<div dir="ltr">Kedves Egon! A hadászati részletekben persze teljesen igazad va. Csak arra kívántam utalni,hogy egyik sem volt hagyományos nyílt mezei ütközet. Gyanítom, hogy a tengeri hadviselés sohasem volt volt a török hadsereg erőssége. </div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 17., Cs, 20:58):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p><br>
</p>
<div><br>
<br>
<p>Azért hoztam fel Málta ostromát példának Laci ,mert ott a
partra szállt felmentő sereg modern gyalogsága gyakorlatilag
leradírozta szigetről a velük szemben az ostromot félbeszakító
harcrendbe álló, felsorakozott török sereget .</p>
<p>Lepantó meg ( azonkívül hogy az európai hajó tüzérség már
sokkal hatékonyabb volt) elsősorban tengerészgyalogosok
ütközete volt ahol az európaiak elsőprő muskéta tűzfölényt
valósítottak meg a török gyalogság részben és a hajókra felvitt
janicsárok jelentős része még mindig reflex íjat vagy
számszeríjat használt és a kincstári muskéták is jóval
silányabbak voltak mint az európai fegyverek .<br>
</p>
<p>Itt már érvényesült a piaci verseny az európai zsoldosok akik
javarészt maguk szerezték be a fegyvereiket sokkal jobb
fegyvereket vettek mint a törökök kincstári fegyverei.</p>
<p>Szerencsétlen török íjászok azzal bíztatták magukat, azzal
viccelődtek hogy ők 10 -15 nyilat lőnek ki azalatt míg a rumik
(lásd. rómaiak -Rumélia )újra töltik a muskétáikat és így majd
sündisznóvá válnak.Csakhogy az európaiak kb. 350 lépésről
kezdték meg a tüzelést idáig a török nyilak el sem hordtak és a
kb. 17-18 miliméteres űrméretű muskéta golyók kettő három
törököt is átütöttek míg az európaiak lemezvértjén vagy a lánc
ing alatt hordott steppelt mellényen a nyílvessző nem hatolt
be(a lemezvértet kb. 20 méterről a számszer íj rombuszalakú
nyílhegye elvileg 2-3 miliméter mélyen megszúrta de ha az illető
viselte az energia elnyelő mellényt akkor nem lett semmi baja
legföljebb elvágódott a lövés kinetikai erejétől )csak az
európaiak szabadon maradt keze vagy combja volt veszélyben lásd
, Servantes de a tisztek itt is vértet hordtak persze tengerbe
esni így nem volt ajánlatos.<br>
</p>
<p>A korabeli európai muskéták hihetelen erősek voltak 30 fokos
szögben felfelé célozva a hordtávolságuk elérte az 1 km-t.A sima
cső miatt nem voltak pontosak 50-70 méterről még egy embert is
el lehetett hibázni de a gályák fedélzetén a tömegben álló
janicsárokat letarólták.</p>
<p>A küzdelem Lepantónál így is komoly volt de a 8000 európai
tengerész és tengerészgyalogos áldozattal szemben a törökök
legalább 20 000 embert vesztettek halottakban.Ez már az európai
minőségi fölény gyözelme volt. <br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div>2020.12.17. 18:39 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Én inkább úgy fogalmaztam volna,
hogy a török birodalom a 16. század első felében jutott el a
csúcsra, majd ezt követően a rendszer bemerevedett, míg a
nyugati hadászat gyors fejlődésen ment keresztül. A török
birodalom csúcspontja tehát akkor következett be, amikor
Európa éppen egy nagy átalakulás kellős közepén járt. A 17.
századra azután fokozatosan megfordultak az erőviszonyok.
Sajnálatos módon a nagy átalakulás során létrejött fejlettebb
Nyugat-európát egyre-kevésbé érdekelte a Közép-európai
helyzet. A saját belső nagyhatalmi harcaik foglalták le.
zsoldoshadseregeket. A lepantói tengeri csata, vagy a máltai
ostrom még nem a törökök gyengüléséről árulkodnak, hiszen
mindkettő speciális körülmények között török offenzíva elleni
sikeres védekezést jelentette. Az "állandó hadsereg"
megjelenére pedig annyit, hogy így önmagában nem döntő
tényező. Csak a relatíve nagy létszámú, korszerű fegyverzetű,
ütőképes szervezettségű állandó hadseregnek van igazi
jelentősége. Az ilyen állandó hadsereg horribilis költségeit
pedig csak egy új politikai rendszer, a 17. századra kialakuló
abszolutista királyság tudta megfizetni. </div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 17., Cs, 9:25):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Köszönjük,Leventének az összeállítást !</p>
<p>Mohács tragédiájának az egyik legszomorúbb eleme az
hogy török birodalom ekkor fegyver fejlesztésben és
általában minden ipari innovációban már leszálló ágban
volt ugyan ez igaz haderő fejlesztésre is .Ha még 70
évig kitartunk a törököknek már nem lett volna esélyük.<br>
</p>
<p>A török haderő logisztikailag és igen érdekes módon
tábori higiénia és sebesült ellátásban még óriási
fölényben volt 1526 minden európai haderővel szemben de
az új típusú európai harcmodort már nem tudta átvenni
amely ahogy Levente írta a pikások és a jó minőségű
muskétával felszerelt lövészek kombinációjára épült
.1526-ban azonban még a pavezi pajzsos nehéz gyalogosok
voltak túlsúlyban a magyar oldalon bár muskétát ők is
használtak nagy számban, kevés volt a manőverező képes
modern gyalogos pl. landsknecht.</p>
<p>A törökök közúti szállítási kapacitása viszont nem volt
jó.Ennek legfőbb oka az volt hogy kevesebb marhát
tenyésztettek így kevés strapabíró szíjazatuk volt.Így a
mohácsra érkező törökök rengeteg málhás tevét és lovat
alkalmaztak mert a szekereik sem voltak vasaltak ezek
terhelhetősége is kicsi volt, a török menetoszlopok
emiatt igencsak több tíz kilométer hosszúak voltak.</p>
<p>A fentiek miatt lett volna fontos a Karasica pataknál
megállítani a törököket mert ez logisztikai katasztrófát
okozott volna nekik hiszen így nem tudtak volna
vételezni ellátmányt a dunai flottájuktól.<br>
</p>
<p>A törökök még egy darabig képesek voltak többé (inkább
kevésbé ) szabványosított kaliberű ágyúkat önteni aztán
ebben is lemaradtak.</p>
<p>A török muskéták is rendkívül tarka képet
mutattak(tüffendzsik- muskétás )itt a legmeglepöbb
eljárás az volt hogy egyszerűsítés miatt a törökök
időnként rúd alakban öntött ólmot adtak a
tüffendzsikenek akik baltával vágták le a puskába illő
darabot így valójában kockákat lőttek ki.Az így töltött
muskéta kisebb kezdő sebességű volt mert jobban kifújt a
lövedék mellett az elsülő lőpor és lövedék összevissza
kalimpált a levegőben de zárt tömeg ellen így is
veszélyes volt ráadásul szörnyű sebet okozott.Ennek
ellenére voltak huzagolt csövű muskétával ellátott
török mesterlövészek is ezek főleg várostromok
alkalmával váltak veszélyessé.<br>
</p>
<p>A lovagi páncélba öltözött magyar és nyugati lovasság
hatalmas fölényben volt a törökökkel szemben nagy
mennyiségű lemez páncélt a törökök soha nem gyártottak
az ötszáz fős szultáni gárda lovasság az elmúlt száz
évben zsákmányolt európai páncél darabjait hordta és
egyszerűen viccesen Don Qijoténak nézett ki minden ilyen
török lovas.A szpáhik csak lánc inges félnéhez lovasság
voltak.<br>
</p>
<p>A törökök azért voltak veszélyesek mert a birodalom
bevételeiből nagy létszámú rendkívül összeszokott és a
sok hadjáratban gyakorlatot szerzett alakulatból álltak
ezt hosszú ideig nem tudták ellensúlyozni az alkalmilag
összeállított Magyarországon alkalmazott Habsburg
szolgálatban álló csapatok annak ellenére hogy
fegyverzetük jobb volt.</p>
<p>Akkor amikor a törökök begyakorolt európai katonákkal
kerültek szembe már mindig vesztettek.Lásd . Málta
ostroma 1565.Lepanto 1571.</p>
<p>Aztán a Szentgotthárdi csatával megfordult a helyzet a
törököket gyakran náluk kisebb létszámú európai hadak is
megverték.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.12.16. 16:35 keltezéssel, Sziklay Levente írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div>
<div>Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!</div>
<div> </div>
