<div dir="ltr">Kedves Egon! Én inkább úgy fogalmaztam volna, hogy a török birodalom a 16. század első felében jutott el a csúcsra, majd ezt követően a rendszer bemerevedett, míg a nyugati hadászat gyors fejlődésen ment keresztül. A török birodalom csúcspontja tehát akkor következett be, amikor Európa éppen egy nagy átalakulás kellős közepén járt. A 17. századra azután fokozatosan megfordultak az erőviszonyok. Sajnálatos módon a nagy átalakulás során létrejött fejlettebb Nyugat-európát egyre-kevésbé érdekelte a Közép-európai helyzet. A saját belső nagyhatalmi harcaik foglalták le. zsoldoshadseregeket. A lepantói tengeri csata, vagy a máltai ostrom még nem a törökök gyengüléséről árulkodnak, hiszen mindkettő speciális körülmények között török offenzíva elleni sikeres védekezést jelentette. Az "állandó hadsereg" megjelenére pedig annyit, hogy így önmagában nem döntő tényező. Csak a relatíve nagy létszámú, korszerű fegyverzetű, ütőképes szervezettségű állandó hadseregnek van igazi jelentősége. Az ilyen állandó hadsereg horribilis költségeit pedig csak egy új politikai rendszer, a 17. századra kialakuló abszolutista királyság tudta megfizetni. </div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 17., Cs, 9:25):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Köszönjük,Leventének az összeállítást !</p>
<p>Mohács tragédiájának az egyik legszomorúbb eleme az hogy török
birodalom ekkor fegyver fejlesztésben és általában minden ipari
innovációban már leszálló ágban volt ugyan ez igaz haderő
fejlesztésre is .Ha még 70 évig kitartunk a törököknek már nem
lett volna esélyük.<br>
</p>
<p>A török haderő logisztikailag és igen érdekes módon tábori
higiénia és sebesült ellátásban még óriási fölényben volt 1526
minden európai haderővel szemben de az új típusú európai
harcmodort már nem tudta átvenni amely ahogy Levente írta a
pikások és a jó minőségű muskétával felszerelt lövészek
kombinációjára épült .1526-ban azonban még a pavezi pajzsos nehéz
gyalogosok voltak túlsúlyban a magyar oldalon bár muskétát ők is
használtak nagy számban, kevés volt a manőverező képes modern
gyalogos pl. landsknecht.</p>
<p>A törökök közúti szállítási kapacitása viszont nem volt jó.Ennek
legfőbb oka az volt hogy kevesebb marhát tenyésztettek így kevés
strapabíró szíjazatuk volt.Így a mohácsra érkező törökök rengeteg
málhás tevét és lovat alkalmaztak mert a szekereik sem voltak
vasaltak ezek terhelhetősége is kicsi volt, a török menetoszlopok
emiatt igencsak több tíz kilométer hosszúak voltak.</p>
<p>A fentiek miatt lett volna fontos a Karasica pataknál megállítani
a törököket mert ez logisztikai katasztrófát okozott volna nekik
hiszen így nem tudtak volna vételezni ellátmányt a dunai
flottájuktól.<br>
</p>
<p>A törökök még egy darabig képesek voltak többé (inkább kevésbé )
szabványosított kaliberű ágyúkat önteni aztán ebben is lemaradtak.</p>
<p>A török muskéták is rendkívül tarka képet mutattak(tüffendzsik-
muskétás )itt a legmeglepöbb eljárás az volt hogy egyszerűsítés
miatt a törökök időnként rúd alakban öntött ólmot adtak a
tüffendzsikenek akik baltával vágták le a puskába illő darabot így
valójában kockákat lőttek ki.Az így töltött muskéta kisebb kezdő
sebességű volt mert jobban kifújt a lövedék mellett az elsülő
lőpor és lövedék összevissza kalimpált a levegőben de zárt tömeg
ellen így is veszélyes volt ráadásul szörnyű sebet okozott.Ennek
ellenére voltak huzagolt csövű muskétával ellátott török
mesterlövészek is ezek főleg várostromok alkalmával váltak
veszélyessé.<br>
</p>
<p>A lovagi páncélba öltözött magyar és nyugati lovasság hatalmas
fölényben volt a törökökkel szemben nagy mennyiségű lemez páncélt
a törökök soha nem gyártottak az ötszáz fős szultáni gárda
lovasság az elmúlt száz évben zsákmányolt európai páncél darabjait
hordta és egyszerűen viccesen Don Qijoténak nézett ki minden ilyen
török lovas.A szpáhik csak lánc inges félnéhez lovasság voltak.<br>
</p>
<p>A törökök azért voltak veszélyesek mert a birodalom bevételeiből
nagy létszámú rendkívül összeszokott és a sok hadjáratban
gyakorlatot szerzett alakulatból álltak ezt hosszú ideig nem
tudták ellensúlyozni az alkalmilag összeállított Magyarországon
alkalmazott Habsburg szolgálatban álló csapatok annak ellenére
hogy fegyverzetük jobb volt.</p>
<p>Akkor amikor a törökök begyakorolt európai katonákkal kerültek
szembe már mindig vesztettek.Lásd . Málta ostroma 1565.Lepanto
1571.</p>
<p>Aztán a Szentgotthárdi csatával megfordult a helyzet a törököket
gyakran náluk kisebb létszámú európai hadak is megverték.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.12.16. 16:35 keltezéssel, Sziklay
Levente írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div>
<div>Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!</div>
<div> </div>
<div>Többen próbáltak állandó hadsereget felállítani, így a
kezdeményeket Franciaország - zsandárok - Merész Károly
burgundiai herceg,</div>
<div>Mátyás -élete vége felé - aki rájött arra, hogy háborúznia
kell, hogy a háború eltartsa a hadsereget. </div>
<div>Az Ibériai-félszigeten a <b>Santa Hermandad</b> volt az
első próbálkozás egy állandó hadsereg kialakítására , bár ez
eredetileg városi milícia volt. 1496 januárjában Katolikus
Ferdinánd által kiadott <b>általános hadrendi utasítás</b>
alakítja ki a reconquista hadszíntéri tapasztalatai alapján a
spanyol gyalogság szervezetét. A gyalogságot ún. „<b>capitania</b>”-kba
szervezik, amelyek az adott körülményektől függően 100 illetve
600 embert jelentenek. Ez a szervezeti egység önálló taktikai
egységként képes funkcionálni, amennyiben pikások,
számszeríjjasok, kerek pajzzsal felszerelt gyalogosok (<i>rodelos</i>)
és kezdetleges tűzfegyverekkel ellátott katonák alkották, azaz
<b>többféle fegyvernem egységeként vetették be</b>. A
ferdinándi szabályozás arra is kitért, hogy egy ilyen
capitania tiszti és tiszthelyettesi állománya a következőkből
álljon: 1 kapitány, 1 hadnagy, 1 őrmester, 1 borbély (sebész)
