<div dir="ltr">
<div class="et_main_title">
<h1>Lejárat nélkül, örökkön-örökké</h1>
</div>
<div class="en-article-subtitle">
Soros György amerikai világmegváltó élete legnagyobb üzletére készül </div>
<div class="gmail-articleSourceAndAuthor">
<div class="gmail-authorContainer gmail-fullBox gmail-col-sm">
<div class="en-article-author">
Kiszelly Zoltán </div>
</div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix"><br>
</div><div class="entry-content gmail-clearfix"><a href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/lejarat-nelkul-orokkon-orokke-9046919/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202012">https://magyarnemzet.hu/velemeny/lejarat-nelkul-orokkon-orokke-9046919/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202012</a>
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:644px;height:20px"></span></div>
</div>
<p>Soros György nem adja fel. A nyáron 90. életévébe lépett
spekuláns biztosra akar menni és élete legnagyobb üzletére készül. Az
unióval örökjáradék-kötvényeket vetetne fel, amelyek lényege, hogy a
hitelfelvevő egy válsághelyzet kezelésére jelentős összeghez, esetünkben
ezermilliárd euróhoz jut. A tőkét nem kell visszafizetni, „csak” a
kamatot, igaz, azt az idők végezetéig, innen az örökjáradék elnevezés.
Mivel a jegybankok már a 2008-as válság óta pénznyomtatással tartják
életben a globalizált világgazdaságot, a nemzetközi pénzpiacok tele
vannak biztos befektetést kereső tőkével. Soros György itt kapcsolódna
be amolyan hívatlan láncszemként a folyamatba.</p>
<p>Áprilisban egyszer már megfogalmazott ötlete alapján az EU mint príma
adós vegyen fel ezermilliárd euró hitelt a nemzetközi pénzpiacokon,
amire 0,5 százalék kamatot fizetne. Ez évi ötmilliárd euró kamat lenne,
ami csekély árnak tűnik a járvány gazdasági következményeit orvosolni
hivatott mentőcsomagért. Azt nem mondja Soros, hogy az EU kitől vegye
fel ezt a hitelt, de biztosan lenne rá ötlete.</p>
<p>Ennyi önzetlenség láttán az ember fia már majdnem elérzékenyül, ha
kelet-közép-európaiként nem szokta volna meg, hogy a sorok között kell
olvasni. Esetünkben a Soroshoz köthető Project Syndicate oldal sorai
között, amely a minap elutasította Orbán Viktor válaszcikkének közlését.</p>
<p>Soros György április 22-i javaslata előtt egy héttel (április 15-én)
ugyanis a Soros György szövetségesének számító Guy Verhofstadtot és a
Momentumot is soraiban tudó Renew frakcióvezető-helyettese itt írt közös
cikket, amelyben – micsoda meglepetés! – uniós örökjáradék-kötvények
kibocsátását szorgalmazták. Ők azonban „konzervatív” becslésük alapján
ezermilliárd euróra már 2,5 százalék kamatot javasoltak, ami évi 25
milliárd euró lenne. Nagyjából ennyit kapott Magyarország a most véget
érő uniós költségvetés hét éve alatt.</p>
<p>Számoljunk! Az EU felvesz ezermilliárd euró hitelt, amit a járvány
gazdasági következményeinek enyhítésére költ, amire évente 25 milliárd
euró kamatot fizet. A tőke így negyven év alatt megtérül, a
negyvenegyedik évtől pedig már pozitív a mérleg. Évi három százalék
kamat mellett a tőke harminchárom év alatt térülne meg, és utána
jönnének a prémium évek. Az idők végezetéig, mivel a példaként szolgáló
brit háborús és német jóvátételi kötvények akár száz évig is
elketyegtek. A tőkére sem kell feltétlenül keresztet vetni, hiszen azt
évtizedek múlva, általában valamilyen kulcs alapján, szintén kifizetik.</p>
<p>Az alacsony infláció jelenleg alig apasztja a hozamot, a járvány
miatt alacsony energiaárak, ágazati leállás, magas munkanélküliség és
otthoni munkavégzés sem fűti a béreket és a fogyasztást.</p>
<p>Miért fontos a kötvények ötlete Soros Györgynek? Az élete alkonyán
lévő spekuláns olyan örökséget hagyna az örökjáradék-kötvényekkel maga
után, ami örökké biztosítaná a még mindig hozzá köthető befektetési
alapok hozamát. 2,5-3 százalékos kamatból azok tudnának például egy
százalék kamatot fizetni a nyugdíjszámlákra és életbiztosításokra
befizetett pénz után. További egy százalék jutna a részvényesek
osztalékára, míg a fennmaradó részből működhetne a „nyílt társadalom”
intézményrendszere, közkeletű nevén a Soros-hálózat.</p>
<p>Orbán Viktornak igaza van, amikor ezt egy korrupt rendszernek nevezi,
hiszen a hálózat közepén egy oligarcha áll. A fogalom eredeti jelentése
véleményünk szerint alkalmazható Soros Györgyre, aki spekulánsként a
közjó ellenében, kevesek, a befektetők érdekében cselekszik. Erről a
brit és olasz betétesek is sokat tudnának mesélni az euró bevezetése
előtti időszakból.</p>
<p>Soros György tehát már politikai és befektetői örökségén dolgozik,
ami örökké, vagyis az idők végezetéig tartana. Most akarja évtizedekre
sínre tenni a „nyílt társadalom” modelljét, hogy a nála láthatóan
kevesebb tehetséggel és rámenősséggel megáldott fiának már ne kelljen
ezzel bajlódnia. Ez lehet a fő oka annak, hogy Soros nemrég megismételte
áprilisi örökjáradékkötvény-javaslatát.</p>
<p>Soros azért is érezhette újra időszerűnek a kötvények ötletét, mivel a
francia és német pénzügyminiszter, valamint az EKB elnök asszonya már
felvetette, hogy az egyszerinek mondott hitelfelvételt tegyék
folyamatossá. Minapi cikkében már Soros is többes számban beszél az
örökjáradék-kötvényekről. Az eurókötvények kibocsátását korábban Angela
Merkel kancellár már kizárta, ezért nem is használják a fősodorban ezt a
kifejezést. Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mark Rutte holland
miniszterelnök a maga részéről a folyamatos hitelfelvételt zárta ki.