<div>Többen próbáltak állandó hadsereget felállítani,
így a kezdeményeket Franciaország - zsandárok -
Merész Károly burgundiai herceg,</div>
<div>Mátyás -élete vége felé - aki rájött arra, hogy
háborúznia kell, hogy a háború eltartsa a
hadsereget. </div>
<div>Az Ibériai-félszigeten a <b>Santa Hermandad</b>
volt az első próbálkozás egy állandó hadsereg
kialakítására , bár ez eredetileg városi milícia
volt. 1496 januárjában Katolikus Ferdinánd által
kiadott <b>általános hadrendi utasítás</b> alakítja
ki a reconquista hadszíntéri tapasztalatai alapján a
spanyol gyalogság szervezetét. A gyalogságot ún. „<b>capitania</b>”-kba
szervezik, amelyek az adott körülményektől függően
100 illetve 600 embert jelentenek. Ez a szervezeti
egység önálló taktikai egységként képes
funkcionálni, amennyiben pikások, számszeríjjasok,
kerek pajzzsal felszerelt gyalogosok (<i>rodelos</i>)
és kezdetleges tűzfegyverekkel ellátott katonák
alkották, azaz <b>többféle fegyvernem egységeként
vetették be</b>. A ferdinándi szabályozás arra is
kitért, hogy egy ilyen capitania tiszti és
tiszthelyettesi állománya a következőkből álljon: 1
kapitány, 1 hadnagy, 1 őrmester, 1 borbély (sebész)
és egy káplán.</div>
<div> </div>
<div>Gonzalo de Córdoba, a Nagy Kapitány dolgozza ki
Nápolyban - Trixi névrokona testvérének eltávolítása
után - az egészen a <b>17. századig használt
spanyol hadrendet</b>, amit a híres terciók is
használtak.<br>
<br>
1500-ban Nápolyban egy fennmaradt jelentés szerint
3042 gyalogos katona harcolt 23 capitaniába
szervezve (azaz átlagosan 130 katona egy egységben),
valamint 300 gyalogos katona teljes páncélban
(man-at-arms) 3 kompániába szervezve, és 300 jinétes
(könnyűlovas) szintén 3 kompániában. <b>A gyalogság
nagy rész 4 méter körül lándzsákkal volt
felszerelve</b>, a lőfegyverek aránya (ebbe
beleértve a számszeríjat és a tűzfegyverek is) 27%
körül mozgott.<br>
Miután a háború elején beleszaladtak a spanyolok jó
néhány kisebb-nagyobb vereségbe, <b>Córdoba
átalakítást végzett a ferdinándi rendszeren</b>: a
kisebb taktikai egységeket egy nagyobb egységbe
szervezi – ez lesz a a 12-16 capitaniából álló <b>coronelía</b>
(ezred), ami élén a Coronel (ezredes) áll. 1509-ben
az Orán elleni hadjáratban 3 coronelia vesz részt,
1900-2700 emberrel. Átlagosan itt 170 katona
alkotott egy capitania-t. A coronelia
megszervezésévél El Gran Capitán egy olyan
könnyebben irányítható, rugalmasabb és gyorsabban
reagáló rendszert tudott kialakítani, amely <b>lényegében
a tercio alapjául szolgált.</b></div>
<div> </div>
<div> A terciók zárt négyszögben - spanyol négyszög -
harcoló, tűzfegyverekkel megerősített, taktikai és
szervezési egység, mely 3000 egymást kölcsönösen
támogató lándzsás, kardos és muskétás (ill. arkabúz)
harcosból állt. A terciók egészen Rocroi-ig, 1643-ig
veretlen maradtak.</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div>A spanyolok 1567-ben döntöttek úgy, hogy <i lang="es">Ejército de Flandes </i>- Flandriai
Hadsereg néven Flandriában állandó hadsereget
állították fel, mely 1706-ig múködött.</div>
<div> </div>
<div>Alba hercege katonai kórházat épített
Mechelenben, (Brabant) 49 fős személyzettel, 330
ággyal. A Miasszonyunk Hal-i Helyőrsége egy szintn
Alba által létrehozott intézmény volt sérült
hadirokkantak részére.</div>
<div>1609-ben laktanyákat kezdtek építeni - innen
vették át egész Európában ezt az intézményt..</div>
<div> </div>
<div>Ha a törökök nyílt csatában spanyol terciókkal
kerülnek szembe - különösen , ha erős lovasság
támogatja - nincs esélyük.</div>
<div> </div>
<div>Lacinak igaza van, hogy nyílt csatában a korabeli
magyar haderőnek nem volt esélye - de ezt a
kortársak is tudták, hogy ezért nem lett volna
szabad nyílt csatát vállalni.</div>
<div><br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"><reinisch@t-online.hu></a>
írta:
<blockquote> </blockquote>
</div>
</div>
<p> Tomorin nem kértem számon semmit Laci ,hiszen ő volt
azon kevesek egyike aki tudta hogy mit kellene
csinálni ráadásul különösen tisztakezű és kötelesség
tudó ember volt .II. Lajoson magán és tanácsadóin
viszont már nagyon is számon lehet kérni az egész
helyzetet hiszen a magyar kormányzat döntött a háború
mellett .Erről majd még írok.</p>
<p>II. Lajosból egyébként tehetséges jó király lett
volna ha nem jön a török .</p>
<p>Üdv. Egon</p>
<div>2020.12.15. 19:06 keltezéssel, László Baják írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! A feudális hadsereg egyik
fontos sajátossága, hogy szervezés, fegyelem,
irányíthatóság stb, nem úgy működik, mint egy újkori
reguláris hadsereg. Ezt számonkérni Tomorin, vagy a
magyar hadvezetésen szerintem nem korrekt. Ez
adottság. (Mátyás boroszlói példája nem cáfolja ezt
a tételt, ugyanis ott kizárólag zsoldosok harcoltak
a törökhöz képest csekély erők ellen.) Szulejmán
serege valószínűleg bármelyik európai hadsereget jó
eséllyel megverte volna. A parasztok, ahogy nagyon
helyesen írod legfeljebb kisegítő erőként jöhettek
volna szóba, pl várvédelemben. Sajnálatos módon
azonban az ország belsejében nem voltak végvárak. A
Dráva és Buda között egyetlen védhető erődítmény sem
volt. II: Lajos jövedelmének kérdését azt hiszem már
tisztáztuk. Jövedelme kevesebb volt mint Mátyásnak
(Mátyás különjövedelmeit legutóbb felsoroltam), de
ennél lényegesebb, hogy a 16. századra drasztikusan
romlott a magyar király jövedelmi helyzete a török
szultánnal szemben. </div>
<div id="gmail-m_2355845354516870012gmail-m_-4536024325773193975DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 15., K, 12:13):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p> </p>
<div> </div>
<blockquote type="cite">
<p> </p>
<p>Kedves Lisa !</p>
<p>Az alábbiakban küldök a HADTÖRTÉNETI
INTÉZET ÉS MÚZEUM Jagelló kori hadszervezeti
ismertetőjét ami igazolja azt amit írtam
eddig és Laci ZOOMOS előadása közben szóban
elmondtam:</p>
<p>-- Nem csak Szulejmánnak volt állandó
hadereje a Jagelló korban hanem a második
legnagyobb állandó haderő Európában a
Magyar Királyság végvári katonasága és a
naszádosok (sajkások )voltak.-</p>
<p>--Ahogy Lacinak és a kedves ZOOMOS
résztvevőknek elmondtam bár Laci kételkedett
ebben az 1526-s országgyűlés törvényi
paranccsal hadba hívta a parasztokat
is.(lásd az alábbi szövegben )</p>
<p>Természetesen az urak akik a törvény
meghozták pontosan tudták hogy a parasztok
nem a zárt rendben harcoló profi zsoldos
csapatok között vethetők be mert erre nem
alkalmasok nyílt mezőn.Erre valóban példa az
mikor a menekülő parasztok a Pilis
előterében megpróbáltak szekérvárban
védekezni és a török irreguláris lovasság
nagy részüket lemészárolta.Az alkalmazásukat
a végvári katonaság megerősítésére
tervezték (követ dobni bárki tud a falra
mászó törökökre ) továbbá bevetésüket és
sáncmunkára valamint a törökök felvonulási
útjának rombolása tervezték. Azonban annyira
kevesen teljesítették behívási
kötelezettségüket hogy az egyébként
méltányos viselkedésű Tomori Pál is
kihirdette aki nem teljesíti bevonulási
kötelezettségét azt a saját portájának
kapujára szögezteti fel.</p>
<p>--Ahogy erről már beszéltünk Szulejmán
birodalma kb. 12 000 000 millió lakost a
hadereje kb. 120 000 főt és az évi adó
bevétele kb. 5 000 000 aranyforintot tett ki
.Bár a haderő Magyarországra csak mintegy
70-80 ezer főt tudott felvonultatni óriási
túlerőben volt a 26 000 főnyi magyar és
nemzetközi haderővel szemben .Az azonban a
megtalált levéltári adtok szerint nem igaz
az hogy II. Lajosnak csapni valóan rossz
adó bevétele volt bár évtizedeken keresztül
ezt szajkózták a történészi becslések kb.