és egy káplán.</div>
<div> </div>
<div>Gonzalo de Córdoba, a Nagy Kapitány dolgozza ki Nápolyban -
Trixi névrokona testvérének eltávolítása után - az egészen a
<b>17. századig használt spanyol hadrendet</b>, amit a híres
terciók is használtak.<br>
<br>
1500-ban Nápolyban egy fennmaradt jelentés szerint 3042
gyalogos katona harcolt 23 capitaniába szervezve (azaz
átlagosan 130 katona egy egységben), valamint 300 gyalogos
katona teljes páncélban (man-at-arms) 3 kompániába szervezve,
és 300 jinétes (könnyűlovas) szintén 3 kompániában. <b>A
gyalogság nagy rész 4 méter körül lándzsákkal volt
felszerelve</b>, a lőfegyverek aránya (ebbe beleértve a
számszeríjat és a tűzfegyverek is) 27% körül mozgott.<br>
Miután a háború elején beleszaladtak a spanyolok jó néhány
kisebb-nagyobb vereségbe, <b>Córdoba átalakítást végzett a
ferdinándi rendszeren</b>: a kisebb taktikai egységeket egy
nagyobb egységbe szervezi – ez lesz a a 12-16 capitaniából
álló <b>coronelía</b> (ezred), ami élén a Coronel (ezredes)
áll. 1509-ben az Orán elleni hadjáratban 3 coronelia vesz
részt, 1900-2700 emberrel. Átlagosan itt 170 katona alkotott
egy capitania-t. A coronelia megszervezésévél El Gran Capitán
egy olyan könnyebben irányítható, rugalmasabb és gyorsabban
reagáló rendszert tudott kialakítani, amely <b>lényegében a
tercio alapjául szolgált.</b></div>
<div> </div>
<div> A terciók zárt négyszögben - spanyol négyszög - harcoló,
tűzfegyverekkel megerősített, taktikai és szervezési egység,
mely 3000 egymást kölcsönösen támogató lándzsás, kardos és
muskétás (ill. arkabúz) harcosból állt. A terciók egészen
Rocroi-ig, 1643-ig veretlen maradtak.</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div>A spanyolok 1567-ben döntöttek úgy, hogy <i lang="es">Ejército
de Flandes </i>- Flandriai Hadsereg néven Flandriában
állandó hadsereget állították fel, mely 1706-ig múködött.</div>
<div> </div>
<div>Alba hercege katonai kórházat épített Mechelenben,
(Brabant) 49 fős személyzettel, 330 ággyal. A Miasszonyunk
Hal-i Helyőrsége egy szintn Alba által létrehozott intézmény
volt sérült hadirokkantak részére.</div>
<div>1609-ben laktanyákat kezdtek építeni - innen vették át
egész Európában ezt az intézményt..</div>
<div> </div>
<div>Ha a törökök nyílt csatában spanyol terciókkal kerülnek
szembe - különösen , ha erős lovasság támogatja - nincs
esélyük.</div>
<div> </div>
<div>Lacinak igaza van, hogy nyílt csatában a korabeli magyar
haderőnek nem volt esélye - de ezt a kortársak is tudták, hogy
ezért nem lett volna szabad nyílt csatát vállalni.</div>
<div><br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"><reinisch@t-online.hu></a> írta:
<blockquote> </blockquote>
</div>
</div>
<p> Tomorin nem kértem számon semmit Laci ,hiszen ő volt azon
kevesek egyike aki tudta hogy mit kellene csinálni ráadásul
különösen tisztakezű és kötelesség tudó ember volt .II. Lajoson
magán és tanácsadóin viszont már nagyon is számon lehet kérni az
egész helyzetet hiszen a magyar kormányzat döntött a háború
mellett .Erről majd még írok.</p>
<p>II. Lajosból egyébként tehetséges jó király lett volna ha nem
jön a török .</p>
<p>Üdv. Egon</p>
<div>2020.12.15. 19:06 keltezéssel, László
Baják írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! A feudális hadsereg egyik fontos
sajátossága, hogy szervezés, fegyelem, irányíthatóság stb,
nem úgy működik, mint egy újkori reguláris hadsereg. Ezt
számonkérni Tomorin, vagy a magyar hadvezetésen szerintem nem
korrekt. Ez adottság. (Mátyás boroszlói példája nem cáfolja
ezt a tételt, ugyanis ott kizárólag zsoldosok harcoltak a
törökhöz képest csekély erők ellen.) Szulejmán serege
valószínűleg bármelyik európai hadsereget jó eséllyel megverte
volna. A parasztok, ahogy nagyon helyesen írod legfeljebb
kisegítő erőként jöhettek volna szóba, pl várvédelemben.
Sajnálatos módon azonban az ország belsejében nem voltak
végvárak. A Dráva és Buda között egyetlen védhető erődítmény
sem volt. II: Lajos jövedelmének kérdését azt hiszem már
tisztáztuk. Jövedelme kevesebb volt mint Mátyásnak (Mátyás
különjövedelmeit legutóbb felsoroltam), de ennél lényegesebb,
hogy a 16. századra drasztikusan romlott a magyar király
jövedelmi helyzete a török szultánnal szemben. </div>
<div id="gmail-m_-4536024325773193975DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>> ezt
írta (időpont: 2020. dec. 15., K, 12:13):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p> </p>
<div> </div>
<blockquote type="cite">
<p> </p>
<p>Kedves Lisa !</p>
<p>Az alábbiakban küldök a HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS
MÚZEUM Jagelló kori hadszervezeti ismertetőjét ami
igazolja azt amit írtam eddig és Laci ZOOMOS előadása
közben szóban elmondtam:</p>
<p>-- Nem csak Szulejmánnak volt állandó hadereje a
Jagelló korban hanem a második legnagyobb állandó
haderő Európában a Magyar Királyság végvári
katonasága és a naszádosok (sajkások )voltak.-</p>
<p>--Ahogy Lacinak és a kedves ZOOMOS résztvevőknek
elmondtam bár Laci kételkedett ebben az 1526-s
országgyűlés törvényi paranccsal hadba hívta a
parasztokat is.(lásd az alábbi szövegben )</p>
<p>Természetesen az urak akik a törvény meghozták
pontosan tudták hogy a parasztok nem a zárt rendben
harcoló profi zsoldos csapatok között vethetők be mert
erre nem alkalmasok nyílt mezőn.Erre valóban példa az
mikor a menekülő parasztok a Pilis előterében
megpróbáltak szekérvárban védekezni és a török
irreguláris lovasság nagy részüket lemészárolta.Az
alkalmazásukat a végvári katonaság megerősítésére
tervezték (követ dobni bárki tud a falra mászó
törökökre ) továbbá bevetésüket és sáncmunkára
valamint a törökök felvonulási útjának rombolása
tervezték. Azonban annyira kevesen teljesítették
behívási kötelezettségüket hogy az egyébként méltányos
viselkedésű Tomori Pál is kihirdette aki nem teljesíti
bevonulási kötelezettségét azt a saját portájának
kapujára szögezteti fel.</p>
<p>--Ahogy erről már beszéltünk Szulejmán birodalma kb.
