<div dir="ltr"><span class="gmail-add-title"> </span><br><span class="gmail-add-title"></span><span class="gmail-add-title"><font size="4"><b>A korai körtemplomok akár Szent István uralkodása előtti is épülhettek</b></font></span><br><span class="gmail-add-title"></span><div class="gmail-banner-commercial"><span class="gmail-add-title"> <a href="https://vasarnap.hu/2020/11/14/a-korai-kortemplomok-akar-szent-istvan-uralkodasa-elotti-is-epulhettek/">https://vasarnap.hu/2020/11/14/a-korai-kortemplomok-akar-szent-istvan-uralkodasa-elotti-is-epulhettek/</a> <br> <br> "<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mátraalja-vidék leletanyagai alapján egyre inkább valószínűsíthető, hogy a térségben már a 11. században<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> egy Istent dicsőítő keresztény kultúra </span>bontakozott ki” </b></span>- nyilatkozta lapunknak adott interjújában Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.</span></div><div class="gmail-banner-commercial"><span class="gmail-add-title">– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Milyen lehetett ezer évvel ezelőtt Abasár mint nemzetségi, később pedig mint királyi központ?</b></span><br>– <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Erre vonatkozóan kizárólag feltételezéseink lehetnek</span>, </b>mivel 2006 és 2008 között mindössze csak egy 150 m²-es területen folyt a feltárás – mi most ehhez 2020 októberében további 250 m²-t tettünk hozzá<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Az eddig feltárt 400 m² egy panellakáshoz képest nagynak tűnhet, de egy királyi központhoz viszonyítva csupán egy zsebkendőnyi terület.</b></span><br></span><div><img src="cid:ii_khjd7hm10" alt="kép.png" width="476" height="317"><br></div><span class="gmail-add-title">Feltárt sírok Abasáron (Forrás: Magyarságkutató Intézet)<br></span></div><div class="gmail-banner-commercial"><span class="gmail-add-title"><br></span></div><div class="gmail-banner-commercial"><span class="gmail-add-title">Egyelőre a települést csak nagyon nagy vonalakban tudjuk felvázolni. Amit már biztosan tudunk, az az, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a királyi központ úgy nézhetett ki, hogy a település központján, a dombtető legmagasabb pontján állt egy igen nagy méretű, 15. századi gótikus templom – ami alatt a 11. századi korai templom helyezkedik el, melynek félköríves záródású szentélyében reményeink szerint megtalálhatjuk Aba Sámuel király sírját.</b></span><br><br> Úgy véljük, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a domb felső része teljesen be lehetett építve egyházi és világi épületekkel egyaránt. </b><b>A kiszolgáló épületek száma sem lehetett csekély, </b></span>hiszen azoknak a királyi – és előtte a nemzetségfői – központot kellett ellátniuk. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez egykoron egy több hektáros terület volt. Egész utcákat és lakónegyedeket foglalt magába, melyek felett a mai lakóházak sorakoznak. A település körbe lehetett kerítve egy kőfallal is.</b></span></span></div><div class="gmail-banner-commercial"><span class="gmail-add-title"></span></div>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az Abasáron megtalált 11. századi rotunda mennyire lehetett egyedi a térségben?</span> </strong></p>
<p>– Ha a Mátraalja-vidékét nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ez a
terület egy igazi kincsesbánya az Árpád-kort kutató régészek számára.<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span></b><b>Ott van például a kisnánai vár </b></span>–<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> aminek a legkorábbi része szintén egy
11. századi kerektemplom</b></span> –,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> de említhetnénk a tarnaszentmáriai templomot
is, melyben a legendák szerint <em>Géza</em> testvére – <em>Vazul </em>apja – nyugszik.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Feldebrőn, Gyöngyössolymoson és Gyöngyöspatán is vannak kora Árpád-kori lelőhelye</b></span>k. Utóbbit az Aba nemzetség első ismert őse, <em>Pata </em>alapította.
