<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Most azt akarjátok itt nekünk bebizonyítani, h mi egy sehonnai
gyökértelen nép vagyunk?</p>
<p>Mi senkivel és semmivel nem vagyunk azonosak, rokonok, csak úgy
jöttünk a semmiből, írástudás meg minden nélkül...</p>
<p>.. és még csodálkozik valaki, h a fiataljainknak semmit sem
jelent a hazaszeretet.<br>
</p>
<p>Bocsi, kissé leszállt az inger küszöböm, ezeket végig olvasva.<br>
</p>
<p>A<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020. 12. 07. 21:29 keltezéssel, Gy
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:alpine.LNX.2.23.453.2012071316290.12514@fete.tothl.hu">Kedves
Laci!
<br>
<br>
Ugyan tudás híján egy-két érdekességen túl többet nem tudok ehhez
a vitához hozzáadni, de azért az én nézőpontomból is látszik
annyi, hogy Egon nem tett egész mai populációkra vonatkozó
általános megállapításokat.
<br>
<br>
Én úgy értettem, hogy annyit állít, hogy:
<br>
<br>
1. A hajdani szkíta és hun
kultúrkörök/birodalmak/politikai-katonai szerveződések az új
régészeti és egyéb korszerű tudományok (genetika,
ingormatika=íráskutatás) eredmények fényében sokkal fejlettebb és
nagyobb hatásúak voltak, mint a sokan korábban gondolták.
<br>
<br>
2. Ezen hajdani birodalom-kultúra rendszer (legyen az akár laza
népszövetség is, egy vezérlő vonallal) utózöngéi mind a mai napig
kimutathatók -- és lekinkább a mi kultúránkban-portánkon.
<br>
<br>
Nincs itt szó arról, hogy a magyar azonos a hunnal vagy a
szkítával, vagy, hogy a kárpát medence összes szél által megtépett
régiójában 1690-ben mindenki folyákonyan gyakorolta a rovásírást,
vagy, hogy a hun birodalom ne lett volna sok-etnikumú vagy
soknyelvű.
<br>
<br>
Nem jól értettem?:
<br>
<br>
Gyuszi
<br>
<br>
<br>
On Mon, 7 Dec 2020, László Baják wrote:
<br>
<br>
<blockquote type="cite">Date: Mon, 7 Dec 2020 21:12:39 +0100
<br>
From: László Baják <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com"><laszlo.bajak@gmail.com></a>
<br>
Reply-To: <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
To: <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
Subject: Re: [Grem] szkíták - hunok - írásbeliség
<br>
<br>
Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek között.
<br>
<br>
[icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
<br>
Mentes a vírusoktól. <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:reinisch@t-online.hu"><reinisch@t-online.hu></a> ezt írta (időpont:
2020. dec. 7., H,
<br>
21:05):
<br>
<br>
Kedves Lista !
<br>
<br>
Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli olasz
<br>
hadmérnököt. Az ő feladata volt hogy a magyarországi a
<br>
elpusztult úthálózat felújítására és az hogy
közúti-folyami
<br>
kapcsolatokra egy hálózati javaslatot tegyen.Marsigli a
nagy
<br>
rovásbotról így nyilatkozott (1690) :------A Székelyföld
régi
<br>
szkíta lakóinak nyelvének fára faragott gyűjteménye,mely a
<br>
katolikus hitre először áttértek használatára a mozgó
ünnepek
<br>
naptárát tüntette fel.-----
<br>
<br>
Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott jártakor is
<br>
1200-1300-s évekből származtatják akkoriban ezek a botok a
<br>
templomok bejátánál voltak elhelyezve hogy a belépők
<br>
tájékozódhassanak a az egyházi ünnepekről. Marsigli
szerint
<br>
ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát teljes körű
volt az
<br>
írás-olvasni tudás.Az olasz hadmérnök azt is megkérdezte
az
<br>
ottaniaktól ezt az írást honnan tanulják meg az emberek
,válasz
<br>
ki az édesanyjától -ki az édesapjától-
<br>
<br>
Üdv. Egon
<br>
<br>
2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:
<br>
Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint elsőre
<br>
látszik. Kérdéses, hogy lehet-e egyáltalán törzsi
<br>
szervezetben élő népeknek saját írásbelisége, vagy csak
<br>
államoknak. Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk valódi
<br>
írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő szövegeket
<br>
nem, hanem csak szavakat, pl.tulajdonjelzéseket tudnak
<br>
rögzíteni vele, esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek
<br>
örvendő betűket, szövegeket őrizgetnek, amelyet adott
<br>
esetben el sem tudnak olvasni. stb. Az írásbeliségre a
<br>
következő variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy inkább
<br>
állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép
<br>
máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét.
<br>
Egy állami elit idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép
<br>
nagyobb részétől idegen nyelvet rögzít ill. használ. Pl.
