<div dir="ltr">Kedves Rita! Sajnos a kiállítást nem láttam, de valószínűleg az Orkhon völgyi feliratokról lehet szó. A keleti türk Bilge kagán és öccse Kül tegin (fejedelmi rang) török nyelvű köbe vésett rovásfeliratai ezek a VII. századból.</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">csakany <<a href="mailto:csakany@cs.bme.hu">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 18:10):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Mindenki!<br>
Marsigli írása szerint tehát az írásbeliség évszázadokon keresztül tudott <br>
öröklődni államiság nélkül is, hagyomány útján. Ez persze a székely <br>
rovásírás eredetét azért nem magyarázza meg.<br>
Egy nagyon halovány emlék jutott eszembe a nomádok írásbelisége kapcsán. <br>
Amikor annak idején a VAM Design Centerben a kazah leletekről volt a <br>
kiállítás, akkor volt ott egy valamilyen sztyeppei fejedelem sztéléjének <br>
másolata is, két nagy kövön, sűrűn teleírva. A betűk formájára már <br>
egyáltalán nem emlékszem. Viszont a tárlaton azt mondták, hogy azt az <br>
írást már meg is fejtették. Hátha valaki tud pontosabbat...<br>
Sziasztok Rita<br>
<br>
<br>
On Tue, 8 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:<br>
<br>
> <br>
> Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki eltudta olvasni ott --<br>
> <br>
> Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a székelyek tudtak írni olvasni hiszen ezt írtam ,a 13.<br>
> században azonban ez is nagy eredmény , örülök hogy végre idáig eljutottunk az eredetileg<br>
> írástudatlannak mondott székely-magyar köznéppel kapcsolatban.<br>
> <br>
> E.<br>
> <br>
> 2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László Baják írta:<br>
> Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek között. <br>
> <br>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H, 21:05):<br>
><br>
> Kedves Lista !<br>
><br>
> Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli olasz hadmérnököt. Az ő<br>
> feladata volt hogy a magyarországi a elpusztult úthálózat felújítására és az<br>
> hogy közúti-folyami kapcsolatokra egy hálózati javaslatot tegyen.Marsigli a<br>
> nagy rovásbotról így nyilatkozott (1690) :------A Székelyföld régi szkíta<br>
> lakóinak nyelvének fára faragott gyűjteménye,mely a katolikus hitre először<br>
> áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát tüntette fel.-----<br>
><br>
> Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott jártakor is 1200-1300-s évekből<br>
> származtatják akkoriban ezek a botok a templomok bejátánál voltak elhelyezve<br>
> hogy a belépők tájékozódhassanak a az egyházi ünnepekről. Marsigli szerint<br>
> ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát teljes körű volt az írás-olvasni<br>
> tudás.Az olasz hadmérnök azt is megkérdezte az ottaniaktól ezt az írást honnan<br>
> tanulják meg az emberek ,válasz ki az édesanyjától -ki az édesapjától-<br>
><br>
> Üdv. Egon<br>
><br>
> 2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:<br>
> Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint elsőre látszik. Kérdéses,<br>
> hogy lehet-e egyáltalán törzsi szervezetben élő népeknek saját<br>
> írásbelisége, vagy csak államoknak. Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk<br>
> valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő szövegeket nem,<br>
> hanem csak szavakat, pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele,<br>
> esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek örvendő betűket, szövegeket<br>
> őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem tudnak olvasni. stb. Az<br>
> írásbeliségre a következő variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy inkább<br>
> állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép<br>
> máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét. Egy állami elit<br>
> idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép nagyobb részétől idegen nyelvet<br>
> rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori Magyarországon egy<br>
> szűk klerikusréteg adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a latin<br>
> nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű elterjedettsége és használata<br>
> erősen vitatott. (Szerintem inkább az a valószínű, hogy a honfoglalókhoz<br>
> csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is létező) onogurok,<br>
> illetve az avar birodalomból hátramaradt onogurok ismerhettek és<br>
> használhattak rovásírást eredetileg egy török nyelv rögzítésére. Ez az<br>
> írás utóbb a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes eredetű mesterségesen<br>
> szervezett katonai segédnépnél, amely onogurokat is a soraiba fogadott<br>
> magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv rögzítésére is alkalmas<br>
> írássá. Ez azonban csak az én elképzelésem.) Egy sokféle népet magában<br>
> foglaló nomád állam esetén egy valamilyen kimutatható íráshasználat nem<br>
> jelenti automatikusan a "nép" de az állam írásbeliségét sem. Az elvi<br>
> problémáim után a konkrét kérdésre adható válasz. Szerencsés esetben<br>
> pl.a sztyeppei népek esetleges íráshasználatáról a szomszédos földművelő<br>
> magaskultúra (állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a<br>
> hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk írásról, ha romlandó<br>
> anyagra írott szöveg véletlenül megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a 17.<br>