12 000 000 millió lakost a hadereje kb. 120 000 főt és
az évi adó bevétele kb. 5 000 000 aranyforintot tett
ki .Bár a haderő Magyarországra csak mintegy 70-80
ezer főt tudott felvonultatni óriási túlerőben volt a
26 000 főnyi magyar és nemzetközi haderővel szemben
.Az azonban a megtalált levéltári adtok szerint nem
igaz az hogy II. Lajosnak csapni valóan rossz adó
bevétele volt bár évtizedeken keresztül ezt szajkózták
a történészi becslések kb. évi 250 000 aranyforintot
mert a jövedelem elérte az 450 000 aranyforintot.</p>
<p>---A Magyar Királyság haderejének bár fegyverzete
jobb volt mint a törököké (a tüzérséget leszámítva )
így sem volt esélye egy nyílt csatában megverni a
törököket csak egy védelmi pozícióban pl. a Karasica
pataknál vagy egy aszimmetrikus hadviseléssel ahogy
ezt Sz.Levente helyesen leírta . Abban Lacinak igaza
van ,hogy a főleg feudális elemeket tartalmazó magyar
had képtelen volt egy taktikai visszavonuláséra vagy
aszimmetrikus hadműveletekre de ez csak azért volt így
mert sem II. Lajosnak sem senki másnak nem volt meg a
tekintélye az ellentmondást nem tűrő
hadvezetésre.Mátyás király Boroszlónál sikerrel
alkalmazta az aszimmetrikus hadviselést tehát még
egyszer mondom az 1526-s hadjáratban elsősorban egy
igazi katona király hiányzott .1526 nyarán a főurak a
király jelenléte nélkül előre sem voltak hajlandóak
menni hiszen II. Lajos kiadta Tomori javaslatára hogy
a már beérkezett hadak előre vetett seregtestként
vonuljanak fel a Drávához vagy legalább a Karasica
patakhoz de senki sem teljesítette a parancsát .Tomori
még így óriási vereséget mért a patakon átkelt
irreguláris akindzsi lovasságra a törökök már azt
hitték megérkezett a királyi sereg.Mohácsnál azért
maradt le az Anatóliai Hadtest és a Szultáni
Seregtest a Ruméliai Hadtest mögött mert teljesen
kikészítette őket a patakon való átkelés .Ráadásul
ekkor a török seregben már fellépet az élelmiszer
hiány hiszen a török haderőnek főleg a rossz málházási
szerszámozottság miatt nem volt jó a közúti szállítási
kapacitása.Tehát ha törökök nem jutnak hozzá időben a
mohácsi kikötőhöz akkor éhezés várt volna rájuk.</p>
<p>Az alábbiakban olvashatjátok a hivatkozott
hadszervezeti leírást :</p>
<p>E.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p>HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM: Hadszervezet</p>
<p><b>A Jagellók, II. Ulászló és II. Lajos uralkodása
(1490-1526)</b></p>
<p>Az 1493-ban feloszlatott Mátyás-kori zsoldos csapatok
után állandó katonaságként a végvárak őrsége mellett
fennálltak az udvari katonaság, az<span> </span><i>aula</i><span> </span>tagjainak
bandériumai. Az 1498. évi törvény 21. cikkelye szerint
a király bandériuma 1000 lovasból áll, a déli határok
biztonságáért felelős négy fizetett királyi
főtisztségviselő (az erdélyi vajda, a székely ispán, a
temesi ispán, és a dalmát–horvát–szlavón bán)
állandóan fegyverben tartott csapata pedig 400–400
lovast számlált. Ugyanakkor az ország a kor egyik
legnagyobb létszámú határvédelmi katonaságát tartotta
fenn 8000 körüli létszámmal.</p>
<p>Az 1498. évi 16. tc. szerint 11 déli vármegyében 24
jobbágyporta után kellett felszerelni egy
könnyűlovast, a többi megyében pedig 36 jobbágyporta
után egy nehézlovast. Ennek fejében a király az
1498–1500-as hadügyi reformok során a korábbi
egyforintos rendkívüli hadsegélyből befolyó uralkodói
jövedelmének felét a bandériumtartó főuraknak és
megyéknek engedte át, hogy katonáik zsoldjára és
felszerelésére fordítsák.</p>
<p>Az 1498-as katonai reform, amely kisebb-nagyobb
módosításokkal Mohácsig érvényben maradt, a
kilencvenes évek eleji rendszer hiányosságait
küszöbölte ki azzal, hogy a telekkatonasági kulcson
alapuló, decentralizált zsoldoshadsereget működtetett.
A törvény név szerint sorol fel kb. 40 személyt, akik
az állami adó felét a maguk számára szedhették be,
ebből fizethették a telekkatonasági kvóta alapján
általuk felfogadandó zsoldosokat, akik az ő zászlójuk
(bandérium) alatt vonulhattak hadba. Az így kiállított
hadsereg a korabeli források alapján egyértelműen
zsoldosnak számított, ezért – szemben előzményével, a
régebbi telekkatonasággal – külföldön is bevethetővé
vált. Amennyiben nem volt háború, vagy valamilyen
belpolitikai okból nem mozgósították a bandériumot,
akkor annak tagjai birtokaikon tartózkodtak, és csak a
felkelés elrendelésekor vonultak be. Kivételt
jelentettek a királyi és tiszti bandériumok, illetve
az egyházi csapatok, esetleg néhány nagyúr
bandériumai, amelyeket gyakrabban mozgósítottak.</p>
<p>A növekvő török veszély miatt a 16. században
jelentősen nőttek az egyházi birtokok katonaállítási
kötelezettségei, az 1526 előtti időszakban az egyházi
bandériumok már a királyság állandó katonaságának
részévé váltak. A nemesi felkelés is fennmaradt, az
1518. évi 37. tc. a nemeseket személy szerinti hadba
vonulásra kötelezte. A székelység kollektíven nemesnek
számított, így a tartomány határain belül elvileg
személyenként voltak kötelesek hadba vonulni. A
parasztok mozgósítását az 1526-ban a tavaszi
országgyűlés határozatainak 10. cikkelye rendelte el,
sőt az 1526. évi hadjárat idején a magyarországi
városok rövid idő alatt képesek voltak kvótájuk
többszörösét is kiállítani. Emellett az 1490-ben
létrejött magyar–cseh perszonálunió biztosította annak
lehetőségét, hogy a magyar uralkodó szolgálatába
fogadhassa a professzionális cseh zsoldosokat. A
perszonálunió szintén lehetővé tette, hogy a cseh
korona országainak rendjei segédcsapatokkal támogassák
a magyar Jagellókat az oszmánok elleni harcban. Mindez
azonban együttesen is kevésnek bizonyult 1526-ban a
mohácsi síkon megvívott, a magyar történelemre nézve
sorsdöntő következményekkel járó összecsapásban.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<div>2020.12.11. 8:58 keltezéssel, Reinisch Egon írta:</div>
<blockquote type="cite">
<p>Kedves Lista !</p>
<p> </p>
<p>Köszönjük a hozzászólásokat külön Trixinek az
állandó haderőkkel és Római Birodalom haderejével
kapcsolatos kiegészítéseket.</p>
<p>Úgy hiszem mindenki megértette mi a jelentősége a
tárgyalt korszakban megjelent állandóan együtt
tartott haderőnek .</p>
<p>De valójában a feudális királyságoknak is állandó
és hivatásos katonákból álló hadereje volt . Hiszen
az adomány birtokot és a nemességet azért kapták a
kiválasztottak hogy elkészíttessék a fegyverzetüket
a vértjüket betanítsák és felszereljék a lovukat és
törvény szerint nyugaton a csatlósokat és tovább
adót hűbérbirtokon a hűbéreseket Magyarországon a
familiárisokat fegyveres készen létben tartsák .
Mikor körbe hordozták a véres kardot (kiadták a
mozgósítási parancsot ) a nemeseknek hadba kellet
szállni .Ettől hivatás rendi a feudális társadalom
ahogy ezt mindig Laci szokta emlegetni.</p>
<p>A fenti rendszer abban különbözött attól amit
állandó haderőnek és új fejleménynek neveztünk a
tárgyalt korszakban hogy a nemesek békeidőben otthon
ültek a birtokaikon ha nem volt háború akkor kiestek
a gyakorlatból és a mozgósításuk nehézkes volt .És
gyorsan fejlődő Európában a nemesi fegyverzet lassan
elavult,bár ehhez hozzá kell tennem 1526-ban a
vértes lovasság még mindig a legnagyobb csapás mérő
erő volt a törökök rettegtek is tőlük.</p>
<p>A zsoldos kompániákkal meg az volt a baj hogy
könnyebb volt felfogadni mint leszerelni és
elküldeni őket .Ez a probléma megjelent az itáliai
város államokban ahol néha még a hatalmat is
átvették vagy nálunk amikor Kinizsinek szét kellett
verni a Mátyás király halála után a randalírozó
egyébként már régen fizetetlen zsoldosokat.Ez
mutatja mennyire állandóan létező haderő volt a
nemesi bandérium hogy a nemesi haderő képes volt
legyőzni a zsoldosokat.</p>
<p>Így aztán a 17.század végére klasszikusan a 18
.században kialakultak az állandó kizárólag állami
vezetésű haderők ahogy a hadtörténészek hívják
"állami zsoldosok " ahol a legénység már a
társadalomból hosszú időre kivont állami zsoldot
kapó(ez általában csapni valóan alacsony volt )
eredetileg közrendű hivatásos katonákból állt,csak a
tisztek voltak továbbra is nemesek.Ehhez azonban már
egy magas adóbevételű állam kellett .</p>
<p>Üdv. Egon</p>
<p> </p>
<p> </p>
<div>2020.12.10. 14:52 keltezéssel, Levente Vihar
írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>Kedves Történészek!</div>
<div>A Római Birodalom serege milyen szervezésben
volt? Úgy rémlik, hogy a császárság korában már
volt állandó sereg. (?)</div>
<div>ÜdvözletteL.</div>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Romhányi Beatrix
<<a>t.romhanyi@gmail.com</a>>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 10., Cs, 13:57):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div dir="ltr">Kedves Levente!
