<div dir="ltr">Igen, az orkhoni feliratok is meg a  Marsigli féle rovásnaptár is. Az előbbi: Kőbe vésett eposzok.Helikon kiadó,1982. (Képes Géza fordítása) Az utóbbi még elő kellene keresnem. Üdv</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a>                </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a href="mailto:lsziklay@freemail.hu">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 20:41):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div><div>Kedves Laci!</div><div> </div><div>A teljes szöveg megvan magyarul?</div><div> </div><div>Üdv</div><div> </div><div>Levente</div><div><br>"László Baják" <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightgray;padding-left:3px"><div dir="ltr">Kedves Rita! Sajnos a kiállítást nem láttam, de valószínűleg az Orkhon völgyi feliratokról lehet szó. A keleti türk Bilge kagán és öccse Kül tegin (fejedelmi rang)  török nyelvű köbe vésett rovásfeliratai ezek a VII. századból.</div><div id="gmail-m_-1857189037945205442DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a style="color:rgb(68,83,234)" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">csakany <<a>csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 18:10):</div><blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote">Kedves Mindenki!<br>Marsigli írása szerint tehát az írásbeliség évszázadokon keresztül tudott<br>öröklődni államiság nélkül is, hagyomány útján. Ez persze a székely<br>rovásírás eredetét azért nem magyarázza meg.<br>Egy nagyon halovány emlék jutott eszembe a nomádok írásbelisége kapcsán.<br>Amikor annak idején a VAM Design Centerben a kazah leletekről volt a<br>kiállítás, akkor volt ott egy valamilyen sztyeppei fejedelem sztéléjének<br>másolata is, két nagy kövön, sűrűn teleírva. A betűk formájára már<br>egyáltalán nem emlékszem. Viszont a tárlaton azt mondták, hogy azt az<br>írást már meg is fejtették. Hátha valaki tud pontosabbat...<br>Sziasztok         Rita<br><br><br>On Tue, 8 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:<br><br>><br>> Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki eltudta olvasni ott --<br>><br>> Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a székelyek tudtak írni olvasni hiszen ezt írtam ,a 13.<br>> században azonban ez is nagy eredmény , örülök hogy végre idáig eljutottunk az eredetileg<br>> írástudatlannak mondott székely-magyar köznéppel kapcsolatban.<br>><br>> E.<br>><br>> 2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László Baják írta:<br>>       Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek között. <br>><br>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>> Mentes a vírusoktól. <a rel="noreferrer" href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>><br>> Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H, 21:05):<br>><br>>       Kedves Lista !<br>><br>>       Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli olasz hadmérnököt. Az ő<br>>       feladata volt hogy a magyarországi a elpusztult úthálózat felújítására és az<br>>       hogy  közúti-folyami kapcsolatokra egy hálózati javaslatot tegyen.Marsigli a<br>>       nagy rovásbotról így nyilatkozott (1690)  :------A Székelyföld régi szkíta<br>>       lakóinak nyelvének fára faragott gyűjteménye,mely a katolikus hitre először<br>>       áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát tüntette fel.-----<br>><br>>       Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott jártakor is 1200-1300-s évekből<br>>       származtatják akkoriban ezek a botok a templomok bejátánál voltak elhelyezve<br>>       hogy a belépők tájékozódhassanak a az egyházi ünnepekről. Marsigli szerint<br>>       ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát teljes körű volt  az írás-olvasni<br>>       tudás.Az olasz hadmérnök azt is megkérdezte az ottaniaktól ezt az írást honnan<br>>       tanulják meg az emberek ,válasz ki az édesanyjától -ki az édesapjától-<br>><br>>       Üdv. Egon<br>><br>>       2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:<br>>       Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint elsőre látszik. Kérdéses,<br>>       hogy lehet-e egyáltalán törzsi szervezetben élő népeknek saját<br>>       írásbelisége, vagy csak államoknak. Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk<br>>       valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő szövegeket nem,<br>>       hanem csak szavakat, pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele,<br>>       esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek örvendő betűket, szövegeket<br>>       őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem tudnak olvasni. stb.  Az<br>>       írásbeliségre a következő variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy inkább<br>>       állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép<br>>       máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét. Egy állami elit<br>>       idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép nagyobb részétől idegen nyelvet<br>>       rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori Magyarországon  egy<br>>       szűk  klerikusréteg adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a latin<br>>       nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű elterjedettsége és használata<br>>       erősen vitatott. (Szerintem inkább az a valószínű, hogy a honfoglalókhoz<br>>       csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is létező) onogurok,<br>>       illetve az avar birodalomból hátramaradt onogurok ismerhettek és<br>>       használhattak rovásírást eredetileg egy török nyelv rögzítésére. Ez az<br>>       írás utóbb a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes eredetű mesterségesen<br>>       szervezett katonai segédnépnél, amely onogurokat is a soraiba fogadott<br>>       magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv rögzítésére is alkalmas<br>>       írássá. Ez azonban csak az én elképzelésem.) Egy sokféle népet magában<br>>       foglaló nomád állam esetén egy valamilyen kimutatható íráshasználat nem<br>>       jelenti automatikusan a "nép" de az állam írásbeliségét sem. Az elvi<br>>       problémáim után a konkrét kérdésre adható válasz. Szerencsés esetben<br>>       pl.a sztyeppei népek esetleges íráshasználatáról a szomszédos földművelő<br>>       magaskultúra (állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a<br>>       hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk írásról, ha romlandó<br>>       anyagra írott szöveg véletlenül megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a 17.