évi 250 000 aranyforintot mert a jövedelem
elérte az 450 000 aranyforintot.</p>
<p>---A Magyar Királyság haderejének bár
fegyverzete jobb volt mint a törököké (a
tüzérséget leszámítva ) így sem volt esélye
egy nyílt csatában megverni a törököket csak
egy védelmi pozícióban pl. a Karasica
pataknál vagy egy aszimmetrikus
hadviseléssel ahogy ezt Sz.Levente helyesen
leírta . Abban Lacinak igaza van ,hogy a
főleg feudális elemeket tartalmazó magyar
had képtelen volt egy taktikai
visszavonuláséra vagy aszimmetrikus
hadműveletekre de ez csak azért volt így
mert sem II. Lajosnak sem senki másnak nem
volt meg a tekintélye az ellentmondást nem
tűrő hadvezetésre.Mátyás király Boroszlónál
sikerrel alkalmazta az aszimmetrikus
hadviselést tehát még egyszer mondom az
1526-s hadjáratban elsősorban egy igazi
katona király hiányzott .1526 nyarán a
főurak a király jelenléte nélkül előre sem
voltak hajlandóak menni hiszen II. Lajos
kiadta Tomori javaslatára hogy a már
beérkezett hadak előre vetett seregtestként
vonuljanak fel a Drávához vagy legalább a
Karasica patakhoz de senki sem teljesítette
a parancsát .Tomori még így óriási vereséget
mért a patakon átkelt irreguláris akindzsi
lovasságra a törökök már azt hitték
megérkezett a királyi sereg.Mohácsnál azért
maradt le az Anatóliai Hadtest és a Szultáni
Seregtest a Ruméliai Hadtest mögött mert
teljesen kikészítette őket a patakon való
átkelés .Ráadásul ekkor a török seregben már
fellépet az élelmiszer hiány hiszen a török
haderőnek főleg a rossz málházási
szerszámozottság miatt nem volt jó a közúti
szállítási kapacitása.Tehát ha törökök nem
jutnak hozzá időben a mohácsi kikötőhöz
akkor éhezés várt volna rájuk.</p>
<p>Az alábbiakban olvashatjátok a hivatkozott
hadszervezeti leírást :</p>
<p>E.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p>HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM:
Hadszervezet</p>
<p><b>A Jagellók, II. Ulászló és II. Lajos
uralkodása (1490-1526)</b></p>
<p>Az 1493-ban feloszlatott Mátyás-kori
zsoldos csapatok után állandó katonaságként
a végvárak őrsége mellett fennálltak az
udvari katonaság, az<span> </span><i>aula</i><span> </span>tagjainak
bandériumai. Az 1498. évi törvény 21.
cikkelye szerint a király bandériuma 1000
lovasból áll, a déli határok biztonságáért
felelős négy fizetett királyi
főtisztségviselő (az erdélyi vajda, a
székely ispán, a temesi ispán, és a
dalmát–horvát–szlavón bán) állandóan
fegyverben tartott csapata pedig 400–400
lovast számlált. Ugyanakkor az ország a kor
egyik legnagyobb létszámú határvédelmi
katonaságát tartotta fenn 8000 körüli
létszámmal.</p>
<p>Az 1498. évi 16. tc. szerint 11 déli
vármegyében 24 jobbágyporta után kellett
felszerelni egy könnyűlovast, a többi
megyében pedig 36 jobbágyporta után egy
nehézlovast. Ennek fejében a király az
1498–1500-as hadügyi reformok során a
korábbi egyforintos rendkívüli hadsegélyből
befolyó uralkodói jövedelmének felét a
bandériumtartó főuraknak és megyéknek
engedte át, hogy katonáik zsoldjára és
felszerelésére fordítsák.</p>
<p>Az 1498-as katonai reform, amely
kisebb-nagyobb módosításokkal Mohácsig
érvényben maradt, a kilencvenes évek eleji
rendszer hiányosságait küszöbölte ki azzal,
hogy a telekkatonasági kulcson alapuló,
decentralizált zsoldoshadsereget
működtetett. A törvény név szerint sorol fel
kb. 40 személyt, akik az állami adó felét a
maguk számára szedhették be, ebből
fizethették a telekkatonasági kvóta alapján
általuk felfogadandó zsoldosokat, akik az ő
zászlójuk (bandérium) alatt vonulhattak
hadba. Az így kiállított hadsereg a korabeli
források alapján egyértelműen zsoldosnak
számított, ezért – szemben előzményével, a
régebbi telekkatonasággal – külföldön is
bevethetővé vált. Amennyiben nem volt
háború, vagy valamilyen belpolitikai okból
nem mozgósították a bandériumot, akkor annak
tagjai birtokaikon tartózkodtak, és csak a
felkelés elrendelésekor vonultak be.
Kivételt jelentettek a királyi és tiszti
bandériumok, illetve az egyházi csapatok,
esetleg néhány nagyúr bandériumai, amelyeket
gyakrabban mozgósítottak.</p>
<p>A növekvő török veszély miatt a 16.
században jelentősen nőttek az egyházi
birtokok katonaállítási kötelezettségei, az
1526 előtti időszakban az egyházi
bandériumok már a királyság állandó
katonaságának részévé váltak. A nemesi
felkelés is fennmaradt, az 1518. évi 37. tc.
a nemeseket személy szerinti hadba vonulásra
kötelezte. A székelység kollektíven nemesnek
számított, így a tartomány határain belül
elvileg személyenként voltak kötelesek hadba
vonulni. A parasztok mozgósítását az
1526-ban a tavaszi országgyűlés
határozatainak 10. cikkelye rendelte el, sőt
az 1526. évi hadjárat idején a magyarországi
városok rövid idő alatt képesek voltak
kvótájuk többszörösét is kiállítani.