<div>A hivatásos hadseregek valóban ekkortájt
tűntek fel (némi 14. századi, itáliai
előzmények után), de a hivatásos hadsereg
nem egyenlő az állandó hadsereggel. Amúgy
éppen a közép-európai térségben is történt
fontos dolog ebből a szempontból: Jan Zizka
cseh zsoldosvezér az 1420-as években számos
újítást vezetett be a huszita seregben. Ő
állította össze az első fennmaradt tábori
rendtartást, például. Mivel a cseh zsoldosok
a 16. századig fontos szerepet játszottak az
európai, különösen a közép-európai
zsoldospiacon, ennek a hatása egyáltalán nem
elhanyagolható. Viszont a hadtörténészek
szerint az első ténylegesen állandó
hadseregeket a 17. században szervezték meg,
és ennek az anyagi vonzatával is akkor
kezdtek intenzíven foglalkozni (pl.
Montesquieu).</div>
<div>Üdvözlettel</div>
<div>Trixi</div>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay
Levente <<a>lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 10., Cs,
13:36):</div>
<blockquote class="gmail_quote">Kedves Egon,
Trixi!<br>
A hivatásos hadseregek pont ebben a korban,
az 1400-as évek közepétől az 1500-as évek
közepéig tartó időben került sor.<br>
A francia zsandárok - gendermaire első
egységét 1437-ben VII. Károly állította fel,
majd 1534-ben I.Ferenc szervezte át,
lényegében félhivatásos nehézlovassággá. Más
próbálkozások is voltak - pl. Cesare Borgia
- de az első valódi hivatásos hadsereget az
1500-as évek elején<br>
Gonzalo de Córdoba, a Nagy Kapitány
szervezte meg. Ő találta ki az ezred
rendszert, majd a tertio formációt, aminek
következtében 150 évre a spanyol gyalogság
legyőzhetetlenné vált.<br>
<br>
Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>>
írta:<br>
><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Kedves Lista !<br>
> Még egy mítoszt szeretnék eloszlatni
:nevezetesen azt hogy Mátyás<br>
> királynak volt állandó mezei
serege volt .Ha Mátyás elhatározta<br>
> magát egy hadjáratra és ehhez a
feudális bandériumokat is igénybe<br>
> vette akkor a már többször szóba
hozott feudális mozgósítási<br>
> rendszer és logisztikai képesség
(pl. az aratás ideje ) miatt a<br>
> sereg csak nyár végén kezdte meg a
gyülekezést .Ehhez igazították<br>
> a zsoldosok felfogadását :A másik
mítosz az hogy télen nem<br>
> háborúztak az előbb említett
hadrafoghatóság miatt mindig<br>
> belecsúsztak a hadjáratok a
télbe.Így tehát Mátyás is csak<br>
> általában félévre fizette a
zsoldosakat azonban ahogy Trixi<br>
> említette még ez is
elviselhetetlen teher volt a magyar<br>
> költségvetésnek .<br>
> Ugyan akkor Szulejmán mellett pont a
Magyar Királyságnak volt az<br>
> egyik nagy létszámú állandó
serege Európában és ez nem más volt<br>
> mint a végvári katonaság amely
szintén állt feudális és zsoldos<br>
> kontingensből állt.Ez a létszám az
1500 évek elején elérte az 5500<br>
> lovast akik a végvárak térségét
biztosították a török portyák<br>
> ellen és 1200 végvár védő
gyalogost és több mint ezer fő<br>
> naszádost hisze a Dunát is
biztosítani kellett..Csak<br>
> összehasonlításul ekkor a VIII.
Henrik alapította állandó királyi<br>
> testőrsé "Yeoman " gárda(még ma is
láthatjátok őket a Towerben )<br>
> is csak 600 főt tett ki .Ennél
nagyobb szintén csak háborús<br>
> helyzetben fenntartott sereget
csak Franciaország vagy az itáliai<br>
> város államok vagy V. Károly (de
változó létszámú ) tudott <br>
> biztosítani.Az állandó végvári
katonaság eltartása rettenetes<br>
> költségekkel járt az említett 1522
évi költségvetésben ahol 441 00<br>
> aranyforintnyi adóbevétel gyűlt
össze a hadi kadások 324 000 arany<br>
> forintot tettek ki.<br>
> Egy forrás szerint Mátyás királynál
1488 -ban merült fel először<br>
> hogy egész évben együtt tartsa a
seregét de erre a magyar költség<br>
> vetés képtelen volt ez csak akkor
valósul meg ahogy ezt Trixi is<br>
> említette amikor a sereg
eltartotta magát a meghódított osztrák<br>
> tartományokban.Ezért az ottaniak
nyilván aranyba foglalták a nagy<br>
> királyunk nevét.<br>
> <br>
> Egyszer Mátyás megkísérelte a
zsoldos sereg egy részét Sopronba<br>
> átteleltetni de ebből az lett hogy
télen a zsoldosok olyan<br>
> randalírozás, rablást
,erőszakolást rendeztek a városban hogy a<br>
> Soproni elöljáróság a következő
ország gyűlésen 2000 forintnyi<br>
> kárt jelentett be miközben az évi
adókötelezettsége csak 1200<br>
> forint volt .<br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
> 2020.12.09. 17:02 keltezéssel,
László<br>
> Baják írta:<br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Kedves lista! Nem akarok
vitatkozni és csak halkan<br>
> jegyzem meg, hogy akármekkora
volt is a magyar király<br>
> adóbevétele, a szultáné ekkor
már 2-3 szor akkora volt. A 16.<br>
> századra drámaian romlott ez az
arány. Hosszabb távon<br>
> Magyarország, egyedül szinte
esélytelen volt az Oszmánokkal<br>
> szemben. nem Tomorin múlott, aki
a körülményekhez képest jól<br>
> teljesített. Mátyásnak a
rendes adóbevételeken kívűl<br>
> egyébként sok egyéb bevétele is
volt. Pl: rendkívüli hadiadó, be<br>
> nem töltött püspökségek
jövedelmeinek kisajátítása,<br>
> marhakereskedelmi monopólium
haszna, külföldi segélypénzek, a<br>
> meghódított területekről
származó jövedelmek, stb. Mátyás<br>
> zsoldosserege többé-kevésbé
állandó volt, míg a Mohácsnál<br>
> harcoló zsoldosokat csak rövid
időre fogadták fel. <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Mentes<br>
> a vírusoktól. <a rel="noreferrer" href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Reinisch Egon <a>reinisch@t-online.hu</a>><br>
> ezt írta (időpont: 2020. dec.
