<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div dir="ltr">
<h2><font size="2"><span style="font-weight:normal"><a href="https://www.mcse.hu/egyesulet/eszlelesi-ajanlat/egi-kalendarium-2020-december/" target="_blank">https://www.mcse.hu/egyesulet/eszlelesi-ajanlat/egi-kalendarium-2020-december/</a></span></font></h2><h2>A Jupiter és a Szaturnusz együttállása december 21-én</h2>
<p>Hónapok óta figyelhetjük a kora esti égen, ahogy két legnagyobb 
bolygónk, a Jupiter és a Szaturnusz egyre jobban megközelíti egymást. 
Miért is olyan különleges esemény ez? A belső bolygók – Nap körüli 
keringési idejük rövidsége miatt – viszonylag gyakran kerülnek 
együttállásba akár egymással, akár a külső bolygókkal. A Jupiter és a 
Szaturnusz arról is nevezetes, hogy – viszonylag hosszabb Nap körüli 
keringési idejük miatt – együttállásukra is meglehetősen sokat kell 
várni, ugyanakkor mégis emberi léptékű periódusidőről van szó.</p>
<p>Mivel a Jupiter és a Szaturnusz sem pontosan az ekliptika síkjában 
kering, a különböző konjunkciók alkalmával a két égitest – Földről 
látható – legkisebb szögtávolsága is eltérő. Az idei esztendő 
különlegesnek számít abban, hogy a szögtávolság minimuma jóval kisebb az
 átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki!<br>
Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban 
fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz a 
földi égbolton. Legutóbb 2000 tavaszán „körözte le” a Jupiter a 
Szaturnuszt. Akkor a média leginkább attól volt hangos, hogy – mivel 
több más bolygó is egy irányban látszott – az összeadódó gravitációs 
erők nagy kalamajkát okoznak, és ehhez talán a bűvös 2000-es szám is 
további alapos indokot szolgáltathatott… A 2000 tavaszán bekövetkezett 
együttállással valóban volt probléma, leginkább az, hogy nem sokat 
láthattunk belőle, hiszen a bolygók Naptól mért szögtávolsága nagyon 
kicsi volt. Idén ennél lényegesen jobb lesz a helyzet, mivel a szép 
jelenség a Naptól mintegy 30 foknyira látszik majd.</p><div id="m_1300059537761677225gmail-attachment_2881737" style="width:550px"><a href="http://www.mcse.hu/wp-content/uploads/2020/12/1_____brah_m_202003190334_Bolyg_sor_Holddal_33949.jpg" target="_blank"><img src="http://www.mcse.hu/wp-content/uploads/2020/12/1_____brah_m_202003190334_Bolyg_sor_Holddal_33949-540x360.jpg" alt="" width="540" height="360"></a><p id="m_1300059537761677225gmail-caption-attachment-2881737">A
 Jupiter és a Szaturnusz már a tavaszi hajnalokon is egymáshoz közel 
látszottak. Ábrahám Tamás Zsámbékon készítette ezt a felvételt, 2020. 
március 19-én hajnalban. A holdsarló fölött a Mars, jobbra fent a 
Jupiter és a Szaturnusz látható.</p></div><p>Amikor a két óriásbolygó az
 év eleji, Nappal történt együttállás után megjelent a hajnali égbolton,
 még több mint 10 fok választotta el őket egymástól. Ahogy a Föld Nap 
körüli keringése során megközelítette a Jupitert és a Szaturnuszt 
összekötő képzeletbeli egyenest, májusra ez az érték 5 fok alá csökkent.
 Ám ezután Földünk elérte pályájának nyári szakaszát, és ismét távolodni
 kezdett az óriásbolygókat összekötő – akkor még „lassan mozgó” – 
egyenestől, így a látszó szögtávolságuk is növekedni kezdett, szeptember
 elejére elérte a 8 fokot. Ezután az említett egyenes ismét közeledni 
kezdett bolygónkhoz, így a szögtávolság megint folyamatosan csökken. 
