<div dir="ltr">Kedves Levente! A kérdés bonyolultabb, mint elsőre látszik. Kérdéses, hogy lehet-e egyáltalán törzsi szervezetben élő népeknek saját írásbelisége, vagy csak államoknak. Bizonytalan, hogy mit tekinthetünk valódi írásbeliségnek. Írásbeliség-e az, ha összefüggő szövegeket nem, hanem csak szavakat, pl.tulajdonjelzéseket tudnak rögzíteni vele, esetleg valamilyen szakrális tiszteletnek örvendő betűket, szövegeket őrizgetnek, amelyet adott esetben el sem tudnak olvasni. stb. Az írásbeliségre a következő variációk jutnak eszembe. Egy nép (vagy inkább állam) saját írásjelekkel a saját nyelvét rögzíti. Egy nép máshonnét adaptált írásjelekkel rögzíti a saját nyelvét. Egy állami elit idegen vagy adaptált írásjelekkel a nép nagyobb részétől idegen nyelvet rögzít ill. használ. Pl. Az Árpád-kori Magyarországon egy szűk klerikusréteg adaptált latin betűkkel nem a magyar, hanem a latin nyelvet rögzítette. A rovásírás széleskörű elterjedettsége és használata erősen vitatott. (Szerintem inkább az a valószínű, hogy a honfoglalókhoz csatlakozott (korábban önálló államalkotóként is létező) onogurok, illetve az avar birodalomból hátramaradt onogurok ismerhettek és használhattak rovásírást eredetileg egy török nyelv rögzítésére. Ez az írás utóbb a székelyeknél, azaz egy olyan vegyes eredetű mesterségesen szervezett katonai segédnépnél, amely onogurokat is a soraiba fogadott magyarosodott el, azaz vált a magyar nyelv rögzítésére is alkalmas írássá. Ez azonban csak az én elképzelésem.) Egy sokféle népet magában foglaló nomád állam esetén egy valamilyen kimutatható íráshasználat nem jelenti automatikusan a "nép" de az állam írásbeliségét sem. Az elvi problémáim után a konkrét kérdésre adható válasz. Szerencsés esetben pl.a sztyeppei népek esetleges íráshasználatáról a szomszédos földművelő magaskultúra (állam) feljegyzései tanúskodhatnak.( A szkítáknál és a hunoknál pl. nem tanúskodnak) Tudomást szerezhetünk írásról, ha romlandó anyagra írott szöveg véletlenül megmarad. Marsigli olasz hadmérnök a 17. században pl. lemásolt egy székely rováspálcát, amelyen naptár volt. Néha a romlandó anyagra kitalált betűkkel maradandó anyagra is felvéstek szövegeket (kőre, csontra, fémre), ami fennmaradhat. A nagyszentmiklósi kincs edényein görög betűs görög, görög betűs török és rovásbetűs török feliratok is vannak. Vajon mondhatjuk-e ez alapján hogy az avar birodalom állami írásbeliséggel rendelkezett? Lehet, hogy csak arról van szó, hogy az avar kagáni udvarban voltak egyes emberek (szolgák?) akik ismerték az írást. Ingoványos terület ez nagyon, amely nagyfokú óvatosságot igényel azoktól, akik foglalkozni akarnak vele. Üdv </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a href="mailto:lsziklay@freemail.hu">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. dec. 7., H, 14:45):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div><div>Kedves Egon, Laci, Trixi, többiek!</div><div> </div><div>A szkíták nyelvéről, írásbeliségéről semmit sem tudunk. Sem a hunok írásbeliségéről. A nagyon ritka eset, amikor mulandó anyagra írt dolgok megmaradnak, - sivatag, mint Egyiptom vagy a Szentföld; mocsár, mint nyírfakéregre írt írások Oroszországban. A többi esetben elpusztulnak. A tudás hiánya nem jelenti azt, hogy amiről nem tudunk , az nem létezik, nem létezett. Kérdés, hogy hogyan lehet a hiányokat kitölteni úgy, hogy nem a történelem saját fantáziánk szerinti újraalkotása lnn...</div><div> </div><div>Példa erre a permi népek közé tartozó komik. A ők szomszédaink voltak a Magna Hungaria-beli korszakunkban, ezt bizonyítják azok a közös lexikális és nyelvtani elemek a komiban és más permi nyelvekben, valamint a magyarban, amelyek más finnugor nyelvekben nincsenek meg (pl. közös a <i>kenyér</i> szó, a főnévi igenév <i>-ni</i> képzője és a számnevek <i>-nc</i> és <i>-van/-ven</i> utótagja: <i>kilenc, harminc, negyven). </i>A magyarok kapcsolatai a permiekkel – a tudósok egybehangzó véleménye szerint – nem lehettek intenzívek és hosszúak.