9., Sze, 9:28):<br>
> <br>
> Kedves<br>
> Lista !<br>
> <br>
> Annak illusztrálására hogy
mennyire nem alkalmazhatjuk a régi<br>
> <br>
> beidegződött történelem
felfogásokat bemutatom a a a Mohácsi<br>
> csata<br>
> előtti Magyar Királyság
költségvetési kutatásait és Don-<br>
> Kanyar a Magyar<br>
> Királyi 2. Honvéd Hadsereg
páncélelhárítási eredményét.<br>
> <br>
> Trixi múltkor figyelmünket
hogy a középkori magyar állam<br>
> mennyire jól<br>
> teljesített még akkor is
amikor kezdett lemaradni a nyugati<br>
> termelési<br>
> módoktól és a város fejlődési
tendenciáktól és csak azért nem<br>
> épültek<br>
> Loire menti kastélyok mert a
török elleni végvár rendszer és<br>
> határvédelem elszívta a
pénzt.Ezt a legújabb kutatások<br>
> abszolút<br>
> igazolták így ismét megdőlt
egy mítosz úgy tűnik II. Lajos<br>
> kormányzata<br>
> megközelítően annyi
adóbevételt volt képes összegyűjteni mint<br>
> Mátyás<br>
> király és emiatt pontosan
akkora zsoldos kontingenst tudott<br>
> felállítani<br>
> mint a nagy királyunk.<br>
> <br>
> Ehhez képest idén nyáron még
mindig azt olvastam a mohácsi<br>
> csata<br>
> évfordulóján hogy csapni való
volt II. Lajos adóbevétele<br>
> 220-250 ezer<br>
> aranyforint érték és
hiányoztak a zsoldosok.<br>
> <br>
> Pedig már 2016-ban megjelent
Weisz Boglárka szerkesztésében a<br>
> <br>
> "Pénz,posztó,piac " című
könyvben C. Tóth Norbert által írt<br>
> fejezetben<br>
> az 1522 év rekonstruált
költségvetése.Ebből az a döbbenetes<br>
> eredmény jön<br>
> össze hogy az államháztartási
hiány -13 942 arany forint volt<br>
> csak és a<br>
> Magyar Királyság 441 390
aranyforint rendkívüli adókat is<br>
> tartalmazó<br>
> jövedelmet teljesített ebben
az évben.Hol tartanak mai modern<br>
> államok<br>
> ehhez képest a költségvetési
hiányt tekintve?<br>
> <br>
> Mindig is feltűnt nekem hogy
volt képes 1526-ban a kormányzat<br>
> pontosan<br>
> akkora haderőt felállítani
mint Mátyás király hadi csúcs<br>
> létszáma<br>
> ráadásul megközelítően akkora
zsoldos kontingenssel .Hát így.<br>
> <br>
> Mivel Mátyás király adó
beszedési képességét eddig erősen túl<br>
> becsülték<br>
> a Mátyás és II.Lajos bevételei
gyakorlatilag egymáshoz<br>
> közelítenek.<br>
> <br>
> Csak a sereg begyakoroltsága
egy tekintélyes hadvezér vagy egy<br>
> igazi<br>
> katona király hiányzott ahhoz
hogy a sereg eredményesebb<br>
> legyen<br>
> Mohácsnál .Vagyis nem a fekete
sereg csak Mátyás király egy<br>
> katona<br>
> király volt az egyetlen
tényező amely Mohácsnál hiányzott<br>
> ,persze a<br>
> törökök így is 2,5 szeres
túlerőben voltak de gyengébb<br>
> fegyverzettel<br>
> rendelkeztek a tüzérséget
leszámítva.<br>
> <br>
> Tavaly a doni katasztrófa
évfordulóján megírtam hogy a 2.<br>
> magyar<br>
> hadsereg páncél törő tüzérsége
és a magyar és német harckocsik<br>
> <br>
> gyakorlatilag megsemmisítették
a szovjet harckocsi dandárok<br>
> első<br>
> lépcsőit mialatt ugyan maguk
is elvéreztek de így tudott a 2.<br>
> magyar<br>
> hadsereg nagy veszteségek árán
de hazajönni.<br>
> <br>
> Tehát két történelmi mítosz is
megdőlt az elmúlt évek<br>
> kutatásai alapján<br>
> a csapnivaló II. Lajos köthető
adóbevétel mítosza és a 2.<br>
> magyar<br>
> hadseregben a páncél
elhárítási képesség teljes hiánya .<br>
> <br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
> <br>
> --<br>
> Ezt az e-mailt az Avast
víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
> <a rel="noreferrer" href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
> <br>
>
_______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
>
_______________________________________________<br>
>Grem mailing list<br>
><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
><a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
> <br>
> <br>
><br>
>_______________________________________________<br>
>Grem mailing list<br>
><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
><a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div id="gmail-m_-4536024325773193975gmail-m_5069807236413507735DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div>_______________________________________________ Grem
mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Tomorin nem kértem számon semmit Laci ,hiszen ő volt azon<br>
kevesek egyike aki tudta hogy mit kellene csinálni ráadásul<br>
különösen tisztakezű és kötelesség tudó ember volt .II. Lajoson<br>
magán és tanácsadóin viszont már nagyon is számon lehet kérni az<br>
egész helyzetet hiszen a magyar kormányzat döntött a háború<br>
mellett .Erről majd még írok.<br>
II. Lajosból egyébként tehetséges jó király lett volna ha nem jön<br>
a török .<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
2020.12.15. 19:06 keltezéssel, László<br>
Baják írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Egon! A feudális hadsereg egyik fontos<br>
sajátossága, hogy szervezés, fegyelem, irányíthatóság stb, nem<br>
úgy működik, mint egy újkori reguláris hadsereg. Ezt<br>
számonkérni Tomorin, vagy a magyar hadvezetésen szerintem nem<br>
korrekt. Ez adottság. (Mátyás boroszlói példája nem cáfolja ezt<br>
a tételt, ugyanis ott kizárólag zsoldosok harcoltak a törökhöz<br>
képest csekély erők ellen.) Szulejmán serege valószínűleg<br>
bármelyik európai hadsereget jó eséllyel megverte volna. A<br>
parasztok, ahogy nagyon helyesen írod legfeljebb kisegítő<br>
erőként jöhettek volna szóba, pl várvédelemben. Sajnálatos módon<br>
azonban az ország belsejében nem voltak végvárak. A Dráva és<br>
Buda között egyetlen védhető erődítmény sem volt. II: Lajos<br>
jövedelmének kérdését azt hiszem már tisztáztuk.<br>
Jövedelme kevesebb volt mint Mátyásnak (Mátyás<br>
különjövedelmeit legutóbb felsoroltam), de ennél lényegesebb,<br>
hogy a 16. századra drasztikusan romlott a magyar király<br>
jövedelmi helyzete a török szultánnal szemben. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 15., K, 12:13):<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Lisa !<br>
Az alábbiakban küldök a HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM<br>
Jagelló kori hadszervezeti ismertetőjét ami igazolja azt<br>
amit írtam eddig és Laci ZOOMOS előadása közben szóban<br>
elmondtam:<br>
-- Nem csak Szulejmánnak volt állandó hadereje a<br>
Jagelló korban hanem a második legnagyobb állandó<br>
haderő Európában a Magyar Királyság végvári katonasága<br>
és a naszádosok (sajkások )voltak.-<br>
--Ahogy Lacinak és a kedves ZOOMOS résztvevőknek<br>
elmondtam bár Laci kételkedett ebben az 1526-s<br>
országgyűlés törvényi paranccsal hadba hívta a<br>
parasztokat is.(lásd az alábbi szövegben )<br>
