<div dir="ltr">Kedves Rita! Én viszont szkíta városokról nem tudok. Ez esetben a város fogalma sem tisztázott.Elsősorban relatív népességkoncentrációra kell gondolni. Csak földművelésre kifejezetten alkalmas területek tudnak eltartani ilyen népesség koncentrácót. A sztyeppvidék erre nemigen alkalmas. Az itteni nagyállattartók ezért nem építettek városokat. A városok a déli peremvidéken jöhettek létre. </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">csakany <<a href="mailto:csakany@cs.bme.hu">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 21:44):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Laci és Mindenki!<br>
A mongol példát nem vitattam, amennyire tudom, ezt nem csak Kínában, <br>
hanem több más helyen is megcsinálták.<br>
A felvetésem csak az volt, hogy nem tudom, hogy léteztek-e a szkíta <br>
városok helyén már előttük földművelő népek, ill. azoknak városaik.<br>
Szia(sztok) Rita<br>
<br>
<br>
On Tue, 8 Dec 2020, László Baják wrote:<br>
<br>
> Kedves Rita! A kínai példa arra mutat rá, hogy sztyeppei nagyállattartó népek időről-időre<br>
> beköltöznek a letelepült, földművelő népek államaiba és városaiba, ahol azután elveszítik az<br>
> eredeti identitásukat. Ez egy általános séma az egész az egész térségben. A konkrét esetet<br>
> sajnos nem ismerem. <br>
> <br>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
> csakany <<a href="mailto:csakany@cs.bme.hu" target="_blank">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 20:53):<br>
> Kedves Laci, Levente és Mindenki!<br>
> Köszönöm, valószínűleg azok a sztélék lehettek, amiket Laci írt.<br>
> Megtaláltam a magyar fordításukat is az <a href="http://epa.oszk.hu" rel="noreferrer" target="_blank">epa.oszk.hu</a> oldalán<br>
> (EPA01445_acta_hungarica_2018_11_253-295-1.pdf, nem biztos, hogy ez így<br>
> működik).<br>
> De még egy kérdés: ha a szkíták csak beköltöztek egy városba, akkor azt<br>
> melyik sztyeppei nép építette előttük (merthogy nem a görögök, bár lehet,<br>
> hogy az építészeik segítettek benne)? A mongolok esete ilyen szempontból<br>
> más.<br>
> Köszönöm, sziasztok Rita<br>
> <br>
><br>
> On Tue, 8 Dec 2020, Sziklay Levente wrote:<br>
><br>
> > Kedves Laci!<br>
> > <br>
> > A teljes szöveg megvan magyarul?<br>
> > <br>
> > Üdv<br>
> > <br>
> > Levente<br>
> ><br>
> > "László Baják" <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>> írta:<br>
> > Kedves Rita! Sajnos a kiállítást nem láttam, de valószínűleg az Orkhon<br>
> völgyi<br>
> > feliratokról lehet szó. A keleti türk Bilge kagán és öccse Kül tegin<br>
> (fejedelmi<br>
> > rang) török nyelvű köbe vésett rovásfeliratai ezek a VII. századból.<br>
> > <br>
> > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> > csakany <<a href="mailto:csakany@cs.bme.hu" target="_blank">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 18:10):<br>
> > Kedves Mindenki!<br>
> > Marsigli írása szerint tehát az írásbeliség évszázadokon keresztül tudott<br>
> > öröklődni államiság nélkül is, hagyomány útján. Ez persze a székely<br>
> > rovásírás eredetét azért nem magyarázza meg.<br>
> > Egy nagyon halovány emlék jutott eszembe a nomádok írásbelisége kapcsán.<br>
> > Amikor annak idején a VAM Design Centerben a kazah leletekről volt a<br>
> > kiállítás, akkor volt ott egy valamilyen sztyeppei fejedelem sztéléjének<br>
> > másolata is, két nagy kövön, sűrűn teleírva. A betűk formájára már<br>
> > egyáltalán nem emlékszem. Viszont a tárlaton azt mondták, hogy azt az<br>
> > írást már meg is fejtették. Hátha valaki tud pontosabbat...<br>
> > Sziasztok Rita<br>
> ><br>
> ><br>
> > On Tue, 8 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:<br>
> ><br>
> > ><br>
> > > Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki eltudta olvasni ott --<br>
> > ><br>
> > > Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a székelyek tudtak írni olvasni<br>
> hiszen<br>
> > ezt írtam ,a 13.<br>
> > > században azonban ez is nagy eredmény , örülök hogy végre idáig<br>
> eljutottunk<br>
> > az eredetileg<br>
> > > írástudatlannak mondott székely-magyar köznéppel kapcsolatban.<br>
> > ><br>
> > > E.<br>
> > ><br>
> > > 2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László Baják írta:<br>
> > > Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek között. <br>
> > ><br>
> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> > > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> > ><br>
> > > Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H,<br>
> > 21:05):<br>
> > ><br>
> > > Kedves Lista !<br>
> > ><br>
> > > Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli olasz hadmérnököt.<br>
> Az<br>
> > ő<br>
> > > feladata volt hogy a magyarországi a elpusztult úthálózat<br>
> felújítására<br>
> > és az<br>
> > > hogy közúti-folyami kapcsolatokra egy hálózati javaslatot<br>
> > tegyen.Marsigli a<br>
> > > nagy rovásbotról így nyilatkozott (1690) :------A Székelyföld régi<br>
> > szkíta<br>
> > > lakóinak nyelvének fára faragott gyűjteménye,mely a katolikus hitre<br>
> > először<br>
> > > áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát tüntette fel.-----<br>
> > ><br>
> > > Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott jártakor is 1200-1300-s<br>
> > évekből<br>
> > > származtatják akkoriban ezek a botok a templomok bejátánál voltak<br>
> > elhelyezve<br>
> > > hogy a belépők tájékozódhassanak a az egyházi ünnepekről. Marsigli<br>
> > szerint<br>
> > > ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát teljes körű volt az<br>
> > írás-olvasni<br>
> > > tudás.Az olasz hadmérnök azt is megkérdezte az ottaniaktól ezt az<br>
> > írást honnan<br>
