<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki eltudta olvasni ott
--</p>
<p>Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a székelyek tudtak írni
olvasni hiszen ezt írtam ,a 13. században azonban ez is nagy
eredmény , örülök hogy végre idáig eljutottunk az eredetileg
írástudatlannak mondott székely-magyar köznéppel kapcsolatban.</p>
<p>E.<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKznCdO0eb7K9eqVMR+tRHZOnJVNV_yQAb=9Y8PbqYT6OQ@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek
között. </div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H, 21:05):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli olasz
hadmérnököt. Az ő feladata volt hogy a magyarországi a
elpusztult úthálózat felújítására és az hogy
közúti-folyami kapcsolatokra egy hálózati javaslatot
tegyen.Marsigli a nagy rovásbotról így nyilatkozott
(1690) :------A Székelyföld régi szkíta lakóinak
nyelvének fára faragott gyűjteménye,mely a katolikus hitre
először áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát
tüntette fel.-----</p>
<p>Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott jártakor is
1200-1300-s évekből származtatják akkoriban ezek a botok a
templomok bejátánál voltak elhelyezve hogy a belépők
tájékozódhassanak a az egyházi ünnepekről. Marsigli
szerint ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát teljes
körű volt az írás-olvasni tudás.Az olasz hadmérnök azt is
megkérdezte az ottaniaktól ezt az írást honnan tanulják
meg az emberek ,válasz ki az édesanyjától -ki az
édesapjától-</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint
elsőre látszik. Kérdéses, hogy lehet-e egyáltalán törzsi
szervezetben élő népeknek saját írásbelisége, vagy csak
államoknak. Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk valódi
írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő
szövegeket nem, hanem csak szavakat,
pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele, esetleg
valamilyen szakrális tiszteletnek örvendő betűket,
szövegeket őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem
tudnak olvasni. stb. Az írásbeliségre a következő
variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy inkább állam)
saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép
máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét.
Egy állami elit idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép
nagyobb részétől idegen nyelvet rögzít ill. használ. Pl.
Az Árpád-kori Magyarországon egy szűk klerikusréteg
adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a latin
nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű
elterjedettsége és használata erősen vitatott.
(Szerintem inkább az a valószínű, hogy a honfoglalókhoz
csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is létező)
onogurok, illetve az avar birodalomból hátramaradt
onogurok ismerhettek és használhattak rovásírást
eredetileg egy török nyelv rögzítésére. Ez az írás utóbb
a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes eredetű
mesterségesen szervezett katonai segédnépnél, amely
onogurokat is a soraiba fogadott magyarosodott el, azaz
vált a magyar nyelv rögzítésére is alkalmas írássá. Ez
azonban csak az én elképzelésem.) Egy sokféle népet
magában foglaló nomád állam esetén egy valamilyen
kimutatható íráshasználat nem jelenti automatikusan a
"nép" de az állam írásbeliségét sem. Az elvi problémáim
után a konkrét kérdésre adható válasz. Szerencsés
esetben pl.a sztyeppei népek esetleges
íráshasználatáról a szomszédos földművelő magaskultúra
(állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a
hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk
írásról, ha romlandó anyagra írott szöveg véletlenül
megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a 17. században pl.
lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt.
Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó
anyagra is felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre),
ami fennmaradhat. A nagyszentmiklósi kincs edényein
görög betűs görög, görög betűs török és rovásbetűs török
feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján hogy
az avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett?
Lehet, hogy csak arról van szó, hogy az avar kagáni
udvarban voltak egyes emberek (szolgák?) akik ismerték
az írást. Ingoványos terület ez nagyon, amely nagyfokú
óvatosságot igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak
vele. Üdv </div>
<div
id="gmail-m_-1579817919781041725DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46"
height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a
href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H, 14:45):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px
0px 0.8ex;border-left:1px solid
rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<div>Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!</div>
<div> </div>
<div>A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem
tudunk. Sem a hunok írásbeliségéről. A nagyon
ritka eset, amikor mulandó anyagra írt dolgok
megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a
Szentföld; mocsár, mint nyírfakéregre írt írások
Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A
tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem
tudunk , az nem létezik, nem létezett. Kérdés,
hogy hogyan lehet a hiányokat kitölteni úgy, hogy
nem a történelem saját fantáziánk szerinti
újraalkotása lnn...</div>
<div> </div>
<div>Példa erre a permi népek közé tartozó komik. A
ők szomszédaink voltak a Magna Hungaria-beli
korszakunkban, ezt bizonyítják azok a közös
lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más
permi nyelvekben, valamint a magyarban, amelyek
más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl. közös a
<i>kenyér</i> szó, a főnévi igenév <i>-ni</i>
képzője és a számnevek <i>-nc</i> és <i>-van/-ven</i>
utótagja: <i>kilenc, harminc, negyven). </i>A
magyarok kapcsolatai a permiekkel – a tudósok
egybehangzó véleménye szerint – nem lehettek
intenzívek és hosszúak.</div>
<div><br>
A történetírásban először a kijevi őskrónikában
említik a permi finnugor népeket majd Novgoroddal
voltak többnyire kereskedelmi, néha háborús
kapcsolatban.</div>
<div>
<div> A komik megkeresztelője, Permi Szent István
1340-ben született. Megalkotta akomi ábécét, az
aburt. Saját maga fordított le néhány
bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi
nyelvre. A komi írásbeliség régiségét tekintve
az uráli népek körében – megelőzve a finnekét és
az észtekét is – a magyaroké után a második.
Komi nyelvű egyházi liturgiát is alkotott.</div>
<div> </div>
<div>Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű
liturgia, mind a komi írás megszűnt. A komi
írásbeliség emlékei az évszázadok folyamán
elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi
Szent István festett – őriz már csak egy
abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés
könyvének 18. fejezetéből.</div>
<div> </div>
<div>E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg
létezett-e komi írás vagy csak valamilyen
jelrendszer volt...</div>
<div><br>
Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
írta:</div>
<blockquote style="border-left:3px solid
lightgray;padding-left:3px"><a
href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a><br>
<br>
<br>
Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:<br>
<br>
Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy <br>
előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa <br>
irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek <br>
között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen <br>
leszármazottai a szkítáknak amit a sírleletek is igazolnak a hunokban <br>
is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a <br>
kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így <br>
látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki <br>
valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>
részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben <br>
elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>
történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.<br>
<br>
Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>
jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a <br>
visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok <br>
léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő <br>
mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen <br>
leszármazottját egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja <br>
volt.<br>
<br>
A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző <br>
volt az hogy a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben <br>
döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok <br>
ez a görögöknél a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem <br>
örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak <br>
és a szkítáknak volt is egy közös Isten nevük :Turán.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<div
id="gmail-m_-1579817919781041725DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46"
height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>