November elején már csak 5 fok volt kettejük között, ezért már a 
nagyközönség számára is feltűnhetett a csillagokhoz képest feltűnően 
fényes égi páros. (Közben november 2-án bekövetkezett a két bolygó már 
említett heliocentrikus együttállása is.) A szögtávolság december 
elejére 2 fokra szűkül, és a csökkenés meg sem áll december 21-éig, a 
„Nagy Együttállás” estéjéig.</p><div id="m_1300059537761677225gmail-attachment_2881734" style="width:550px"><a href="http://www.mcse.hu/wp-content/uploads/2020/12/20201221-egyuttallas.jpg" target="_blank"><img src="http://www.mcse.hu/wp-content/uploads/2020/12/20201221-egyuttallas-540x306.jpg" alt="" width="540" height="306"></a><p id="m_1300059537761677225gmail-caption-attachment-2881734">A
 nagy együttállás 2020. december 21-én este. Szabad szemmel nézve a 
Jupiter és a Szaturnusz szinte összeolvad, annyira közel látszanak 
egymáshoz. (<a href="http://space.com" target="_blank">space.com</a>)</p></div><p> </p><div id="m_1300059537761677225gmail-attachment_2881735" style="width:410px"><img src="http://www.mcse.hu/wp-content/uploads/2020/12/20201221-egyuttallas-tavcsoves.jpg" alt="" width="400" height="399"><p id="m_1300059537761677225gmail-caption-attachment-2881735">A távcsőben elénk táruló kép december 21-én kora este. (<a href="http://skyatnightmagazine.com" target="_blank">skyatnightmagazine.com</a>)</p></div><p>A
 nagy nap estéjén, december 21-én a Jupiter deklinációja –20°35’, a 
Szaturnuszé –20°29’ (a Jupiter látszik lent, a Szaturnusz fent), a 
bolygópáros a Naptól mért 30 fokos keleti kitérésben látható a kora esti
 égbolton. Budapesten a Nap 15:56-kor nyugszik, a polgári szürkület 
16:31-kor, a navigációs szürkület 17:11-kor, a csillagászati szürkület 
pedig 17:48-kor ér véget (minden időpontadat KözEI-ben megadva). A 
Jupiter csak 18:14-kor, a Szaturnusz 18:15-kor nyugszik, ami azt 
jelenti, hogy derült idő és jó horizont esetén kényelmesen 
megfigyelhetjük a párost a délnyugati égbolton. A Jupiter fényessége 
mintegy –2 magnitúdó, a Szaturnuszé 0,6 magnitúdó lesz. A 6 ívperces 
szögtávolság – ami az Alcor és a Mizar szögtávolságának ­mindössze a 
fele! – azt eredményezi, hogy jó szemű észlelők elvileg már szabad 
szemmel is két különálló objektumnak láthatják őket, de binokulárral, 
ill. távcsővel megfigyelve természetesen egyértelműen különválaszthatók.
 (A navigációs szürkület kezdetén a pontos szögtávolságuk 6’10’’ lesz.)</p>
<p>Habár karácsony előestéjén nem mindenki számára jelent első számú 
elfoglaltságot a csillagos égbolt tanulmányozása, most mégis különös 
jelentősége van annak, hogy a Jupiter és a Szaturnusz ilyen szép 
együttállása épp ezekben a napokban mutatkozik. Miért?<br>
„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, Heródes király 
idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt 
kérdezték: »Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az
 ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.«” – 
olvashatjuk a Bibliában, Máté evangéliumában. (Más fordítás szerint: 
„láttuk csillagát napkeleten”.)<br>
A Szentírás alapján Jézus Krisztus születését egy „csillag” adta hírül, 
amelyet betlehemi csillagnak is nevezünk. Csillagászok és történészek 
sokat foglalkoztak annak megfejtésével, hogy vajon milyen égi jelenség 
mutatkozhatott azokban az időkben, mi lehetett a titokzatos betlehemi 
csillag.</p>
<p>A lehetséges magyarázatok között felmerülhetett üstökös, szupernóva, 
ill. több bolygóegyüttállás is. Amennyiben üstökös lett volna a 
különleges égi jelenség, vélhetően a távol-keleti országokban észlelő 
csillagászok is feljegyezték volna – ilyen feljegyzés azonban nem 
ismert. Másfelől tudjuk, hogy az üstökösök megjelenését szinte kivétel 
nélkül negatív eseményekhez társították, ezért sem valószínű, hogy egy 
üstökös megjelenéséből a Megváltó születésére következtettek volna. 
Szupernóva-robbanásról sincs feljegyzés a Kr. e. 134 és Kr. u. 173 
közötti időből. A Vénusz és a Jupiter közeli együttállása is többször 
bekövetkezett Krisztus születésének időszakában, ám ezek az események 
Kr. e. 4 után voltak, amikor Heródes már nem élt. Azt biztosan tudjuk 
ugyanis, hogy Heródes Kr. e. 4-ben halt meg, sőt arra is 
következtethetünk, hogy a Biblia által említett, Augustus császár által 
elrendelt összeírás Kr. e. 8–7-ben volt. Ezek alapján nagy 
valószínűséggel kijelenthető, hogy Jézus Krisztus születése a Kr. e. 