> > > tanulják meg az emberek ,válasz ki az édesanyjától -ki az<br>
> édesapjától-<br>
> > ><br>
> > > Üdv. Egon<br>
> > ><br>
> > > 2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:<br>
> > > Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint elsőre látszik.<br>
> Kérdéses,<br>
> > > hogy lehet-e egyáltalán törzsi szervezetben élő népeknek saját<br>
> > > írásbelisége, vagy csak államoknak. Bizonytalan, hogy mit<br>
> tekinthetünk<br>
> > > valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő szövegeket<br>
> nem,<br>
> > > hanem csak szavakat, pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele,<br>
> > > esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek örvendő betűket,<br>
> szövegeket<br>
> > > őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem tudnak olvasni. stb. Az<br>
> > > írásbeliségre a következő variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy<br>
> > inkább<br>
> > > állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép<br>
> > > máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét. Egy állami<br>
> > elit<br>
> > > idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép nagyobb részétől idegen<br>
> > nyelvet<br>
> > > rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori Magyarországon egy<br>
> > > szűk klerikusréteg adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a<br>
> > latin<br>
> > > nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű elterjedettsége és<br>
> > használata<br>
> > > erősen vitatott. (Szerintem inkább az a valószínű, hogy a<br>
> > honfoglalókhoz<br>
> > > csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is létező) onogurok,<br>
> > > illetve az avar birodalomból hátramaradt onogurok ismerhettek és<br>
> > > használhattak rovásírást eredetileg egy török nyelv rögzítésére. Ez<br>
> az<br>
> > > írás utóbb a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes eredetű<br>
> mesterségesen<br>
> > > szervezett katonai segédnépnél, amely onogurokat is a soraiba<br>
> fogadott<br>
> > > magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv rögzítésére is alkalmas<br>
> > > írássá. Ez azonban csak az én elképzelésem.) Egy sokféle népet<br>
> magában<br>
> > > foglaló nomád állam esetén egy valamilyen kimutatható íráshasználat<br>
> > nem<br>
> > > jelenti automatikusan a "nép" de az állam írásbeliségét sem. Az elvi<br>
> > > problémáim után a konkrét kérdésre adható válasz. Szerencsés esetben<br>
> > > pl.a sztyeppei népek esetleges íráshasználatáról a szomszédos<br>
> > földművelő<br>
> > > magaskultúra (állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a<br>
> > > hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk írásról, ha<br>
> > romlandó<br>
> > > anyagra írott szöveg véletlenül megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a<br>
> > 17.<br>
> > > században pl. lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt.<br>
> > > Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó anyagra is<br>
> > > felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre), ami fennmaradhat. A <br>
> > > nagyszentmiklósi kincs edényein görög betűs görög, görög betűs török<br>
> > és<br>
> > > rovásbetűs török feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján<br>
> > hogy<br>
> > > az avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett? Lehet, hogy<br>
> csak<br>
> > > arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban voltak egyes emberek<br>
> > > (szolgák?) akik ismerték az írást. Ingoványos terület ez nagyon,<br>
> amely<br>
> > > nagyfokú óvatosságot igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak vele.<br>
> > > Üdv <br>
> > ><br>
> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> > > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> > ><br>
> > > Sziklay Levente <<a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7.,<br>
> H,<br>
> > > 14:45):<br>
> > > Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!<br>
> > > <br>
> > > A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem tudunk. Sem a hunok<br>
> > > írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor mulandó anyagra írt dolgok<br>
> > > megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a Szentföld; mocsár, mint<br>
> > > nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A<br>
> > > tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk , az nem létezik,<br>
> > > nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a hiányokat kitölteni úgy, hogy<br>
> > > nem a történelem saját fantáziánk szerinti újraalkotása lnn...<br>
> > > <br>
> > > Példa erre a permi népek közé tartozó komik. A ők szomszédaink voltak a<br>
> > > Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt bizonyítják azok a közös<br>
> > > lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más permi nyelvekben,<br>
> > > valamint a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl.<br>
> > > közös a kenyér szó, a főnévi igenév -ni képzője és a számnevek -nc és<br>
> > > -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A magyarok kapcsolatai a<br>
> > > permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye szerint – nem lehettek<br>
> > > intenzívek és hosszúak.<br>
> > ><br>
> > > A történetírásban először a kijevi őskrónikában említik a permi finnugor<br>
> > > népeket majd Novgoroddal voltak többnyire kereskedelmi, néha háborús<br>
> > > kapcsolatban.<br>
> > > A komik megkeresztelője, Permi Szent István 1340-ben született.<br>
> > > Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga fordított le néhány<br>
> > > bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi nyelvre. A komi<br>
> > > írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében – megelőzve a<br>
> > > finnekét és az észtekét is – a magyaroké után a második. Komi nyelvű<br>
> > > egyházi liturgiát is alkotott.<br>
> > > <br>
> > > Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia, mind a komi írás<br>
> > > megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az évszázadok folyamán<br>
> > > elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi Szent István festett –<br>
> > > őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés<br>
> > > könyvének 18. fejezetéből.<br>
> > > <br>
> > > E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg létezett-e komi írás vagy<br>
> > > csak valamilyen jelrendszer volt...<br>
> > ><br>
> > > Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> írta:<br>
> > > <br>
> > <a href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet" rel="noreferrer" target="_blank">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a><br>
> > ><br>
> > ><br>
> > > Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:<br>
> > ><br>
> > > <br>
> > Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy <br>
> > > <br>
> előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa <br>
> > > <br>
> > irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek <br>
> > > között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen <br>
> > > <br>
> > leszármazottai a szkítáknak amit a sírleletek is igazolnak a hunokban <br>
> > > is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a <br>
> > > kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így <br>
> > > <br>
> > látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki <br>
> > > <br>
> > valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>
> > > <br>
> > részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben <br>
> > > <br>
> > elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>
> > > történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.<br>
> > ><br>
> > > <br>
> > Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>
> > > <br>
> jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a <br>
> > > <br>
> visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok <br>
> > > léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő <br>
> > > mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen <br>
> > > <br>
> > leszármazottját egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja <br>
> > > volt.<br>
> > ><br>
> > > <br>
> A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző <br>
> > > <br>
> > volt az hogy a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben <br>
> > > <br>
> > döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok <br>
> > > ez a görögöknél a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem <br>
> > > <br>
> > örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak <br>
> > > és a szkítáknak volt is egy közös Isten nevük :Turán.<br>
> > ><br>
> > > Üdv. Egon<br>
> > ><br>
> > ><br>
> > > -- <br>
> > > Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
> > > <a href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
> > ><br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > ><br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > ><br>
> > ><br>
> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> > > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> > ><br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > ><br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > ><br>
> > ><br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > ><br>
> > ><br>
> > >_______________________________________________<br>
> > Grem mailing list<br>
> > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> ><br>
> > <br>
> > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> >Kedves Rita! Sajnos a kiállítást nem láttam, de valószínűleg az Orkhon völgyi feliratokról lehe<br>
><br>
> ><br>
> t szó. A keleti türk Bilge kagán és öccse Kül tegin (fejedelmi rang) török nyelvű köbe vésett<br>
> > rovásfeliratai ezek a VII. századból. <br>
> ><br>
> > <br>
> > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a> <br>
> ><br>
> ><br>
> ><br>
> csakany <a href="mailto:csakany@cs.bme.hu" target="_blank">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 18:10):Kedves Mindenki!<br>
> > Marsigli írása szerint tehát az írásbeliség évszázadokon keresztül tudott <br>
> > öröklődni államiság nélkül is, hagyomány útján. Ez persze a székely <br>
> > rovásírás eredetét azért nem magyarázza meg.<br>
> > Egy nagyon halovány emlék jutott eszembe a nomádok írásbelisége kapcsán. <br>
> > Amikor annak idején a VAM Design Centerben a kazah leletekről volt a <br>
> > kiállítás, akkor volt ott egy valamilyen sztyeppei fejedelem sztéléjének <br>
> > másolata is, két nagy kövön, sűrűn teleírva. A betűk formájára már <br>
> > egyáltalán nem emlékszem. Viszont a tárlaton azt mondták, hogy azt az <br>
> > írást már meg is fejtették. Hátha valaki tud pontosabbat...<br>
> > Sziasztok Rita<br>
> ><br>
> ><br>
> > On Tue, 8 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:<br>
> ><br>
> > > <br>
> > > Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki eltudta olvasni ott --<br>
> > > <br>
> >> Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a székelyek tudtak írni olvasni hiszen ezt írtam ,a 13.<br>
><br>
> ><br>
> ><br>
> > században azonban ez is nagy eredmény , örülök hogy végre idáig eljutottunk az eredetileg<br>
> > > írástudatlannak mondott székely-magyar köznéppel kapcsolatban.<br>
> > > <br>
> > > E.<br>
> > > <br>