<br>>       században pl. lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt.<br>>       Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó anyagra is<br>>       felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre), ami fennmaradhat. A <br>>       nagyszentmiklósi kincs edényein görög betűs görög, görög betűs török és<br>>       rovásbetűs török feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján hogy<br>>       az avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett? Lehet, hogy csak<br>>       arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban voltak egyes emberek<br>>       (szolgák?) akik ismerték az írást. Ingoványos terület ez nagyon, amely<br>>       nagyfokú óvatosságot igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak vele.<br>>       Üdv                  <br>><br>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>> Mentes a vírusoktól. <a rel="noreferrer" href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>><br>> Sziklay Levente <<a>lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H,<br>> 14:45):<br>>       Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!<br>>  <br>> A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem tudunk. Sem a hunok<br>> írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor mulandó anyagra írt dolgok<br>> megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a Szentföld; mocsár, mint<br>> nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A<br>> tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk , az nem létezik,<br>> nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a hiányokat kitölteni úgy, hogy<br>> nem a történelem saját fantáziánk szerinti újraalkotása lnn...<br>>  <br>> Példa erre  a permi népek közé tartozó komik. A ők szomszédaink voltak a<br>> Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt bizonyítják azok a közös<br>> lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más permi nyelvekben,<br>> valamint a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl.<br>> közös a kenyér szó, a főnévi igenév -ni képzője és a számnevek -nc és<br>> -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A magyarok kapcsolatai a<br>> permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye szerint – nem lehettek<br>> intenzívek és hosszúak.<br>><br>> A történetírásban először a kijevi őskrónikában említik a permi finnugor<br>> népeket majd Novgoroddal voltak többnyire kereskedelmi, néha háborús<br>> kapcsolatban.<br>>  A komik megkeresztelője,  Permi Szent István 1340-ben született.<br>> Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga fordított le néhány<br>> bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi nyelvre. A komi<br>> írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében – megelőzve a<br>> finnekét és az észtekét is – a magyaroké után a második. Komi nyelvű<br>> egyházi liturgiát is alkotott.<br>>  <br>> Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia, mind a komi írás<br>> megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az évszázadok folyamán<br>> elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi Szent István festett –<br>> őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés<br>> könyvének 18. fejezetéből.<br>>  <br>> E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg létezett-e komi írás vagy<br>> csak valamilyen jelrendszer volt...<br>><br>> Reinisch Egon <<a>reinisch@t-online.hu</a>> írta:<br>>       <a rel="noreferrer" href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet" target="_blank">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a><br>><br>><br>>       Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:<br>><br>>       Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy <br>>       előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa <br>>       irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek <br>>       között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen <br>>       leszármazottai a szkítáknak  amit a sírleletek is igazolnak a hunokban <br>>       is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a <br>>       kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így <br>>       látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki <br>>       valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>>       részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben <br>>       elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>>       történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.<br>><br>>       Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>>       jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a <br>>       visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok <br>>       léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő <br>>       mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen <br>>       leszármazottját  egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja <br>>       volt.<br>><br>>       A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző <br>>       volt az hogy  a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben <br>>       döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok <br>>       ez a görögöknél  a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem <br>>       örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak <br>>       és a szkítáknak  volt is egy közös Isten nevük :Turán.<br>><br>>       Üdv. Egon<br>><br>><br>>       -- <br>>       Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>>       <a rel="noreferrer" href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>><br>>       _______________________________________________<br>>       Grem mailing list<br>>       <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>>       <a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>><br>> _______________________________________________<br>> Grem mailing list<br>> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>><br>><br>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>> Mentes a vírusoktól. <a rel="noreferrer" href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>><br>> _______________________________________________<br>> Grem mailing list<br>> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>><br>> _______________________________________________<br>> Grem mailing list<br>> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>><br>><br>> _______________________________________________<br>> Grem mailing list<br>> <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>><br>><br>>_______________________________________________<br>Grem mailing list<br><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div><div id="gmail-m_-1857189037945205442DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a style="color:rgb(68,83,234)" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div>Kedves Rita! Sajnos a kiállítást nem láttam, de valószínűleg az Orkhon völgyi feliratokról lehet szó. A keleti türk Bilge kagán és öccse Kül tegin (fejedelmi rang)  török nyelvű köbe vésett rovásfeliratai ezek a VII. századból. <br><br>      <br>Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a> <br><br><br>csakany <a href="mailto:csakany@cs.bme.hu" target="_blank">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 18:10):Kedves Mindenki!