Ezek a régészeti lelőhelyek további összehangolt kutatásokat is
megérnének, mert a leletanyagok alapján egyre inkább az állapítható meg,
hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a térségben egy Istent dicsőítő keresztény kultúra bontakozott ki, már a 11. században! </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mátraalján olyan települések sorakoztak, ahol gyakoriak voltak a rotundák, a kerek alaprajzú templomok.</b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az Északi-középhegység és az Alföld találkozása fontos gazdasági központ is lehetett már ekkor?</span></strong></p><strong>
</strong><p><strong></strong>–<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Minden bizonnyal. </b></span>Már az Árpád-kor elején
ez volt a kelet-nyugati országút, amely a Mátraalján és az Alföld
találkozásánál ment keresztül. A nagytájak összeérése mindig is ideális
volt arra, hogy ott települések jöjjenek létre, nagypiacokat tartsanak,
terményeiket kicseréljék az emberek. A későbbi évszázadokban is <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>jelentős
árukereskedelem zajlott ebben a térségben.</b></span></p>
<div id="gmail-attachment_133713" style="width:782px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/MKI05255-scaled.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img class="gmail-wp-image-133713" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/MKI05255-1024x683.jpg" alt="" width="772" height="515"></a><p id="gmail-caption-attachment-133713" class="gmail-wp-caption-text">Régészeti feltárás Abasáron 2020 októberében (Forrás: Magyarságkutató Intézet)</p></div>
<p>A régészeti maradványokból az állapítható meg, hogy már a
kereszténység felvételének idejében hihetetlen mennyiségű templomot
emeltek ezen a területen. Azt tudjuk, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az Aba nemzetség a
honfoglalás kor óta már biztosan ebben a térségben élt. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Buzgó keresztények lehettek, <em>Szent István király</em> művét <em>Aba Sámuel </em>is valóban folytatni kívánta. <br></b></span></p><blockquote>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem hagyta azonban, hogy az<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"> <em>Orseolo Péter</em></span></span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b> által elindított
negatív folyamatok kibontakozzanak<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></b></span><span style="color:rgb(0,0,0)"><b> Ő ugyanis</b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a nyugati telepesekkel,
erőszakoskodó katonákkal töltötte meg az udvarát. Nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Magyar
Királyságot</span> akarta felvirágoztatni, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hanem hosszú távon a <em>Német-Római Birodalom</em>hoz kívánta azt csatolni. Ez</span></b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellen lázadt fel a nép, és választotta meg királyának Aba Sámuelt.</b></span></p>
<p><strong>– Visszatérve <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a körtemplomokhoz – hasonlóak találhatóak a mai
Örményország területén is, lehetséges, hogy eleink találkoztak ezeket a
templomokkal</span>? </strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Kaukázus előteréből ismertek 6-7. századi körtemplomok, amik
hasonlóak, mint a mi körtemplomaink. A honfoglaló magyarok
feltételezhetően a Kaukázus északi előteréből és a Dél-Ural vidékéről
jöttek be a Kárpát-medencébe, így akár találkozhattak is ezekkel az
építészeti emlékekkel.</b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Mikor épülhettek meg Mátraalján a körtemplomok?</span><br>
</strong><br>
– A körtemplomok létrejöttének oka és értelmezése számos kihívást jelent, sok a megoldatlan kérdés. Intézetünkben az <em>Eszmetörténeti Kutatócsoport</em>
foglalkozik ezzel a területtel<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Annyit biztosan tudunk róluk, hogy
Európa több országában jelen vannak, de a legnagyobb számban a
Kárpát-medencében találhatóak meg.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Elképzelhető, hogy ezt az építészeti megfogalmazás nem </span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">átvétel
eredménye, </span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az István-kori keresztény magyar állam</span>hoz köthető.</span>
</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Tagadhatatlanul sok a kérdés, hiszen az első ezredforduló előtt
nemcsak a római, hanem a bizánci kereszténység képviselői is jelen
voltak a Kárpát-medencében. A bizánci kereszténységet többen felvették –
mások mellett <em>Koppány</em> is. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Még az is elképzelhető, hogy ezek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a korai körtemplomok Szent István
kora előtt </span>épültek! Az imént említett tarnaszentmáriai körtemplomról is
ezt feltételezzük.</b></span></p>
<p> <strong>Tóth Gábor</strong></p><div><br></div><div><br></div><div><br></div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>