<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <p>Hű-Ha, akkor ezért nincs nekünk identitásuk? Világos.</p>
    <p><br>
    </p>
    <div class="moz-cite-prefix">2020. 12. 08. 21:32 keltezéssel, László
      Baják írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKyT9OUhzUrzqfXwEsKOMthecQv8EAo04Av65tDKaQMHMA@mail.gmail.com">
      <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
      <div dir="ltr">Kedves Rita! A kínai példa arra mutat rá, hogy
        sztyeppei nagyállattartó népek időről-időre beköltöznek a
        letelepült, földművelő népek államaiba és városaiba, ahol azután
        elveszítik az eredeti identitásukat. Ez egy általános séma az
        egész az egész térségben. A konkrét esetet sajnos nem ismerem. 
         </div>
      <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
        <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
          <tbody>
            <tr>
              <td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
                    alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
                    moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
              <td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
                a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" style="color:#4453ea"
                  moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
            </tr>
          </tbody>
        </table>
      </div>
      <br>
      <div class="gmail_quote">
        <div dir="ltr" class="gmail_attr">csakany <<a
            href="mailto:csakany@cs.bme.hu" moz-do-not-send="true">csakany@cs.bme.hu</a>>
          ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 20:53):<br>
        </div>
        <blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
          0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves
          Laci, Levente és Mindenki!<br>
          Köszönöm, valószínűleg azok a sztélék lehettek, amiket Laci
          írt.<br>
          Megtaláltam a magyar fordításukat is az <a
            href="http://epa.oszk.hu" rel="noreferrer" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">epa.oszk.hu</a> oldalán <br>
          (EPA01445_acta_hungarica_2018_11_253-295-1.pdf, nem biztos,
          hogy ez így <br>
          működik).<br>
          De még egy kérdés: ha a szkíták csak beköltöztek egy városba,
          akkor azt <br>
          melyik sztyeppei nép építette előttük (merthogy nem a görögök,
          bár lehet, <br>
          hogy az építészeik segítettek benne)? A mongolok esete ilyen
          szempontból <br>
          más.<br>
          Köszönöm, sziasztok        Rita<br>
          <br>
          <br>
          On Tue, 8 Dec 2020, Sziklay Levente wrote:<br>
          <br>
          > Kedves Laci!<br>
          >  <br>
          > A teljes szöveg megvan magyarul?<br>
          >  <br>
          > Üdv<br>
          >  <br>
          > Levente<br>
          > <br>
          > "László Baják" <<a
            href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">laszlo.bajak@gmail.com</a>> írta:<br>
          >       Kedves Rita! Sajnos a kiállítást nem láttam, de
          valószínűleg az Orkhon völgyi<br>
          >       feliratokról lehet szó. A keleti türk Bilge kagán
          és öccse Kül tegin (fejedelmi<br>
          >       rang)  török nyelvű köbe vésett rovásfeliratai ezek
          a VII. századból.<br>
          >  <br>
          >
          [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
          > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
          >  csakany <<a href="mailto:csakany@cs.bme.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">csakany@cs.bme.hu</a>>
          ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 18:10):<br>
          >       Kedves Mindenki!<br>
          >       Marsigli írása szerint tehát az írásbeliség
          évszázadokon keresztül tudott<br>
          >       öröklődni államiság nélkül is, hagyomány útján. Ez
          persze a székely<br>
          >       rovásírás eredetét azért nem magyarázza meg.<br>
          >       Egy nagyon halovány emlék jutott eszembe a nomádok
          írásbelisége kapcsán.<br>