Természetesen az urak akik a törvény meghozták pontosan<br>
tudták hogy a parasztok nem a zárt rendben harcoló profi<br>
zsoldos csapatok között vethetők be mert erre nem<br>
alkalmasok nyílt mezőn.Erre valóban példa az mikor a<br>
menekülő parasztok a Pilis előterében megpróbáltak<br>
szekérvárban védekezni és a török irreguláris lovasság<br>
nagy részüket lemészárolta.Az alkalmazásukat a végvári<br>
katonaság megerősítésére tervezték (követ dobni bárki<br>
tud a falra mászó törökökre ) továbbá bevetésüket és<br>
sáncmunkára valamint a törökök felvonulási útjának<br>
rombolása tervezték. Azonban annyira kevesen<br>
teljesítették behívási kötelezettségüket hogy az<br>
egyébként méltányos viselkedésű Tomori Pál is kihirdette<br>
aki nem teljesíti bevonulási kötelezettségét azt a saját<br>
portájának kapujára szögezteti fel.<br>
--Ahogy erről már beszéltünk Szulejmán birodalma kb. 12<br>
000 000 millió lakost a hadereje kb. 120 000 főt és az<br>
évi adó bevétele kb. 5 000 000 aranyforintot tett ki<br>
.Bár a haderő Magyarországra csak mintegy 70-80 ezer főt<br>
tudott felvonultatni óriási túlerőben volt a 26 000<br>
főnyi magyar és nemzetközi haderővel szemben .Az azonban<br>
a megtalált levéltári adtok szerint nem igaz az hogy<br>
II. Lajosnak csapni valóan rossz adó bevétele volt bár<br>
évtizedeken keresztül ezt szajkózták a történészi<br>
becslések kb. évi 250 000 aranyforintot mert a jövedelem<br>
elérte az 450 000 aranyforintot.<br>
---A Magyar Királyság haderejének bár fegyverzete jobb<br>
volt mint a törököké (a tüzérséget leszámítva ) így sem<br>
volt esélye egy nyílt csatában megverni a törököket csak<br>
egy védelmi pozícióban pl. a Karasica pataknál vagy egy<br>
aszimmetrikus hadviseléssel ahogy ezt Sz.Levente<br>
helyesen leírta . Abban Lacinak igaza van ,hogy a<br>
főleg feudális elemeket tartalmazó magyar had képtelen<br>
volt egy taktikai visszavonuláséra vagy aszimmetrikus<br>
hadműveletekre de ez csak azért volt így mert sem II.<br>
Lajosnak sem senki másnak nem volt meg a tekintélye az<br>
ellentmondást nem tűrő hadvezetésre.Mátyás király<br>
Boroszlónál sikerrel alkalmazta az aszimmetrikus<br>
hadviselést tehát még egyszer mondom az 1526-s<br>
hadjáratban elsősorban egy igazi katona király hiányzott<br>
.1526 nyarán a főurak a király jelenléte nélkül előre<br>
sem voltak hajlandóak menni hiszen II. Lajos kiadta<br>
Tomori javaslatára hogy a már beérkezett hadak előre<br>
vetett seregtestként vonuljanak fel a Drávához vagy<br>
legalább a Karasica patakhoz de senki sem teljesítette a<br>
parancsát .Tomori még így óriási vereséget mért a<br>
patakon átkelt irreguláris akindzsi lovasságra a törökök<br>
már azt hitték megérkezett a királyi sereg.Mohácsnál<br>
azért maradt le az Anatóliai Hadtest és a Szultáni<br>
Seregtest a Ruméliai Hadtest mögött mert teljesen<br>
kikészítette őket a patakon való átkelés .Ráadásul ekkor<br>
a török seregben már fellépet az élelmiszer hiány hiszen<br>
a török haderőnek főleg a rossz málházási<br>
szerszámozottság miatt nem volt jó a közúti szállítási<br>
kapacitása.Tehát ha törökök nem jutnak hozzá időben a<br>
mohácsi kikötőhöz akkor éhezés várt volna rájuk.<br>
<br>
Az alábbiakban olvashatjátok a hivatkozott<br>
hadszervezeti leírást :<br>
E.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM: Hadszervezet<br>
<br>
A Jagellók, II. Ulászló és II. Lajos uralkodása<br>
(1490-1526) <br>
Az 1493-ban feloszlatott Mátyás-kori zsoldos csapatok<br>
után állandó katonaságként a végvárak őrsége mellett<br>
fennálltak az udvari katonaság, az aula tagjainak<br>
bandériumai. Az 1498. évi törvény 21. cikkelye szerint a<br>
király bandériuma 1000 lovasból áll, a déli határok<br>
biztonságáért felelős négy fizetett királyi<br>
főtisztségviselő (az erdélyi vajda, a székely ispán, a<br>
temesi ispán, és a dalmát–horvát–szlavón bán) állandóan<br>
fegyverben tartott csapata pedig 400–400 lovast<br>
számlált. Ugyanakkor az ország a kor egyik legnagyobb<br>
létszámú határvédelmi katonaságát tartotta fenn 8000<br>
körüli létszámmal.<br>
Az 1498. évi 16. tc. szerint 11 déli vármegyében 24<br>
jobbágyporta után kellett felszerelni egy könnyűlovast,<br>
a többi megyében pedig 36 jobbágyporta után egy<br>
nehézlovast. Ennek fejében a király az 1498–1500-as<br>
hadügyi reformok során a korábbi egyforintos rendkívüli<br>
hadsegélyből befolyó uralkodói jövedelmének felét a<br>
bandériumtartó főuraknak és megyéknek engedte át, hogy<br>
katonáik zsoldjára és felszerelésére fordítsák.<br>
Az 1498-as katonai reform, amely kisebb-nagyobb<br>
módosításokkal Mohácsig érvényben maradt, a kilencvenes<br>
évek eleji rendszer hiányosságait küszöbölte ki azzal,<br>
hogy a telekkatonasági kulcson alapuló, decentralizált<br>
zsoldoshadsereget működtetett. A törvény név szerint<br>
sorol fel kb. 40 személyt, akik az állami adó felét a<br>
maguk számára szedhették be, ebből fizethették a<br>
telekkatonasági kvóta alapján általuk felfogadandó<br>
zsoldosokat, akik az ő zászlójuk (bandérium) alatt<br>
vonulhattak hadba. Az így kiállított hadsereg a korabeli<br>
források alapján egyértelműen zsoldosnak számított,<br>
ezért – szemben előzményével, a régebbi<br>
telekkatonasággal – külföldön is bevethetővé vált.<br>
Amennyiben nem volt háború, vagy valamilyen belpolitikai<br>
okból nem mozgósították a bandériumot, akkor annak<br>
tagjai birtokaikon tartózkodtak, és csak a felkelés<br>
elrendelésekor vonultak be. Kivételt jelentettek a<br>
királyi és tiszti bandériumok, illetve az egyházi<br>
csapatok, esetleg néhány nagyúr bandériumai, amelyeket<br>
gyakrabban mozgósítottak.<br>
A növekvő török veszély miatt a 16. században<br>
jelentősen nőttek az egyházi birtokok katonaállítási<br>
kötelezettségei, az 1526 előtti időszakban az egyházi<br>
bandériumok már a királyság állandó katonaságának<br>
részévé váltak. A nemesi felkelés is fennmaradt, az<br>
1518. évi 37. tc. a nemeseket személy szerinti hadba<br>
vonulásra kötelezte. A székelység kollektíven nemesnek<br>
számított, így a tartomány határain belül elvileg<br>
személyenként voltak kötelesek hadba vonulni. A<br>
parasztok mozgósítását az 1526-ban a tavaszi<br>
országgyűlés határozatainak 10. cikkelye rendelte el,<br>
sőt az 1526. évi hadjárat idején a magyarországi városok<br>
rövid idő alatt képesek voltak kvótájuk többszörösét is<br>
kiállítani. Emellett az 1490-ben létrejött magyar–cseh<br>
perszonálunió biztosította annak lehetőségét, hogy a<br>
magyar uralkodó szolgálatába fogadhassa a<br>
professzionális cseh zsoldosokat. A perszonálunió<br>