> században pl. lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt.<br>
> Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó anyagra is<br>
> felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre), ami fennmaradhat. A <br>
> nagyszentmiklósi kincs edényein görög betűs görög, görög betűs török és<br>
> rovásbetűs török feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján hogy<br>
> az avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett? Lehet, hogy csak<br>
> arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban voltak egyes emberek<br>
> (szolgák?) akik ismerték az írást. Ingoványos terület ez nagyon, amely<br>
> nagyfokú óvatosságot igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak vele.<br>
> Üdv <br>
> <br>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> Sziklay Levente <<a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H,<br>
> 14:45):<br>
> Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!<br>
> <br>
> A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem tudunk. Sem a hunok<br>
> írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor mulandó anyagra írt dolgok<br>
> megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a Szentföld; mocsár, mint<br>
> nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A<br>
> tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk , az nem létezik,<br>
> nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a hiányokat kitölteni úgy, hogy<br>
> nem a történelem saját fantáziánk szerinti újraalkotása lnn...<br>
> <br>
> Példa erre a permi népek közé tartozó komik. A ők szomszédaink voltak a<br>
> Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt bizonyítják azok a közös<br>
> lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más permi nyelvekben,<br>
> valamint a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl.<br>
> közös a kenyér szó, a főnévi igenév -ni képzője és a számnevek -nc és<br>
> -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A magyarok kapcsolatai a<br>
> permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye szerint – nem lehettek<br>
> intenzívek és hosszúak.<br>
> <br>
> A történetírásban először a kijevi őskrónikában említik a permi finnugor<br>
> népeket majd Novgoroddal voltak többnyire kereskedelmi, néha háborús<br>
> kapcsolatban.<br>
> A komik megkeresztelője, Permi Szent István 1340-ben született.<br>
> Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga fordított le néhány<br>
> bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi nyelvre. A komi<br>
> írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében – megelőzve a<br>
> finnekét és az észtekét is – a magyaroké után a második. Komi nyelvű<br>
> egyházi liturgiát is alkotott.<br>
> <br>
> Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia, mind a komi írás<br>
> megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az évszázadok folyamán<br>
> elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi Szent István festett –<br>
> őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés<br>
> könyvének 18. fejezetéből.<br>
> <br>
> E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg létezett-e komi írás vagy<br>
> csak valamilyen jelrendszer volt...<br>
> <br>
> Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> írta:<br>
> <a href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet" rel="noreferrer" target="_blank">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a><br>
> <br>
><br>
> Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:<br>
><br>
> Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy <br>
> előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa <br>
> irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek <br>
> között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen <br>
> leszármazottai a szkítáknak amit a sírleletek is igazolnak a hunokban <br>
> is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a <br>
> kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így <br>
> látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki <br>
> valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>
> részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben <br>
> elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>
> történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.<br>
><br>
> Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>
> jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a <br>
> visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok <br>
> léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő <br>
> mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen <br>
> leszármazottját egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja <br>
> volt.<br>
><br>
> A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző <br>
> volt az hogy a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben <br>
> döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok <br>
> ez a görögöknél a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem <br>
> örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak <br>
> és a szkítáknak volt is egy közös Isten nevük :Turán.<br>
><br>
> Üdv. Egon<br>
> <br>
><br>
> -- <br>
> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
> <a href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
><br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> _______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>