Emellett az 1490-ben létrejött magyar–cseh
perszonálunió biztosította annak
lehetőségét, hogy a magyar uralkodó
szolgálatába fogadhassa a professzionális
cseh zsoldosokat. A perszonálunió szintén
lehetővé tette, hogy a cseh korona
országainak rendjei segédcsapatokkal
támogassák a magyar Jagellókat az oszmánok
elleni harcban. Mindez azonban együttesen is
kevésnek bizonyult 1526-ban a mohácsi síkon
megvívott, a magyar történelemre nézve
sorsdöntő következményekkel járó
összecsapásban.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<div>2020.12.11. 8:58 keltezéssel, Reinisch
Egon írta:</div>
<blockquote type="cite">
<p>Kedves Lista !</p>
<p> </p>
<p>Köszönjük a hozzászólásokat külön
Trixinek az állandó haderőkkel és Római
Birodalom haderejével kapcsolatos
kiegészítéseket.</p>
<p>Úgy hiszem mindenki megértette mi a
jelentősége a tárgyalt korszakban
megjelent állandóan együtt tartott
haderőnek .</p>
<p>De valójában a feudális királyságoknak is
állandó és hivatásos katonákból álló
hadereje volt . Hiszen az adomány birtokot
és a nemességet azért kapták a
kiválasztottak hogy elkészíttessék a
fegyverzetüket a vértjüket betanítsák és
felszereljék a lovukat és törvény szerint
nyugaton a csatlósokat és tovább adót
hűbérbirtokon a hűbéreseket Magyarországon
a familiárisokat fegyveres készen létben
tartsák . Mikor körbe hordozták a véres
kardot (kiadták a mozgósítási parancsot )
a nemeseknek hadba kellet szállni .Ettől
hivatás rendi a feudális társadalom ahogy
ezt mindig Laci szokta emlegetni.</p>
<p>A fenti rendszer abban különbözött attól
amit állandó haderőnek és új fejleménynek
neveztünk a tárgyalt korszakban hogy a
nemesek békeidőben otthon ültek a
birtokaikon ha nem volt háború akkor
kiestek a gyakorlatból és a mozgósításuk
nehézkes volt .És gyorsan fejlődő
Európában a nemesi fegyverzet lassan
elavult,bár ehhez hozzá kell tennem
1526-ban a vértes lovasság még mindig a
legnagyobb csapás mérő erő volt a törökök
rettegtek is tőlük.</p>
<p>A zsoldos kompániákkal meg az volt a baj
hogy könnyebb volt felfogadni mint
leszerelni és elküldeni őket .Ez a
probléma megjelent az itáliai város
államokban ahol néha még a hatalmat is
átvették vagy nálunk amikor Kinizsinek
szét kellett verni a Mátyás király halála
után a randalírozó egyébként már régen
fizetetlen zsoldosokat.Ez mutatja mennyire
állandóan létező haderő volt a nemesi
bandérium hogy a nemesi haderő képes volt
legyőzni a zsoldosokat.</p>
<p>Így aztán a 17.század végére klasszikusan
a 18 .században kialakultak az állandó
kizárólag állami vezetésű haderők ahogy a
hadtörténészek hívják "állami zsoldosok "
ahol a legénység már a társadalomból
hosszú időre kivont állami zsoldot kapó(ez
általában csapni valóan alacsony volt )
eredetileg közrendű hivatásos katonákból
állt,csak a tisztek voltak továbbra is
nemesek.Ehhez azonban már egy magas
adóbevételű állam kellett .</p>
<p>Üdv. Egon</p>
<p> </p>
<p> </p>
<div>2020.12.10. 14:52 keltezéssel, Levente
Vihar írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>Kedves Történészek!</div>
<div>A Római Birodalom serege milyen
szervezésben volt? Úgy rémlik, hogy a
császárság korában már volt állandó
sereg. (?)</div>
<div>ÜdvözletteL.</div>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Romhányi
Beatrix <<a>t.romhanyi@gmail.com</a>>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 10., Cs,
13:57):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div dir="ltr">Kedves Levente!
<div>A hivatásos hadseregek valóban
ekkortájt tűntek fel (némi 14.
századi, itáliai előzmények után),
de a hivatásos hadsereg nem
egyenlő az állandó hadsereggel.
Amúgy éppen a közép-európai
térségben is történt fontos dolog
ebből a szempontból: Jan Zizka
cseh zsoldosvezér az 1420-as
években számos újítást vezetett be
a huszita seregben. Ő állította
össze az első fennmaradt tábori
rendtartást, például. Mivel a cseh
zsoldosok a 16. századig fontos
szerepet játszottak az európai,
különösen a közép-európai
zsoldospiacon, ennek a hatása
egyáltalán nem elhanyagolható.
Viszont a hadtörténészek szerint
az első ténylegesen állandó
hadseregeket a 17. században
szervezték meg, és ennek az anyagi
vonzatával is akkor kezdtek
intenzíven foglalkozni (pl.
Montesquieu).</div>
<div>Üdvözlettel</div>
<div>Trixi</div>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay
Levente <<a>lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 10.,
Cs, 13:36):</div>
<blockquote class="gmail_quote">Kedves
Egon, Trixi!<br>
A hivatásos hadseregek pont ebben
a korban, az 1400-as évek
közepétől az 1500-as évek közepéig
tartó időben került sor.<br>
A francia zsandárok - gendermaire
első egységét 1437-ben VII. Károly
állította fel, majd 1534-ben
I.Ferenc szervezte át, lényegében
félhivatásos nehézlovassággá. Más
próbálkozások is voltak - pl.
Cesare Borgia - de az első valódi
hivatásos hadsereget az 1500-as
évek elején<br>
Gonzalo de Córdoba, a Nagy
Kapitány szervezte meg. Ő találta
ki az ezred rendszert, majd a
tertio formációt, aminek
következtében 150 évre a spanyol
gyalogság legyőzhetetlenné vált.<br>
<br>
Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>>
írta:<br>
><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Kedves Lista !<br>
> Még egy mítoszt szeretnék
eloszlatni :nevezetesen azt hogy
Mátyás<br>
> királynak volt állandó
mezei serege volt .Ha Mátyás
elhatározta<br>
> magát egy hadjáratra és
ehhez a feudális bandériumokat is
igénybe<br>
> vette akkor a már
többször szóba hozott feudális
mozgósítási<br>
> rendszer és logisztikai
képesség (pl. az aratás ideje )
miatt a<br>
> sereg csak nyár végén
kezdte meg a gyülekezést .Ehhez
igazították<br>
> a zsoldosok felfogadását
:A másik mítosz az hogy télen nem<br>
> háborúztak az előbb
említett hadrafoghatóság miatt
mindig<br>
> belecsúsztak a
hadjáratok a télbe.Így tehát
Mátyás is csak<br>
> általában félévre
fizette a zsoldosakat azonban
ahogy Trixi<br>
> említette még ez is
elviselhetetlen teher volt a
magyar<br>
> költségvetésnek .<br>
> Ugyan akkor Szulejmán
mellett pont a Magyar Királyságnak
volt az<br>
> egyik nagy létszámú
állandó serege Európában és ez
nem más volt<br>
> mint a végvári katonaság
amely szintén állt feudális és
zsoldos<br>
> kontingensből állt.Ez a
létszám az 1500 évek elején elérte
az 5500<br>
> lovast akik a végvárak
térségét biztosították a török
portyák<br>
> ellen és 1200 végvár
védő gyalogost és több mint ezer
fő<br>
> naszádost hisze a Dunát
is biztosítani kellett..Csak<br>
> összehasonlításul ekkor
a VIII. Henrik alapította állandó
királyi<br>
> testőrsé "Yeoman "
gárda(még ma is láthatjátok őket a
Towerben )<br>
> is csak 600 főt tett ki
.Ennél nagyobb szintén csak
háborús<br>
> helyzetben fenntartott
sereget csak Franciaország vagy az
itáliai<br>
> város államok vagy V.
Károly (de változó létszámú )
tudott <br>
> biztosítani.Az állandó
végvári katonaság eltartása
rettenetes<br>
> költségekkel járt az
említett 1522 évi költségvetésben
ahol 441 00<br>
> aranyforintnyi
adóbevétel gyűlt össze a hadi
kadások 324 000 arany<br>
> forintot tettek ki.<br>
> Egy forrás szerint Mátyás
királynál 1488 -ban merült fel
először<br>
> hogy egész évben együtt
tartsa a seregét de erre a magyar
költség<br>
> vetés képtelen volt ez
csak akkor valósul meg ahogy ezt
Trixi is<br>
> említette amikor a sereg
eltartotta magát a meghódított
osztrák<br>
> tartományokban.Ezért az
ottaniak nyilván aranyba foglalták
a nagy<br>
> királyunk nevét.<br>
> <br>
> Egyszer Mátyás
megkísérelte a zsoldos sereg egy
részét Sopronba<br>
> átteleltetni de ebből az
lett hogy télen a zsoldosok olyan<br>
> randalírozás, rablást
,erőszakolást rendeztek a városban
hogy a<br>
> Soproni elöljáróság a
következő ország gyűlésen 2000
forintnyi<br>
> kárt jelentett be
miközben az évi adókötelezettsége
csak 1200<br>
> forint volt .<br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
> 2020.12.09. 17:02
keltezéssel, László<br>
> Baják írta:<br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Kedves lista! Nem akarok
vitatkozni és csak halkan<br>
> jegyzem meg, hogy
akármekkora volt is a magyar
király<br>
> adóbevétele, a
szultáné ekkor már 2-3 szor akkora
volt. A 16.<br>
> századra drámaian
romlott ez az arány. Hosszabb
távon<br>
> Magyarország, egyedül
szinte esélytelen volt az
Oszmánokkal<br>
> szemben. nem Tomorin
múlott, aki a körülményekhez
képest jól<br>
> teljesített.