szintén lehetővé tette, hogy a cseh korona országainak<br>
rendjei segédcsapatokkal támogassák a magyar Jagellókat<br>
az oszmánok elleni harcban. Mindez azonban együttesen is<br>
kevésnek bizonyult 1526-ban a mohácsi síkon megvívott, a<br>
magyar történelemre nézve sorsdöntő következményekkel<br>
járó összecsapásban.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2020.12.11. 8:58 keltezéssel, Reinisch Egon írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Lista !<br>
<br>
<br>
Köszönjük a hozzászólásokat külön Trixinek az állandó<br>
haderőkkel és Római Birodalom haderejével kapcsolatos<br>
kiegészítéseket.<br>
Úgy hiszem mindenki megértette mi a jelentősége a<br>
tárgyalt korszakban megjelent állandóan együtt tartott<br>
haderőnek .<br>
De valójában a feudális királyságoknak is állandó és<br>
hivatásos katonákból álló hadereje volt . Hiszen az<br>
adomány birtokot és a nemességet azért kapták a<br>
kiválasztottak hogy elkészíttessék a fegyverzetüket a<br>
vértjüket betanítsák és felszereljék a lovukat és<br>
törvény szerint nyugaton a csatlósokat és tovább adót<br>
hűbérbirtokon a hűbéreseket Magyarországon a<br>
familiárisokat fegyveres készen létben tartsák . Mikor<br>
körbe hordozták a véres kardot (kiadták a mozgósítási<br>
parancsot ) a nemeseknek hadba kellet szállni .Ettől<br>
hivatás rendi a feudális társadalom ahogy ezt mindig<br>
Laci szokta emlegetni.<br>
<br>
A fenti rendszer abban különbözött attól amit állandó<br>
haderőnek és új fejleménynek neveztünk a tárgyalt<br>
korszakban hogy a nemesek békeidőben otthon ültek a<br>
birtokaikon ha nem volt háború akkor kiestek a<br>
gyakorlatból és a mozgósításuk nehézkes volt .És<br>
gyorsan fejlődő Európában a nemesi fegyverzet lassan<br>
elavult,bár ehhez hozzá kell tennem 1526-ban a vértes<br>
lovasság még mindig a legnagyobb csapás mérő erő volt<br>
a törökök rettegtek is tőlük.<br>
<br>
A zsoldos kompániákkal meg az volt a baj hogy<br>
könnyebb volt felfogadni mint leszerelni és elküldeni<br>
őket .Ez a probléma megjelent az itáliai város<br>
államokban ahol néha még a hatalmat is átvették vagy<br>
nálunk amikor Kinizsinek szét kellett verni a Mátyás<br>
király halála után a randalírozó egyébként már régen<br>
fizetetlen zsoldosokat.Ez mutatja mennyire állandóan<br>
létező haderő volt a nemesi bandérium hogy a nemesi<br>
haderő képes volt legyőzni a zsoldosokat.<br>
<br>
Így aztán a 17.század végére klasszikusan a 18<br>
.században kialakultak az állandó kizárólag állami<br>
vezetésű haderők ahogy a hadtörténészek hívják "állami<br>
zsoldosok " ahol a legénység már a társadalomból<br>
hosszú időre kivont állami zsoldot kapó(ez általában<br>
csapni valóan alacsony volt ) eredetileg közrendű<br>
hivatásos katonákból állt,csak a tisztek voltak<br>
továbbra is nemesek.Ehhez azonban már egy magas<br>
adóbevételű állam kellett .<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2020.12.10. 14:52 keltezéssel, Levente Vihar írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Történészek!<br>
A Római Birodalom serege milyen szervezésben<br>
volt? Úgy rémlik, hogy a császárság korában már<br>
volt állandó sereg. (?)<br>
ÜdvözletteL.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Romhányi Beatrix<br>
<a href="mailto:t.romhanyi@gmail.com" target="_blank">t.romhanyi@gmail.com</a>><br>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 10., Cs, 13:57):<br>
<br>
<br>
Kedves Levente!<br>
A hivatásos hadseregek valóban ekkortájt<br>
tűntek fel (némi 14. századi, itáliai<br>
előzmények után), de a hivatásos hadsereg nem<br>
egyenlő az állandó hadsereggel. Amúgy éppen a<br>
közép-európai térségben is történt fontos<br>
dolog ebből a szempontból: Jan Zizka cseh<br>
zsoldosvezér az 1420-as években számos újítást<br>
vezetett be a huszita seregben. Ő állította<br>
össze az első fennmaradt tábori rendtartást,<br>
például. Mivel a cseh zsoldosok a 16. századig<br>
fontos szerepet játszottak az európai,<br>
különösen a közép-európai zsoldospiacon, ennek<br>
a hatása egyáltalán nem elhanyagolható.<br>
Viszont a hadtörténészek szerint az első<br>
ténylegesen állandó hadseregeket a 17.<br>
században szervezték meg, és ennek az anyagi<br>
vonzatával is akkor kezdtek intenzíven<br>
foglalkozni (pl. Montesquieu).<br>
Üdvözlettel<br>
Trixi<br>
<br>
<br>
<br>
Sziklay<br>
Levente <a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 10., Cs, 13:36):<br>
<br>
Kedves Egon,<br>
Trixi!<br>
A hivatásos hadseregek pont ebben a korban, <br>
az 1400-as évek közepétől az 1500-as évek<br>
közepéig tartó időben került sor.<br>
A francia zsandárok - gendermaire első<br>
egységét 1437-ben VII. Károly állította fel,<br>
majd 1534-ben I.Ferenc szervezte át,<br>
lényegében félhivatásos nehézlovassággá. Más<br>
próbálkozások is voltak - pl. Cesare Borgia -<br>
de az első valódi hivatásos hadsereget az<br>
1500-as évek elején <br>
Gonzalo de Córdoba, a Nagy Kapitány szervezte<br>
meg. Ő találta ki az ezred rendszert, majd a<br>
tertio formációt, aminek következtében 150<br>
évre a spanyol gyalogság legyőzhetetlenné<br>
vált.<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
írta:<br>
><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Kedves Lista !<br>
> Még egy mítoszt szeretnék eloszlatni<br>
:nevezetesen azt hogy Mátyás<br>
> királynak volt állandó mezei serege<br>
volt .Ha Mátyás elhatározta<br>
> magát egy hadjáratra és ehhez a<br>
feudális bandériumokat is igénybe<br>
> vette akkor a már többször szóba<br>
hozott feudális mozgósítási<br>
> rendszer és logisztikai képesség<br>
(pl. az aratás ideje ) miatt a<br>
> sereg csak nyár végén kezdte meg a<br>
gyülekezést .Ehhez igazították<br>
> a zsoldosok felfogadását :A másik<br>
mítosz az hogy télen nem<br>
> háborúztak az előbb említett<br>
hadrafoghatóság miatt mindig<br>
> belecsúsztak a hadjáratok a<br>
télbe.Így tehát Mátyás is csak<br>
> általában félévre fizette a<br>
zsoldosakat azonban ahogy Trixi<br>
> említette még ez is elviselhetetlen<br>
teher volt a magyar<br>
> költségvetésnek .<br>
> Ugyan akkor Szulejmán mellett pont a<br>
Magyar Királyságnak volt az<br>
> egyik nagy létszámú állandó serege<br>
Európában és ez nem más volt<br>
> mint a végvári katonaság amely<br>
szintén állt feudális és zsoldos<br>
> kontingensből állt.Ez a létszám az<br>
1500 évek elején elérte az 5500<br>
> lovast akik a végvárak térségét<br>
biztosították a török portyák<br>
> ellen és 1200 végvár védő gyalogost<br>
és több mint ezer fő<br>
> naszádost hisze a Dunát is<br>
biztosítani kellett..Csak<br>
> összehasonlításul ekkor a VIII.<br>
Henrik alapította állandó királyi<br>
