volt olyan nevelő is, aki azt mondta, álmában sem gondolta volna,
hogy ilyen jófejek az ő gyerekei, így odaállnak a kisebbek mellé, még a
telefonjukat is odaadják nekik, <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>ha kell, figyelnek egymásra, biztatják,
segítik egymást</b></span>. Persze jobb lesz múltidőben beszélni erről az
időszakról, de úgy láttam, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egymáshoz is közelebb kerültünk, jobban meg
tudunk becsülni mindent, akár egy sétát is, és én úgy érzem, hogy még a
tanuláshoz való hozzáállásuk is javult.</b></span> Ki gondolta volna? Valószínűnek
tartom egyébként, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az online oktatás nem egy zsákutca, legalábbis
nálunk nem az volt.</b></span></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/10/Csabatestver2.jpg" style="margin-right:0px" width="198" height="111"></p>
<p><b>Mégis, azért nem csak Csaba testvér, de a karácsony is
takaréklángra lett csavarva, javasolják, hogy az ember ne nagyon
látogassa a szeretteit se. Miből meríthetünk erőt ilyen időkben?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Igazából a karácsony Isten hitvallása. </b></span>Legyünk teljesen őszinték:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ha
reménytelen lenne ez az egész emberiség-projekt, s nem lenne jövő az
emberiség előtt, akkor annak idején, karácsony estéjén Jézus nem jött
volna közénk.</b></span> Ezt sokan elfelejtik, mert olyan pesszimista lett ez a mai
világ. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha valaki kimegy a fényre, s megnézi a kezét, kiderülhet: lám,
milyen mocskos. Amíg sötét volt, addig is pont olyan koszos volt a keze,
csak eddig nem látta</b></span>. Most, főleg a média jóvoltából, minden rossz hír
eljut hozzánk<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Eddig se volt semmivel jobb az emberiség,</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sőt, </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">szerintem
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">rosszabb volt,</span> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>csak</b></span> éppen nem tudtunk róla, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>most</b></span> meg <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mindent látunk.
</b><b>Nagyobb a fény</b></span>, és ez nem a keserűséget kellene, hogy elhozza az
embereknek, hanem az örömet. Ha látom,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> ha szembesülök a problémával,
akkor inkább meg tudom oldani. Ha a röntgen megmutatja, hogy is néz ki a
tüdőm, nem a röntgenre kell haragudni. Inkább örülni kell, hiszen
hamarabb elindulhatok a gyógyulás útján.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az, hogy Jézus Krisztus
karácsony estéjén közénk mert, s közénk mer jönni, az azt jelenti, Isten
bízik bennünk, hiszi azt, hogy képesek vagyunk megtanulni a szeretet
parancsát, hogy képesek vagyunk felnőni jó testvérekként, békében, hogy
felépítsük az ő országát.</b></span></p>
<div><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Miatyánk végén </b></span></u>nem <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az áll, </b></span>h</u>ogy „jöjjön el a
világvége”, hanem éppen <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u>hogy jöjjön el az Isten országa</u></b></span><u>.</u> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mi,
keresztények nem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a világvégére</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> gyúrunk,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hanem hogy Isten végtelen szeretete még jobban kiáradjon az emberiség
életére.</b></span> Nem úgy gondolom, hogy egy nagy globális összeomlás végén
kipurcan itt mindenki, hanem úgy, hogy egy új korszak küszöbén állunk.
Levonhatjuk a tanulságokat az elmúlt harminc-ötven év után, hogy jobb
törvényeket hoznak a törvényhozók és egy szebb világ felé közeledünk.
Mindenkit erre a reményteli karácsonyi hangulatra bátorítanék. Hiszen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> igaz, hogy csak egy istálló, ahová született
a Megváltó, igaz, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy hideg van,</span> s igaz, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy Heródesnek elgurult a
pirulája,</span> de elkezdődött a megváltás nagy műve, és az folytatódik.</b></span></div>
<p><b>Azért sokak vonhatják háború, vagy épp egy világjárvány
közepén kétségbe az isteni szeretetet, amit Jézus Krisztus 2000 évvel
ezelőtt meghirdetett.</b></p>
<p>Igen, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kérdezgetik is, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span>hol van ez a szeretet?</b></span> S mondom:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ott a
közoktatás vagy a közegészségügy. Amit most én is megtapasztaltam, hogy
ha hívják, kijön a mentő, elviszik az embert a kórházba, s akár egész
rövid idő alatt visszahozzák, ismét működőképessé teszik. Vagy
beszélhetnék a közvilágításról, a közbiztonságról, s arról, hogy a
fizetésünk egy részét a közösbe adjuk, s ebből a szeretetnek ilyen szép
művei nőnek ki.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Aki nem hiszi,</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>menjen el mondjuk Kongóba, vagy máshova,
ahol a kereszténységnek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nincs </span>ezer-kétezer éves múltja: ott <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nincsen
</span>112-es telefonszám, amit lehetne hívni. A kétmilliós Mbuji Mayiban
voltam tavaly <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Hungary Helps program</span>mal; <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Richárd testvért</span>, egy
szemorvost látogattuk meg, az egyetlent, aki egy fél európányi terület
sok millió lakóját szakszerűen el tudja látni. Döbbenten láttam, hogy
egy ekkora nagyvárosban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nincs közvilágítás, nincs 112, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a nunciusi
palotán </span>pedig több vasrács van, mint a szamosújvári fegyházon, mert
közbiztonság sincs.</span></b></span> Csodálatos ország, jóravaló emberek vannak ott is,
csak hát <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nincs <span style="background-color:rgb(208,224,227)">ezeréves keresztény múlt</span></b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">.</span></span> Ehhez viszonyítva <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ez a keresztény Európa maga a Mennyek országa. </b></span></p>
<p><b>Európában éppenséggel visszaszorulóban a kereszténység…</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gandhi azt mondta, hogyha egy követ kiveszel a patakból és eltöröd,
az belül száraz: ezt értette a kereszténységre, amely szerinte csak a
külsejét fogja meg az embernek. Tévedett, nagyot tévedett Gandhi, mert
ez éppen, hogy fordítva van. Sokszor elmondtam, hogy aki véresszájú
ateistának nevezi magát, szidja az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyházat</span> vagy akár<span style="background-color:rgb(182,215,168)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Istent</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">,</span> az is
keresztény Európában él, mert ha azt látja, hogy valaki akár csak egy
kutyát, egy kismadarat bánt, azt megvédi. Az a <span style="background-color:rgb(208,224,227)">keresztény szolidaritás,
hogy nem engedek mást bántani, hanem kiállok érte.</span> Anonim
keresztényeknek mondja őket a vatikáni zsinat, hiszen maguk sem tudják,
hogy a lelkük mélyén<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a krisztusi szeretet </span>munkálkodik.</b></span></p>
<p><i>Fotók: Földházi Árpád</i></p>
</div></div>
<div id="m_4964875268437393596m_-8082140492155948600DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_4964875268437393596_m_-8082140492155948600_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>