</div><div><br>A történetírásban először a kijevi őskrónikában említik a permi finnugor népeket majd Novgoroddal voltak többnyire kereskedelmi, néha háborús kapcsolatban.</div><div><div> A komik megkeresztelője, Permi Szent István 1340-ben született. Megalkotta akomi ábécét, az aburt. Saját maga fordított le néhány bibliarészletet, imát és liturgikus éneket komi nyelvre. A komi írásbeliség régiségét tekintve az uráli népek körében – megelőzve a finnekét és az észtekét is – a magyaroké után a második. Komi nyelvű egyházi liturgiát is alkotott.</div><div> </div><div>Az 1700-as évek végére mind a komi nyelvű liturgia, mind a komi írás megszűnt. A komi írásbeliség emlékei az évszázadok folyamán elpusztultak. Egyetlen ikon – amelyet maga Permi Szent István festett – őriz már csak egy abur-írással rótt hatsoros szöveget a Teremtés könyvének 18. fejezetéből.</div><div> </div><div>E nélkül nem tudnánk eldönteni, hogy tényleg létezett-e komi írás vagy csak valamilyen jelrendszer volt...</div><div><br>Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> írta:</div><blockquote style="border-left:3px solid lightgray;padding-left:3px"><a href="https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet" target="_blank">https://mult-kor.hu/20121114_megoldottak_a_szkitak_eredetenek_rejtelyet</a><br><br><br>Kedves Lista ! még egy adalékkal zárnám a szkíta-hun gondolat kört:<br><br>Az a fenti szöveg enyhén szólva szenzáció hajhász de embertanilag nagy <br>előre lépés a fenti linken olvasható vizsgálat .A szkíták ősei Európa <br>irányából érkeztek Ázsiába és a mai mongol -kínai történészek régészek <br>között már egyértelmű az a felfogás hogy a hunok közvetlen <br>leszármazottai a szkítáknak amit a sírleletek is igazolnak a hunokban <br>is nagy az europid jelleg. .Ez némi problémát jelentett mindig a <br>kínaiaknak így régen a mumifikálódon hun holttesteket amin még így <br>látszott 60-70 % százalékban europid jellegük fej nélkül állították ki <br>valamilyen rituális fej vesztésre hivatkozva.Ma elsősorban a mongolok de <br>részben a kínaiak is hun utód népnek tekintik magukat ez az ő esetükben <br>elsősorban kulturális értelmű de mint a cikk írja genetikai keveredés is <br>történt természetesen ez a kínaiakban ma már elenyésző.<br><br>Tálán tíz éve feltárták egy szkíta amazon sírját aki egy nagyon magas ha <br>jól emlékszem 175 cm erősen világos hajú nő volt mellette ott volt a <br>visszacsapó íj és egyéb fegyverek maradványa.Tehát a szkíta amazonok <br>léteztek ,Széles körű genetika vizsgálatot végeztek a ma ott élő <br>mongolok között és lás csodát megtaláltak az egyik közvetlen <br>leszármazottját egy mongol kislány képében akinek feltűnő világos haja <br>volt.<br><br>A szkítákra bár férfi vezetésű társadalom voltak alapvetően jellemző <br>volt az hogy a nők jogilag egyenlőek voltál így örökölhettek is ,ebben <br>döntően hasonlítottak az etruszkokra,ezért léteztek fegyveres amazonok <br>ez a görögöknél a rómaiaknál elképzelhetetlen volt ott a nők nem <br>örökölhettek alapjogon és teljes alávetettségben éltek.Az etruszkoknak <br>és a szkítáknak volt is egy közös Isten nevük :Turán.<br><br>Üdv. Egon<br><br><br>-- <br>Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br><a href="https://www.avast.com/antivirus" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br><br>_______________________________________________<br>Grem mailing list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div></div>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>