7-es évre tehető.</p><div id="m_1300059537761677225gmail-attachment_2879730" style="width:550px"><img src="http://www.mcse.hu/wp-content/uploads/2019/12/haromkiralyok-zsana-540x387.jpg" alt="" width="540" height="387"><p id="m_1300059537761677225gmail-caption-attachment-2879730">Az
 betlehemi csillag egyik legelső ábrázolása látható a ravennai Új Szent 
Apollináriusz bazilika mozaikjain. A számunkra legérdekesebb, 
legkedvesebb részlet alapján készítette el a Polaris Csillagvizsgáló 
számára a képen látható mozaikot Varsányi Zsuzsa restaurátor.</p></div><p>Ebben
 az esztendőben a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros („legnagyobb”) 
együttállást produkált a Halak csillagképben. A korabeli asztrológiai 
értelmezések további segítséget nyújthatnak: a Jupiter királyra, 
uralkodóra utalt, a Szaturnuszra a zsidóság bolygójaként tekintettek, a 
Halak csillagkép pedig a születést is jelképezte. Innen már nincs messze
 az a gondolat, hogy a Jupiter és a Szaturnusz Halak csillagképben 
létrejött együttállása „a zsidók királyának születését” adja hírül – 
erre az értelmezésre juthattak a napkeleti bölcsek is. Mindemellett 
ebből az időszakból más olyan rendkívüli égi jelenségről nincs 
tudomásunk, amely különleges mivoltával és lehetséges asztrológiai 
értelmezésével a nagy eseményre, Jézus születésére utalhatna, így talán 
nem túlzás azt kijelenteni, hogy a betlehemi csillag nagy eséllyel a 
Jupiter és a Szaturnusz Kr. e. 7-ben (háromszor is) bekövetkezett 
együttállása lehetett. (Ugyanerre a következtetésre jutott Ponori 
Thewrewk Aurél és Teres Ágoston – csillagász-pap, a vatikáni 
csillagászati obszervatórium magyar származású munkatársa – is. Előbbi 
szerzőnek 1993-ban jelent meg Csillagok a Bibliában, utóbbinak pedig 
1994-ben Biblia és asztronómia című munkája.)</p><div id="m_1300059537761677225gmail-attachment_2881748" style="width:550px"><img src="http://www.mcse.hu/wp-content/uploads/2020/12/1____Cseh_202012011558_Jupiter_Szaturnusz_k_zeled_s_95397-540x360.jpg" alt="" width="540" height="360"><p id="m_1300059537761677225gmail-caption-attachment-2881748">A Jupiter és a Szaturnusz párosa 2020. december 1-jén este Debrecenből, Cseh Viktor felvételén.</p></div><p>Bár
 ennek megítélése szubjektív lehet, azt gondolom, hogy az önmagában is 
rendkívül szép, látványos – és szorossága miatt igen ritkának mondható –
 jelenséget ez a feltételezhető bibliai vonatkozása még különlegesebbé 
emelheti azáltal, hogy az együttállás közvetlenül Jézus Krisztus 
születésének ünnepe, karácsony előtt fog bekövetkezni. Ha elfogadjuk az 
előbbi okfejtést, és persze azt, hogy a Szentírásban említett 
csillagászati természetű események valóságos jelenségeket takarnak, 
akkor talán némi emelkedettséget is érezhetünk, ha arra gondolunk, hogy 
az idei karácsonyi égbolt talán legfeltűnőbb jelensége ismét az egykori 
betlehemi csillag lesz!</p>
<p>Bár a csillagászattól kicsit távolibb vizekre vezet, azért talán nem 
indokolatlan annak felvetése, hogy a fentiek fényében a jelenség 
bekövetkezése, látványa ebben a nehéz időszakban sokaknak adhat 
különleges támogatást. Lehet, hogy idén esetleg kevesebben tudjuk 
szeretteinkkel, ill. távolabbi családtagjainkkal együtt tölteni a 
karácsonyi ünnepeket, de ha felnézünk, látjuk, hogy mindannyian 
ugyanazon égbolt alatt élünk, és ezen az égbolton most talán ugyanazt a 
rendkívüli jelenséget láthatjuk, ami több mint kétezer évvel ezelőtt a 
Messiás, Jézus Krisztus születéséről adott hírt.</p>

</div>
</div></div>