Mátyásnak a rendes adóbevételeken
kívűl<br>
> egyébként sok egyéb
bevétele is volt. Pl: rendkívüli
hadiadó, be<br>
> nem töltött
püspökségek jövedelmeinek
kisajátítása,<br>
> marhakereskedelmi
monopólium haszna, külföldi
segélypénzek, a<br>
> meghódított
területekről származó jövedelmek,
stb. Mátyás<br>
>
zsoldosserege többé-kevésbé
állandó volt, míg a Mohácsnál<br>
> harcoló zsoldosokat
csak rövid időre fogadták fel. <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Mentes<br>
> a vírusoktól.
<a rel="noreferrer" href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Reinisch Egon <a>reinisch@t-online.hu</a>><br>
> ezt írta (időpont:
2020. dec. 9., Sze, 9:28):<br>
> <br>
> Kedves<br>
> Lista !<br>
> <br>
> Annak
illusztrálására hogy mennyire nem
alkalmazhatjuk a régi<br>
> <br>
> beidegződött
történelem felfogásokat bemutatom
a a a Mohácsi<br>
> csata<br>
> előtti Magyar
Királyság költségvetési kutatásait
és Don-<br>
> Kanyar a Magyar<br>
> Királyi 2. Honvéd
Hadsereg páncélelhárítási
eredményét.<br>
> <br>
> Trixi múltkor
figyelmünket hogy a középkori
magyar állam<br>
> mennyire jól<br>
> teljesített még
akkor is amikor kezdett lemaradni
a nyugati<br>
> termelési<br>
> módoktól és a város
fejlődési tendenciáktól és csak
azért nem<br>
> épültek<br>
> Loire menti
kastélyok mert a török elleni
végvár rendszer és<br>
> határvédelem
elszívta a pénzt.Ezt a legújabb
kutatások<br>
> abszolút<br>
> igazolták így ismét
megdőlt egy mítosz úgy tűnik II.
Lajos<br>
> kormányzata<br>
> megközelítően annyi
adóbevételt volt képes
összegyűjteni mint<br>
> Mátyás<br>
> király és emiatt
pontosan akkora zsoldos
kontingenst tudott<br>
> felállítani<br>
> mint a nagy
királyunk.<br>
> <br>
> Ehhez képest idén
nyáron még mindig azt olvastam a
mohácsi<br>
> csata<br>
> évfordulóján hogy
csapni való volt II. Lajos
adóbevétele<br>
> 220-250 ezer<br>
> aranyforint érték és
hiányoztak a zsoldosok.<br>
> <br>
> Pedig már 2016-ban
megjelent Weisz Boglárka
szerkesztésében a<br>
> <br>
> "Pénz,posztó,piac "
című könyvben C. Tóth Norbert
által írt<br>
> fejezetben<br>
> az 1522 év
rekonstruált költségvetése.Ebből
az a döbbenetes<br>
> eredmény jön<br>
> össze hogy az
államháztartási hiány -13 942
arany forint volt<br>
> csak és a<br>
> Magyar Királyság 441
390 aranyforint rendkívüli adókat
is<br>
> tartalmazó<br>
> jövedelmet
teljesített ebben az évben.Hol
tartanak mai modern<br>
> államok<br>
> ehhez képest a
költségvetési hiányt tekintve?<br>
> <br>
> Mindig is feltűnt
nekem hogy volt képes 1526-ban a
kormányzat<br>
> pontosan<br>
> akkora haderőt
felállítani mint Mátyás király
hadi csúcs<br>
> létszáma<br>
> ráadásul
megközelítően akkora zsoldos
kontingenssel .Hát így.<br>
> <br>
> Mivel Mátyás király
adó beszedési képességét eddig
erősen túl<br>
> becsülték<br>
> a Mátyás és II.Lajos
bevételei gyakorlatilag egymáshoz<br>
> közelítenek.<br>
> <br>
> Csak a sereg
begyakoroltsága egy tekintélyes
hadvezér vagy egy<br>
> igazi<br>
> katona király
hiányzott ahhoz hogy a sereg
eredményesebb<br>
> legyen<br>
> Mohácsnál .Vagyis
nem a fekete sereg csak Mátyás
király egy<br>
> katona<br>
> király volt az
egyetlen tényező amely Mohácsnál
hiányzott<br>
> ,persze a<br>
> törökök így is 2,5
szeres túlerőben voltak de
gyengébb<br>
> fegyverzettel<br>
> rendelkeztek a
tüzérséget leszámítva.<br>
> <br>
> Tavaly a doni
katasztrófa évfordulóján megírtam
hogy a 2.<br>
> magyar<br>
> hadsereg páncél törő
tüzérsége és a magyar és német
harckocsik<br>
> <br>
> gyakorlatilag
megsemmisítették a szovjet
harckocsi dandárok<br>
> első<br>
> lépcsőit mialatt
ugyan maguk is elvéreztek de így
tudott a 2.<br>
> magyar<br>
> hadsereg nagy
veszteségek árán de hazajönni.<br>
> <br>
> Tehát két történelmi
mítosz is megdőlt az elmúlt évek<br>
> kutatásai alapján<br>
> a csapnivaló II.
Lajos köthető adóbevétel mítosza
és a 2.<br>
> magyar<br>
> hadseregben a páncél
elhárítási képesség teljes hiánya
.<br>
> <br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
> <br>
> --<br>
> Ezt az e-mailt az
Avast víruskereső szoftver
átvizsgálta.<br>
> <a rel="noreferrer" href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
> <br>
>
_______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
>
_______________________________________________<br>
>Grem mailing list<br>
><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
><a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
> <br>
> <br>
><br>
>_______________________________________________<br>
>Grem mailing list<br>
><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
><a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div id="gmail-m_2355845354516870012gmail-m_-4536024325773193975gmail-m_5069807236413507735DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td> </td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Tomorin nem kértem számon semmit Laci ,hiszen ő volt azon<br>
kevesek egyike aki tudta hogy mit kellene csinálni ráadásul<br>
különösen tisztakezű és kötelesség tudó ember volt .II. Lajoson<br>
magán és tanácsadóin viszont már nagyon is számon lehet kérni az<br>
egész helyzetet hiszen a magyar kormányzat döntött a háború<br>
mellett .Erről majd még írok.<br>
II. Lajosból egyébként tehetséges jó király lett volna ha nem jön<br>
a török .<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
2020.12.15. 19:06 keltezéssel, László<br>
Baják írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Egon! A feudális hadsereg egyik fontos<br>
sajátossága, hogy szervezés, fegyelem, irányíthatóság stb, nem<br>
úgy működik, mint egy újkori reguláris hadsereg. Ezt<br>
számonkérni Tomorin, vagy a magyar hadvezetésen szerintem nem<br>
korrekt. Ez adottság. (Mátyás boroszlói példája nem cáfolja ezt<br>
a tételt, ugyanis ott kizárólag zsoldosok harcoltak a törökhöz<br>
képest csekély erők ellen.) Szulejmán serege valószínűleg<br>
bármelyik európai hadsereget jó eséllyel megverte volna. A<br>
parasztok, ahogy nagyon helyesen írod legfeljebb kisegítő<br>
erőként jöhettek volna szóba, pl várvédelemben. Sajnálatos módon<br>
azonban az ország belsejében nem voltak végvárak. A Dráva és<br>
Buda között egyetlen védhető erődítmény sem volt. II: Lajos<br>
jövedelmének kérdését azt hiszem már tisztáztuk.<br>
Jövedelme kevesebb volt mint Mátyásnak (Mátyás<br>
különjövedelmeit legutóbb felsoroltam), de ennél lényegesebb,<br>
hogy a 16. századra drasztikusan romlott a magyar király<br>
jövedelmi helyzete a török szultánnal szemben. <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 15., K, 12:13):<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Lisa !<br>
Az alábbiakban küldök a HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM<br>
Jagelló kori hadszervezeti ismertetőjét ami igazolja azt<br>