          >       Amikor annak idején a VAM Design Centerben a kazah
          leletekről volt a<br>
          >       kiállítás, akkor volt ott egy valamilyen sztyeppei
          fejedelem sztéléjének<br>
          >       másolata is, két nagy kövön, sűrűn teleírva. A
          betűk formájára már<br>
          >       egyáltalán nem emlékszem. Viszont a tárlaton azt
          mondták, hogy azt az<br>
          >       írást már meg is fejtették. Hátha valaki tud
          pontosabbat...<br>
          >       Sziasztok         Rita<br>
          > <br>
          ><br>
          >       On Tue, 8 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:<br>
          ><br>
          >       ><br>
          >       > Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki
          eltudta olvasni ott --<br>
          >       ><br>
          >       > Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a
          székelyek tudtak írni olvasni hiszen<br>
          >       ezt írtam ,a 13.<br>
          >       > században azonban ez is nagy eredmény , örülök
          hogy végre idáig eljutottunk<br>
          >       az eredetileg<br>
          >       > írástudatlannak mondott székely-magyar
          köznéppel kapcsolatban.<br>
          >       ><br>
          >       > E.<br>
          >       ><br>
          >       > 2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László Baják
          írta:<br>
          >       >       Mindenki el tudta olvasni, de csak a
          székelyek között. <br>
          >       ><br>
          >       >
          [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
          >       > Mentes a vírusoktól. <a
            href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
          >       ><br>
          >       > Reinisch Egon <<a
            href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta
          (időpont: 2020. dec. 7., H,<br>
          >       21:05):<br>
          >       ><br>
          >       >       Kedves Lista !<br>
          >       ><br>
          >       >       Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi
          Marsigli olasz hadmérnököt. Az<br>
          >       ő<br>
          >       >       feladata volt hogy a magyarországi a
          elpusztult úthálózat felújítására<br>
          >       és az<br>
          >       >       hogy  közúti-folyami kapcsolatokra egy
          hálózati javaslatot<br>
          >       tegyen.Marsigli a<br>
          >       >       nagy rovásbotról így nyilatkozott
          (1690)  :------A Székelyföld régi<br>
          >       szkíta<br>
          >       >       lakóinak nyelvének fára faragott
          gyűjteménye,mely a katolikus hitre<br>
          >       először<br>
          >       >       áttértek használatára a mozgó ünnepek
          naptárát tüntette fel.-----<br>
          >       ><br>
          >       >       Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli
          ott jártakor is 1200-1300-s<br>
          >       évekből<br>
          >       >       származtatják akkoriban ezek a botok a
          templomok bejátánál voltak<br>
          >       elhelyezve<br>
          >       >       hogy a belépők tájékozódhassanak a az
          egyházi ünnepekről. Marsigli<br>
          >       szerint<br>
          >       >       ezeket mindenki el tudta ott olvasni
          tehát teljes körű volt  az<br>
          >       írás-olvasni<br>
          >       >       tudás.Az olasz hadmérnök azt is
          megkérdezte az ottaniaktól ezt az<br>
          >       írást honnan<br>
          >       >       tanulják meg az emberek ,válasz ki az
          édesanyjától -ki az édesapjától-<br>
          >       ><br>
          >       >       Üdv. Egon<br>
          >       ><br>
          >       >       2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László
          Baják írta:<br>
          >       >       Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb,
          mint elsőre látszik. Kérdéses,<br>
          >       >       hogy lehet-e egyáltalán törzsi
          szervezetben élő népeknek saját<br>
          >       >       írásbelisége, vagy csak államoknak.
          Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk<br>
          >       >       valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az,
          ha összefüggő szövegeket nem,<br>
          >       >       hanem csak szavakat,
          pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele,<br>
          >       >       esetleg valamilyen szakrális
          tiszteletnek örvendő betűket, szövegeket<br>
          >       >       őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem
          tudnak olvasni. stb.  Az<br>
          >       >       írásbeliségre a következő variációk
          jutnak eszembe. Egy nép (vagy<br>
          >       inkább<br>
          >       >       állam) saját írásjelekkel a saját
          nyelvét rögzíti. Egy nép<br>
          >       >       máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti
          a saját nyelvét. Egy állami<br>
          >       elit<br>
          >       >       idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép
          nagyobb részétől idegen<br>
          >       nyelvet<br>
          >       >       rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori
          Magyarországon  egy<br>
          >       >       szűk  klerikusréteg adaptált latin
          betűkkel nem a magyar, hanem a<br>
          >       latin<br>
          >       >       nyelvet rögzítette. A rovásírás
          széleskörű elterjedettsége és<br>
          >       használata<br>
          >       >       erősen vitatott. (Szerintem inkább az a
          valószínű, hogy a<br>
          >       honfoglalókhoz<br>
          >       >       csatlakozott (korábban önálló
          államalkotóként is létező) onogurok,<br>
          >       >       illetve az avar birodalomból hátramaradt
          onogurok ismerhettek és<br>
          >       >       használhattak rovásírást eredetileg egy
          török nyelv rögzítésére. Ez az<br>
          >       >       írás utóbb a székelyeknél, azaz egy
          olyan vegyes eredetű mesterségesen<br>
          >       >       szervezett katonai segédnépnél, amely
          onogurokat is a soraiba fogadott<br>
          >       >       magyarosodott el, azaz vált a magyar
          nyelv rögzítésére is alkalmas<br>
          >       >       írássá. Ez azonban csak az én
          elképzelésem.) Egy sokféle népet magában<br>
          >       >       foglaló nomád állam esetén egy
          valamilyen kimutatható íráshasználat<br>
          >       nem<br>
          >       >       jelenti automatikusan a "nép" de az
          állam írásbeliségét sem. Az elvi<br>
          >       >       problémáim után a konkrét kérdésre
          adható válasz. Szerencsés esetben<br>
          >       >       pl.a sztyeppei népek esetleges
          íráshasználatáról a szomszédos<br>
          >       földművelő<br>
          >       >       magaskultúra (állam) feljegyzései
          tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a<br>
          >       >       hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást
          szerezhetünk írásról, ha<br>
          >       romlandó<br>
          >       >       anyagra írott szöveg véletlenül
          megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a<br>
          >       17.<br>
          >       >       században pl. lemásolt egy székely
          rováspálcát, amelyen naptár volt.<br>
          >       >       Néha a romlandó anyagra kitalált
          betűkkel maradandó anyagra is<br>
          >       >       felvéstek szövegeket (kőre, csontra,
          fémre), ami fennmaradhat. A <br>
          >       >       nagyszentmiklósi kincs edényein görög
          betűs görög, görög betűs török<br>
          >       és<br>
          >       >       rovásbetűs török feliratok is vannak.
          Vajon mondhatjuk-e ez alapján<br>
          >       hogy<br>
          >       >       az avar birodalom állami írásbeliséggel
          rendelkezett? Lehet, hogy csak<br>
          >       >       arról van szó, hogy az avar kagáni
          udvarban voltak egyes emberek<br>
          >       >       (szolgák?) akik ismerték az írást.
          Ingoványos terület ez nagyon, amely<br>
          >       >       nagyfokú óvatosságot igényel azoktól,
          akik foglalkozni akarnak vele.<br>
          >       >       Üdv                  <br>
          >       ><br>
          >       >
          [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
          >       > Mentes a vírusoktól. <a
            href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
          >       ><br>
          >       > Sziklay Levente <<a
            href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta
          (időpont: 2020. dec. 7., H,<br>
          >       > 14:45):<br>
          >       >       Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!<br>
          >       >  <br>
          >       > A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit
          sem tudunk. Sem a hunok<br>
          >       > írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor
          mulandó anyagra írt dolgok<br>
          >       > megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a
          Szentföld; mocsár, mint<br>
          >       > nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A
          többi esetben elpusztulnak. A<br>
          >       > tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem
          tudunk , az nem létezik,<br>
          >       > nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a
          hiányokat kitölteni úgy, hogy<br>
          >       > nem a történelem saját fantáziánk szerinti
          újraalkotása lnn...<br>
          >       >  <br>
          >       > Példa erre  a permi népek közé tartozó komik.
          A ők szomszédaink voltak a<br>
          >       > Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt
          bizonyítják azok a közös<br>
          >       > lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más
          permi nyelvekben,<br>
          >       > valamint a magyarban, amelyek más finnugor
          nyelvekben nincsenek meg (pl.<br>
          >       > közös a kenyér szó, a főnévi igenév -ni
          képzője és a számnevek -nc és<br>
          >       > -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven).