<br>
Az Árpád-kori Magyarországon egy szűk klerikusréteg
<br>
adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a latin
<br>
nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű
<br>
elterjedettsége és használata erősen vitatott. (Szerintem
<br>
inkább az a valószínű, hogy a honfoglalókhoz csatlakozott
<br>
(korábban önálló államalkotóként is létező) onogurok,
<br>
illetve az avar birodalomból hátramaradt onogurok
<br>
ismerhettek és használhattak rovásírást eredetileg egy
<br>
török nyelv rögzítésére. Ez az írás utóbb a székelyeknél,
<br>
azaz egy olyan vegyes eredetű mesterségesen szervezett
<br>
katonai segédnépnél, amely onogurokat is a soraiba
<br>
fogadott magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv
<br>
rögzítésére is alkalmas írássá. Ez azonban csak az én
<br>
elképzelésem.) Egy sokféle népet magában foglaló nomád
<br>
állam esetén egy valamilyen kimutatható íráshasználat nem
<br>
jelenti automatikusan a "nép" de az állam írásbeliségét
<br>
sem. Az elvi problémáim után a konkrét kérdésre adható
<br>
válasz. Szerencsés esetben pl.a sztyeppei népek esetleges
<br>
íráshasználatáról a szomszédos földművelő magaskultúra
<br>
(állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a
<br>
hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk
<br>
írásról, ha romlandó anyagra írott szöveg véletlenül
<br>
megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a 17. században pl.
<br>
lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt.
<br>
Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó
<br>
anyagra is felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre),
<br>
ami fennmaradhat. A nagyszentmiklósi kincs edényein görög
<br>
betűs görög, görög betűs török és rovásbetűs török
<br>
feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján hogy az
<br>
avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett? Lehet,
<br>
hogy csak arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban
<br>
voltak egyes emberek (szolgák?) akik ismerték az írást.
<br>
Ingoványos terület ez nagyon, amely nagyfokú óvatosságot
<br>
igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak vele. Üdv
<br>
<br>
<br>
[icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
<br>
Mentes a vírusoktól. <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a>
<br>
<br>
Sziklay Levente <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:lsziklay@freemail.hu"><lsziklay@freemail.hu></a> ezt írta (időpont:
2020.
<br>
dec. 7., H, 14:45):
<br>
Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!
<br>
<br>
A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem tudunk.
<br>
Sem a hunok írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor
<br>
mulandó anyagra írt dolgok megmaradnak, - sivatag, mint
<br>
Egyiptom vagy a Szentföld; mocsár, mint nyírfakéregre írt
<br>
írások Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A
<br>
tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk , az
<br>
nem létezik, nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a
<br>
hiányokat kitölteni úgy, hogy nem a történelem saját
<br>
fantáziánk szerinti újraalkotása lnn...
<br>
<br>
Példa erre a permi népek közé tartozó komik. A ők
<br>
szomszédaink voltak a Magna Hungaria-beli korszakunkban,
<br>
ezt bizonyítják azok a közös lexikális és nyelvtani elemek
<br>
a komiban és más permi nyelvekben, valamint a magyarban,
<br>
amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl. közös a
<br>
kenyér szó, a főnévi igenév -ni képzője és a számnevek -nc
<br>
és -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A
<br>
magyarok kapcsolatai a permiekkel – a tudósok egybehangzó
<br>
véleménye szerint – nem lehettek intenzívek és hosszúak.
<br>
<br>
A történetírásban először a kijevi őskrónikában említik a
<br>
permi finnugor népeket majd Novgoroddal voltak többnyire
<br>
kereskedelmi, néha háborús kapcsolatban.
<br>
A komik megkeresztelője, Permi Szent István 1340-ben
<br>
született. Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga
<br>
fordított le néhány bibliarészletet, imát és liturgikus
<br>
éneket komi nyelvre. A komi írásbeliség régiségét tekintve
<br>
az uráli népek körében – megelőzve a finnekét és az
<br>
észtekét is – a magyaroké után a második. Komi nyelvű
<br>
egyházi liturgiát is alkotott.
<br>
<br>
Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia, mind a
<br>
komi írás megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az
<br>
évszázadok folyamán elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet
<br>
maga Permi Szent István festett – őriz már csak egy
<br>
abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés könyvének
<br>
18. fejezetéből.
<br>
<br>
E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg létezett-e
<br>
komi írás vagy csak valamilyen jelrendszer volt...
<br>
<br>
Reinisch Egon <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:reinisch@t-online.hu"><reinisch@t-online.hu></a> írta:
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a>
<br>
<br>
<br>
Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:
<br>
<br>
Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy
<br>
előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa
<br>
irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek
<br>
között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen
<br>
leszármazottai a szkítáknak amit a sírleletek is igazolnak a hunokban
<br>
is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a
<br>
kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így
<br>
látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki
<br>
valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>
részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben
<br>
elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>
történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.
<br>
<br>
Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>
jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a
<br>
visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok
<br>
léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő
<br>
mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen
<br>
leszármazottját egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja
<br>
volt.
<br>
<br>
A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző
<br>
volt az hogy a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben
<br>
döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok
<br>
ez a görögöknél a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem
<br>
örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak
<br>
és a szkítáknak volt is egy közös Isten nevük :Turán.
<br>
<br>
Üdv. Egon
<br>
<br>
<br>
--
<br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://www.avast.com/antivirus">https://www.avast.com/antivirus</a>
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
<br>
[icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
<br>
Mentes a vírusoktól. <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a>
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
<br>
<br>
</blockquote>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>