amit írtam eddig és Laci ZOOMOS előadása közben szóban<br>
elmondtam:<br>
-- Nem csak Szulejmánnak volt állandó hadereje a<br>
Jagelló korban hanem a második legnagyobb állandó<br>
haderő Európában a Magyar Királyság végvári katonasága<br>
és a naszádosok (sajkások )voltak.-<br>
--Ahogy Lacinak és a kedves ZOOMOS résztvevőknek<br>
elmondtam bár Laci kételkedett ebben az 1526-s<br>
országgyűlés törvényi paranccsal hadba hívta a<br>
parasztokat is.(lásd az alábbi szövegben )<br>
Természetesen az urak akik a törvény meghozták pontosan<br>
tudták hogy a parasztok nem a zárt rendben harcoló profi<br>
zsoldos csapatok között vethetők be mert erre nem<br>
alkalmasok nyílt mezőn.Erre valóban példa az mikor a<br>
menekülő parasztok a Pilis előterében megpróbáltak<br>
szekérvárban védekezni és a török irreguláris lovasság<br>
nagy részüket lemészárolta.Az alkalmazásukat a végvári<br>
katonaság megerősítésére tervezték (követ dobni bárki<br>
tud a falra mászó törökökre ) továbbá bevetésüket és<br>
sáncmunkára valamint a törökök felvonulási útjának<br>
rombolása tervezték. Azonban annyira kevesen<br>
teljesítették behívási kötelezettségüket hogy az<br>
egyébként méltányos viselkedésű Tomori Pál is kihirdette<br>
aki nem teljesíti bevonulási kötelezettségét azt a saját<br>
portájának kapujára szögezteti fel.<br>
--Ahogy erről már beszéltünk Szulejmán birodalma kb. 12<br>
000 000 millió lakost a hadereje kb. 120 000 főt és az<br>
évi adó bevétele kb. 5 000 000 aranyforintot tett ki<br>
.Bár a haderő Magyarországra csak mintegy 70-80 ezer főt<br>
tudott felvonultatni óriási túlerőben volt a 26 000<br>
főnyi magyar és nemzetközi haderővel szemben .Az azonban<br>
a megtalált levéltári adtok szerint nem igaz az hogy<br>
II. Lajosnak csapni valóan rossz adó bevétele volt bár<br>
évtizedeken keresztül ezt szajkózták a történészi<br>
becslések kb. évi 250 000 aranyforintot mert a jövedelem<br>
elérte az 450 000 aranyforintot.<br>
---A Magyar Királyság haderejének bár fegyverzete jobb<br>
volt mint a törököké (a tüzérséget leszámítva ) így sem<br>
volt esélye egy nyílt csatában megverni a törököket csak<br>
egy védelmi pozícióban pl. a Karasica pataknál vagy egy<br>
aszimmetrikus hadviseléssel ahogy ezt Sz.Levente<br>
helyesen leírta . Abban Lacinak igaza van ,hogy a<br>
főleg feudális elemeket tartalmazó magyar had képtelen<br>
volt egy taktikai visszavonuláséra vagy aszimmetrikus<br>
hadműveletekre de ez csak azért volt így mert sem II.<br>
Lajosnak sem senki másnak nem volt meg a tekintélye az<br>
ellentmondást nem tűrő hadvezetésre.Mátyás király<br>
Boroszlónál sikerrel alkalmazta az aszimmetrikus<br>
hadviselést tehát még egyszer mondom az 1526-s<br>
hadjáratban elsősorban egy igazi katona király hiányzott<br>
.1526 nyarán a főurak a király jelenléte nélkül előre<br>
sem voltak hajlandóak menni hiszen II. Lajos kiadta<br>
Tomori javaslatára hogy a már beérkezett hadak előre<br>
vetett seregtestként vonuljanak fel a Drávához vagy<br>
legalább a Karasica patakhoz de senki sem teljesítette a<br>
parancsát .Tomori még így óriási vereséget mért a<br>
patakon átkelt irreguláris akindzsi lovasságra a törökök<br>
már azt hitték megérkezett a királyi sereg.Mohácsnál<br>
azért maradt le az Anatóliai Hadtest és a Szultáni<br>
Seregtest a Ruméliai Hadtest mögött mert teljesen<br>
kikészítette őket a patakon való átkelés .Ráadásul ekkor<br>
a török seregben már fellépet az élelmiszer hiány hiszen<br>
a török haderőnek főleg a rossz málházási<br>
szerszámozottság miatt nem volt jó a közúti szállítási<br>
kapacitása.Tehát ha törökök nem jutnak hozzá időben a<br>
mohácsi kikötőhöz akkor éhezés várt volna rájuk.<br>
<br>
Az alábbiakban olvashatjátok a hivatkozott<br>
hadszervezeti leírást :<br>
E.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM: Hadszervezet<br>
<br>
A Jagellók, II. Ulászló és II. Lajos uralkodása<br>
(1490-1526) <br>
Az 1493-ban feloszlatott Mátyás-kori zsoldos csapatok<br>
után állandó katonaságként a végvárak őrsége mellett<br>
fennálltak az udvari katonaság, az aula tagjainak<br>
bandériumai. Az 1498. évi törvény 21. cikkelye szerint a<br>
király bandériuma 1000 lovasból áll, a déli határok<br>
biztonságáért felelős négy fizetett királyi<br>
főtisztségviselő (az erdélyi vajda, a székely ispán, a<br>
temesi ispán, és a dalmát–horvát–szlavón bán) állandóan<br>
fegyverben tartott csapata pedig 400–400 lovast<br>
számlált. Ugyanakkor az ország a kor egyik legnagyobb<br>
létszámú határvédelmi katonaságát tartotta fenn 8000<br>
körüli létszámmal.<br>
Az 1498. évi 16. tc. szerint 11 déli vármegyében 24<br>
jobbágyporta után kellett felszerelni egy könnyűlovast,<br>
a többi megyében pedig 36 jobbágyporta után egy<br>
nehézlovast. Ennek fejében a király az 1498–1500-as<br>
hadügyi reformok során a korábbi egyforintos rendkívüli<br>
hadsegélyből befolyó uralkodói jövedelmének felét a<br>
bandériumtartó főuraknak és megyéknek engedte át, hogy<br>
katonáik zsoldjára és felszerelésére fordítsák.<br>
Az 1498-as katonai reform, amely kisebb-nagyobb<br>
módosításokkal Mohácsig érvényben maradt, a kilencvenes<br>
évek eleji rendszer hiányosságait küszöbölte ki azzal,<br>
hogy a telekkatonasági kulcson alapuló, decentralizált<br>
zsoldoshadsereget működtetett. A törvény név szerint<br>
sorol fel kb. 40 személyt, akik az állami adó felét a<br>
maguk számára szedhették be, ebből fizethették a<br>
telekkatonasági kvóta alapján általuk felfogadandó<br>
zsoldosokat, akik az ő zászlójuk (bandérium) alatt<br>
vonulhattak hadba. Az így kiállított hadsereg a korabeli<br>
források alapján egyértelműen zsoldosnak számított,<br>
ezért – szemben előzményével, a régebbi<br>
telekkatonasággal – külföldön is bevethetővé vált.<br>
Amennyiben nem volt háború, vagy valamilyen belpolitikai<br>
okból nem mozgósították a bandériumot, akkor annak<br>
tagjai birtokaikon tartózkodtak, és csak a felkelés<br>
elrendelésekor vonultak be. Kivételt jelentettek a<br>
királyi és tiszti bandériumok, illetve az egyházi<br>
csapatok, esetleg néhány nagyúr bandériumai, amelyeket<br>
gyakrabban mozgósítottak.<br>
A növekvő török veszély miatt a 16. században<br>
jelentősen nőttek az egyházi birtokok katonaállítási<br>
kötelezettségei, az 1526 előtti időszakban az egyházi<br>
bandériumok már a királyság állandó katonaságának<br>
részévé váltak. A nemesi felkelés is fennmaradt, az<br>
1518. évi 37. tc. a nemeseket személy szerinti hadba<br>
vonulásra kötelezte. A székelység kollektíven nemesnek<br>
számított, így a tartomány határain belül elvileg<br>
személyenként voltak kötelesek hadba vonulni. A<br>
parasztok mozgósítását az 1526-ban a tavaszi<br>
országgyűlés határozatainak 10. cikkelye rendelte el,<br>
sőt az 1526. évi hadjárat idején a magyarországi városok<br>