          A magyarok kapcsolatai a<br>
          >       > permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye
          szerint – nem lehettek<br>
          >       > intenzívek és hosszúak.<br>
          >       ><br>
          >       > A történetírásban először a kijevi
          őskrónikában említik a permi finnugor<br>
          >       > népeket majd Novgoroddal voltak többnyire
          kereskedelmi, néha háborús<br>
          >       > kapcsolatban.<br>
          >       >  A komik megkeresztelője,  Permi Szent István
          1340-ben született.<br>
          >       > Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga
          fordított le néhány<br>
          >       > bibliarészletet, imát és liturgikus éneket
          komi nyelvre. A komi<br>
          >       > írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek
          körében – megelőzve a<br>
          >       > finnekét és az észtekét is – a magyaroké után
          a második. Komi nyelvű<br>
          >       > egyházi liturgiát is alkotott.<br>
          >       >  <br>
          >       > Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű
          liturgia, mind a komi írás<br>
          >       > megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az
          évszázadok folyamán<br>
          >       > elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga
          Permi Szent István festett –<br>
          >       > őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros
          szöveget a Teremtés<br>
          >       > könyvének 18. fejezetéből.<br>
          >       >  <br>
          >       > E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg
          létezett-e komi írás vagy<br>
          >       > csak valamilyen jelrendszer volt...<br>
          >       ><br>
          >       > Reinisch Egon <<a
            href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> írta:<br>
          >       >     <br>
          >        <a
href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a><br>
          >       ><br>
          >       ><br>
          >       >     
           Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:<br>
          >       ><br>
          >       >     <br>
          >     
  Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy <br>
          >       >     
           előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa <br>
          >       >     <br>
          >     
  irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek <br>
          >       >     
           között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen <br>
          >       >     <br>
          >     
  leszármazottai a szkítáknak  amit a sírleletek is igazolnak a hunokban <br>
          >       >     
           is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a <br>
          >       >     
           kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így <br>
          >       >     <br>
          >     
  látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki <br>
          >       >     <br>
          >     
  valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>
          >       >     <br>
          >     
  részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben <br>
          >       >     <br>
          >     
  elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>
          >       >     
           történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.<br>
          >       ><br>
          >       >     <br>
          >     
  Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>
          >       >     
           jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a <br>
          >       >     
           visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok <br>
          >       >     
           léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő <br>
          >       >     
           mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen <br>
          >       >     <br>
          >     
  leszármazottját  egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja <br>
          >       >       volt.<br>
          >       ><br>
          >       >     
           A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző <br>
          >       >     <br>
          >     
  volt az hogy  a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben <br>
          >       >     <br>
          >     
  döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok <br>
          >       >     
           ez a görögöknél  a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem <br>
          >       >     <br>
          >     
  örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak <br>
          >       >     
           és a szkítáknak  volt is egy közös Isten nevük :Turán.<br>
          >       ><br>
          >       >       Üdv. Egon<br>
          >       ><br>
          >       ><br>
          >       >       -- <br>
          >       >     
           Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
          >       >       <a
            href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
          >       ><br>
          >       >     
           _______________________________________________<br>
          >       >       Grem mailing list<br>
          >       >       <a
            href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          >       >       <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          >       ><br>
          >       >
          _______________________________________________<br>
          >       > Grem mailing list<br>
          >       > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          >       > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          >       ><br>
          >       ><br>
          >       >
          [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
          >       > Mentes a vírusoktól. <a
            href="http://www.avast.com" rel="noreferrer" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
          >       ><br>
          >       >