> testőrsé "Yeoman " gárda(még ma is<br>
láthatjátok őket a Towerben )<br>
> is csak 600 főt tett ki .Ennél<br>
nagyobb szintén csak háborús<br>
> helyzetben fenntartott sereget csak<br>
Franciaország vagy az itáliai<br>
> város államok vagy V. Károly (de<br>
változó létszámú ) tudott <br>
> biztosítani.Az állandó végvári<br>
katonaság eltartása rettenetes<br>
> költségekkel járt az említett 1522<br>
évi költségvetésben ahol 441 00<br>
> aranyforintnyi adóbevétel gyűlt<br>
össze a hadi kadások 324 000 arany<br>
> forintot tettek ki.<br>
> Egy forrás szerint Mátyás királynál<br>
1488 -ban merült fel először<br>
> hogy egész évben együtt tartsa a<br>
seregét de erre a magyar költség<br>
> vetés képtelen volt ez csak akkor<br>
valósul meg ahogy ezt Trixi is<br>
> említette amikor a sereg eltartotta<br>
magát a meghódított osztrák<br>
> tartományokban.Ezért az ottaniak<br>
nyilván aranyba foglalták a nagy<br>
> királyunk nevét.<br>
> <br>
> Egyszer Mátyás megkísérelte a zsoldos<br>
sereg egy részét Sopronba<br>
> átteleltetni de ebből az lett hogy<br>
télen a zsoldosok olyan<br>
> randalírozás, rablást ,erőszakolást<br>
rendeztek a városban hogy a<br>
> Soproni elöljáróság a következő<br>
ország gyűlésen 2000 forintnyi<br>
> kárt jelentett be miközben az évi<br>
adókötelezettsége csak 1200<br>
> forint volt .<br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
> 2020.12.09. 17:02 keltezéssel, László<br>
> Baják írta:<br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Kedves lista! Nem akarok vitatkozni<br>
és csak halkan<br>
> jegyzem meg, hogy akármekkora volt<br>
is a magyar király<br>
> adóbevétele, a szultáné ekkor már<br>
2-3 szor akkora volt. A 16.<br>
> századra drámaian romlott ez az<br>
arány. Hosszabb távon<br>
> Magyarország, egyedül szinte<br>
esélytelen volt az Oszmánokkal<br>
> szemben. nem Tomorin múlott, aki a<br>
körülményekhez képest jól<br>
> teljesített. Mátyásnak a rendes<br>
adóbevételeken kívűl<br>
> egyébként sok egyéb bevétele is<br>
volt. Pl: rendkívüli hadiadó, be<br>
> nem töltött püspökségek<br>
jövedelmeinek kisajátítása,<br>
> marhakereskedelmi monopólium<br>
haszna, külföldi segélypénzek, a<br>
> meghódított területekről származó<br>
jövedelmek, stb. Mátyás<br>
> zsoldosserege többé-kevésbé<br>
állandó volt, míg a Mohácsnál<br>
> harcoló zsoldosokat csak rövid<br>
időre fogadták fel. <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Mentes<br>
> a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
> ezt írta (időpont: 2020. dec.<br>
9., Sze, 9:28):<br>
> <br>
> Kedves<br>
> Lista !<br>
> <br>
> Annak illusztrálására hogy<br>
mennyire nem alkalmazhatjuk a régi<br>
> <br>
> beidegződött történelem<br>
felfogásokat bemutatom a a a Mohácsi<br>
> csata <br>
> előtti Magyar Királyság<br>
költségvetési kutatásait és Don-<br>
> Kanyar a Magyar <br>
> Királyi 2. Honvéd Hadsereg<br>
páncélelhárítási eredményét.<br>
> <br>
> Trixi múltkor figyelmünket hogy<br>
a középkori magyar állam<br>
> mennyire jól <br>
> teljesített még akkor is amikor<br>
kezdett lemaradni a nyugati<br>
> termelési <br>
> módoktól és a város fejlődési<br>
tendenciáktól és csak azért nem<br>
> épültek <br>
> Loire menti kastélyok mert a<br>
török elleni végvár rendszer és <br>
> határvédelem elszívta a<br>
pénzt.Ezt a legújabb kutatások<br>
> abszolút <br>
> igazolták így ismét megdőlt egy<br>
mítosz úgy tűnik II. Lajos<br>
> kormányzata <br>
> megközelítően annyi adóbevételt<br>
volt képes összegyűjteni mint<br>
> Mátyás <br>
> király és emiatt pontosan akkora<br>
zsoldos kontingenst tudott<br>
> felállítani <br>
> mint a nagy királyunk.<br>
> <br>
> Ehhez képest idén nyáron még<br>
mindig azt olvastam a mohácsi<br>
> csata <br>
> évfordulóján hogy csapni való<br>
volt II. Lajos adóbevétele<br>
> 220-250 ezer <br>
> aranyforint érték és hiányoztak<br>
a zsoldosok.<br>
> <br>
> Pedig már 2016-ban megjelent<br>
Weisz Boglárka szerkesztésében a<br>
> <br>
> "Pénz,posztó,piac " című<br>
könyvben C. Tóth Norbert által írt<br>
> fejezetben <br>
> az 1522 év rekonstruált<br>
költségvetése.Ebből az a döbbenetes<br>
> eredmény jön <br>
> össze hogy az államháztartási<br>
hiány -13 942 arany forint volt<br>
> csak és a <br>
> Magyar Királyság 441 390<br>
aranyforint rendkívüli adókat is<br>
> tartalmazó <br>
> jövedelmet teljesített ebben az<br>
évben.Hol tartanak mai modern<br>
> államok <br>
> ehhez képest a költségvetési<br>
hiányt tekintve?<br>
> <br>
> Mindig is feltűnt nekem hogy<br>
volt képes 1526-ban a kormányzat<br>
> pontosan <br>
> akkora haderőt felállítani mint<br>
Mátyás király hadi csúcs<br>
> létszáma <br>
> ráadásul megközelítően akkora<br>
zsoldos kontingenssel .Hát így.<br>
> <br>
> Mivel Mátyás király adó<br>
beszedési képességét eddig erősen túl<br>
> becsülték <br>
> a Mátyás és II.Lajos bevételei<br>
gyakorlatilag egymáshoz<br>
> közelítenek.<br>
> <br>
> Csak a sereg begyakoroltsága egy<br>
tekintélyes hadvezér vagy egy<br>
> igazi <br>
> katona király hiányzott ahhoz<br>
hogy a sereg eredményesebb<br>
> legyen <br>
> Mohácsnál .Vagyis nem a fekete<br>
sereg csak Mátyás király egy<br>
> katona <br>
> király volt az egyetlen tényező<br>
amely Mohácsnál hiányzott<br>
> ,persze a <br>
> törökök így is 2,5 szeres<br>
túlerőben voltak de gyengébb<br>
> fegyverzettel <br>
> rendelkeztek a tüzérséget<br>
leszámítva.<br>
> <br>
> Tavaly a doni katasztrófa<br>
évfordulóján megírtam hogy a 2.<br>
> magyar <br>
> hadsereg páncél törő tüzérsége<br>
és a magyar és német harckocsik<br>
> <br>
> gyakorlatilag megsemmisítették a<br>
szovjet harckocsi dandárok<br>
> első <br>
> lépcsőit mialatt ugyan maguk is<br>
elvéreztek de így tudott a 2.<br>
> magyar <br>
> hadsereg nagy veszteségek árán<br>
de hazajönni.<br>
> <br>
> Tehát két történelmi mítosz is<br>
megdőlt az elmúlt évek<br>
> kutatásai alapján <br>
> a csapnivaló II. Lajos köthető<br>
adóbevétel mítosza és a 2.<br>
> magyar <br>
> hadseregben a páncél elhárítási<br>
képesség teljes hiánya .<br>
> <br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
> <br>
> -- <br>
> Ezt az e-mailt az Avast<br>
víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
> <a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
> <br>
> <br>
_______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
_______________________________________________<br>
>Grem mailing list<br>
><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
> <br>
> <br>
><br>
>_______________________________________________<br>
>Grem mailing list<br>
><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
</blockquote></div>