rövid idő alatt képesek voltak kvótájuk többszörösét is<br>
kiállítani. Emellett az 1490-ben létrejött magyar–cseh<br>
perszonálunió biztosította annak lehetőségét, hogy a<br>
magyar uralkodó szolgálatába fogadhassa a<br>
professzionális cseh zsoldosokat. A perszonálunió<br>
szintén lehetővé tette, hogy a cseh korona országainak<br>
rendjei segédcsapatokkal támogassák a magyar Jagellókat<br>
az oszmánok elleni harcban. Mindez azonban együttesen is<br>
kevésnek bizonyult 1526-ban a mohácsi síkon megvívott, a<br>
magyar történelemre nézve sorsdöntő következményekkel<br>
járó összecsapásban.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2020.12.11. 8:58 keltezéssel, Reinisch Egon írta:<br>
<br>
<br>
Kedves Lista !<br>
<br>
<br>
Köszönjük a hozzászólásokat külön Trixinek az állandó<br>
haderőkkel és Római Birodalom haderejével kapcsolatos<br>
kiegészítéseket.<br>
Úgy hiszem mindenki megértette mi a jelentősége a<br>
tárgyalt korszakban megjelent állandóan együtt tartott<br>
haderőnek .<br>
De valójában a feudális királyságoknak is állandó és<br>
hivatásos katonákból álló hadereje volt . Hiszen az<br>
adomány birtokot és a nemességet azért kapták a<br>
kiválasztottak hogy elkészíttessék a fegyverzetüket a<br>
vértjüket betanítsák és felszereljék a lovukat és<br>
törvény szerint nyugaton a csatlósokat és tovább adót<br>
hűbérbirtokon a hűbéreseket Magyarországon a<br>
familiárisokat fegyveres készen létben tartsák . Mikor<br>
körbe hordozták a véres kardot (kiadták a mozgósítási<br>
parancsot ) a nemeseknek hadba kellet szállni .Ettől<br>
hivatás rendi a feudális társadalom ahogy ezt mindig<br>
Laci szokta emlegetni.<br>
<br>
A fenti rendszer abban különbözött attól amit állandó<br>
haderőnek és új fejleménynek neveztünk a tárgyalt<br>
korszakban hogy a nemesek békeidőben otthon ültek a<br>
birtokaikon ha nem volt háború akkor kiestek a<br>
gyakorlatból és a mozgósításuk nehézkes volt .És<br>
gyorsan fejlődő Európában a nemesi fegyverzet lassan<br>
elavult,bár ehhez hozzá kell tennem 1526-ban a vértes<br>
lovasság még mindig a legnagyobb csapás mérő erő volt<br>
a törökök rettegtek is tőlük.<br>
<br>
A zsoldos kompániákkal meg az volt a baj hogy<br>
könnyebb volt felfogadni mint leszerelni és elküldeni<br>
őket .Ez a probléma megjelent az itáliai város<br>
államokban ahol néha még a hatalmat is átvették vagy<br>
nálunk amikor Kinizsinek szét kellett verni a Mátyás<br>
király halála után a randalírozó egyébként már régen<br>
fizetetlen zsoldosokat.Ez mutatja mennyire állandóan<br>
létező haderő volt a nemesi bandérium hogy a nemesi<br>
haderő képes volt legyőzni a zsoldosokat.<br>
<br>
Így aztán a 17.század végére klasszikusan a 18<br>
.században kialakultak az állandó kizárólag állami<br>
vezetésű haderők ahogy a hadtörténészek hívják "állami<br>
zsoldosok " ahol a legénység már a társadalomból<br>
hosszú időre kivont állami zsoldot kapó(ez általában<br>
csapni valóan alacsony volt ) eredetileg közrendű<br>
hivatásos katonákból állt,csak a tisztek voltak<br>
továbbra is nemesek.Ehhez azonban már egy magas<br>
adóbevételű állam kellett .<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2020.12.10. 14:52 keltezéssel, Levente Vihar írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Történészek!<br>
A Római Birodalom serege milyen szervezésben<br>
volt? Úgy rémlik, hogy a császárság korában már<br>
volt állandó sereg. (?)<br>
ÜdvözletteL.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Romhányi Beatrix<br>
<a href="mailto:t.romhanyi@gmail.com" target="_blank">t.romhanyi@gmail.com</a>><br>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 10., Cs, 13:57):<br>
<br>
<br>
Kedves Levente!<br>
A hivatásos hadseregek valóban ekkortájt<br>
tűntek fel (némi 14. századi, itáliai<br>
előzmények után), de a hivatásos hadsereg nem<br>
egyenlő az állandó hadsereggel. Amúgy éppen a<br>
közép-európai térségben is történt fontos<br>
dolog ebből a szempontból: Jan Zizka cseh<br>
zsoldosvezér az 1420-as években számos újítást<br>
vezetett be a huszita seregben. Ő állította<br>
össze az első fennmaradt tábori rendtartást,<br>
például. Mivel a cseh zsoldosok a 16. századig<br>
fontos szerepet játszottak az európai,<br>
különösen a közép-európai zsoldospiacon, ennek<br>
a hatása egyáltalán nem elhanyagolható.<br>
Viszont a hadtörténészek szerint az első<br>
ténylegesen állandó hadseregeket a 17.<br>
században szervezték meg, és ennek az anyagi<br>
vonzatával is akkor kezdtek intenzíven<br>
foglalkozni (pl. Montesquieu).<br>
Üdvözlettel<br>
Trixi<br>
<br>
<br>
<br>
Sziklay<br>
Levente <a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 10., Cs, 13:36):<br>
<br>
Kedves Egon,<br>
Trixi!<br>
A hivatásos hadseregek pont ebben a korban, <br>
az 1400-as évek közepétől az 1500-as évek<br>
közepéig tartó időben került sor.<br>
A francia zsandárok - gendermaire első<br>
egységét 1437-ben VII. Károly állította fel,<br>
majd 1534-ben I.Ferenc szervezte át,<br>
lényegében félhivatásos nehézlovassággá. Más<br>
próbálkozások is voltak - pl. Cesare Borgia -<br>
de az első valódi hivatásos hadsereget az<br>
1500-as évek elején <br>
Gonzalo de Córdoba, a Nagy Kapitány szervezte<br>
meg. Ő találta ki az ezred rendszert, majd a<br>
tertio formációt, aminek következtében 150<br>
évre a spanyol gyalogság legyőzhetetlenné<br>
vált.<br>
<br>
Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
írta:<br>
><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Kedves Lista !<br>
> Még egy mítoszt szeretnék eloszlatni<br>
:nevezetesen azt hogy Mátyás<br>
> királynak volt állandó mezei serege<br>
volt .Ha Mátyás elhatározta<br>
> magát egy hadjáratra és ehhez a<br>
feudális bandériumokat is igénybe<br>
> vette akkor a már többször szóba<br>
hozott feudális mozgósítási<br>
> rendszer és logisztikai képesség<br>
(pl. az aratás ideje ) miatt a<br>
> sereg csak nyár végén kezdte meg a<br>
gyülekezést .Ehhez igazították<br>
> a zsoldosok felfogadását :A másik<br>
mítosz az hogy télen nem<br>
> háborúztak az előbb említett<br>
hadrafoghatóság miatt mindig<br>
> belecsúsztak a hadjáratok a<br>
télbe.Így tehát Mátyás is csak<br>
> általában félévre fizette a<br>
zsoldosakat azonban ahogy Trixi<br>
> említette még ez is elviselhetetlen<br>
teher volt a magyar<br>
> költségvetésnek .<br>
> Ugyan akkor Szulejmán mellett pont a<br>
Magyar Királyságnak volt az<br>
> egyik nagy létszámú állandó serege<br>
Európában és ez nem más volt<br>
> mint a végvári katonaság amely<br>
szintén állt feudális és zsoldos<br>
> kontingensből állt.Ez a létszám az<br>
1500 évek elején elérte az 5500<br>
> lovast akik a végvárak térségét<br>
biztosították a török portyák<br>
> ellen és 1200 végvár védő gyalogost<br>
és több mint ezer fő<br>
> naszádost hisze a Dunát is<br>