          _______________________________________________<br>
          >       > Grem mailing list<br>
          >       > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          >       > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          >       ><br>
          >       >
          _______________________________________________<br>
          >       > Grem mailing list<br>
          >       > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          >       > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          >       ><br>
          >       ><br>
          >       >
          _______________________________________________<br>
          >       > Grem mailing list<br>
          >       > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          >       > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          >       ><br>
          >       ><br>
          >       >_______________________________________________<br>
          >       Grem mailing list<br>
          >       <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          >       <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          > <br>
          >  <br>
          >
          [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
          > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
          >
Kedves Rita! Sajnos a kiállítást nem láttam, de valószínűleg az Orkhon völgyi feliratokról lehe<br>
          >
t szó. A keleti türk Bilge kagán és öccse Kül tegin (fejedelmi rang)  török nyelvű köbe vésett<br>
          >  rovásfeliratai ezek a VII. századból. <br>
          > <br>
          >       <br>
          > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> <br>
          > <br>
          > <br>
          > csakany <a href="mailto:csakany@cs.bme.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">csakany@cs.bme.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 8., K, 18:10):Kedves Mindenki!<br>
          >
Marsigli írása szerint tehát az írásbeliség évszázadokon keresztül tudott <br>
          >
          öröklődni államiság nélkül is, hagyomány útján. Ez persze a székely <br>
          > rovásírás eredetét azért nem magyarázza meg.<br>
          >
Egy nagyon halovány emlék jutott eszembe a nomádok írásbelisége kapcsán. <br>
          >
          Amikor annak idején a VAM Design Centerben a kazah leletekről volt a <br>
          >
kiállítás, akkor volt ott egy valamilyen sztyeppei fejedelem sztéléjének <br>
          >
          másolata is, két nagy kövön, sűrűn teleírva. A betűk formájára már <br>
          >
          egyáltalán nem emlékszem. Viszont a tárlaton azt mondták, hogy azt az <br>
          >
          írást már meg is fejtették. Hátha valaki tud pontosabbat...<br>
          > Sziasztok         Rita<br>
          > <br>
          > <br>
          > On Tue, 8 Dec 2020, Reinisch Egon wrote:<br>
          > <br>
          > > <br>
          >
          > Azt írtam :Marsigli szerint ezeket mindenki eltudta olvasni ott --<br>
          > > <br>
          >
> Tehát kár volt kiemelni azt hogy csak a székelyek tudtak írni olvasni hiszen ezt írtam ,a 13.<br>
          > <br>
          >
> században azonban ez is nagy eredmény , örülök hogy végre idáig eljutottunk az eredetileg<br>
          >
          > írástudatlannak mondott székely-magyar köznéppel kapcsolatban.<br>
          > > <br>
          > > E.<br>
          > > <br>
          > > 2020.12.07. 21:12 keltezéssel, László Baják írta:<br>
          >
          >       Mindenki el tudta olvasni, de csak a székelyek között. <br>
          > > <br>
          >
          > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
          > > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
          > > <br>
          > > Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H, 21:05):<br>
          > ><br>
          > >       Kedves Lista !<br>
          > ><br>
          >
>       Ha már Laci említette Luigi Ferdinándi Marsigli olasz hadmérnököt. Az ő<br>
          >
>       feladata volt hogy a magyarországi a elpusztult úthálózat felújítására és az<br>
          >
>       hogy  közúti-folyami kapcsolatokra egy hálózati javaslatot tegyen.Marsigli a<br>
          >
>       nagy rovásbotról így nyilatkozott (1690)  :------A Székelyföld régi szkíta<br>
          >
>       lakóinak nyelvének fára faragott gyűjteménye,mely a katolikus hitre először<br>
          >
>       áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát tüntette fel.-----<br>
          > ><br>
          >
>       Ez a bot nagyon régi volt már Marsigli ott jártakor is 1200-1300-s évekből<br>
          >
>       származtatják akkoriban ezek a botok a templomok bejátánál voltak elhelyezve<br>
          >
>       hogy a belépők tájékozódhassanak a az egyházi ünnepekről. Marsigli szerint<br>
          >
>       ezeket mindenki el tudta ott olvasni tehát teljes körű volt  az írás-olvasni<br>
          >
>       tudás.Az olasz hadmérnök azt is megkérdezte az ottaniaktól ezt az írást honnan<br>
          >
>       tanulják meg az emberek ,válasz ki az édesanyjától -ki az édesapjától-<br>
          > ><br>
          > >       Üdv. Egon<br>
          > ><br>
          >
          >       2020.12.07. 19:57 keltezéssel, László Baják írta:<br>
          >
>       Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint elsőre látszik. Kérdéses,<br>
          >
>       hogy lehet-e egyáltalán törzsi szervezetben élő népeknek saját<br>
          >
>       írásbelisége, vagy csak államoknak. Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk<br>
          >
>       valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő szövegeket nem,<br>
          >
>       hanem csak szavakat, pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele,<br>
          >
>       esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek örvendő betűket, szövegeket<br>
          >
>       őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem tudnak olvasni. stb.  Az<br>
          >
>       írásbeliségre a következő variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy inkább<br>
          >
          >       állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép<br>