Azért akarnak gyorsan megegyezni a mentőcsomagról és az új
költségvetésről, hogy ezek a viták ne újuljanak ki.</p>
<p>A jogállamisági mechanizmus körüli vita a kapcsolódási pont a pénz és
a hatalom között. A hitelből befolyó pénzzel akarják a brüsszeli
központosítási tervekkel szemben szkeptikus országokat megvásárolni.
Rengeteg pénzt ígérnek, ám nem teszik hozzá, hogy ezt a pénzt 2028 és
2058 között majd vissza is kell fizetni. Költsél most, fizess később! –
üzenik. Sok országban nagy a kísértés, ám Magyarország itt is példát
mutatott arra, hogy nemzeti alapon is lehet a pénzpiacon kedvező
feltételekkel pénzhez jutni, közös adósság és örökjáradék-kötvény
nélkül. A tét azért is nagy, mert most először finanszíroznák az
eurózónán kívüli, prosperáló országok az eurózóna stagnáló déli
országait. A tervek szerint ráadásul nem csak egyszeri alkalommal.</p>
<p>A közös hitel a jogállamiságinak csúfolt eljárással zsarolná a
kelet-közép-európai országokat. Az eddigi minták alapján az egyszer
elfogadott uniós szankciók alkalmazása kizárólag politikai szempontoktól
függ. Az euró stabilitását biztosítani hivatott pénzügyi
szankciómechanizmust sem alkalmazták sokáig. Amikor Jean-Claude Juncker
korábbi bizottsági elnököt arról kérdezték, hogy miért nem indít a
bizottság túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, ő csak széttárta a
kezeit és azt mondta, „Franciaország kérem, az Franciaország”. Talán
alig meglepő, hogy a forrásmegvonással járó szankciókat 2019 nyarán a
bevándorlásellenes olasz kormány ellen alkalmazták volna először.</p>
<p>A közös adósságból érkező pénz a déli tagországok számára egyfajta
jutalom lenne, amely biztosítja az euró- és uniópárti kormányok
megszorítások nélküli hatalmon maradását. Franciaországban 2022
tavaszán, Olaszországban legkésőbb 2023-ban lesz választás, így a
mostani pénzinjekció addig kisegítené a regnáló kormányokat. Ötletből
van bőven, Róma alagutat építene Szicília és a szárazföld között, a
spanyol baloldali kormány alapjövedelmet fizetne ebből a pénzből.</p>
<p>A déli kormányok nagyon várják a pénzt, és a lengyel–magyar vétóra a
kötelező betelepítési kvóta felmelegítésével válaszoltak. Elutasítják a
német elnökség szeptemberi javaslatát, amely a külső határokon döntene a
menedékkérők maradási esélyeiről és csak migrációs vészhelyzetben
osztaná szét kötelezően a migránsokat. Tudjuk, hogy egyetlen fotó Merkel
kancellárral, vagy mondat („Minden szíriait befogadunk”) ki tud váltani
ilyen vészhelyzetet. Görög-, Olasz- és Spanyolország, valamint Málta az
EU területére érkező migránsokat szétosztaná minden tagország között,
hogy a menedékkérelmekről már ezekben az országokban döntsenek. Azt már
tudjuk, hogy aki egyszer bejutott az EU területére, azt többé nem lehet
Európán kívülre hazatoloncolni.</p>
<p>Itt zárul a kör az örökjáradék-kötvények, a jogállamisági mechanizmus
és a kötelező betelepítési kvóta között. Amerika példáján látjuk, mi
várna ránk. A hatalomra kerülő baloldal állampolgárságot és
választójogot adna a migránsoknak, hogy a patrióta politika soha többé
ne juthasson többségre.</p>
<p><em>A szerző politológus</em></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>