biztosítani kellett..Csak<br>
> összehasonlításul ekkor a VIII.<br>
Henrik alapította állandó királyi<br>
> testőrsé "Yeoman " gárda(még ma is<br>
láthatjátok őket a Towerben )<br>
> is csak 600 főt tett ki .Ennél<br>
nagyobb szintén csak háborús<br>
> helyzetben fenntartott sereget csak<br>
Franciaország vagy az itáliai<br>
> város államok vagy V. Károly (de<br>
változó létszámú ) tudott <br>
> biztosítani.Az állandó végvári<br>
katonaság eltartása rettenetes<br>
> költségekkel járt az említett 1522<br>
évi költségvetésben ahol 441 00<br>
> aranyforintnyi adóbevétel gyűlt<br>
össze a hadi kadások 324 000 arany<br>
> forintot tettek ki.<br>
> Egy forrás szerint Mátyás királynál<br>
1488 -ban merült fel először<br>
> hogy egész évben együtt tartsa a<br>
seregét de erre a magyar költség<br>
> vetés képtelen volt ez csak akkor<br>
valósul meg ahogy ezt Trixi is<br>
> említette amikor a sereg eltartotta<br>
magát a meghódított osztrák<br>
> tartományokban.Ezért az ottaniak<br>
nyilván aranyba foglalták a nagy<br>
> királyunk nevét.<br>
> <br>
> Egyszer Mátyás megkísérelte a zsoldos<br>
sereg egy részét Sopronba<br>
> átteleltetni de ebből az lett hogy<br>
télen a zsoldosok olyan<br>
> randalírozás, rablást ,erőszakolást<br>
rendeztek a városban hogy a<br>
> Soproni elöljáróság a következő<br>
ország gyűlésen 2000 forintnyi<br>
> kárt jelentett be miközben az évi<br>
adókötelezettsége csak 1200<br>
> forint volt .<br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
> 2020.12.09. 17:02 keltezéssel, László<br>
> Baják írta:<br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Kedves lista! Nem akarok vitatkozni<br>
és csak halkan<br>
> jegyzem meg, hogy akármekkora volt<br>
is a magyar király<br>
> adóbevétele, a szultáné ekkor már<br>
2-3 szor akkora volt. A 16.<br>
> századra drámaian romlott ez az<br>
arány. Hosszabb távon<br>
> Magyarország, egyedül szinte<br>
esélytelen volt az Oszmánokkal<br>
> szemben. nem Tomorin múlott, aki a<br>
körülményekhez képest jól<br>
> teljesített. Mátyásnak a rendes<br>
adóbevételeken kívűl<br>
> egyébként sok egyéb bevétele is<br>
volt. Pl: rendkívüli hadiadó, be<br>
> nem töltött püspökségek<br>
jövedelmeinek kisajátítása,<br>
> marhakereskedelmi monopólium<br>
haszna, külföldi segélypénzek, a<br>
> meghódított területekről származó<br>
jövedelmek, stb. Mátyás<br>
> zsoldosserege többé-kevésbé<br>
állandó volt, míg a Mohácsnál<br>
> harcoló zsoldosokat csak rövid<br>
időre fogadták fel. <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Mentes<br>
> a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>><br>
> ezt írta (időpont: 2020. dec.<br>
9., Sze, 9:28):<br>
> <br>
> Kedves<br>
> Lista !<br>
> <br>
> Annak illusztrálására hogy<br>
mennyire nem alkalmazhatjuk a régi<br>
> <br>
> beidegződött történelem<br>
felfogásokat bemutatom a a a Mohácsi<br>
> csata <br>
> előtti Magyar Királyság<br>
költségvetési kutatásait és Don-<br>
> Kanyar a Magyar <br>
> Királyi 2. Honvéd Hadsereg<br>
páncélelhárítási eredményét.<br>
> <br>
> Trixi múltkor figyelmünket hogy<br>
a középkori magyar állam<br>
> mennyire jól <br>
> teljesített még akkor is amikor<br>
kezdett lemaradni a nyugati<br>
> termelési <br>
> módoktól és a város fejlődési<br>
tendenciáktól és csak azért nem<br>
> épültek <br>
> Loire menti kastélyok mert a<br>
török elleni végvár rendszer és <br>
> határvédelem elszívta a<br>
pénzt.Ezt a legújabb kutatások<br>
> abszolút <br>
> igazolták így ismét megdőlt egy<br>
mítosz úgy tűnik II. Lajos<br>
> kormányzata <br>
> megközelítően annyi adóbevételt<br>
volt képes összegyűjteni mint<br>
> Mátyás <br>
> király és emiatt pontosan akkora<br>
zsoldos kontingenst tudott<br>
> felállítani <br>
> mint a nagy királyunk.<br>
> <br>
> Ehhez képest idén nyáron még<br>
mindig azt olvastam a mohácsi<br>
> csata <br>
> évfordulóján hogy csapni való<br>
volt II. Lajos adóbevétele<br>
> 220-250 ezer <br>
> aranyforint érték és hiányoztak<br>
a zsoldosok.<br>
> <br>
> Pedig már 2016-ban megjelent<br>
Weisz Boglárka szerkesztésében a<br>
> <br>
> "Pénz,posztó,piac " című<br>
könyvben C. Tóth Norbert által írt<br>
> fejezetben <br>
> az 1522 év rekonstruált<br>
költségvetése.Ebből az a döbbenetes<br>
> eredmény jön <br>
> össze hogy az államháztartási<br>
hiány -13 942 arany forint volt<br>
> csak és a <br>
> Magyar Királyság 441 390<br>
aranyforint rendkívüli adókat is<br>
> tartalmazó <br>
> jövedelmet teljesített ebben az<br>
évben.Hol tartanak mai modern<br>
> államok <br>
> ehhez képest a költségvetési<br>
hiányt tekintve?<br>
> <br>
> Mindig is feltűnt nekem hogy<br>
volt képes 1526-ban a kormányzat<br>
> pontosan <br>
> akkora haderőt felállítani mint<br>
Mátyás király hadi csúcs<br>
> létszáma <br>
> ráadásul megközelítően akkora<br>
zsoldos kontingenssel .Hát így.<br>
> <br>
> Mivel Mátyás király adó<br>
beszedési képességét eddig erősen túl<br>
> becsülték <br>
> a Mátyás és II.Lajos bevételei<br>
gyakorlatilag egymáshoz<br>
> közelítenek.<br>
> <br>
> Csak a sereg begyakoroltsága egy<br>
tekintélyes hadvezér vagy egy<br>
> igazi <br>
> katona király hiányzott ahhoz<br>
hogy a sereg eredményesebb<br>
> legyen <br>
> Mohácsnál .Vagyis nem a fekete<br>
sereg csak Mátyás király egy<br>
> katona <br>
> király volt az egyetlen tényező<br>
amely Mohácsnál hiányzott<br>
> ,persze a <br>
> törökök így is 2,5 szeres<br>
túlerőben voltak de gyengébb<br>
> fegyverzettel <br>
> rendelkeztek a tüzérséget<br>
leszámítva.<br>
> <br>
> Tavaly a doni katasztrófa<br>
évfordulóján megírtam hogy a 2.<br>
> magyar <br>
> hadsereg páncél törő tüzérsége<br>
és a magyar és német harckocsik<br>
> <br>
> gyakorlatilag megsemmisítették a<br>
szovjet harckocsi dandárok<br>
> első <br>
> lépcsőit mialatt ugyan maguk is<br>
elvéreztek de így tudott a 2.<br>
> magyar <br>
> hadsereg nagy veszteségek árán<br>
de hazajönni.<br>
> <br>
> Tehát két történelmi mítosz is<br>
megdőlt az elmúlt évek<br>
> kutatásai alapján <br>
> a csapnivaló II. Lajos köthető<br>
adóbevétel mítosza és a 2.<br>
> magyar <br>
> hadseregben a páncél elhárítási<br>
képesség teljes hiánya .<br>
> <br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
> <br>
> -- <br>
> Ezt az e-mailt az Avast<br>
víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
> <a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
> <br>
> <br>
_______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
> <br>
_______________________________________________<br>
>Grem mailing list<br>
><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
> <br>
> <br>
><br>
>_______________________________________________<br>
>Grem mailing list<br>
><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
><br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>