          >
>       máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét. Egy állami elit<br>
          >
>       idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép nagyobb részétől idegen nyelvet<br>
          >
          >       rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori Magyarországon  egy<br>
          >
>       szűk  klerikusréteg adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a latin<br>
          >
>       nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű elterjedettsége és használata<br>
          >
>       erősen vitatott. (Szerintem inkább az a valószínű, hogy a honfoglalókhoz<br>
          >
>       csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is létező) onogurok,<br>
          >
>       illetve az avar birodalomból hátramaradt onogurok ismerhettek és<br>
          >
>       használhattak rovásírást eredetileg egy török nyelv rögzítésére. Ez az<br>
          >
>       írás utóbb a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes eredetű mesterségesen<br>
          >
>       szervezett katonai segédnépnél, amely onogurokat is a soraiba fogadott<br>
          >
>       magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv rögzítésére is alkalmas<br>
          >
>       írássá. Ez azonban csak az én elképzelésem.) Egy sokféle népet magában<br>
          >
>       foglaló nomád állam esetén egy valamilyen kimutatható íráshasználat nem<br>
          >
>       jelenti automatikusan a &quot;nép&quot; de az állam írásbeliségét sem. Az elvi<br>
          >
>       problémáim után a konkrét kérdésre adható válasz. Szerencsés esetben<br>
          >
>       pl.a sztyeppei népek esetleges íráshasználatáról a szomszédos földművelő<br>
          >
>       magaskultúra (állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a<br>
          >
>       hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk írásról, ha romlandó<br>
          >
>       anyagra írott szöveg véletlenül megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a 17.<br>
          >
>       században pl. lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt.<br>
          >
>       Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó anyagra is<br>
          >
>       felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre), ami fennmaradhat. A <br>
          >
>       nagyszentmiklósi kincs edényein görög betűs görög, görög betűs török és<br>
          >
>       rovásbetűs török feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján hogy<br>
          >
>       az avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett? Lehet, hogy csak<br>
          >
>       arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban voltak egyes emberek<br>
          >
>       (szolgák?) akik ismerték az írást. Ingoványos terület ez nagyon, amely<br>
          >
>       nagyfokú óvatosságot igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak vele.<br>
          > >       Üdv                  <br>
          > > <br>
          >
          > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
          > > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
          > > <br>
          > > Sziklay Levente <a
            href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H,<br>
          > > 14:45):<br>
          > >       Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!<br>
          > >  <br>
          >
          > A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem tudunk. Sem a hunok<br>
          >
> írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor mulandó anyagra írt dolgok<br>
          >
> megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a Szentföld; mocsár, mint<br>
          >
> nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A<br>
          >
> tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk , az nem létezik,<br>
          >
> nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a hiányokat kitölteni úgy, hogy<br>
          >
          > nem a történelem saját fantáziánk szerinti újraalkotása lnn...<br>
          > >  <br>
          >
> Példa erre  a permi népek közé tartozó komik. A ők szomszédaink voltak a<br>
          >
          > Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt bizonyítják azok a közös<br>
          >
          > lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más permi nyelvekben,<br>
          >
> valamint a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl.<br>
          >
> közös a kenyér szó, a főnévi igenév -ni képzője és a számnevek -nc és<br>
          >
> -van/-ven utótagja: kilenc, harminc, negyven). A magyarok kapcsolatai a<br>
          >
          > permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye szerint – nem lehettek<br>
          > > intenzívek és hosszúak.<br>
          > > <br>
          >
> A történetírásban először a kijevi őskrónikában említik a permi finnugor<br>
          >
> népeket majd Novgoroddal voltak többnyire kereskedelmi, néha háborús<br>
          > > kapcsolatban.<br>
          >
          >  A komik megkeresztelője,  Permi Szent István 1340-ben született.<br>
          >
          > Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga fordított le néhány<br>
          >
          > bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi nyelvre. A komi<br>
          >
          > írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében – megelőzve a<br>
          >
> finnekét és az észtekét is – a magyaroké után a második. Komi nyelvű<br>
          > > egyházi liturgiát is alkotott.<br>
          > >  <br>
          >
> Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia, mind a komi írás<br>
          >
          > megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az évszázadok folyamán<br>
          >
> elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi Szent István festett –<br>
          >
          > őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés<br>
          > > könyvének 18. fejezetéből.<br>
          > >  <br>
          >
> E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg létezett-e komi írás vagy<br>