<br>Marsigli írása szerint tehát az írásbeliség évszázadokon keresztül tudott <br>öröklődni államiság nélkül is, hagyomány útján. Ez persze a székely <br>rovásírás eredetét azért nem magyarázza meg.<br>Egy nagyon halovány emlék jutott eszembe a nomádok írásbelisége kapcsán. <br>Amikor annak idején a VAM Design Centerben a kazah leletekről volt a <br>kiállítás, akkor volt ott egy valamilyen sztyeppei fejedelem sztéléjének <br>másolata is, két nagy kövön, sűrűn teleírva. A betűk formájára már <br>egyáltalán nem emlékszem. Viszont a tárlaton azt mondták, hogy azt az <br>írást már meg is fejtették. Hátha valaki tud pontosabbat...<br>Sziasztok         Rita<br><br><br>On Tue, 8 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:<br><br>> <br>> Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki eltudta olvasni ott --<br>> <br>> Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a székelyek tudtak írni olvasni hiszen ezt írtam ,a 13.<br>> században azonban ez is nagy eredmény , örülök hogy végre idáig eljutottunk az eredetileg<br>> írástudatlannak mondott székely-magyar köznéppel kapcsolatban.<br>> <br>> E.<br>> <br>> 2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László Baják írta:<br>>       Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek között. <br>> <br>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>> <br>> Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H, 21:05):<br>><br>>       Kedves Lista !<br>><br>>       Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli olasz hadmérnököt. Az ő<br>>       feladata volt hogy a magyarországi a elpusztult úthálózat felújítására és az<br>>       hogy  közúti-folyami kapcsolatokra egy hálózati javaslatot tegyen.Marsigli a<br>>       nagy rovásbotról így nyilatkozott (1690)  :------A Székelyföld régi szkíta<br>>       lakóinak nyelvének fára faragott gyűjteménye,mely a katolikus hitre először<br>>       áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát tüntette fel.-----<br>><br>>       Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott jártakor is 1200-1300-s évekből<br>>       származtatják akkoriban ezek a botok a templomok bejátánál voltak elhelyezve<br>>       hogy a belépők tájékozódhassanak a az egyházi ünnepekről. Marsigli szerint<br>>       ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát teljes körű volt  az írás-olvasni<br>>       tudás.Az olasz hadmérnök azt is megkérdezte az ottaniaktól ezt az írást honnan<br>>       tanulják meg az emberek ,válasz ki az édesanyjától -ki az édesapjától-<br>><br>>       Üdv. Egon<br>><br>>       2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:<br>>       Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint elsőre látszik. Kérdéses,<br>>       hogy lehet-e egyáltalán törzsi szervezetben élő népeknek saját<br>>       írásbelisége, vagy csak államoknak. Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk<br>>       valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő szövegeket nem,<br>>       hanem csak szavakat, pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele,<br>>       esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek örvendő betűket, szövegeket<br>>       őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem tudnak olvasni. stb.  Az<br>>       írásbeliségre a következő variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy inkább<br>>       állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép<br>>       máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét. Egy állami elit<br>>       idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép nagyobb részétől idegen nyelvet<br>>       rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori Magyarországon  egy<br>>       szűk  klerikusréteg adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a latin<br>>       nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű elterjedettsége és használata<br>>       erősen vitatott. (Szerintem inkább az a valószínű, hogy a honfoglalókhoz<br>>       csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is létező) onogurok,<br>>       illetve az avar birodalomból hátramaradt onogurok ismerhettek és<br>>       használhattak rovásírást eredetileg egy török nyelv rögzítésére. Ez az<br>>       írás utóbb a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes eredetű mesterségesen<br>>       szervezett katonai segédnépnél, amely onogurokat is a soraiba fogadott<br>>       magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv rögzítésére is alkalmas<br>>       írássá. Ez azonban csak az én elképzelésem.) Egy sokféle népet magában<br>>       foglaló nomád állam esetén egy valamilyen kimutatható íráshasználat nem<br>>       jelenti automatikusan a &quot;nép&quot; de az állam írásbeliségét sem. Az elvi<br>>       problémáim után a konkrét kérdésre adható válasz. Szerencsés esetben<br>>       pl.a sztyeppei népek esetleges íráshasználatáról a szomszédos földművelő<br>>       magaskultúra (állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a<br>>       hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk írásról, ha romlandó<br>>       anyagra írott szöveg véletlenül megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a 17.<br>>       században pl. lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt.<br>>       Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó anyagra is<br>>       felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre), ami fennmaradhat. A <br>>       nagyszentmiklósi kincs edényein görög betűs görög, görög betűs török és<br>>       rovásbetűs török feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján hogy<br>>       az avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett? Lehet, hogy csak<br>>       arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban voltak egyes emberek<br>>       (szolgák?) akik ismerték az írást. Ingoványos terület ez nagyon, amely<br>>       nagyfokú óvatosságot igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak vele.<br>>       Üdv                  <br>> <br>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>> <br>> Sziklay Levente <a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H,<br>> 14:45):<br>>       Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!<br>>  <br>> A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem tudunk. Sem a hunok<br>> írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor mulandó anyagra írt dolgok<br>> megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a Szentföld; mocsár, mint<br>> nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A<br>> tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk , az nem létezik,<br>> nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a hiányokat kitölteni úgy, hogy<br>> nem a történelem saját fantáziánk szerinti újraalkotása lnn...<br>>  <br>> Példa erre  a permi népek közé tartozó komik. A ők szomszédaink voltak a<br>> Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt bizonyítják azok a közös<br>> lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más permi nyelvekben,<br>> valamint a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl.<br>> közös a kenyér szó, a főnévi igenév -ni képzője és a számnevek -nc és<br>> -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A magyarok kapcsolatai a<br>> permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye szerint – nem lehettek<br>> intenzívek és hosszúak.<br>> <br>> A történetírásban először a kijevi őskrónikában említik a permi finnugor<br>> népeket majd Novgoroddal voltak többnyire kereskedelmi, néha háborús<br>> kapcsolatban.<br>>  A komik megkeresztelője,  Permi Szent István 1340-ben született.<br>> Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga fordított le néhány<br>> bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi nyelvre. A komi<br>> írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében – megelőzve a<br>> finnekét és az észtekét is – a magyaroké után a második. Komi nyelvű<br>> egyházi liturgiát is alkotott.<br>>  <br>> Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia, mind a komi írás<br>> megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az évszázadok folyamán<br>> elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi Szent István festett –<br>> őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés<br>> könyvének 18. fejezetéből.<br>>  <br>> E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg létezett-e komi írás vagy<br>> csak valamilyen jelrendszer volt...<br>> <br>> Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> írta:<br>>       <a href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet" target="_blank">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a><br>> <br>><br>>       Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:<br>><br>>       Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy <br>>       előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa <br>>       irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek <br>>       között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen <br>>       leszármazottai a szkítáknak  amit a sírleletek is igazolnak a hunokban <br>>       is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a <br>>       kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így <br>>       látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki <br>>       valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>>       részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben <br>>       elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>>       történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.<br>><br>>       Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>>       jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a <br>>       visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok <br>>       léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő <br>>       mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen <br>>       leszármazottját  egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja <br>>       volt.<br>><br>>       A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző <br>>       volt az hogy  a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben <br>>       döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok <br>>       ez a görögöknél  a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem <br>>       örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak <br>>       és a szkítáknak  volt is egy közös Isten nevük :Turán.<br>><br>>       Üdv. Egon<br>> <br>><br>>       -- <br>>       Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>>       <a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>><br>>       _______________________________________________<br>>       Grem mailing list<br>>       <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>>       <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>> <br>> _______________________________________________<br>> Grem mailing list<br>> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>> <br>> <br>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>> Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a><br>> <br>> _______________________________________________<br>> Grem mailing list<br>> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>> <br>> _______________________________________________<br>> Grem mailing list<br>> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>> <br>> <br>> _______________________________________________<br>> Grem mailing list<br>> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>> <br>> <br>>_______________________________________________<br>Grem mailing list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br> <br><br>      <br>Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a> <br><br><br><br>_______________________________________________<br>Grem mailing list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div></div>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>