> > > 2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László Baják írta:<br>
> > > Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek között. <br>
> > > <br>
> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> > > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> > > <br>
> > > Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H, 21:05):<br>
> > ><br>
> > > Kedves Lista !<br>
> > ><br>
> > > Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli olasz hadmérnököt. Az ő<br>
> ><br>
> > feladata volt hogy a magyarországi a elpusztult úthálózat felújítására és az<br>
> ><br>
> > hogy közúti-folyami kapcsolatokra egy hálózati javaslatot tegyen.Marsigli a<br>
> > > nagy rovásbotról így nyilatkozott (1690) :------A Székelyföld régi szkíta<br>
> ><br>
> > lakóinak nyelvének fára faragott gyűjteménye,mely a katolikus hitre először<br>
> > > áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát tüntette fel.-----<br>
> > ><br>
> > > Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott jártakor is 1200-1300-s évekből<br>
> ><br>
> > származtatják akkoriban ezek a botok a templomok bejátánál voltak elhelyezve<br>
> > > hogy a belépők tájékozódhassanak a az egyházi ünnepekről. Marsigli szerint<br>
> ><br>
> > ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát teljes körű volt az írás-olvasni<br>
> ><br>
> > tudás.Az olasz hadmérnök azt is megkérdezte az ottaniaktól ezt az írást honnan<br>
> > > tanulják meg az emberek ,válasz ki az édesanyjától -ki az édesapjától-<br>
> > ><br>
> > > Üdv. Egon<br>
> > ><br>
> > > 2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:<br>
> > > Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint elsőre látszik. Kérdéses,<br>
> > > hogy lehet-e egyáltalán törzsi szervezetben élő népeknek saját<br>
> > > írásbelisége, vagy csak államoknak. Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk<br>
> > > valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő szövegeket nem,<br>
> > > hanem csak szavakat, pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele,<br>
> > > esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek örvendő betűket, szövegeket<br>
> > > őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem tudnak olvasni. stb. Az<br>
> > > írásbeliségre a következő variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy inkább<br>
> > > állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép<br>
> > > máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét. Egy állami elit<br>
> > > idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép nagyobb részétől idegen nyelvet<br>
> > > rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori Magyarországon egy<br>
> > > szűk klerikusréteg adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a latin<br>
> > > nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű elterjedettsége és használata<br>
> > > erősen vitatott. (Szerintem inkább az a valószínű, hogy a honfoglalókhoz<br>
> > > csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is létező) onogurok,<br>
> > > illetve az avar birodalomból hátramaradt onogurok ismerhettek és<br>
> > > használhattak rovásírást eredetileg egy török nyelv rögzítésére. Ez az<br>
> > > írás utóbb a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes eredetű mesterségesen<br>
> > > szervezett katonai segédnépnél, amely onogurokat is a soraiba fogadott<br>
> > > magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv rögzítésére is alkalmas<br>
> > > írássá. Ez azonban csak az én elképzelésem.) Egy sokféle népet magában<br>
> > > foglaló nomád állam esetén egy valamilyen kimutatható íráshasználat nem<br>
> ><br>
> > jelenti automatikusan a "nép" de az állam írásbeliségét sem. Az elvi<br>
> > > problémáim után a konkrét kérdésre adható válasz. Szerencsés esetben<br>
> > > pl.a sztyeppei népek esetleges íráshasználatáról a szomszédos földművelő<br>
> > > magaskultúra (állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a<br>
> > > hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk írásról, ha romlandó<br>
> > > anyagra írott szöveg véletlenül megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a 17.<br>
> > > században pl. lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt.<br>
> > > Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó anyagra is<br>
> > > felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre), ami fennmaradhat. A <br>
> > > nagyszentmiklósi kincs edényein görög betűs görög, görög betűs török és<br>
> > > rovásbetűs török feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján hogy<br>
> > > az avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett? Lehet, hogy csak<br>
> > > arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban voltak egyes emberek<br>
> > > (szolgák?) akik ismerték az írást. Ingoványos terület ez nagyon, amely<br>
> > > nagyfokú óvatosságot igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak vele.<br>
> > > Üdv <br>
> > > <br>
> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> > > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> > > <br>
> > > Sziklay Levente <a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H,<br>
> > > 14:45):<br>
> > > Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!<br>
> > > <br>
> > > A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem tudunk. Sem a hunok<br>
> > > írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor mulandó anyagra írt dolgok<br>
> > > megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a Szentföld; mocsár, mint<br>
> > > nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A<br>
> > > tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk , az nem létezik,<br>
> > > nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a hiányokat kitölteni úgy, hogy<br>
> > > nem a történelem saját fantáziánk szerinti újraalkotása lnn...<br>
> > > <br>
> > > Példa erre a permi népek közé tartozó komik. A ők szomszédaink voltak a<br>
> > > Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt bizonyítják azok a közös<br>
> > > lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más permi nyelvekben,<br>
> > > valamint a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl.<br>
> > > közös a kenyér szó, a főnévi igenév -ni képzője és a számnevek -nc és<br>
> > > -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A magyarok kapcsolatai a<br>
> > > permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye szerint – nem lehettek<br>
> > > intenzívek és hosszúak.<br>
> > > <br>
> > > A történetírásban először a kijevi őskrónikában említik a permi finnugor<br>
> > > népeket majd Novgoroddal voltak többnyire kereskedelmi, néha háborús<br>
> > > kapcsolatban.<br>
> > > A komik megkeresztelője, Permi Szent István 1340-ben született.<br>
> > > Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga fordított le néhány<br>
> > > bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi nyelvre. A komi<br>
> > > írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében – megelőzve a<br>
> > > finnekét és az észtekét is – a magyaroké után a második. Komi nyelvű<br>
> > > egyházi liturgiát is alkotott.<br>
> > > <br>
> > > Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia, mind a komi írás<br>
> > > megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az évszázadok folyamán<br>
> > > elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi Szent István festett –<br>
> > > őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés<br>
> > > könyvének 18. fejezetéből.<br>
> > > <br>
> > > E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg létezett-e komi írás vagy<br>
> > > csak valamilyen jelrendszer volt...<br>
> > > <br>
> > > Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> írta:<br>
> > > <a href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet" rel="noreferrer" target="_blank">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a><br>
> > > <br>
> > ><br>
> > > Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:<br>
> > ><br>
> > > Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy <br>
> > > előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa <br>
> > > irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek <br>
> > > között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen <br>
> > > leszármazottai a szkítáknak amit a sírleletek is igazolnak a hunokban <br>
> > > is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a <br>
> > > kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így <br>
> > > látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki <br>
> > > valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>
> > > részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben <br>
> > > elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>
> > > történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.<br>
> > ><br>
> > > Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>
> > > jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a <br>
> > > visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok <br>
> > > léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő <br>
> > > mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen <br>
> > > leszármazottját egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja <br>
> > > volt.<br>
> > ><br>
> > > A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző <br>
> > > volt az hogy a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben <br>
> > > döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok <br>
> > > ez a görögöknél a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem <br>
> > > örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak <br>
> > > és a szkítáknak volt is egy közös Isten nevük :Turán.<br>
> > ><br>
> > > Üdv. Egon<br>
> > > <br>
> > ><br>
> > > -- <br>
> > > Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
> > > <a href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
> > ><br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > > <br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > > <br>
> > > <br>
> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> > > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> > > <br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > > <br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > > <br>
> > > <br>
> > > _______________________________________________<br>
> > > Grem mailing list<br>
> > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > > <br>
> > > <br>
> > >_______________________________________________<br>
> > Grem mailing list<br>
> > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> > <br>
> ><br>
> > <br>
> > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a> <br>
> ><br>
> ><br>
> ><br>
> > _______________________________________________<br>
> > Grem mailing list<br>
> > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> > <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> ><br>
> ><br>
> >_______________________________________________<br>
> Grem mailing list<br>
> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>
> <br>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank">www.avast.com</a><br>
> <br>
>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>