          > > csak valamilyen jelrendszer volt...<br>
          > > <br>
          > > Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>> írta:<br>
          > >       <a
href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a><br>
          > > <br>
          > ><br>
          >
>       Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:<br>
          > ><br>
          >
>       Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy <br>
          >
>       előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa <br>
          >
>       irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek <br>
          >
          >       között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen <br>
          >
>       leszármazottai a szkítáknak  amit a sírleletek is igazolnak a hunokban <br>
          >
>       is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a <br>
          >
>       kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így <br>
          >
>       látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki <br>
          >
>       valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>
          >
>       részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben <br>
          >
>       elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>
          >
          >       történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.<br>
          > ><br>
          >
>       Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>
          >
>       jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a <br>
          >
>       visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok <br>
          >
>       léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő <br>
          >
          >       mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen <br>
          >
>       leszármazottját  egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja <br>
          > >       volt.<br>
          > ><br>
          >
>       A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző <br>
          >
>       volt az hogy  a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben <br>
          >
>       döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok <br>
          >
>       ez a görögöknél  a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem <br>
          >
>       örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak <br>
          >
          >       és a szkítáknak  volt is egy közös Isten nevük :Turán.<br>
          > ><br>
          > >       Üdv. Egon<br>
          > > <br>
          > ><br>
          > >       -- <br>
          >
          >       Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
          > >       <a href="https://www.avast.com/antivirus"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
          > ><br>
          >
          >       _______________________________________________<br>
          > >       Grem mailing list<br>
          > >       <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          > >       <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          > > <br>
          > > _______________________________________________<br>
          > > Grem mailing list<br>
          > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          > > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          > > <br>
          > > <br>
          >
          > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]<br>
          > > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a><br>
          > > <br>
          > > _______________________________________________<br>
          > > Grem mailing list<br>
          > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          > > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          > > <br>
          > > _______________________________________________<br>
          > > Grem mailing list<br>
          > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          > > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          > > <br>
          > > <br>
          > > _______________________________________________<br>
          > > Grem mailing list<br>
          > > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          > > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          > > <br>
          > > <br>
          > >_______________________________________________<br>
          > Grem mailing list<br>
          > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          >  <br>
          > <br>
          >       <br>
          > Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> <br>
          > <br>
          > <br>
          > <br>
          > _______________________________________________<br>
          > Grem mailing list<br>
          > <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
            target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          > <a
            href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
          > <br>
          > <br>
          >_______________________________________________<br>
          Grem mailing list<br>
          <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
            moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
            rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
        </blockquote>
      </div>
      <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
        <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
          <tbody>
            <tr>
              <td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
                    alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
                    moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
              <td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
                a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" style="color:#4453ea"
                  moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
            </tr>
          </tbody>
        </table>
      </div>
      <br>
      <fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  </body>
</html>